Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

1988. augusztus 27. szombat Somogyi Néplap 5 Az elismerés az osztálynak is szól Bexxélgefé• dr. Bognár Jánossal Kiváló orvos kitüntetést kapott dr. Bognár János, a Mar­cali Városi Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának ve­zető főorvosa. — Pályázat útján kerül­tem Marcaliba, s tizenhat éve vezetem ezt az osztályt. Pécsett végeztem, majd a POTE szülészeti klinikáján dolgoztam. Kiváló profesz- szoraim voltak, rengeteget tanultam tőlük. 1967-ben ke­rültem a megyeszékhelyre, ott öt évig dolgoztam ad­junktusként. — Egy díj, a kitüntetés mindig elismerése egy élet­szakasznak, a. kiemelkedő munkásságnak. Avasson be bennünket a Kiváló orvo­si cím hátterébe ... — Meggyőződésem, hogy ez a cím nem csak nekem szól : ez az osztály munká­jának elismerését is jelenti. Legalább ennyire örülök an­nak is, hogy nálunk,' nyu­godtan mondhatom, jól érzik’ magukat a betegek. Ugyan­akkor nem titkolom: a szü­lészetet fegyelem nélkül nem lehet vezetni. Ez minden dolgozóra érvényes; csapat­munkának kell lenni ! — Azt jelenti ez, hogy ön tudatosan alakította ki a csapatát? Esetenként el is küldött embereket? — Igen. Igyekszem min­denkivel megértetni: az ép­pen most következő műtét a legfontosabb. Nagyon ritkán, de előfordult, hogy valaki nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Az ilyen magától is elment innen. — Mit tart az orvos leg­főbb hivatásbeli kötelességé­nek? — Nem elég csak a szak­mát,’ a hivatást magas szinten végezni; az orvosok­ra társadalmi példamutatás is hárul. S őrömmel tölt .el, ha ennek meg tudok felelni. A mi hivatásunkban nem le­het állandóan a műszerezett­ségre, a gépekre vagy azok hiányára hivatkozni. Az or­vosi pálya gyakori kisebb gondjait sem lehet pusztán ezekkel megoldani. Az em­ber kell hozzá, s nem ritkán az orvosok összefogása. Más­Jutalom a nagyatádi iskolának (Tudósítónktól.) A Művelődési Miniszté­rium pályázatot hirdetett az általános iskolái tanulók mindennapi testedzésének és sportolásának a kiszélesíté­se érdekébe. A pályázatra 332 intézmény küldte el ne­vezését. Az országos hatás­körű szervezetekből össze­hívott zsűri 226 pályázatot pénzdíjazásra, 60-at pedig Oktatási segédeszközök díja­zására javasolt. A bizottság díjazásra al­kalmasnak találta a nagy­atádi Babay József Általlá- nos iskola pályázatát és ez- irányú munkáját, ezért a minisztérium tizenötezer fo­rint j utalómban részesítette az i intézményt. Az összeg hatvan százalékából sport­szereket vásárolhatnak, a fennmaradó részit pedig a programokban közreműkö­dők elismerésére használhat­ják föl. BUTA KUTYA? részt azt mondhatom: szere­tek követelni, de részrehajlás nélkül, egyforma mércével mérek mindenkit. Sokáig beszélgettünk; a legtöbb szó a munkáról, a hivatásról, az emberekről esett. Szerényen említette meg néhány társadalmi funkcióját, s beszélt arról a segítségről, amit feleségétől kapott azokban az évékben, amikor szinte állandó ügye­letesként dolgozott. Három lánya közül a legidősebb a fővárosban a köjálnál dol­gozik, a középső gimnazista, a legkisebb most megy nyolcadikba. Szót váltottunk még a kórházi építkezésről, és az egykori kastélyépület­ről, ahol a marcali kórház helyet kapott, majd a jó gazda szívességével kísért ki minket. Kemény kézszorítás­sal búcsúzott. Balogh P. Ferenc Szirmay Endre MEMENTO A múltat a megmásítlbatatlant lehet tagadni, torzítani, a tényék — mégis tények, 'hiába