Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
1988. augusztus 15., hétfő Somogyi Néplap Somogy vízellátásáról A lakosság véleményét kérik Mint szombati számunkban.' megírtuk: kitárulnak az ajtók, betekintést engednek a megyei tanács testületi üléseire. Nos, szeptember 27- én a fő téma: Somogy vízellátásának és szennyvíz-elvezetésének helyzete. Időben kérték erről jelentést a közvetlen gazdától, a Dunántúli Regionális Vízmüvektől, s a tanács illetékes osztálya ellenőrző jelentéssel egészítette ki mondanivalóját. Melyek a főbb megállapítások? Közműves ivóvizet kap a megye lakosságának 87,1 százaléka, azaz 237 településünk közül 183. Ezzel elértük az országos átlagot; a csatornázás viszont elmarad attól, mindössze 31,1 százalékos. Az előbbit a tervidőszak végére 90 százalékra akarják fejleszteni, s akkor már „csak” 37 ellá- tátllajn településünk marad. A csatornázás 40 százalékra javítását tervezték; ez azonban pénzügyi nehézségek miatt aligha tartható ... A vízellátásbafí elsősorban a nyári csúcsfogyasztás idején', és főként a Balaton- pánton vannak átmeneti nehézségek. A jelentés természetesen tételesen beszámol — városonkint, főbb telepü- lésenkint — a fejlesztés eredményeiről, gondjairól, amelyeket, ha nem is számszerűen, de jól ismer a lakosság. Több helyen, így például Nagyatádon, Barcson, magas a víz vastartalma. Intézkedésekre készülnek. A biztonságos vízellátás megoldódott például Marcaliban., Kaposváron; a megyeszékhelyen viszont a rendszer zónítása, a tárolás térfogatnövelése a feladat. Tervszerűen halad a községi vízművek második kütjáimak fúrása is. S az egészségit el en ivóvízzel bajlódó községék közül az idén — a Balaton-part háttértelepülései közül — hat helyen oldják meg az ellátást. A több éve tartó megyei program megvalósítása tehát — ha nehézségek árán is —, tervszerűen haliad. Nagyobb gondjaink vannak a szennyvíz-tisztítással és -elvezetéssel. Az erőfeszítések hiányáról itt sem panaszkodhatnak az állampolgárok, sőt, súlyos anyagi áldozatokkal maguk is részi vesznek a megoldásban. A feladatok nagyok és sürge- tőek. A megyeszékhely fejlődése szembeötlő, ám az új szennyvíztisztító telepen — pénz hiányában — például tisztázatlan az iszapvonal üzembe helyezésének időpontja. A csatornahálózat túlterhelt, bővítésére van szükség. Ugyancsak túlterheltség mutatkozik Marcaliban, Barcson, s bár a szennyvíziszap elhelyezését több helyen — mezőgazda- sági hasznosítással — megoldották, másutt ez is gondot okoz. A Baliatan-panton túlterhelt a siófoki, a boglárleltei tisztítótelep, s ez utóbbi helyen a további csatornázás feltételei sincsenek biztosítva. Idén átadják viszont — a főgyűjtő rendszerrel együtt — a balatonújlaki telepet. Pénz kellene ezzel szemben a 100 százalékos túlterheléssel működő tahi tisztítótelep bővítéséhez. A jelentések foglalkoznak a DRV és a lakosság kapcsolatával is. Az eddigi közvélemény-kutatás alapján az állapítható meg, hogy javult a viszony. De azért hangzottak el észrevételek a hálózatmosás minőségével, a magas vastartalommal kapcsolatban. A kaposváriak például kifogásolták, hogy a csőtörések elhárítása után gyakran zavaros az ivóvíz... Ezzel szemben elismeréssel szóltak az ügyintézésről. E ■témakörökben is várja a megyei tanács a lakosság észrevételeit, j avaslaitai.t. A szeptemberi megyei tanácsülésen szó lesz — ide tartozó téma! — fürdőink helyzetéről is. A tervidőszakban 21- millió forintot Augusztus 20-i ünnepségek Ünnepre készül az ország. Államalapító királyunk emléke előtt fejet hajtván egyszersmind halálának 