Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-23 / 201. szám
Somogyi Néplap 3 1988. augusztus 23.. kedd Szakemberek a műszaki megújulásért Az MTESZ népszerűsíti az új megoldásokat A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete több minit 3200 tagot tömörít, s 22 szakmai egyesülete működik Somogybán. Dr. Orosz Lászlóval, az MTESZ megyei elnökével arról beszélgettünk, mit tesz a szervezet a műszaki fejlesztésért. — Talán nem eléggé.közismert az MTESZ a különböző végzettségű, képzettségű szakemberek önkéntes egyesülése, s ők e társadalmi szervezetben saját igényeik szerint szerveznek rendezvényeket, végeznek szakmai, elemző munkát, tűznek napirendre kerekasz- fcalí-hsszélgetéseken, konferenciákon olyan témákat, amelyék a mindennapi munkában, a munkahelyeiken izgalmasak számukra vagy újdonságot jelentenek. Ebben a sajátos társadalmi légkörben kell az MTESZ- agyesületeknek megtalálniuk a szerepüket, többek között a műszaki megújulás feladatainak megoldásában is. Nem múlt nélküli ez, hiszen több tevékenységfajtánk már kialakult, jóllehet a hatásossága a különböző szakmai rétegekben olykor jogos kritikát kap. — Mivel ösztönzik a tagokat a műszaki fejlesztésre? — Ilyennek tekinthető — és ezt a jövőben is ailka-l- mazhátániaJk tartom —, hagy az MTESZ — a megyei tanács, a KISZ és a Közgazdasági Társaság támogatásával — évente pályázati felhívással fordul az alkotó értelmiséghez. Ennek aiz a céljai, hogy a megye adottságaihoz képest a lehető legkorszerűbb műszaki megoldásokat, szervezési intézkedéseket, vezetési módszereket tárja a szakmai közvélemény elé. Tehát kerüljön felszínre a kigondolt eljárás, a megalkotott munka, hogy hasznosíthassák más szervezőtek is. — Milyen az érdeklődés ez iránt? — Kissé szomorúan kell mondanom, hogy csökkent aiz érdeklődés e pályázat iránt. Nagyon bízunk ben- ide, hogy a jövőben megtaláljuk ■ a hasznosítás érdekeltségi rendszerét is. Ha ezt sikerül, megoldanunk, iákkor a megyében jobban hozzájárulhatunk a tudományosan megalapozott eredmények, műszáki eljárások használatba vételéhez. A másik tevékenységi körünk a különféle szakmai fórumok megrendezése. Azt szeretnénk elérni, hogy az or- szágbain^ máshol föllelhető korszerű megoldásokat az ezeket alkalmazók mutassák be a somogyi szakembereknek. Másrészt szeretnénk gyűjtőpontjai, áinforméciós központjai lenni a megyében kigondolt és alkalmazott műszaki újdonságoknak, eljárásoknak. így például, hogy az agrártudományi egyetem állattenyésztési karának kutatói nyilvános előadásokon, rendezvényeken, konferenciákon mutassák be a mezőgazdasági termelőszö- vetkazatektek a korszerű, egyben költségtakarékos állattartás kutatásában elért eredményeiket, ők pedig ezt hasznosítsák. Vagy ilyennek tekintjük az élelmiszeripari, mezőgazdasági hulladékok, másodnyersanyagok hasznosítását. — Van-e, ami gátolja a felhasználást? 1— Sajnos, egy gondunk van, s emiatt eléggé hatástalanok az erőfeszítéseink, még akkor is, ha nem adjuk fel... Akárhonnan közelítjük mag a műszaki fej- Hészltés feladatait, teljesen nyilvánvaló, hogy új megoldások bevezetésére, például egy mezőgazdasági szerkezetváltáshoz sok pénz kell, s ez rendkívül szűkén áll a gazdálkodó szervek rendelkezésére. A szakember nem vitatkozik velünk, elfogadja az ajánlott megoldást, az erőforrások hiánya miatt azonban elég hosszú ideig ikelil várni a megvalósulásra. Hát az MTESZ ebben sokat tenni nem tud. — Mi az, amiben segíthet? — A műszaki fejlesztést elsősorban» a tudatformálással tudjuk segíteni. Űigy gondoltjuk, hogy a szakembereknek a szakmai egyesüle- tékben, az üzemekben kell igazában tisztában lenniük azzal, hogy a műszaki