Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

19.88. augusztus 16., kedd Somogyi Néplap 3 Az alkotmány felülvizsgálása CSŐGÖRÉNY HELYETT Harc a vízkő ellen Az alkotmányi szabá­lyozás elveinek kialakítá­sával, illetve az alkot­mány szövegtervezetének kidolgozásával munkabi­zottságok foglalkoznak. A bizottságokban jogtudósok, állami és társadalmi szer­vek képviselői vesznek részt. A legfelső államhatalmi mi szervekre vonatkozó sza­bályozás és az alkotmányos­ság továbbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozó mun­kabizottság feladatairól Kt- lényi Géza professzor, az MTA Államtudományi Kuta­tások Programirodája és e munkabizottság vezetője az MTI munkatársának el­mondta: feladatuk a többi között az Országgyűléssel, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsával, illetve az alkot­mányi elvek, majd a későb­biekben az alkotmány ezek­re vonatkozó szövegének ki­dolgozása. Állást kell foglal­niuk abban, hogy egy- vagy' kétkamarás legyen-e a ma­gyar Országgyűlés, összeté­telében ugyanis jelenleg a területi érdek érvényesül. Egyes jogtudósok vélemé­nye szerint létre kell hozni a második kamarát, amely in­tézményesen megjeleníti a különböző társadalmi réte­gek érdekeit. A jogtudomány más képviselői viszont úgy vélik, hogy egykamarás rendszeren belül is meg le­het teremteni az érdekek in­tézményes képviseletét. Mindkét álláspont képvise­lői tanulmányban fejtik ki álláspontjukat. Pokol Béla, az ELTE jogtudományi kará­nak oktatója a kétkamarás, Sári János, a Politikai Fő­iskola egyetemi docense pe­dig az egykamarás rendszer fenntartása mellett érvel. A programiroda gondozásában hamarosan megjelenő két ta­nulmányt ismertetik mind a munkabizottságok tagjaival, mindazokkal a szakértőkkel, egyetemi oktatókkal, kuta­tókkal, akik az előkészítő munkában részt vesznek. A bizottság megvizsgálja azt is, hogy megmaradjon-e a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, amelynek jogköre ez év január 1-jétől — a jogal­kotásról szóló törvény kap­csán elfogadott alkotmány- módosítás eredményeként — jelentős mértékben szű­kült. A tudományos kutatók jelentős része szükségtelen­nek véli, hogy konszolidált viszonyok közt az Elnöki Ta­nács helyettesíthesse az Or­szággyűlést. Az a vélemé­nyük, hogy az Országgyűlés maga gyakorolja jogosítvá­nyát. Némelyek az egysze­mélyi államfő, nevezetesen a köztársasági elnök funkció­jának létrehozása mellett voksolnak. Erre vonatkozóan több elképzelést fogalmaztak meg. Ádám Antal tanszékvezető egyetemi tanár tanulmányá­ban négy variációt vázolt: az Elnöki Tanács fenntartása a jelenleginél lényegesen sző­kébb hatáskörrel ; az Elnöki Tanács meghagyása úgy. hogy bizonyos feladatait egyszeméyben az Elnöki Ta­nács elnöke gyakorolja, mi­ként jelenleg; az Elnöki Ta­nács meghagyása és a köz- társasági elnöki intézmény létrehozása; az Elnöki Ta­nács megszüntetése és a köz- társasági elnöki intézmény bevezetése. A különböző ér­vek elbírálásánál figyelembe veszik más — a szocialista, valamint kapitalista — or­szágok tapasztalatait is. Az alkotmánybíróságra vo­natkozó szabályozás elveinek kialakítása is e bizottság feladata. Országunkban soha nem volt alkotmánybíróság, ezért a nemzetközi tapaszta­latokat s a magyar sajátos­ságokat figyelembe véve kell kialakítani az alkotmánybí­ráskodás szervezeti formáit. Külön munkabizottságok foglalkoznak a társadalmi, a gazdasági rend, az állampol­gári jogok szabályozásával, a társadalmi-állami ellenőr­zéssel, a Minisztertanáccsal és a minisztériumokkal, a tanácsokkal, a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a válasz­tási rendszer alkotmányos szabályozásával. Az idén az Országgyűlés