950. évfordulójáról is megemlékezünk. I. István alakját, szellemét és cselekedeteit ünnepi gyűlések szónokai és gyülekezetek igehirdetői idézik majd. Kalocsán szobrot állítanák Szent Istvánnak; másutt szobrainál kegyeletes aktusként elhelyezik a hálás utókor koszorúit. S készülődnek városokban és falvakban, hogy megemlékezzenek az alkotmány — az ország gyarapításán dolgozó ember, a nép hatalmát deklaráló alaptörvény — napjáról, és az új kenyérről, amely a megélhetést, a rögöt törők, az „életet” megtermelők munkájának eredményét szimbolizálja. Az ünnep kiemelkedő eseménye lesz az ópusztaszeri ünnepség; a nemzeti történeti emlékparkban több tízezer embert várnak. Ugyancsak hazai és külföldi vendégek sokaságát várja Székesfehérvár. A nagy eseményre méltóképpen készül a város; az ünnep előestéjén adják át az új városi képtárat. Ekkor lesz majd a nagygyűlés a Szabadság téren is; Straub F. Brunól az Elnöki Tanács elnöke mond ünnepi beszédet, majd megkoszorúzzák a honalapító szobrát. Az ősi mecseki településen, Pécsváradon kettős évfordulóra, I. István király halálának és az általa létrehozott bencés apátság felszentelésének 950. évfordulójára emlékeznek. Mohácson országos nemzetiségi fesztivált rendeznek. Pécsett, ahol első királyunk püspökséget alapított, s uralkodása idején kezdődött meg a székesegyház építése, a négytornyú Dóm előtti tér — a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján — augusztus 20-tól a Szent István tér nevet fogja viselni. Emlékoszlopot avatnak államalapító királyunk tiszteletére a Somló-hegy tetején levő kilátónál, amelyet az ötvenes években történt név- változtatás után most ismét Szent István kilátónak neveztek el. A veszprémi várban az ünnep előtti napon tartanak megemlékezést, s ez alkalomból márványtáblát lepleznek le mindazok emlékére, akik társadalmi munkával és anyagi támogatással járultak hozzá a történelmi emlékeket őrző vár rekonstrukciójáhöz. Kalocsán első királyunk ■emlékezetére tudományos ülést tartanak augusztus 19- én. Nagygyűlésen méltatják Szent István munkásságának jelentőségét Esztergomban. A Győr-Sopron megyei ünnepségsorozat augusztus 18- án kezdődik. Az István király orgonafeszűvált Pannonhalmán rendezik meg. A fesztivállal egyidőben nyitják meg az ünnepi kiállítást a pannonhalmi könyvtárban. A hagyományok szerint egyéhként számos településen most is az ünnepre időzítették az új középületek, intézmények átadását, ünnepelvén a közösség gyarapodását. Karádon. például a felújított művelődési házat és könyvtárt adják át. irányoztak elő rekonstrukciójukra, de várhatóan 27 millióval túlteljesítik ezt az összeget. (Gondoljuk, ez ösz- szefügg a pénz értékének változásával, az inflációval, az áremeléssel sőt, az adóreformmal is!) Kaposváron az 50 méteres medencét vízhiány miatt nem tudják folyamatosan üzemeltetni, a vízforgató berendezés egyre nélkülözhetetlenebb. Igáiban az idén a fedett medencék rekonstrukciója a feliadat. A fejlesztési terv 160 millió forintot követelne, de nincs. Csokonyavi- sonlta megjelenésén, kereskedelmi hátterén, színvonalán kellene sürgősen változtatni. Vajon melyik szerv tudna foglalkozni, áldozatot vállalni ez ügyben? S mert a DRV kezelésébe e három fürdő tartozik (a rekonstrukció keretében 50 helyett 100 millió forintot fordítottak rájuk), a többiről szó sem esik. Kár! Nos, hát őszintén hisszük — és reméljük —, hogy Somogy lakóinak van véleményük e témáról, s észrevételeikkel hozzájárulnak a megalapozott döntéshez. Az előzetes határozati javaslatok — legyünk őszinték! — nem túl sokat