ferdítik el korunk hatalmasai. rAdióiegvzet FEJ VAGY ÍRÁS? írásban is megjelenik Tanácskozás regionális kérdésekről Ösztönzést adhat a gondok megoldásához Regionális kérdések Ma­gyarországon címmel tudo­mányos tanácskozást rendez októberban az MSZMP Po­litikai Főiskola a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Ka­rával kooperálva, s más tu­dományos intézményekkel, illetve több minisztérium­mal közösen. A Gödöllőn tartandó tanácskozás céljá­ról a rendezők elmondták : tudományos irányú, nyílt vi­tafórumot kívánnak teremte­ni az elmúlt évtizedek terü­letfejlesztési tevékenységé­nek, ipargazdasági és agrár- politikai gyakorlatának átte­kintésére, értékelésére. A tapasztalatok gyűjtése a következő évek feladatainak megoldásához nélkülözhe­tetlen mind az oktatásban, mind a tervezésben és gaz­daságfejlesztésben. A szervezők elgondolásai szerint a tudományos mű­helyekben, a központi és te­rületi, helyi szerveknél szer­zett tapasztalatok megvita­tásával a konferencia ösz­tönzést adhat gondjaink megoldásához, segítséget nyújthat a kutatóknak, okta­tóknak, a gyakorlatban dol­gozó területi vezetőknek fel­adataik jobb ellátásához. A vitaindító előadást Cra- veró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartja. A tanácskozás anyaga a ’ tervek szerint írásban is megjelenik. A konferencia egyben megemlékezés lesz arról is, hogy harminc éve született meg az MSZMP Politikai Bi­zottságának határozata a vi­déki ipartelepítésről, az Alföld fejlesztéséről. Az emberi tényezők sze­repe egyire többet nyom a latban. Fölismertük, hogy fontossága szerinti elisme­rése segíti a termelést, se­gíti a fejlődést, s másik ol­dalról — segíti az egyéni kibontakozást. A személyzeti munka ép­pen ezért felértékelődött — átn . még nem tartunk ott, hogy. tudományként ismer­jük el, azt hiszem, ennek kapcsán mindenkinek a ma­gyar ló jut eszébe, amelyik­nek nincsen háta, csak két oldala... A hét elején a Fej vagy írás? esti műsor foglalkozott a személyzeti munkával vagy ahogy sokszor mondják; a kádermunkávail. Miért ragadta meg a fi­gyelmemet éppen ez a mű­sor? Megváltom, a rádió- és televízióműsorokat ajánló újság, keltette föl hangzatos leírásával az érdeklődésemet a Fej vágy írás? iránt. Na­gyon is időszerűnek tartom, hogy foglalkozzunk a sze­mélyzeti munka és az em­beri tényezők figyelembe­vételének fontosságával s magával a gyakorlattal. A személyzeti munka sa­játosságát jól érzékeltették a műsor meghívott vendé­gei, amikor elmondták : szán­dékuk a gazdálkodás segíté­se, a megfelelő személyzet kialakításával1, illetve a sze­mélyiség helyes beállítása az adott pályára. Feltételezem, hogy a rá­dióhallgatók többsége más állomáson kereste esti prog­ramját, ám aki meghallgat­ta a vibaműsort, az jóleső érzéssel mondhatta: egy hul­lámhosszon vagyunk. Azaz : ki ne gondolna pályája ele­jén arra, hogy mi lehet be­lőle. A személyzeti munka szerves része kell legyen — állapították meg a beszélge­tés részvevői — az egyéni pályalakítás is. Azt hiszem, az emberi tényezők figye­lembe vétele a gazdálkodás­ban és bármely más terüle­ten — példálózhatunk akár a pedagógustársadalommal is vagy az értelmiség bár­mely rétegével — olyan új korszakba lépett, amikor meg lehet találni az össz­hangot az egyéni elképzelé­sek és a társadalmi igények, szülkségHeitek között. Aligha képzelhető el a társadalmi szükségletek— a munkaerő- gazdálkodásra értve most e kifejezést — kielégítése az egyéni