Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
1988. augusztus 17., szerda Somogyi Néplap 3 AZ ALAPSZERVBZETI MUNKA ÚTJAI Búcsú az operativitástól Amikor a cukorrépa föl- vásárlási árát rosszul állapították meg, s a gazdaságok visszafogták a termesztését, a minisztérium a párt- bizottságokat kérte fel, hogy hassanak oda: a szövetkezetek vessenek több cukorrépát. Megszokottá vált az is, hogy a megyei, a városi párttestületek határozzák meg egy-egy vidék üzemeinek éves tervét s a mutatókat szorosan összesítve máris kezükben volt az adat: évente ennyit fejlődött a terület ipara. A beavatkozás eszközei persze szinte minden terméket, terményt, munkasikert, vagy kudarcot politikai szintig emeltek. Fülbesúgásra várva Néhány évvel ezelőtt, az önállóság térhódításakor egyre többször fogalmazódott meg a kívánalom: a régi értelemben vett operativitásnak mondjanak búcsút az apparátusok,, a párt ne akarjon termelésirányítóként működni. Ahogy e vélekedések hangot kaptak, úgy erősödött néhány funkcionáriusban a félelem, melynek tartalmat az adott, hogy e koncepcióba belemagyarázták: a párt vonuljon ki a gazdaságból! Ettől persze már csak egy lépés a hatalom föladása, hiszen a gazdaság vezérlése egyike a legmegfoghatóbb hatalmi eszköznek. Alaptalan volt-e a félelem? Tény, hogy értelmezésbeli különbségeket bőven regisztrálhattak a kutatók, hiszen jócskán akadtak szélsőséges nézetek a másik oldalon is, s ezek valóban azt hirdették, hogy a pártnak nem elég a régi értelemben vett operativitást föladni. Vitathatatlan, hogy a gazdaságfejlesztés, az elképzelések, az irányok meghatározása messze nem „politika- mentes”, hiszen a termelési viszonyok a társadalmi berendezkedés meghatározói, az ipar és a mezőgazdaság eredményei, a szolgáltatások nívója, az infrastruktúra fejlettsége kihat mindennapjainkra, s a külkereskedelmet — a bezártságot, vagy nyitottságra való törekvést — sem lehet pusztán kereskedelmi gyakorlatként értékelni. Az viszonj; szintén nyilvánvaló, hogy az üzemek és a termelőszövetkezetek ügyeibe káros a folytonos politikai beavatkozás, egyrészt, mert elmossa a felelősségét, másrészt, mert gáncsot vet az önállóságnak, a piaci mechanizmusok érvényesülésének és nem utolsósorban megkérdőjelezi a helyi vezetés rátermettségét. Termelőből, fogyasztó Az új szerep lényege, hogy a gazdaságpolitika általános kidolgozása és a vezető szerep az MSZMP-é, de ez nem jelenti azt, hogy adott területen a megyei, a városi, községi, esetleg üzemi párt- bizottságoké. A megfogalmazott tennivalók kormányzati intézkedéseket és megfelelő vállalati, szövetkezeti hozzáállást követelnek. A helyi pártbizottságoknak talán legfontosabb feladata olyan közeget teremteni, ahol san- daság, gyanúsítgatás és irigység nélkül érvényesülhet az előrevivő szándék, ahol a lehető legobjektívebb a teljesítmények mérése, nem befolyásolja azt személyes kapcsolat, múltbeli érdem. Aki ebből arra következtet, hogy a helyi pártbizottságoknak így nem marad más dolguk, mint a népgazdasági érdekek mechanikus érvényesítése — az is téved. A központi irányítás és a területi szervek kontaktustartalma nem feltétlen egyirányú kapcsolat, ahogy az országos és a területi érdek egyeztetése sem abból áll, hogy fogjuk az országos érdeket és jó magasan a területi fölé helyezzük. Természetesen e kétirányú információáramláshoz érthető beszédre és érzékeny fülre van szükség. „Nálunk sajnos az ostobaságnak nincs meg a termé.