mondanak, inkább csak igényeket jeleznek. Azt például, hogy differenciálják a közüzemi víz- és csatornadíjakat; hogy a központi támogatást egységesen osszák el, hogy a DRV dolgozza ki a szennyvíziszap elhelyezésének tervét, s hogy terjessze vb elé a VIII. ötéves terv megyei elképzeléseit, szükségleteit. Am az utóbbihoz — igazán időben — adhat tanácsot, javaslatot megyénk lakossága. Csák úgy, mint. a szeptember 27-i tanácsülés másik fontos témájához: Somogy testnevelésének és sportjának hosszú távú koncepciója kialakításához. Az észrevételeket minél előbb várják postán, telefonon, személyesen is az illetékes osztályok, hogy időben beépíthessék azokat a jelentésbe, a határozattervezetbe. Jó munkát, .hitet, türelmet hát a közös gondolkodáshoz és döntéshez! AZ ASZÁLY FENEKETLEN ZSÁK? Hőségbőség a földeken — Hinni sem mertük volna, hogy ennyi aszályos nap után nem tudjuk megkezdeni az olajretek betakarítását. — Ezzel fogadott bennünket Targos Károly, a szorosadi tsz főagronómusa. — A szára még anyira zöld volt, hogy csak hétfőtől kezdjük meg a munkát. Talán még ma sem tudnánk, de a levélszárító segít. A főagronómus nincs jókedvében. A határszemíék elkeserítőek. Az 1300 hektár kukorica eleve rosszul indult: a napszúrta földben nem volt kellő nedvesség az egyenletes kikeléshez. Utána a szárazság tette meg a magáét. — Ha tsz-nek lenne olyan állatállománya, amelyet etetni tudnánk, akkor talán si- lózni kellene, azt még lehet, így azonban várjuk az esőt, hátha megment valamennyit a kukoricából. A napraforgó Is érzi az aszályt, s a három héttel korábbi viharkárt. — Ördögi csapda a gazdálkodási bizonytalanság, az időjárás. Az ember nem tud mindent bebiztosítani. Nem beszélve arról, hogy amióta sikemövénynek nevezik a napraforgót, a biztosítása is csaknem olyan drága, mint a szőlőé. így a legtöbb szegény tsz nem biztosít, hanem reménykedik... A szorosadiáknak volt miért. Az aratás után — 22 millió forintos árbevételre számítottak — 3 millió forinttal több került a tsz- kasszába. — Égető szükségünk volt a pénzre — mondta Targos Károly —, hiszen az energia, az olaj, a benzin árának váratlan emelése, 1,5 Az akácnak jó híre van. Az erdőt kirabolni azonban véteknek tartják... A szárítás végénél tartanak millió forint költségnövekedést okoz. Az aszály a mezőgazdaság feneketlen zsákja lesz, szinte semmibe -vész a munka. — Hogyan próbálják ellensúlyozni a veszteséget? — A varroda és a csavarüzem nem sok jóval kecsegtet. Az alapanyag-ellátás és az értékesítés is bizonytalan. Nagyobb fantáziát látunk a faipari melléküzemágban. Eddig 3 millió forint bevételre tettünk szert a feldolgozott fából. Most is van egy osztrák jelentkezőnk, aki többféle fatermékre vevő. Az aratás utáni holtszezonban mi a munkájuk? — Az olajretek betakarítása. A hét elején szeretnénk végezni a szalma betakarításával, s a tarlóhántással is. Bár jobb lenne elhagyni az esőig, annyira nagy megpróbáltatás embernek és gépnek. Utána a trágyázás következik. B. J. HARMINCKÉT GAZDASÁG SZAKEMBEREI ÉRDEKLŐDTEK Új növényvédőszer-bemutató Növényvédelmi és agrokémiai tájékoztatót szervezett a francia Rhone-Poulence cég részvételével az Agroker váUtolat, a megyei tanács szeripari osztálya, a megyei növényvédelmi és aigroké- miiai állomás, a Somogy Megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége, váliaimlnt a MAE megyei szervezete. Az újvárfalvi vadá&zház- bain tartott rendezvényen a megye 37 gazdaságának szakemberei vettek részit. Gál Sándor, az Agroker igazgatója megnyitójában elmondta: céljuk, hogy a növényvédelmi