teljesítőképesség fi­gyelembe vétele, az egyéni vágyak nélkül. A személy­zetisnek nemcsak a gazda­sági (intézményi) vezetővel van elszámolni valója, nem­csak a vele való együttmű­ködés minősíti a munkáját, hanem a foglalkoztatottak­kal való kapcsolata is. Tit­kos lenne a dolgozók minő­sítése? — tért ki a műsor erre a roppant kényes té­mára. A minősítésnek nem egy ember (vezető) vélemé­nyét kell tartalmaznia, ha­nem a munkahelyét, a sze­relőcsarnokét, ha ott dolgo­zik valaki, s az irodáét, ahol a legjobban ismerik a mun­katársat. A beszélgetés résztvevői túlzás nélkül beszéltek a személyzeti munka lényegé­ről és fontosságáról, noha pszichológiáról1, pedagógiá­ról is szót ejtettek. Miért is ne, hiszen miiről is van szó? Az emberi tényezőről! Tu­dom, nem éppen legszebb kifejezése a lényegnek, a té­nyező szón azonban ne múl­jon. Legyen fontos! — ös­szegezték véleményüket a műsor vendégei. Horányi Barna Százszor szépet ígér a Balatoni ősz Ültem, a csodás romanti- kájú Almássy téren, és te­pertőt ettem rozskenyérrel, hagymával. Arra lettem fi­gyelmes, hogy valaki hara­gosan morog a pad alatt. Lenézek. A „valaki” egy torzonborz, cipőgomb-szemű kutya volt. — üzsonázzunk együtt! — mondtam barátságosan az ebnek, és megkínáltam egy szép darab tepertővel. Egy szempillantás alatt bekapta, majd köszönés nél­kül távozott. iCsak a szom­széd pádig sompolygott. Gazdája — idősebb férfi — megfenyegette: — Haszontalan kutya! Megmondtam, hogy idegentől semmit sem szabad elfogad­nod. Tőlem kapsz egy koc­kacukrot. Tessék! Kérjél szé­pen! A kutya sóváran bámulta a csemegét, de esze ágában sem volt produkálnia magat azért az egy szem cukorért. A férfi egy darabig nógatta, majd miután sehogysem bol­dogult, ledobta a kuckacuk- rot, amit aztán az eb jóízű­en elfogyasztott. Padszom- szédom most egy jókora ka­vicsot kapott fel, messzire hajította, és rákiáltott az állatra. — Szivar! Hozd vissza a gazdának ... Fussál! Rajtat­Szivar filozofikus nyuga­lommal ült a helyén, és a. füle botját sem mozgatta. — Ejnye, micsoda dolog ez"!! Gyere ide szépen a gaz­dihoz, és adjál pacsit! Szivar olyan értetlenül bá­mult gazdájára, mint aki azt mondja magában: sajnálom, mi más-más nyelven beszé­lünk. Soha sem fogjuk meg­érteni egymást. Fölálltam, és udvariasan meghajoltam szomszédom előtt: — Bocsásson meg, nem akarom megsérteni. De én ilyen buta kutyával még nem találkoztam. Szomorkásán nézett rám: — Azt hiszi, most valami újat mond? Szivar a világ legbutább kutyája. De fog­laljon helyet. Elmesélem a történetét. Egy Pest környé­ki üzemben dolgozom. A környéken több betörés tör­tént. Elhatároztuk, hogy vá­sárolunk egy házőrző kutyái. Szivart 'nyolcvan forintért vettük egy vándorköszörűs­től. Az illető megesküdött, hogy a kutyának remek tu­lajdonságai vannak. Szivar kapott egy kis házikót az udvaron és teljes ellátási. Egyetlen kötelessége volt: éj­szakánként ügyelni a rendre. Hivatalba lépésének tizedik napján betörő járt az üzem-, ben. Ezerszámokat és némi készpénzt vitt el. Szivar másnap reggel derűsen éb­redt. Semmiféle lelkiisme- ret-furdalást nem érzett. A betörőt nemsokára elfogták. Elmesélte, hogy mikor át­mászott a kerítésen, Szivar még csak nem is ugatott. Sőt! Boldogan nyújtózott, amikor a betörő megvakar- gatta a hasát. Szóval, jól bevásároltunk Szivarral! — legyintett csüggedten a ku­tya gazdája. — Gondolom, azonnali ha­tállyal, felmondás nélkül el­bocsátották a kutyát, mint alkalmatlant. — Szó sincs róla. Annyira megszoktuk és megszerettük ezt a tehetségtelen ebet, hogy továbbra is ott tartot­tuk. Viszont fölvettünk mel­lé egy igazi, éber, harapós házőrző kutyát. S míg Szi­var alszik, a Hektor dolgo­zik. Mondja meg őszintén: emberi viszonylatban nem találkozott még ilyesmivel! — Dehogynem — sóhajtot­tam együttérzően, és megsi­mogattam Szivart. Jóízűen ropogtatta vadonatúj anti­lopcipőmet. Galambos Szilveszter A történelmet a tornyosuló időt lehet másként érteni-hallani, de a cselekvés kövei,- a tettek varázsövei a nemzetről fognak vallani. Az igazságot a megfellebbezhetetlent olylkör meghazudtolhatják, de a megmaradt hamu csalhatatlanul mutatja, ki volt a tűz és ki a láng. Húsz nap alatt tíz hely­színen száz eseményt ígér a Balatoni ősz rendezvényso- rozáta. Először rendeznek ilyen szervezett programso­rozatot a kedvelt tóparti te­lepüléseken a budapesti ta­vaszi fesztivál „mintájára”. A sportrendezvények közül Somogyiban, Balatonfenyve- sen tartják a nemzetközi lo- vasbajnokságet — szeptem­ber 10—11-én —, s ugyan­ekkor Badacsonyban szüreti futóversenyt rendeznek. Szeptember 10-e zsúfolt nap a rendezvénynaptárban; ek­kor találkoznak Keszthelyen a vasútállomáson a nosztal­giavonatok, ugyancsak Keszt­helyen idegenforgalmi és tu­risztikai filmfesztivált tarta­nak. A Festetich-fcasté'ly ad otthont a tarvák környezet- védellmével foglalkozó har­madik viláigkonferenciámiak. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban vo­Törökkoppány ad otthont a Somogy Megyei Művelődési Központ képzőművészeti táborának, ahová a fotózás és a filmezés szerelmesei is meghívást kaptak. A huszon­négy táborlakó szakmai programokon, modelirajzoláson, előadásokon és filmvetítésen is részt vesz; a tábor zá­rásaként a falu könyvtárában mutatják be alkotásaikat. (Fotó: Csobod Péter) núlmak föl Pierre Cardin moddlljei szeptember 18-án. Badacsonytomajban borauk­cióit rendeznek, Keszthelyen régi könyviek vásárát, illet­ve képzőművészeti aukciót. Szeptemben 10-én Siófo­kon foölklórbemuitartó lesz és népművészeti vásár, a Bala­toni ősz megnyitója alkal­mából folklórbál is. Négy nappali később ugyancsak Siófokon az Ecseri lakodal­mast’ . mutatja be a Magyar Állami Népi Együttes. A Dél-balatoni. Kulturális Köz­pontban vendégszerepéi a KISZ Központi Művész- együttese, a Budapest Tánc- együttes, 24-én nemzetiségi follklórtaliálkozót tartanaik. . Rangos kiállításokat is ik­tattak a Balatoni ősz prog­ramjába: Siófokon a kultu­rális központban a magyar- országi nemzetii'Ségék nép- művészeti és népi iparművé­szeti gyűjteményes tárlata tekinthető meg szeptember 10-től október 2-ig. A hangverseny program szintén gazdag : Siófokon klasszikusokat hallgathatunk cigányzenekartól, Keszthe­lyen a Festetioh-kasteliybain az Instrumenta Historica mutatkozik be, majd a Ben- kő Consort, szeptember 19- én kerül1 sor Onczay Csaba és Gulyás Márta hangverse­nyére; Siófokon a római ka­tolikus templomban szep­tember 20-án és 27-én or- ganahangversenyt rendeznek. Az apenalkedvelőfcről js gon­doskodtak: Siófokon vendég­szerepel a debreoeni Csoko­nai Színház a Traviátólval ; az operettkedvelőik a Vígöz­vegyet láthatják a győri Kisfaludy Színház előadásá­ban. A Szegedi Balett szeptem­ber 22-én vendégszerepel Siófokon, 25-én a .Pécsi Ba­lett. A Balatoni ősz rendez­vénysorozat október 1-jé.n fesativéllbállal zárul Keszt­helyen, barokk programmal.

Next

/
Thumbnails
Contents