Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

2 Somogyi Néplap 1988. augusztus 13., szombat Pérez de Cuellar Nehru-békedíjat kapott A Nehru-békedíjat az idén az indiai kormány Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkárnak ítélte oda. Radzsaninath Gharekhan indiai ENSZ- nagykövet csütörtökön New Yorkban közölte: a kitünte­tést . „a nemzetközi együtt­működéshez és megértéshez való kiemelkedő hozzájáru­lásért” adományozzák a világszervezet főtitkárának. Az 1965-ben alapított, In­dia néhai miniszterelnökéről, Dzsavaharilal Nehruról elne­vezett békedíjjal együtt 1,5 millió rúpia pénzösszeg jár. Az eddigi kitüntetettek kö­zött van U Thant volt ENSZ-főtitkár, Martin Luther King amerikai pol­gárjogi harcos, Yehudi Me­nuhin hegedűművész, Jonas Salk tudós, a gyermekbénu­lás elleni szérum feltalálója és Bruno Kreisky volt oszt­rák kormányfő. Az amerikai szenátus elítélte Romániát Az Egyesült Államok sze­nátusa csütörtökön határo­zatban ítélte el Romániát az emberi jogok módszeres és durva megsértése miatt. Az ellenszavazat nélkül el­fogadott és nem kötelező erejű határozat felszólítja Reagan elnököt: közölje Ro­mániával, hogy az Egyesüli Államok részéről mindaddig nem számíthat kedvező ke­reskedelmi feltételekre, amíg nem tesz „egy sor lépést” az emberi jogok romániai hely­zetének javítására. Románia már korábban le­mondott az Egyesült Álla­mok nyújtotta legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvéről, hogy így vegye ele­jét az emberi jogok helyze­te miatt Washingtontól szár­mazó bírálatoknak. Ugyan­akkor román tisztségviselők azzal próbálkoztak, hogy más kereskedélmi megállapodá­sok megkötésével helyettesít­sék az így elveszített elő­nyöket. A csütörtöki határozat rá­mutat, hogy Románia „mód­szeresen és durván visszaél az emberi jogokkal”. Példa­ként hozza fel a kivándorlá­sok engedélyezésének meg­tagadását és a „nemzeti ki­sebbségek életének szétzilá­lását”. Nyomatékosan felhív­ja a figyelmet arra a román tervre, hogy hétezer falut bulldózerekkel a földdel tesznek egyenlővé és helyü­kön állami tulajdonú mező- gazdasági üzemeket létesíte­nek. A határozat hangsú­lyozza: amennyiben végre­hajtják, a program „meg­semmisíti a román nép és az ottani magyar, német, szász, horvát, szerb, ukrán és más . nemzeti kisebbségek hagyo­mányos települési mintájá­nak, népi építkezésének és életmódjának jelentős ré­szét. t h Hatalmas tüntetések Rangunban Sein Lwin lemondott Tizenhét nappal hatalom­ra jutáísa után a'z országos tiltakozó hulláin nyomására pénteken lemondott minden állami és pánttisztségéről Sein Lwin burmai államfő, a kormányzó párt vezetője. A lemondás bejelentése előtt pénteken tüntetések voltaik Rangunban, az ország fővá­rosában. A tüntetések nyo­mán új erőre kapott az év­tizedek óta fegyveres harcot folytató kormányellenes ge- riUamozgalom : az egyik ge- riílacsoport vezetője felszólí­totta az összes többi ilyen csoportot, hogy indítsanak összehangolt rohamot a kor­mány hadserege ellen. Sein Lwin államfői tisztén kívül lemondott a burmai szocialista program pártjá­ban visölt tisztségéről, to­vábbá parlamenti képviselői helyéről is. Sein Lwin jú­lius végétől volt a kormány­zó párt központi bizottsá­giénak ’ etlnoke és államfő. Elődje, a