- szetes büntetése, sőt, sokszor az okos rátartiság hamarabb megbosszulja magát, mint a langyos kényelem” — panaszkodott nekem egy gazdaságpolitikai titkár, azt fejtegetve, hogy számára a feladat éppen az, hogy a konkrét beavatkozást előzze meg egy olyan aktív politikai munka, amely éppen a felülről érkező intenciókat teszi fölöslegessé. Igyekeznek például megszüntetni 'az üzemi pártbizottságok kétarcúságát az áremelések esetében. Szerveztek egy kerékasztal-beszélgetést s a résztvevőknek ott, egymás előtt kellett rádöbbenniük arra a pofonegyszerű tételre, hogy aki termelőként árat emel, az előbb-utóbb fogyasztóként is szembetalálja - magát vele. Jelenleg nagyon könnyű elfogadtatni a vállalati dolgozóval azt, hogy kérjünk több pénzt az anyagért, a termékért, mint eddig, hiszen a munkás ettől remél nagyobb fizetést. Csakhogy kilép a gyárkapun, s átved- lik fogyasztóvá, észreveszi, hogy a több pénz már megint kevesebbet ér. Márpedig, aki mondjuk a bőrgyárán árat emel, ne lepődjön meg azon, hogy drágább lett a cipői A pártmunka — katalizátor Természetesen a nagyobb önállóság az üzemi pártbizottságokat is érinti. Nekik kell kitalálniuk, hogy az adott helyen, az adott feltételek között, mit szükséges tenniük. Az igazi siker az lenne, ha ebbe az önállóságba anélkül is bele tudnának kapaszkodni, hogy minduntalan igényelnék a felülről érkező utasítások mankóit. Mert sok funkcionárius még ma is úgy képzeli el a feladatkörét, hogy az igazgató és a társai képviselik a vállalati érdeket, a párttitkár pedig, mint a népgazdaság érdekének egyedüli letéteményese fölkiált: ácsi, ezt nem szabad! Az ilyesfajta szerepfelfogásból csak torz dolgok születhetnek, hiszen az adott kollektíva számára az optimális irány: a mindenkori érvényes közgazda- sági és jogi szabályozás keretei közé illeszthető vállalati érdek. Ennek elemző megfogalmazása, s végrehajtása a legfontosabb, ebben kell közös nevezőre jutni, elérését mindenkinek a maga eszközeivel támogatni. Ez sem kevésbé operatív teendő, mint részkérdések eldöntésekor utasításokkal élni. A pártmunka a gazdaságban amolyan katalizátor, segít egymásra találni elemeket, erősít óhajtott, s gyengít nem kívánt folyamatokat. „Az átfogóan kialakított fordulat politikai feltételeit kell megteremteniük. ITT és MOST — azaz konkrét helyeken és konkrét formában segíteni az egészséges törekvések valóra váltását, s jelezni, hogy hol tapasztalunk káros megnyilvánulásokat, amelyek sohasem öncélúan, hanem valami végett születnek,, s csak a valamin változtatva lehet visszaszorítani őket...” — vallja a pártmunkás, aki bizton állítja, hogy szó sincs a hatalom föladásáról, a termelésből való kivonulásról, inkább egy másfajta, korszerűbb munkastílusról, a hatalom gyakorlása áramvonalasabb módjáról, amelyik hagyja, hogy az igazgató igazgasson, addig, amíg jól igazgat, s nem ad a párttitkár kezébe olyan jogosítványt, amellyel a termelésnek amolyan politikai biztosa, komisszárja lehet. Tudniillik a párt vezető szerepének az országban, s nem a vállalatoknál kell érvényesülnie! Tamás Ervin Nemzetközi tanácskozás A mikroelektronikai ipar fejlesztési feladataihoz nélkülözhetetlen félvezetők fizikai alapkutatásairól rendeznek nemzetközi tanácskozást augusztus 22. és 26. között a Budapest kongresszusi központban — jelentették be a szervezők tegnap sajtó- tájékoztatójukon. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetének együttes rendezvényére 39 ország 400 kutatója jelezte részvételét. Ezen a — szocialista országban első alkalommal sorra kerülő — tanácskozáson, a világ legjelentősebb mikroelektronikai gyárainak és kutatóintézeteinek munkatársai tartanak előadásokat. A tudományos kutatok olyan új fejlesztésekről és* gyártmányokról is tájékoztatást adnak, amelyeket a szocialista országok a COCOM-lis- ta miatt most nem importálhatnak. A tanácskozáson azokról a fizikai alapkutatásokról lesz szó, amelyek meghatározóan befolyásolják az elektronikai, a számítástechnikai és híradástechnikai fejlesztéseket. ’ E szakmai tanácskozás a magyar szakemberek számára különösen nagy jelentőségű. Több mint ötezer magyar szakember munkája nyomán tovább épül a kőolaj- és földgáz-tisztító üzem a szovjetunióbeli Tengizbcn. A nyugati