fejlettségiben, fejlődésben hol ált a munkahelyük, s ennek állapján az ottani szakmai tanácskozásokon kdlilene megoldást találniuk — mondta dr. Orosz László. L. G. Az utóbbi kilenc év főbb népgazdasági folyamatai A Központi Statisztikai Hivatalban elkészült az a jelentés, amely a gazdaságpolitikai irányváltás éve (1979) óta eltelt időszak főbb nép- gazdasági folyamatait elemzi. Az elmúlt kilenc évet a gazdaságpolitikai törekvések, ezek eszközrendszere és az eredmények iálapján három szakaszra — az 1979—81, az 1982—84, valamint az Î985— 87 közötti időszakokra — bontották. 1979—1981 között az MSZMP KB 1978. novemberi „pályamódosító” határozata nyomán megkezdődött a külgazdasági egyensúly javítása. A dollárelszámolású adósságállomány öt év óta tartó gyors növekedése megállt; a nagymértékű javulásban azonban meghatározó szerepe volt az előző évek során felhalmozódott tartalékoknak. Az egyensúlyjavítás kizárólagos eszköze a felhalmozás csökkentése volt; ez három év alatt 21 százalékkal esett vissza. A gazdaság pénzügyi helyzetére az 1980. évi árreform nyomta rá a bélyegét. A vállalatok jövedelmét alapvetően az áremelkedésekből származó inflációs árnyereség határozta meg, a külgazdasági egyensúly stabilizálása ugyanakkor szigorú vásárlóerő-szabályozást követelt. Ezért kellett állandóan változtatni a szabályozókat, s ez csak részleges eredményeket hozott, viszont számos kedvezőtlen következménynyel járt. Az 1982—1984-es időszakban a gazdaságirányítás központi kérdésévé az ország fizetőképességének megőrzése vált; ennek érdekében folytatódott a restrikció. Az intézkedések a külső egyensúly javulásában látványos eredményeket hoztak.1983—1984- ben olyan mértékű konvertibilis elszámolású külkereskedelmi aktíyumot sikerült elérni, amely az áruforgalmon kívüli fizetések pozitív egyenlegével együtt elegendő volt a korábban fölvett hitelek állandóan emelkedő kamatterheinek fedezésére, valamint az adósságállomány szerény mértékű csökkentésére. Az egyensúlyjavulás azonban a struktúra átalakulása, a hatékonyság növekedése helyett ismét elsősorban az import 1982. évi jelentős csökkenéséből és 1983—84. évi szinten tartásából adódott. Az 1985—J7 közötti időszák legfőbb jellemzője, hogy a gazdaságban nem következett be az a kedvező fordulat, amivel az MSZMP XIII. kongresszusa, illetve ennek nyomán a VII. ötéves terv számolt. A termékkibocsátás jóval kisebb mértékben növekedett, mint a fel- használás. Konvertibilis adósságállományunk több mint a kétszeresére nőtt, árüforgalmunk egyenlege ismét passzívvá vált. Export- tünk a három év során mindössze 5 százalékkal bővült, míg importunk növekedése megközelítette a 20 százalékot. Az 1985—87-es időszakon belül 1987-hen bekövetkezett a gazdaság élénkülése, a bruttó hazali »termék növekedési üteme 3,4 százalékos voit. A dinamikus nöVekedés azonban több hátrányos következménnyel járt. A bruttó hazai termék (GDP) előző évhez mért többlete folyó áron 135 milliárd forint volt. Ennék kétharmadát vitte el — 90 milliárd forintot — a fogyasztás növekménye. További 36 milliárd forintot »kötött le a felhalmozási többlet, mindösz- sze 9 milliárd forint jutott a belföldi források növekményéből az egyensúly javítására. Ez az összeg lényegesen kisebb, mint amennyire a külföldi adósságterhek fedezéséhez szükség lett volna. A kereskedelmi bankok megalakulásával nagyobb teret kaptak a gazdaságirányításban a pénzügyi elemek. A kezdeti nehézségek, a megfelelő ismeretek és »tapasztalatok hiánya miatt a pénzintézetek még nem voltak képesek a jövedelmek szabályozásában az elvárt szerepet betölteni. A vállalati eredmények 1987-ben — pénzintézetek nélkül — 18,9 százalékkal