Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

1988. augusztus 26., péntek Somogyi Néplap 5 WAGNER: LÉZERSHOW-VAL Fölkészülés az új tanévre HÉTVÉGI /tájoló Botrány a bayreuthi játékokon Az egykor titokzatos lézer az elmúlt 15 évben bevo­nult a zenés színpadokra. Ma már senki sem ütközik meg azon, ha a legnagyobb rockzenekarok e különleges fénnyel színesítik előadásai­kat. De hogy a bayreuthi Wagner-ünnepet lézershow- vá változtassák, azt már nem! — ez volt a vélemé­nye a híres fesztivál kö­zönségének ,,A Nibelung gyűrűje” tetralógia „újsze­rű” bemutatásán, amelyet Harry Küpfer, a berlini Komische Opertheater igaz­gatója rendezett. Már „A Rajna kincse" bevezetése felháborította a nézőket: a németek nemzeti folyóját zölden villogó léze­rek illusztrálják. A walkű- röik lovaglását az „szimbc'.i- zálja”, hogy boszorkány-.lo- vagnők egy hosszú tűzoltó- létrán fel és alá rohangál­nak. A létrák különben na­gyon fontos szerepet játsza­nak e rendezésben: az éne­kesek az amúgy is embert próbáló áriákat vagy lé'tra- mászás közben, vagy pedig a főidőin heverve adják elő. A Wagner operáiban oly jellegzetes természeti képek teljesen eltűntek. A ,,Ring”-et egy évszázad­dal ezelőtti bemutatója óta sokféleképpen értelmezték: előadták a hatalom és a szerelem konflitkusaként, de a kapitalizmus hanyatlása­ként is. Küpfer egy nagv világkatasztrófa, utáni hely­zetet mutat be Wagner ürü­gyén s azt sugallja: a ter­mészet és a civilizáció egy­mással összeférhetetlen, és az ember képes elpusztítani önmagát és környezetét. A bemutatót tüntető cso­portos távozások, harsány nevetések, végül a közönség rivális osztagainak hang­párbajai színesítették. Az első előadás után egy nyu­gatnémet Wagner-rajongó klub tagjai röplapokat osz­togattak a nézők között, hangsúlyozva, hogy nem Wagner „Ringjét” fogják látni, hanem Küpferét. A Die Welt napilap „A létra megdicsőülésé”-nek nevezte az előadást, a Der Spiegel szerint csupán a fények ér­demelnek említést. Különös módon éppen Wolfgang Wagner, a zeneszerző uno­kája volt a legmegértőbb : „Minden attól függ, hogy az ember kész-e nyíltan befo­gadni az újat vagy pedig előre megfogalmazza a vé­leményét” — mondta. Küpfer kísérlete újólag bebizonyította, hogy az ope- raközönség sokkal nehezeb­ben fogadja el a klassziku­sok átértelmezését, mint a színházi publikum: néhánv éve megbukott a „szex- Othello”, az atombomba a „Pillangókisasszony "-ban és nem győztek a 68-as lázadó diákok a „Bohémélet"-ben sem. A bayreuthi rendezők azonban nem tágítanak: jö­vőre is műsorra akarják tűzni a lézer- és létra-' show-t... Oktatási intézményvezetők megyei tanácskozása Augusztus 20. után bené­pesültek az iskolák nevelői szobái. A hónap végi tanév­nyitó előtt már az új tanév előkészítésén dolgoznak a pedagógusok. A diákok még néhány napig élvezik a va­kációt, ám szeptember 1-je közelsége már őket is foglal­koztatja. A megye oktatási intézmé­nyeinek vezetői számára a tanévet előkészítő tanácsko­zás is hagyomány. A múlt tanév tapasztalatait összegző, a hosszabb távú oktatási és nevelési programok felfris­sítését szolgáló, az új tanév feladatait ismertető beszá­molót tegnap ismertette dr. Sótonyi Sándor, a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak vezetője. A korábbinál több résztvevő hallgatta vé­gig előadását. A tanácskozá­son, amelyet ezúttal a Csiky Gergely Színházban rendez­tek meg, részt vett dr. Gye- nesei István, a megyei ta­nács elnöke is. Dr. Horváth Sándornak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének megnyitója után dr. Sótonyi Sándor elemezte az elmúlt tanév tapasztalatait azzal a szándékkal, hogy azokból és a megújító törek­vésekből megfogalmazza a feladatokat is az