elé kerülő törvények közül a gyülekezési és az egyesülési jogról szólóak az alkotmá­nyos alapjog realizálását szolgálják. Tulajdonképpen egyszerre folyik a leendő al­kotmány előkészítése, és a hatályos alkotmány alapján olyan jelentős törvényjavas­latoknak a kimunkálása, amelyeknek összhangban kell flenniük a leendő Alkot­mány koncepciójával. Ez nagy valószínűséggel így lesz a hátralevő néhány évben. Tudniillik a következő évek­ben kerül megalkotásra a nemzetiségek jogairól, vala­mint a lelkiismereti sza­badságról szóló törvény, amely szintén alkotmányjo­gi szempontból kiemelkedő fontosságú. Kettős feladat hárul tehát a jogalkotókra: lehetőség szerint úgy kidol­gozni a még az idén az Or­szággyűlés elé kerülő és al­kotmányjogi szempontból ki­emelkedő fontosságú törvé­nyek tervezetét, hogy beil­leszkedjenek a leendő alkot­mányba is. Minden kazánházban Jóval egyszerűbbé válna a kazánok csőrendszereinek tisztítása, ha a múlt héten Kaposváron bemutatott rend­szert megvásárolnák a hazai távfűtő vállalatok. Az ország csaknem minden nagyobb városából eljöttek az ingat­lankezelő vállalat szakembe­rei, hogy működés közben lássák azt a berendezést, amely évtizedes problémáju­kat oldaná meg. A kazánházak csőkígyói igen könnyen tönkremennek, a vízkő rövid idő alatt olyan vastagon rakódik le a csö­vek belső falán, hogy a víz már csak csordogál a ve­zetékben. Otolecz Árpád, a kaposvári IKV . termelési igazgatóhelyettese szerint néhány hónap használat után a távfűtővezetékek nagy részét kell kicserélni a le­rakódások miatt. Sokféle ügyes szerszámmal tiszto­gatják a csöveket, s mindig sikerül eltávolítani a lera­kódást. A rendszert azonban le kell állítani addig, amíg nem végeznek a tisztítás­sal. Otto Kamp, a feltaláló ma­ga látogatott el a kaposvári sávház kazánházához, hogy bemutassa gépét, amelyet otthonában, az NSZK-ban már egy-két éve használnak. Gyakorlati ismertetőre ké­szült, vastagon lerakodott használható vízkövet maratott volna le berendezésével, de az or­szágban még ismeretlen vegyszereket nem engedték be a határon. Így maradt a tiszta vizes kísérlet, legalább a gép működését megismer­hették a hazai szakemberek. Sokfelé használnak már •vegyszeres tisztogatást a csőrendszereknél, néhol azonban még mechanikusan távolítják el a vízkövet. A kaposvári IKV kazánházai­ban is működik egy beren­dezés, amellyel megakadá­lyozzák a lerakódásokat. A tegnap bemutatott rendszer annyival hatásosabb, hogy a tönkrement csöveket is használhatóvá teszi, s egy másik készülék segítségével nem engedi lerakódni a víz­követ. Mint megtudtuk, jókora energiamegtakarítás érhető el a gép használatával, de az is nagy nyereségnek szá­mít, hogy az eldugult csöve­ket nem kell kiszedni a rendszerből. A bemutatón semmilyen árajánlat nem hangzott el. A szakemberek megállapí­tották, hogy csaknem min­den kazánházban lehetne használni a készüléket, de a behozatalról vagy az itthoni gyártásról még tárgyalnak. F. L. Mai kommentárunk A lehetőségek tárháza A múlt héten — sok más mellett —* hallottam egy több szempontból is figye­lemre méltó felszólalást a megyei párt-vb és a .megyei KISZ-bizottság együttes ülé­sén. Beszámolómban néhány mozzanatát idéztem is ak­kor a fiatalember (tehát KISZ-es) gondolataiból, de amikor nagyon rokonszenves nyíltsággal feltárta állás­pontját, elgondolkodtam. A felkiáltójel mellé odaírtam jegyzetfüzetembe: „Téma! Kommentár!'’ Jegyzeteimet csak egy év után szoktam átadni az enyészetnek (nem vagyok bizonyos afelől, hogy helye­sen teszem , . .). Most né­hány nap múlva újra fölla­poztam, mert az a bizonyos téma nem hagyott nyugod­ni. Az ifjú arról, nyilatkozott, hogy a közeledő választások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szó nemes értelmé­ben emberközeli, mozgalmi munkát végezzen a KISZ Somogy megyében. Nem tu­dok ‘vitatkozni vele, hiszen igaza van. Igaza mindaddig, amíg azt hangsúlyozza: az ifjúsági szövetség képviselői nagy ambícióval kövessenek el mindent azért, hogy kor­osztályuk képviselete bizto­sítva legyen a megyében, az országban. Ki vitathatná e megállapítás időszerűségét, jogosságát? Csakhogy a fia­talember kifejtette ezután: a tanácsválásztás jó alkalom lesz például arra, hogy . . . 1. Igazi politikai, mozgal­mi tömegmunkát végezzen a KISZ. 2. A kádermunkához sok új arcot lásson, eddig isme­retlen tehetségeket fedezzen föl az ifjúság körében. 3. Rengeteg új emberrel beszélgessenek, tanácskoz­zanak, ismerkedjenek a KISZ vezetői és aktivistái. 4. Ha már választásra ké­szülünk: intenziven politi­zálhatnak, eszmecserét foly­tathatnak az ifjúság hiva­tott képviselői a társadalom széles rétegeivel. 5. Megtudhatják például, hogy mit gondolnak a fel­nőttek, a társadalom az if­júságról, a KISZ tevékeny­ségéről, munkamódszeréről. 6. És elmondhatja a KISZ is, hogy mit akar, mire ké­szül, mi az igénye, mit vár a felnőttektől... Meglehet, több pontot is fölsorolhatnék a fiatalember — első hallásra rokonszen­ves, ráadásul hangzatos ■— álláspontjáról. A jegyzetfü­zetemben korábban bejegy­zett „TÉMA! KOMMEN­TAR!". után azonban egy hatalmas kérdőjelet is talál­tam, ami egyáltalán nem rosszindulatú, de talán jo­gos kételyemet fejezte ki: Választás nélkül nem megy? Vajon, ha nincs vá­lasztás az országban, ha bár­milyen szerv nem ad köz­vetlen lehetőséget, apropót a fentiekre, akkor a KISZ magatehetetlen? Ügy gondolom: a fenti pontokba dögzitett törekvés, álláspont helyes! Igenis tö­megmunkát, politikai mun­kát kell végeznie a KISZ- nek és aktivistáinak. De ha kampányokra vár — mert a választás is az! — akkor so­hasem fogja betölteni hiva­tását ... J. B. Dacia-szaksxerviz Speciális műhely, speciális szerelőle Szabad u lás a „satu bál ”: képzéssel A foglalkoztatásról tanácskozott a barcsi párt-vb A népgazdasági változá­sok, a szerkezetváltás társa­dalmi hatásai új kérdéseket adnak fel a gazdálkodásban, a hatékony foglalkoztatás­ban. A városi pártvégrehaj- tábizoittság ezért időszerű­nek tartotta, hogy augusztu­si ülésén az elhelyezkedési, f oglállkozt atási k é rd és eket tűzze napirendjére. Barcs városra és térségére az elhelyezkedési gondok és a munkaerőhiány egyaránt jellemző. A szakképzetlen munkások az utóbbi évek­ben nehezebben tudnak el­helyezkedni, mint korábban, ugyanakkor egyes szakmun- káscsoportokból hiány van. A gazdálkodó egységek fel­sőfokú végzettségű szakem­bereket pedig szintén évek óta keresnek. A városi ta­nács kimutatása szerint a térség minden ipari egysé­gében hiányzik öt-öt felső­fokú végzettségű dolgozó, el­sősorban a műszaki szak- képzettségűek. A minőségi munka érdekében folyama­tos az igény jól képzett és ígvakorLott szakmunkások iránt is. A térség sajátosságai köz­ismertek : Barcsom és kör­nyékén kevés a teljesen ön­álló gazdasági és szolgálta­tó egység, többségüknek máshol van a központja, máshol születnek a 'térséget érintő döntések. E döntések viszont mindeddig nem tűz­ték célul a lényeges korsze­rűsítést, ezért nincs a város­ban és környékén érdemi gazdasági átalakulás, szer­kezetváltás. A szakmunkás- képzés és az átképzés sem követte a változó szükségle­tet. A késlekedés hatásával számolni kell a későbbiek­ben. A munkaerő-kereslet csök­kenése ellenére is mennyi­ségi egyensúly jellemző a térségre : általános foglal­koztatási feszültségek nin- csenék, a rétegfeszültségek viszont erősödtek. Az iparvállalatoknál