nőttek a magas bénkiáramlás ellenére is. A vállalatok jövedelemnövekményének több mint 70 százaléka 1987-ben is áremelkedésből származott. Ez évben a vállalati jövedelmek 65,3 százalékát vonta el az állami költségvetés az 1986. évi 61,3 százalékkal szemben. Csontos Miklósné A minőség javításáról egyre Itölbb szó esik napjainkban. A fliegtöfbbet azok tehetnek érte, akik a munkapadok, a ,gépek meflllett állnak. A Paimutfomió-ipari Vál- laillalt Kaposvári Gyárában cél a technológiai fegyelem betartása, a selejt elkerülése. A tervek megvalósulásáról Csontos Miklósné fontónő 'így Váll: — A gyűrűsfonó-résaleg- ben brigádokban dolgozunk. Az, hogy ki mennyit teljesít és miilyen minőségben, elsősorban tőle függ. BefőTervezés „szél ellen" Százhatvannyolcmillió forint bevételt ért el az idén az első félévben a Mechanikai Művek marcali gyáregysége. Tőkés exportjuk 71 millió forint értékű volt. Ezek az adatok megfelelnek a tervezetteknek és jobbak, mint a tavalyiak. A . gyáregység elektrolit- fcondenzátorüzeme egyenletes munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a marcali tervek teljesüljenek. Az efliko idei feladata 22 millió kondenzátor gyártása 180 millió forint értékben. Kocsis Benő üzemvezető elmondta: — Nekünk közvetlen tőkés exportunk nincs, de felsorolni is nehéz lenne, hogy hányféle magyar termékbe építik bele azt a »kondenzátort, amit mi-gyártunk ás kerül így közvetve mégis nyugati kivitelre. Nekünk tehát export 'Színvonalú követelményeknek keli megfelelnünk, hiszen a kondenzátor minősége nagymértékben befolyásolja annak a berendezésnek a minőségét, amelybe beépítik, önmagunkhoz képest sokat fejlődtünk az utóbbi években, de még nem értük el azt a színvonalat, amit a világ élenjáró kondenzátorgyár- tói képviselnek. — Két ellentmondás van abban amit mond. Az első, hogy a hazai és- a külföldre menő minőség ezék szerint különbözik; itthon jó a rosszabb is. A második: ha nem érik el a világszínvonalat, akkor a felhasználók miképpen érik el az önök által gyártott terméket beépítve? — A nyugati minőségi követelmények az elektronikus termékek terén nagyobbak, mint a ,hazaiak. A mi mércénk tehát csak az lehet, amit az ottani importálók elfogadnak. Minőségi különbséget nem lehet tenni hazai és külföldi célú szállítmányok között. Mi minden egyes darabot a legmagasabb igények szerint mérünk. A »különbség nem a kondenzátor „tudományában” van, hanem nagyságában. Az élvonalban levők az ugyanolyan paraméterű gyártmányt kisebb méretben tudják produkálni, mint mii. Tehát a magyar »gyártmányú berendezések jók, osak hát... Ne kerülgessük a forró kását: a »világban legföljebb a második vonalat tudjuk elérni. De azért még exportálható, ha nem is a legjobb áron. — Hogyan tudják tovább - javítani a kondenzátorok minőségét? Képesek-e miniatürizálni ? — A legjobb külföldi gyártóberendezések híján elsősorban a magunk erejéből fejlődhetünk. Látványos ugrásra nincs reményünk. Viszont az itteni műszaki gárda hihetetlenül szívós. Tanulunk és saját célgépeket tervezünk, átalakítjuk a gyártástechnológiát. Olyan fejlesztő csapat jött itt létre — sokszor késő estébe nyúlóan dolgozva —, hogy megértek a feltételek egy önálló fejlesztőüzem létrehozásához.''Ettől sokat várunk. — Miként van erejük a szakembereknek a termelés- irányításhoz, a géemkázás- hoz és még a rendkívül idő- és munkaigényes fejlesztéshez, tervezéshez is? Nem önbecsapás-e, hogy mindez önbecsapás-e, hogy mindezt együtt bírni fogják? — Sokáig a mai tempót tartani nem lehet. A munkát át kell majd szervezni. Az adminisztrációt és a termelésirányítást számítógéppel oldjuk meg. »Kétszázféle kondenzátort gyártunk. Ezt fejben vagy kézzél írt papírokon kísérni már-már lehetetlen. Az optimális gyártási ütem beállításához kell a számítógép és a jó program. Ez lesz a következő lépésünk. — Csak gépek kellenek? — Nem. Elsősorban az emberök képzettsége a meghatározó. Ezért szorgalmazom, hogy aki csak lehet, tanuljon, és ezért 'vállalkozom vén fejjel »magam is egy újabb diploma megszerzésére. A műszaki dolgokhoz eléggé jól értek," de a közgazdasági ismereteim nem elegendőek. Ma már kevés »az, ha csupán a szakterületét ismeri valaki. Hiába találnék ki -bármilyen műszaik csodát, ha kiderülne rólla, hogy -a piacnak nem kell, hogy közgazdasági szempontból nem állja meg a helyét. Visszatérve a számítógépre és az egyéb eszközökre: első tehát az emberi koponya. De okos eszközök nélkül az eszünk kevés dologra használható. Az ember szellemi fejlődésének és a technikai fölszereltségnek egymást erősítve kell fejlődnie. — Bizonyára igaz amit mond. De kicsit túl szépnek hangzik nálunk, -ahol néha azért kell róhangász- nia egy anyagbeszerzőnek, hogy csavar és szög legyen. Túlléphetnek-e itt Marcaliban egy kis kondenzátorüzemben önök a saját — országos — árny ékunkon ? — Néha leülök és sírni volna kedvem. Olyankor magam is hitetlenkedem és eszembe jut, hogy mit erőlködünk, szél ellen .nem lehet ... A kibontakozás még osak szavakban létezik. Aztán elmúlik a keserűség, és tervezek, »szervezek tovább. Ez a dolgom. Bá-rhonnét is fúj a szél. L. P. A prémium ösztönöz Aki akar, tud minőséget adni lyásbllja ugyan a termelést a foniógélp állapota, -a nyersanyag, a döntő azonban mégis az ember. Aki akar, az tud jól dolgozni, s ezt anyagilag is ösztönzik. Erre irányul az áprilisban bevezetett pr.é- miiumiramdszer. Az, hogy valaki nydlc órát eltölt a gépék mellett, kevés a fizetéshez. A legrosszabb és a leg- jidbfo »teljesítést nyújtó doil- giozó fizetése között a pré- mi-uThtól függően 3000 forint különbség is lehet. Ennél jobb ösiztönző nem kell. S ha már úgyis itt kell leniniünk, legalább fceresisümk ! Persze van», akit pénzzel sem tehet ösztönözni. Ezeket a -dollgozókat más mód- sízerekkel próbálják minőségi -munkára serkenteni a vezetők. — Állandóan ellenőrizzük a dollgozókat, figyeljük munkájúikat, s ah öl hanyagságot tapasztalunk, azonnal szó- hiTtk — mondja Büki Rezső, a gyűrűsíomó-írésiálieg vezetője. — A szabad szemmel végzett minőségellenőrzés mellett ,a legapróbb hibát kimutató műszereket is alkalmazzuk. Akinél sok a hiba, figyelmeztetésben részesüli, majd csökkentjük a prémiumát. Prémiumrendszerünk azonban elsősorban az ösztönzést és nem a bün- »tetést szolgáltja. Nagyobb anyagi megbecsüléssel igyekszünk jöbb munkára buzdítani dolgozóinkat. — Nagy szükség van erre, különösen a nyári kánikulában. A meleg a telje- sítményékre is rányomja a bélyegét. Nehéz a három műszak, bár érdekes módon én jobban elfáradok délután, mint az éjszakai munkában. Embere válogatja — mondja Csontosné, aki többszörös' kiváló dolgozó, de néha nála is előfordulnak hibák. Különösen, ha rossz a gép. Ilyenkor rögtön jönnek a szerelők ... — A minőségi munkában mi két oldalról is érdekeltek vagyunk — mondja Dácsái András gépmester. — Egyrészt a pr élmi um bennünket is ösztönöz a minőségre, másrészt ha valamit Ducsai András rosszül csinálunk meg s fél óra múlva ismét elromlik, újból csak nekünk kell javítani. Ha jól dolgozom., kevesebb a munkám. A gépjavítás mellett naponta három gépet teljesen át kell vizsgálnom, a hibákat kijavítanom. Itt 1rs az az érdekem, hogy minél tovább jó legyen a gép. Ez azonban nemcsak a szerelő érdeke, h anem a vállalaté is. így kapcsdlódik össze az egyéni és a közösségi érdek, az ösztönzés és a minőség. u_ £