oktatási intézmények számára. Az egy évtizede kezdődött folyamatos- megújulást érté­kelve elmondta, további erő­feszítésekre van szükség a célok eléréséhez az általá­Kulturális környezetünk védelméről ELŐADÁSOK ÉS VITÁK A TOKAJI ÍRÓTÁBORBAN A XVI. tokaji írótábor, amelynek ötnapos program­ján több mint félszáz író és költő, valamint a kultúra, a közművelődés területén dol­gozó meghívott vendég vett részt, tegnap befejezte mun­káját. Az idei tábor iránti megnövekedett érdeklődés­hez hozzájárult, hogy az összejövetelt több neves po­litikai személyiség tisztelte meg részvételével, előadásá­val. Az írótábor vitaindítóját Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tartotta; a kul­túra ökológiájának kérdései­ről, kulturális környezetünk védelméről beszélt. Ehhez a Egy korty „magyar tenger” Nem nálunk történt Nem nálunk történt, ná­lunk ilyesmi (ugye) meg sem történhetne. Egy má­sik megyében, „valahol Magyarországon” egy fia­tal tanárnőt behívatott a tanácselnök, s arra kérte, hogy XY helyi potentát gyermekének emelje fel az osztályzatát egy jeggyel. E feudális szellemű kérést a tanárnő roppant eredeti módon teljesítette. Fel­emelte ugyan XY gyermek érdemjegyét, de az osztály többi tagjáét is. Majd — feltehetőleg a reform és a nyíltság szellemében — tettének okát megmagya­rázta diákjainak. A törté­net ismerős, a lapok meg­írták, nemrég a tv is fog­lalkozott vele . . . „Csak az a vég! Csak azt tudnám feledni. ..” A történet vége megle­hetősen szokványos. (Leg­alább is nálunk ez a szok­ványos.) örülnénk a nép­meséi fordulatnak (a jó, az igaz megkapja megérde­melt jutalmát, a rossz, a hamis a büntetését), de hát ..nem mese ez gyermek”. A tanárnő „hibás pedagó­giai eszközök alkalmazá­sáért és a tanulók túlter­heléséért” (!) fegyelmit kapott. És „saját kérésére” áthelyezték a gimnázium­ból a művelődési házba dolgozni. Szervilista főnö­ke pedig (aki hű vazal­lusként helyeselte, támo­gatta a tanácselnök kéré­sét), marad a gimnázium­ban, igazgatóhelyettesi poszton. Természetesen. Hiszen ő nem alkalmazott „hibás pedagógiai eszközö­ket”, s a diákokat esze ágában sem volt túlter­helni. A tanárnő a tv-riport- ban kissé remegő hangon azt nyilatkozta, hogy ö nem fél, mert kapálni is tud. Pedig jobb félni, mint megijedni. Tűnődöm: va­jon elég tanulékony-e ez a rokonszenves tanárnő? Vagy kellően konok-e ah­hoz, hogy máskor is ha­sonlóképpen „vétkezzen” (mondjuk, elmondja véle­ményét az új munkahe­lyén tapasztaltakról) a re­form, a nyíltság szellemé­ben? Vagy mégsem olyan vonzó a kapanyél? Mondom, nem nálunk történt. Nálunk ilyesmi meg sem eshetne . .. Sz. Molnár Irma témához kapcsolódó referá­tumot tartott többek között Fekete Gyula, az írószövet­ség alelnöke és Varga Mi­hály, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem tanszékve­zető tanára is. Szerdán Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminisz­ter volt az írótábor vendé­ge, s előadásában többek kö­zött arról szólt, hogy a ne­héz gazdasági helyzet köze­pette is meg kell adni a kel­lő támogatást a kulturális életnek, a művészeti értékek ápolásának. A résztvevők tegnap Mis­kolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban talál­koztak a Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület ve­zetőivel. Megemlékeztek Eöt­vös József születésének 175. évfordulójáról, majd Lilla­füredre utaztak, s megkoszo­rúzták József Attila emlék­tábláját. nos iskolai és a középiskolai oktatásban egyaránt. Az ál­talános iskola felső tagoza­tának tananyaga a korrekció ellenére sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket — állapította meg. — Nem ala­kultak ki a tanulókban szi­lárd készségek. így feladatul jelölte meg a tantervek és a