licenc alapján készülő. két technológiai sort tartalmazó feldolgozórendszer felépítésével — • állami szerződések értelmében a jamburgi gázvezeték építésében vállalt kötelezettséget váltjuk meg. Képünk a kőolajfeldolgozó üzem építésén készült. (MTI-fotó — Kisbenedek Attila felvétele) OLVASÓINKHOZ Csökken a Somogyi Néplap terjedelme Olvasóink tőlünk — és bizonyára más sajtótermékekből is — értesültek már arról, hogy a Szovjetunióból származó újságpapír- szállítás zavarokkal küzd. Saj nálatos módon emiatt országosam korlátozták a rotációs papír felhasználásának lehetőségét. Példányszámunkat, amely most már tartósan 75 000 naponta (és ezzel a háztartások számát alapul véve, a 19 megyei lap közül az ötödik helyet foglaljuk el), helyrehozhatatlan vétek lett volna visz- saaszoritami. Ezért is döntötték úgy az országos szervek, hogy a megyei lapok terjedelmét egységesen heti négy oldallal kell csökkenteni. Ez nem örömteli értesülés, a korlátozás azonban elkerülhetetlen. • Miután a somogyi nyomda technikai adottságai csak 8 és 16 oldalas lap előállítását teszik lehetővé, számunkra nincs más megoldás, mint hogy hétvégi, szombati lapszámainkat — átmenetileg — minden, második héten 8 oldalas terjedelembein kapja kézhez az olvasó. A kényszerintézkedés szerkesztőségünket is érzékenyen érintette, és törvényszerűen bizonyos struktúraátalakítást tesz szükségessé. Ezért mindenekelőtt el kell hagynunk heti kétoldalas rádió- és tv-műsor •mellék- íéküatüniket. (Naponta ezután is kapnak erről tájékoztatást olvasóink. Csorbát szenved irodalmi-művé- .szeti összeállításunk, bár valami cs két megk í s éri ün-k átmenteni belőle szombati kulturális oldalunkra. Megszűnnek, illetve csökkennek egyéb összeállításaink is, az úgy nevezett „célolda- Jak”. Igv Az ifjúság élete, a Gyermekeknek, az Otthon és család, a Közgazdasági, műszaki élet. Az e rovatainkban szereplő írások, témák egy részét kevesebbszer közöljük (az Ifjúság élete például a havi két oldal helyett ezután egyre szűkül), más részét igyékszünk kisebb terjedelemben és mennyiségben, de mégis csak valamiképp pótolni hétköznapi lapszámainkban. Másfél oldaliról egy oldalra kell hétfőn csökkenteni sportrovatunkat is. Legfőbb törekvésünk azonban az, hogy a megye lakosságát közvetlenül érdeklő és érintő helyi és országos információk ezután se szenvedjenek csorbáit, A politika, az olvasók fokozódó érdeklődésének követelménye, a nyilvánosság kibontakozásának igénye éppen a lap oldailszámának növelését írnák elő. Ilyen helyzetben bizonyára Önök számára is érthető, mekkora feszültséget idéz elő ez a kényszerintézkedés. Mégsem tehetünk mást, meg kall birkóznunk vele. Augusztus 20-án még 16 oldalon, a következő hétvégén csak 8 oldalon, s azután — a hétvégeken — kéthetenkint váltakozva jelenik meg 8, illetve 16 oldalon a Somogyi Néplap. Őszintén reméljük és hi.sz- szük, hogy a papírkorlátozás- nem tarthat sokáig. Ennek reményében kérjük olvasóink szíves megértését. A szerkesztőség Vita a megújulásról Várják a dolgozók véleményét Elénk vita kezdődött a somogyi alapszervezetekben a szakszervezetek megújulásáról. Dr. Egerszegi Lászlóval és Svajda Józseffel, az SZMT titkáraival arról beszélgettünk, milyen lehetőséget kaptak a- szervezett dolgozók véleményük kifejtésére most, a szakszervezetek országos értekezlete előtt. — Alapvető kérdésekről folyik a vita, a szakszervezet ugyanis átfogó programot készít a novemberi országos értekezletig. Ehhez kérjük a támogatást a megye tagságától. — Milyen anyagokat kaptak meg az atopszervezeitek? — Először a szakszervezetek megújulási programját — folytatta Svajda József. — Ezen belül a szakszervezeti törvényiről, a bérpolitika reformjáról és az üdültetésről kérjük ki a véleményeket. Erős szakszervezetekre van szükség, az érdekvédelem erősítésére. A szakszervezeti törvénynek