burmai „buddhis­ta szocializmus” programját két és fél évtizeddel ezelőtt meghirdető U Ne Win is a tömegek elégedetlensége miatt lépett vissza hivata­léból. A vasárnap óta tartó, véres összecsapásokba tor­kolló tüntetések fő célja egyébként éppen az államfő lemondatása volt. Sein Lwin népszerűtlenségének oka az, hogy ő verette le idén ta­vasszal és a nyár elején ki­robbant diáklázomgásokat. A lemondást mind az államta­nács, mind pedig a párt központi bizottsága elfogad­ta. Egyelőre nem ismeretes, ki lesz utóda az államfői tisztségben, illetve a párt élén-. A bejelentés előtt, pénte­ken újabb tüntetések voltak 'Rangomban. A tüntetők — a felvonulásokra vonatkozó tilalommal és az éjszakai kijárási tilalommal dacolva — kora hajnalban a város­nak abba a negyedébe vo­nultak, ahol többnyire veze­tő állami és párttisztviselők laknak. IRÁK-IRÁN Egymást vádolták a tűzszünet megsértésével Az elmúlt 48 órában Irak és Irán egymást vádolta a tűzszünet megsértésével. Irak szerint Irán csütör­tökön katonai állásokat ágyúzott a déli fronton, Bászra térségében és táma­dásokat (hajtott végre az északi fronton is. Irán azon­ban pénteken tagadta ezt és kijelentette, hogy „az ellen­ség hamis propagandájának egyedül az a célja, hogy sa­ját szándékait leplezze”. Egy nappal korábban pedig ép­pen Teherán vádolta Bagda- dot azzal, hogy iraki repülő­gépek megsértették Irán lég­terét. Pénteken négy ENSZ­szakértőből álló bizottság ér­kezett Teheránba, hogy ki­vizsgálja azt á korábban be­nyújtott iráni panaszt, mi­szerint Irak a múlt héten is­mét vegyifegyvert — mus­tárgázt — . használt Irán északnyugati részén, s ez a támadás mintegy kétezer polgári személyt, köztük asz- szonyokat s gyermekeket érintett. Ali Akbar Velajati kül­ügyminiszter egy televíziós beszédében a tűzszünetről szólva kijelentette, hogy . a Genfben augusztus 25-re tervezett béketárgyalások „rendkívül kényesek” és ezeknek legalább miniszteri szintűeknek kell lenni. Walkó Györg; ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN SZOMBAT: Andreotti olasz külügyminiszter szovjet kollégá­jának, Sevardnadzének küldött levelében az európai hagyo­mányos fegyverzet csökkentését szorgalmazza. - Szófiában nyilvánosságra hozzák a BKP Politikai Bizottságának a sajtó­ról szóló határozatát, amely egyebek közt hangsúlyozza: az állam nem vállalja a kiadás költségeinek fedezését. - Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a szófiai televíziónak úgy nyilatko­zik, hogy „már csak idő kérdése az önálló palesztin állam megalapítása". VASÁRNAP: Közös közleményt adnak ki Sevardnadze ka- buli látogatásáról. - A belga parlament alkotmánymódosí­tást jelent be, erősítve a flamand és vallon nyelvközösségi területek önkormányzatát. - A TASZSZ jelentést tesz közzé arról, hogy augusztus 2-án nyolcezer, a hadseregből frissen leszerelt fiatal randalírozott Moszkvában. Az összetűzésekben hat rendőr megsebesült. HÉTFŐ: New Yorkban bejelentik, hogy augusztus 20-án életbe lép az iraki—iráni tűzszünet. - Megkezdődik a szovjet csapatkivonás Kabulból. - A Jugoszláv Szakszervezetek Szö­vetsége figyelmezteti a belgrádi kormányt: állítsa meg az életszínvonal romlását, mert különben veszélybe kerül a gaz­dasági reform. - Az Ogonyok című moszkvai lap „a szovjet nép és párt megcsúfolásának” nevezi, hogy Sztálin még a Kreml falónál nyugszik. KEDD: Albert Klein nagyszebeni evahgélikus püspök bí­rálja a bonni kormányt, amiért gyorsítani kívánja a szászok és svábok Romániából történő kivándorlását. SZERDA: Rodrigo Borja új ecuadori elnök megbeszélést folytat Fidel Castro kubai elnökkel, aki az államfő beiktatá­sára érkezett Quitóba. CSÜTÖRTÖK: Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztán déli részéből. — A washingtoni szenátus hatá­rozatban ítéli el Romániát az emberi jogok „módszeres és durva” megsértése, a nemzeti kisebbségek életének szétzi­lálása miatt. - Fidel Castro tanácskozása Quitóban Uruguay, Kolumbia és Argentína államfőjével. PENTEK: Londonban megbeszéléseket tartanak az iráni kormány és az anglikán egyház képviselői a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról. A hét 2 kérdése 1. Valôbarf^tetbelêf»'a tűzszünet az iraki—iráni fronton? Kölcsönös még a bizal­matlanság Iraik és Irán kö­zött, mindkét ország gya­nakvóan mérlegeli, vajon komolyan gondol ja-e a szemben álló fél az augusz­tus 20-ra meghirdetett fegy- vemyugvást, amelyet világ­szerte joggal tekintenek az ENSZ egyik legnagyobb eredményének. Volt olyan brit sajtóvéiemény, amely­ben azit fejtegették, hogy a tűzszünefi megállapodás már egyenesen egy világméretű megegyezési folyamat része lehet — „világszerte kitör majd a béke”. rneéállapodEW'. a nagyhatal­mak reá lpoliiitkáj áriak győ­zőimé. A Conriere della Sera című olasz lap például rá­mutatott: a Világszervezet közvetítői tevékenységéhek sikerét főleg az új szovjet vezetés magatartása, reali­tásérzéke tette lehetővé, ... ami azonban nem kiseb­bíti az ENSZ főtitkárának érdemét, ő röptében ragad­ta meg a kínálkozó alkal­mat ... Mindenütt egyetértenek azzal, hogy a tűzszünet Ja­vier Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár nagy személyes si­kere. Máris kezdik azonban kutatni ,a közép-keleti ren­dezési folyamat mélyebb gyökereit, s az elemzők ál­talában úgy vélik, hogy a Az összedőlt családi házuk romjait vizsgálja egy szudá- ni család augusztus 11-én. Az országra hullott özönvíz­erejű esőzések következté­ben több mint egymillióan váltak hajléktalanná A rendezés szűkebben vett oka természetesen az, hogy a nyolc éve tartó háború a végletekig kimerítette a két országot. Fontos szempont volt Iránban az, hogy a 88 éves Khomeini ajatoUah nem él örökké, márpedig úgy vélik, hogy a háborúból a „legkönnyebben” ő vezet­heti ki az országot. A há­borúban valószínűleg Irán veszített többet, márcsak azért is, mert az utóbbi málsfél évben az iraki légi­erő következetesen elpusztí­totta az iráni gazdasági lé­tesítmények nagy részét, fő­ként az Olajipart. Van olyan becslés is, amely szerint vi- szorit Irak költött többet a háborúra: egy japán kuta­tóintézet szerint a hadvise­lés összesen, mintegy 415 milliárd dollárba került, eb­ből Irakra 226 milliárd, Egy idős asszony köszönti a határvárosban az Afganisztán­ból hazatért katonákat. A csapatkivonásra az április 15-én aláírt szovjet—amerikai—pakisztáni—afganisztáni egyezmény értelmében került sor Iránra pedig „csak” 189 mil­liárd jutott. Nagy veszteség érte például Irakot 1986- ban, amikor elveszítette a Fao-félszigeten lévő