tankönyvek alternatív al­kalmazását — a tartalmi munka javítása érdekében. Ehhez az iskolák nagyobb önállósága lehetőséget kí­nál. rugalmasabb óraren­dek készülhetnek, ám a tan­anyag csökkentésével is csak a biztosabb, alaposabb tudás megalapozása lehet az iskola szándéka. A tankötelezettséggel fog­lalkozva rámutatott: ismét romlott a helyzet Somogy­bán, s a környező megyék­ben is hasonlóak a tapaszta­latok. Az okok között emlí­tette, hogy hátrányos hely­zetbe kerülnek azok a gye­rekek, akik nem jártak óvo­dába: a tanácsokon a pon­tatlan nyilvántartás is hoz­zájárul a tankötelezettségi mutató romlásához; sok az osztályt ismétlő diák; nagy a lemorzsolódás. Somogybán a tizenévesek huszonkét szá­zaléka csak betanított mun­kásként helyezkedhet el. A tanácskozáson az eddi­ginél nagyobb hangsúlyt ka­pott a diákság nevelésének ügye. Oj elem az iskola ne­velési feladatainak sorában a tanulók tapasztalatainak a figyelembe vétele. Kiemelten foglalkozott a testi nevelés fontosságával is dr. Sótonyi Sándor. A gyermek- és ifjú­ságvédelemben a megeiözés szerepét hangsúlyozta. A ha­tékonyabb pályairányításra is felhívta a tanácskozás résztvevőinek figyelmét az elmúlt tanév kedvezőtlen ta­pasztalatai alapján, hangsú­lyozva, hogy az iskolák fűz­zék szorosabbra a kapcsola­tukat a munkahelyekkel. A szakképzésben jobban kell támaszkodni a vállalatokra. A tanácskozáson felszólalt dr. Gyenesei István is. Vá­zolta azokat a feladatokat, amelyek a középiskolai ok­tatás feltételeinek megterem­tését szolgálják. Kiemelte; a tanácsoknak keresniük kell azokat a lehetőségeket, ame­lyek a következő két-három évben lehetővé teszik a nö­vekvő korosztály oktatási feltételeinek a megteremté­sét. A szükségeshez képest ugyanis a középiskolai ok­tatás számára a tantermek­nek csak a kétharmada van meg Somogybán. A megyei tanács — mondta — az ex- ternátusi elhelyezéshez segít­séget nyújt a helyi tanácsok igénye alapján a rászorulók­nak. A tanácskozás szekcióülé­sekkel ért véget. H. B. Többmillió forint értékű, zömében herendi porcelánokból és Kovács Margit által készített kerámiákból álló gyűjteményt adományozott a Budapesten élő dr. Szondy István orvos Sümeg városának. A gyűjteményt egy felújított régi lakó­házban helyezték cl A képzőművészetek ked­velői igen gazdag kínálat­ból válogathatnak e hét vé­gén is megyénkben. A bog- lárlellei Tóparti Galériában Dargay Lajos szobrászmű­vész kiállítása várja az ér­deklődőket. A kék és a vö­rös kápolnában a pravoszláv ikonokból rendezett tárlat­nak, illetve Eschenbach Ká­roly keramikus kiállításá­nak a megtekintése ígér ma­radandó élményt. A bogiári városrész pincetárlatán la­punk fotóriporterének, Gyer- tyás László fotóművésznek a kiállítása látható. Siófokon a Népi kismesterségek művé­szete című országos pályá­zat anyagából válogatott ki­állítás tekinthető meg; itt várja az érdeklődőket Honty Márta iparművész tűzzomán­cokat bemutató tárlata is. A fonyódi Nyári Galériá­ban Németh Anna kerami­kus, formatervező, Dudás Sándor szobrászművész és Penovác Endre festőművész — bácskatopolyai képzőmű­vészek — alkotásaiból ren­deztek kiállítást. Balatonszemesen a műve­lődési ház adott otthont Reich Károly Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas grafikus- művész kiállításának. A balatonszárszói tanács nagytermében Csurgói Máté Lajos festőművész, grafikus Vizek és vízpartok című tár­lata várja az érdeklődőket. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban má­sodik alkalommal rendezték meg az országos faszobrásza­ti triennálét. A Somogy Megyei Múze­um első emeletén tekinthető meg A jég világa című kiál­lítás, ez a sarkvidékek állat­világát mutatja be. Ugyanitt látható Mártyn Ferenc és Bernáth Aurél festőművész kiállítása, valamint A pa­raszti pihenés alkalmai cí­mű néprajzi kiállítás. Szin­tén időszaki kiállítás a Ga- limberti Sándor festményei­ből, illetve Kopits János ka­posvári városképeiből válo­gatott tárlat. A múzeum ka­maratermében Fischer György szobrászművész al­kotásai várják az érdeklődő­ket, a Somogyi Képtárban pedig Vaszary János alkotá­saiból rendeztek tárlatot. Kaposváron a Csokonai fo­gadóban Kiing József szob­rász kiállítása tekinthető meg. A képzőművészetek kedve­lőinek hétvégi programjában szerepelhet a Róma-villa, a Rippl-Rónai Emlékmúzeum meglátogatása. A kaposvári pályaudvar elől induló 15-ös busszal lehet megközelíteni. Aki pedig kirándulni indul, annak figyelmébe ajánljuk a mesztegnyői tájház (képün­kön) meglátogatását. A gon­dosan berendezett múzeum­ban a tájegység népművé­szeti hagyományaival is­merkedhetünk meg. UTAM A CSÚCSRA A Hírnök Marketing Szol­gáltató, Tanácsadó Kisszö­vetkezet kiadásában, Kosa Edit fordításában jelent meg Arnold Schwarzeneg­ger—Douglas Kent Hall Utam a csúcsra című köny­ve, mely az „osztrák .tölgy­fa” — ahogy hazájában ne­vezik a testépítők sztárját — küzdelmes életútját mu­tatja be; középpontba állít­va a sport, a boudy-boul- d-ing örömét-gvötrelmét. A kötet lapjain egy 115 kg-os „ausztriai óriás” vall i f j ókoráról, példaképeiről, az amatőr és a profi világ­bajnokságokra való intenzív felkészülés heteiről, hónap­jairól, s a bajnoki cím meg­nyerésérét és megvédéséért folytatott harcról. „Hetenként hatszor edzet­tem — írja Schwarzenegger —, ügyeivé arra, hogy min­dig növekvő súlyokkal bir­kózzak meg, és hogy növel­jem a stúdióban töltött időt. A test körvonalai már meg­voltaik az agyamban, csak akarat és idő kellett hozzá, hgv térben is kitöltsem.” A sikeres filmszínészként is ismert szerzőről megtud­juk, hogy 16 évesen végleg ■eljegyezte magát a testépí­téssel. Kitartással, .sok le­mondással, kellő önbiza­lommal és örökös optimiz­mussal eljutott a csúcsra. Több mint két évtized alatt páratlan népszerűségre tett szert. Testépítőként serra elnyerte a Mr. Universe és a Mr. Olympia címet, s többszörös világbajnok lett. Sajátosan megkoreografált edzésterveit szinte állan­dóan módosította. Folyton példaképei — köztük Reg Park — túlszárnyalására vágyott: „Végül is nemvcl- tam vak! Gyengéim voltak, I KÖNYVESPOLC felitűnő gyengéim, amelye­ken dolgoznom kellett. Sok testépítő visszariad ettől : továbbfejlesztik erős olda­laikat, mert az kellemesebb és kielégítőbb. Én viszont nem a legjobb karra, lábra vagy mellre törekedtem. Én a legjobb alakot akartam” — olvashatjuk könyvében. Azt gondolhatnánk, hogy Schwarzenegger könyve csupán önéletrajz, úgyneve­zett: karrierregény, tele szaftos történetekkel, ame­lyekkel napjainkban oly gyakran találkozhatunk, s amelyeket joggal az „ailul- járóiirodiálom” kifejezéssel illetnek. E kötet értéke a közérthető — bár szakkife­jezésekkel tarkított — őszin­te, érdekes és élvezetes val­lomásban rejlik. A könyvet mindenki haszonnal forgat­hatja, aki — ha nem is testépítőként, de — a sport vonzásában rendezi be éle­tét, hiszen a több tucat re­mek fotóval illusztrált kö­tet második része lépésről lépésre mutat be egy spe­ciális gyákonlatrendszert; kiindulva a szellem és a test edzésétől a hatnapos, intenzív edzésprogramig. A „testépítés nagyköveté­nek” szavaival ajánljuk fi­gyelmükbe a kötetet: „Biz­tos vagyak benne, hogy a test fejlődése a szellem új célokra való törekvését is fokozza. Erő, önbizalom, a kemény munka és az állha­tatosság nemcsak a testépí­tésben kellenek, hanem mi n­den területen segítségünkre lesznek egy új és jobb élet felépítéséhez.” Lőrincz Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents