Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
1988. augusztus 27. szombat X Somogyi Néplap 3 Törvénytervezet a gyülekezési jogról III. fe/ozo# Vegyes és záró rendelkezések Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gyülekezési jog mint*alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa az alkotmány 54. paragrafusának (3) bekezdésében és 64. paragrafusában foglaltak alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezésével —- a következő törvényt alkotja: /. fejmi Általános rendelkezések 1. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a gyülekezés szabadságát. (2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. paragrafus (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés ösz- szejövetelök, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt : rendezvény) szervezhetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és közös álláspontot alakíthatnak ki. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösén kialakított álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. 3. paragrafus A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek. 4. paragrafus A törvény hatálya nem terjed ki a) az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendezvényekre ; b) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; d) a kulturális rendezvényekre és a sporteseményekre; e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. II. fojoxot A rendezvény szervezése és megtartása A rendelvény szervezete 5. paragrafus Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyektől. 6. paragrafus (A változat) (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. (B változat) (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rend- dezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községig tanács — Budapesten a "Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága (titkárának a továbbiakban : végrehajtó bizottság titkára) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságának titkáránál (rendőrségnél) megtehető. 7. paragrafus (1) Nem kell előzetesen bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg. (2) Nem mentesül az előzetes bejelentés kötelezettsége alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik. 8. paragrafus A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. A rendelvény megtartiaa 9. paragrafus (1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állambiztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá ha a bejelentés a 8. paragrafusban meghatározottakat nem tartalmazza. (2) A 6. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett. (3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel. 10. paragrafus (1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közlés- től' számított három napon belliül bíróság előtt megtámadható. A keresetlevélhez csatolni kelt aiz államigazgatási szerv határozatát. (2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásainak tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell. 11. paragrafus A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatározhatja a rendezők számát. 12. paragrafus (1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, ákimek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. (3) A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre és szolgálati Okból vesznek részt a «rendezvényen. 13. paragrafus (1) A rendezvény résztvevőinek magatantálsával okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését «követelhesse. 14. paragrafus (1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vaigy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tartanaik, a rendőrség a rendezvényt feloszlat hatja. (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia. (3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek «kell megelőznie. (4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható. 15. paragrafus A helyi tanács a helyi «körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedés- biiztomsági, tűzrendészeti és honvédelmi érdekből kivételesen —- rendeletben — korlátozhatja egyes «közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét. Értelmező rendelkezések 16. paragrafus E törvény alkalmazásában a) az állaim biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szemben áll ásra ; 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, 17. paragrafus (1) Ez a törvény 198 ............ 1-jén lép hatályba, (2) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a 103. paragrafus után a következő címmel és 103/A paragrafussal egészül ki: Gyülekezési joggal visszaélés 103. paragrafus (1) Aki bejelentési kötelezettséghez faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére Irányul; 4. háborús uszításnak minősül vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel; b) közterület: a mindenki számára igény bevehető, magántulajdonban nem levő terület, útvonal, út, utca, tér; c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély »lápján bárki által igénybe vehető épület. kötött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a megtartását irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott féltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Záró rendelkezések Törvénytervezet az egyesülési jogról Az Országgyűlés annak érdekében, hegy az egyesülési jog mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az alkotmány 65. paragrafusa alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel — a következő törvényt a«lkotj«a: Általános rendelkezések 1. paragrafus «(1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát. (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az ál- lám biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a köz- erkölicsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. paragrafus (1) Az egyesülési jog alapján az állampolgárok társadalmi szervezetet hozhatnak létre. - t (2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, tömeg- mozgalom és egyesület formájában működhet. (3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehozhatnak. (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget ny«iIvántariás- ba vételével szerzi meg. 3. paragrafus (1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alap- já«n létesített és működő társadalmi. szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre. A VÁLTOZAT (2) A politikai párt alapítására, szervezetére és működésére e törvény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az alkotmány rendelkezései szerint, e törvény figyelembevételével fejti ki tevékenységét. B VÁLTOZAT (2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Népköztársaság alkotmányéinak rendelkezései az irányadóak. C VÁLTOZAT (2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántartásba vételére nem vonatkoznak ; a politikai pártnak a társadalmi rendsizeriben elfoglalt helyére és szerepére az alkotmány rendelkezései irányadóak. 4. paragrafus Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olya alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, i Illetőleg« tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fej.ti ki vagy működése nem rendszeres. A társadalmi szervezet 5. paragrafus (1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létrehozott olyan ön- konmáinyzattall rendelkező szervezete, amely a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott célra alakul — a tömegmozgalom kivételével — nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és oéljáina'k elérésére szervezi tagjai tevékeny,sélgét. (2) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt. 6. paragrafus (1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hagy tömegszervezet és tömegmozgalom esetén legalább ezer, egyesület esetén legalább tíz alapító tag a szervezet megalakításának szándékát kimondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. A VÁLTOZAT (2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye. B VÁLTOZAT (2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országos egyesületet a Belügyminisztérium, a helyi vagy területi egyesületet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nyilvántartásba vegye. (3) A nyilvántartásba vetélne irányuló kérelemben igazolni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A kérelemhez csaitolni kell a társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatát. (4) A társadalmi ' szervezet nyilvántartásba vétele «nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A szervezeti és működési szabályzat 7. paragrafus (1) A társadalmi szervezet a tagdk érdiekében, szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A szervezeti és működési szabályzat az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biatosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven ' alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. (2) A társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában a) rendelkezni kell a szerA tagok jogai 8. paragrafus (1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. (2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magáinszemély lehet. Az egyesület tevékenységében jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártolótagként vehet részt. (3) Ha a szervezeti és működési szabályzat megenge-' di, a társadalmi szervezetnek kiskorú tagja is lehet, illetőleg a kiskorú tagok részére ifjúsági csoport létesíthető. (4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha felvételét a szervezeti és működési szabályzat megengedi. 9. paragrafus A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja (vezetője) bünvezet nevéről, céljáról és székhelyéről, «valamint a szervezeti rendről; b) rendelkezni lehet bizottságok, csoportok, szakosztályok egyéb szervezeti egységek szervezéséről, ezek jogi személyiségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is. (3) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása «nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. és kötelességei tétlen« előéletű magyar állampolgár, illetőleg — a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén — nem magyar állampolgár is lehet. 10. paragrafus A társadalmi szervezet 'lag ja •a) részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein ; b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe ; c) köteles eleget tenni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelességeinek. 11. paragrafus Ha a társadalmi szervezet vagy valamely szervének határozata a tagók kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebbséghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtámadhatják. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A társadalmi szervezet szervezeti rendje 12. paragrafus (1) A tömegszervezet tagjai alapszervezetekben gyakorolják jogaikat, illetőleg teljesítik kötelességeiket; az alapszervezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kizárólag jogi személyeik, illetőleg jogi személyii&éggél nem rendelkező gazdasági társaságok által létesített tömegszarve- zetekre. (Folytatjuk.)