kampány- munkák előtt szervezett megibes zélés segítse a gyártó és forgalmazó cégeket, vallamiint a felhasználókat a tervezésben és felkészülésben. Ezután Lantos Péter, a Rhone-Poulence Agrochimie magyarországi képviseletének vezetője ismertette cége felépítését, munkáját, majd rátért az új termékeik bemutatására. Kiemelten szólt a fejlesztéseikről, kísérleteikről, és részletesen ismertette a növény védőszereirik hatását, előnyeit és hátrányait. A tájékoztató után megkérdeztük Lantos Pétert, megéri-e egy ilyen mam- mutcégnek hazánkkal — egy viszonylag kis termelőterülettel rendelkező országgal — a kapcsolatok elmélyítése? — Hihetetlennek hangzik italán, de Magyarország a maga kétszázmillió dolláros évi forgalmával a 13—14. helyet foglalja el a Rhane- Poulence piaci rangsorában. Nem területre vetítve, hanem abszolút értékben, s ez igen .nagy szó! Ezzel igenis számolnia kell egy óriásvállalatnak .is ! Nem véletlen, hogy a többi konkurens cég is igen nagy erőfeszítéseket tesz a magyar piac megh ódításáér t. — A biokertészet, á biológiai növényvédelem elterjedése nem veszélyezteti-e majd a növényvédőszereket gyártó vállaltatok piacát? — Nos, egyre gyakrabhan fölmerül a kérdés: permetezni vaigy nem permetezni? A válasz ma még egyértelmű : permetezni ! Arra azonban egyre inkább kell törekedni, hogy a növényfajta és a penmeitszer gyorsabban „találkozzon”, vagyis specifikusabb szereket kell gyártani. Amíg azonban olyan gond okkal! küszködnék gazdaságaink, hogy azon gondolkodnak, vajon elbírja-e a repce jövedelmezősége a gyomirtás költségét, addig ez nem lehet kérdés. Hisz a biovédekezés sóikkal drágább, és arra még nem alakult ki fizetőképes kereslet. — A bevezetőjében azt mondta, hogy Somogy megye különösen fontos a Rhone-Poulence számára. — Régóta jó a kapcsolatuk a megyével, a mai már a hetedik ilyen rendezvényünk itt. Az eddig Magyar- országon forgalmazott összes fontosabb termékünket itit mutattuk be. A gazdaságok számára nyiilváwvaló az előadás haszna. Megismerkednek az új termékekkel, s dönthetnek, hogy jövőre kívánják-e ezeket alkalmazni. A rendezvény másik fő szervezője, az Agroker vállalat milyen előnyöket vár a rendezvénytől? — Számunkra a legnagyobb előny — mondta So- mogyvári László osztályvezető —, hogy a gazdaságok szakembereinek véleménye alapján felmérhetjük a fer- tőzöttséget, s ezen keresztül a várható növényvédőszer- igényt. így a munkánkat jobban tudjuk „szervezni, V. O. Korszerű öntözés Az országban többfelé sínylődnek £\. növények; az idén a Dunántúl középső ré- ■zei kaptak viszonylag kevesebb csapadékot, míg az Alföld egyes részeire — szemben az elmúlt évek szárazabb periódusaival —aránylag több nedvesség jutott. A MÉM adatai szerint az országban mintegy 280—300 ezer hektáron lehet öntözni, ekkora területet rendeztek be öntöző felszerelésekkel, vezetékekkel és szivattyúrendszerekkel. A mezőgazdasági nagyüzemek úgy tervezték, hogy ebben az esztendőben legalább 210 ezer hektárra juttanak mesterséges csapadékot, ebből az' előirányzatból augusztus elejéig hozzávetőleg 150 ezer hektár valósult meg. Azért nem lényegesen több, mert egyelőre még kevés az olyan korszerű öntözőberendezés, amelyet gazdaságosan hasznosítanak, és előmunka- igénye sem túlságosan nagy. A mezőgazdasági nagyüzemek egy része elkötelezte magát, az úgynevezett szu- perintenzív kukoricatermesztésre A kijelölt területeken meghatározott időközönként, szakmai számítások alapján biztosítják a mesterséges esőztetést, tökéletessé téve ezzel a növényállomány táp- anyagellátását.