éppen ezért tartalmaznia kell majd a jogi garanciákat, így akár a munkabeszüntetés jogát is. Kíváncsiak vagyunk, mi a tagok véleménye. A foglalkozta- táspoilitilkán belül erősíteni kell a szolidaritást, a szakKesztyühullámok Akáir a Balaton vize, úgy hullllómzilk a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet fonyódi telepének munkája. Az ott dolgozókat azonban egyáltalán nem vigasztalja, hogy teljesítményüket ilyen szép természeti hasonlattal lehet jellemezni. Ők beérnék az év minden hónapjában egyenletes munkával is. Egyelőre azonban. nincs kilátás az ütemességre. Az elsősorban nyugati bérmunkában dolgozó üzem ki van téve a megrendelők lökésszerűen érkező igényeinek. Hatvainkilenc fő a nyilvántartott létszám, de csak 33 ember dolgozik, a többiek gyesen vannak vagy sorkatonák. Az idén április tájékán sokan elmentek, mert akkor épp hullámvölgy volt. Most dolgozókat venne föl az üzem, mert befutott jó néhány munka, és ehhez kevesen vannak, túlórázni kell. Ledolgozzák a december végi napokat is épp azért, hogy idejében elküld hessék az exportszállítmányokat. Az idén 3500 motoros, 800 autós, 430 kerékpáros, 700 szörfös és körülbelül húszezer pár síkasztyűt készítenék Fonyódon. Hazai megrendelésre gyártottak nyolcszáz pár utcai kesztyűt is. Ha mindezt összeadjuk, akkor a teljesítmény megfelel a mai teljesítőképességnek. Ám a fonyódiiak még élénken emlékeznék rá, hogv voltak ők kétszázhetvenen is és készítettek egy évben 120 ezer síkesztyűt. Ahhoz képest a mai termelés csekély. A hullámzás ellensúlyozására kihélyezett bőrdísz- műrészleg működött a telepen, de az idén az is megszűnt, mert ugyanolyan ingadozásokkal kezdett küszködni, mint amilyenek ellen létrehozták. A kesztyűkészítés pedig egyébként a legélőrélátóbb tevékenységek közé tartozik: ezekben a hetekben már az őszi bemutatókra, s így az 1989-es megrendelés-vadászatra is készülnek a szövetkezetnél. Az utóbbi hetekben lezajlott tárgyalások arra biztatják a fonyódi üzem vezetőit és munkásait is, hogy a jövőt derűsebbnek lássák a mánál. Több nyugati partner jelezte rendelési szándékát, mégpedig mind a téli idényre síkesz- tyűből, mind tavaszra és nyárra autós, moitoros és egyéb sportkesztyűkből. Ha szerződés is lesz ezekből, akkor 1989-ben egyenletesebb terhelésre, s így biztosabb megélhetésre számíthatnak a fonyódi afc. .szervezeteknek is ki kell dolgozniuk a saját segély- programjukat. — Nyilvánvaló, hogy valóságos reformról van szó. A változások jóval nagyobbak, mint korábban — vette át a szót dr. Egerszegi László. — A szakszervezeti tagság várakozását ugyanis nem elégítettük ki mindenben, s ez csökkentette a bizalmat. Éppen ezért azt szeretnénk, hogy a megújulásról a vita tömeges, kritikus, építő és mélyreható legyen. Jó lenne, ha a csaknem 120 ezer somogyi tag valóban véleményt mondana. — Mit várnak a vitától? — Azt, hogy a tagság alkat óan járuljon hozzá a sikeréhez. Szeretnénk megtudni, hogy egyetért-e vagy nem azzal, ami a vitaanyagokban van, mivel bővítené, milyen folté telekre van szükség a megvalósításhoz. Várjuk az egyetértést például a bérpolitika reformjának fő elvével, a béralku bevezetésével. — Hogyan mondhat véleményt, áki v alla milyen ékből nem volt ott a vitán? — Minden szakszervezeti tag véleményére szükségünk van, éppen ezért arra kérjük mindazokat, akik a helyi vitákon nem tudjak részt venni, vagy esetleg választ szeretnének valamilyen kérdésre kapni, hogy keressenek föl bennünket levélben, telefonon, személyesen az SZMT-székházban. Akinek kell1, annak rendelkezésére tudjuk bocsátani a vitaanyagot. Az apparatus szeptember végéig minder munkanapon reggel 8-tól este 6 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. Minden véleményt továbbítunk a SZOT-nak, a valóságos megújulás ugyanis csak a szervezett dolgozók közreműködésével érhető el. L. G