olajki­kötőjét, s ezért kénytelen volt hatalmas költséggel olajvezetéket kiépíteni Tö­rökországon keresztül. Egyelőre mindkét -ország­ban óriási az öröm, Bag­dadban pedig háromnapos ünnepet is hirdettek. Sze­rencsés fordulatnak tekint­hető, hogy, egyik fél sem tartja magát vesztesnek, vagyis találtak érveket sa­ját győzelmük igazolására. A nyolc évig tartó háború sebeinek begyógyítása azon­ban* japán becslés szerint Iramban 30, Irakban pedig 10 évig tarthat. Felhőtlenül tehát csak azok az üzleti körök örülhetnek, amelyek elég gyorsan reagáltak, ,s az újjáépítési vállalkozásokért folyó versenyben így jól start dlhaltnak. szerint ezután következne a tűzszünet, és koalíciós kor­mányt is létre lehetne hoz­ni. A rendezés természete­sen elsősorban annak függ­vénye, hogy Iszlámábádban szintén, kívánják-e a norma­lizálást. Sok függ persze attól is, hogy mennyire lesz sikere^ egy szélesebb kon­szolidáció Afganisztánon belül. Aggodalomra ad okot a kormányellenes erők hetes szövetségének pesa vári be­jelentése, miszerint nem akarnak „közös kormányt a kommunistákkal”. Komoly előre lépés viszont, hogy utasították fegyvereseiket: ne támadják a kivonuló szovjet alakulatokat. 2. Mitől új az afganisz­táni szovjet kivonulás múlt héten kezdődött szaka­sza? A hét elején megkezdő­dött a szovjet alakulatok ki­vonulása immár a főváros­ból, Kabulból. A Szovjet­unió már május 15. óta csök­kenti afganisztáni katonai jelenlétét, de Kabulban most minőségileg új helyzet áll elő. Ha a pontos ütem­tervet tartani lehet, augusz­tus 15-iig 60 ezer szovjet katona, vagyis az afganisz­táni szovjet erők fele távo­zik. Az ENSZ új tervezete A Szovjetunióban vai olyan vélemény, hogy a: afgán vezetés mindeddii nem tudta létrehozni a bal oldali erők egységét, s má pártokkal sem tudott tartó szövetséget kialkítani. Ilyei értelemben nyilatkozott a1 Ogonyok című moszkva lapnak Kim Cagolov vezér önnagy, a Frunze katona akadémia tanszékvezetője aki éveket töltött el Afga nisztánban. Felrója azt, hog; a kabul.i kormány türelmet lenül lépett fel a valláso erőkkel szemben, nem tu doltt felülemelkedni a tör zsi-nemzetségi előítéleteken Cagolov nézeteivel Szárva Mangal afganisztáni minisz terelnök-helyettes személye sen szállt szembe. Hangsú lyozta, hogy a koalíciós kor mány ura a helyzetnek, a: elleni orrada.lmárok nen tudták elvágni a fővárost : vidéki körzetektől. Hangoz, tatta, hogy a megbékélés folyamatban a kabuli kor mány kész bárkivel tárgyal ni, hajlandó bármilyen kor mánypasztot felajánlani Vagyim Perfiljev szovje külügyi szóvivő is foglalko zott a kérdéssel. Leszögezte hogy Cagolov vezérőmag; nézetei nem tekinthetők hi vatalos szovjet álláspont nak, de hangoztatta, hog; „a vélemények plural izmu sa a Szovjetunióban meg szokott jelenséggé válik”. A szovjet álláspontot min dennél jobban szemléltet Eduard Sevardnadze múl hét végén, vagyis közvetle nül a Kabulból történő csa patkivonás kezdete előtt tét afganisztáni látogatása amelynek során a szovje külügyminiszter aláírt eg; 2000-ig érvényes együttmű ködési egyezményt. A közö közleményben ismét leszö gezik Afganisztán minden megtesz a megbékélésért, d* ha nem szűnik meg a pa kisztáni beavatkozás, levon ják a következtetést.

Next

/
Thumbnails
Contents