a to­vábbiakban is csupán bizo­nyos belső arányok változá­saira lehet számítani. A Ke­mikálnál a bitumenes ter­mék részarányának növeke­désére, az Uniitechnél a kon­ténergyártás értékének nö­vekedésére, a Sefag gyárá­ban a hulladék helyi fel­használásának beindításá­ra, és így tovább. Ezek, a szerkezetváltásnak nem te­kinthető belső arányváltozá­sok abból adódnak, hogy szinte kivétel nélkül min­denhol a meglevő technoló­giákra építenek. A műszaki fejlesztések elsősorban a termékek javítását, módo­sítását célozzák. Az építő­iparban szinte semmilyen technológiai váltás nem vár­ható, sőt éppen a hagyomá­nyos technológiákhoz való visszafordulás a jellemző. Mindebből következik, hogy a jelentősebb korsze­rűsítés révén javuló terme­lékenység — és ezáltal lét­számtöbblet — kialakulása egyelőre nem várható. Lét­számcsökkentés legföljebb a piaci igények hirtelen csök­kenése miatt válhat szük­ségszerűvé. A végrehajtó bizottság ülésén vita volt arról is, hogy foglalkoztatáspolitikai szempontból miként értékel­hető a létszámmegtakarító korszerűsítés. Fejleszten i kaid, ugyanakkor foglal­koztatni is. „Akárhogy is nézem, az egyik kezünk — mondta egy résztvevő — mindenképpen satuban van. A vita során végül is az az álláspont bontakozott ki, hogy pusztán munkaellátá­si meggondolások nem dönt­hetik el a fejlesztési kérdé­seiket. Az előrelépésre min­den munkáltatónak és min­den munkavállalónak föl kélt készülnie képzéssel és önképzéssel, a rugalmassá­got lehetővé tevő sokoldalú­sággal. Az önképzésnek és képzésnek célirányosnak kell Lennie, ezért — mint dr. Németh Jenő, a városi párt- bizottság első titkára mond­ta — több segítséget kell ad­ni az embereknek ahhoz, hogy tisztáin lássák, mire van szükség, mit érdemes ta­nú Írniuk. A munkaerötöbblet és munkaerőhiány egyidejű je­lenléte a térség minden nép­gazdasági ágéra jellemző. A gondokból a kiutat éppen a keresltet mutatja meg: min­denhol a jól képzett dolgo­zókat keresik. Arról írni, hogy a Daciák­kal mennyi baj van, már több, mint közhely. Mosl végre jó hírrel is szolgálha­tunk a daciásoknak, hisz. Kaposváron az Autójavító Kisvállalatnál speciális mű­hellyel és szerelőkkel vár­ják már őket. — Szolgáltatásainkat típu­sonként kívánjuk a jövőben elvégezni, ennek a folya­matnak az első lépcsője a Dacia-szerviz — mondta Üst László termelésvezető. — Hogy miért éppen ezzel a típussal kezdtük el, azt hi­szem, nem kell külön magyarázni ... Számos elő­nye van a műhelynek, szem­ben a régivel. A garanciális javításra váró, ügyfeleinknek nem kell várni, míg a nagy műhelyben szabad hely lesz, és az Olajcserétől a futóműbe- álLításig minden munkát egy helyen élvégezhetünk. Spe­ciális műszerekkel és szer­számokkal szereltük föl a műhelyt, s olyan szerelők dolgoznak itt, akik ehhez a típushoz értenek legjobban. A részlegvezető a Dacia- gyárban részt vett egy ta­in ulmányúton, a többiek Bu­dapesten végeztek el egy Dacia-vevőszolgálati tanfo­lyamok — Várhatják-e a más tí­pussal rendelkező autósok, •hogy a közeljövőben ilyen „kivételes” szolgáltatást kap­nak? — Igen, a Lada-tulajdo- imosok előreláthatólag no­vember elején már az új szerviizrészbe hozhatják a kocsit. A helye már meg­van, most kezdődik a fel­újítása, és megvásároltunk már egy komplex szerszám­készletet ■ a típushoz. Sajnos az első időben ott még nen lesz futóműbeálllító. Szeret­nénk az egyműszakos mun­karendet is bevezetni a téli hónapokra. Reggel hét órá­tól délután négyik doilgoz- nánlk, csak szervizügyelet lesz az esti órákban. A mun­kák felvételénél is megszűn­het végre a torlódás, s a szerelőink is kényelmeseb­ben végezhetik feladataikat. V. O.

Next

/
Thumbnails
Contents