Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

1988. augusztus 12. péntek Somogyi Néplap 5 Slágerfilm a Sxçkevényvonat Gazdag filmkínálat a Balaton-parton A Balaton-parton nyara­lók kellemes esti kikapcso­lódásáról gondoskodnak a kertmozik. A siófoki és a balatonboglári kőmozi mel­lett 8 kertmozi várja a tó partján a filmek szerelme­seit. Működésükről Kocsis Istvánt, a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat filmfor- ?almazási osztályvezetőjét kérdeztük. — A Moképpel kötött megállapodásunk értelmé­ben még az országos bemu­tatók előtt forgalmazhatunk filmeket a Balaton-parton. A tavalyinál jóval több új filmet kaptunk a vállalat­tól, így valóban gazdag kí­nálattal várjuk a moziláto- aa tokait. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy abban mindenki talál­jon kedvére valót. A nyara­lások idején a legnagyobb sikere természetesen a könv- nyied, szórakoztató filmek­nek vg®. Ezek közül a leg­népszerűbbeket — például a Szárnyas fejvadászt, az Aladdint, vagy a Szöke­vényvonatat — több napon keresztül' is vetítettük. Egy filmet általában ké.t napig, napi kát előadásban játsz- szunk, ettől csak a kassza­sikerek esetében térünk e„ Sdk éves tapasztalatunk, hogy a korai előadásoknak nincs értelmük, hat órai kezdéskor 20—30 százalékos a telítettség a mozikban, ezért általában késő estére tesszük előadásainkat. Az idén kísérletképpen Siófokon délelőtti előadást is szerveztek, ennek azon­ban valószínűleg a remek strandidő miatt nem volt nagy sikere. Kevesebb nézőt vonzott a tervezettnél a vi­deókivetítő is. Ez tavaly nagy sláger volt a tó part­ján, ezért a vállalat az idén még egy kivetítőt vásárolt, hogy Siófokon és Bogláron is élvezhessék ezt a video­filmeket kedvelők. Ennek azonban az idén — ki tud­ja miért — nem volt nagy sikere. — Valószínűleg az ár­emelkedések is hozzájárul­tak ahhoz, hogy az idén az eddigi számításaink szerint kevesebb a néző, mint a korábbi években. Meggon­dolják az emberek, hogy melyik filmre üljenek be, s ez a forgalmunkon is meg­látszik. Rugalmas árpoliti­kával azonban szeretnénk megtartani, sőt, ha lehet növelni nézőink számát, s ez nem csupán a Balaton- panti mozikban célunk — mondja az osztályvezető. Vakáció Japán módra balatonszemesi művelődési házban Reich. Károly Kos­suth-, és Munkácsv-díjas grafikus kiállítása, a bala- tonszárszói tanács nagyter­mében pedig Csurgói Máté Lajos festőművész-grafikus Vizek és vízpartok című tár­lata látható. A balatunberényi műve­lődési házban ezen a héten nyílt meg Szántó János fes­tőművész kiállítása. A marcali képtárban Kas­sai Zoltán erdélyi festőmű­vész (képünkön* a Naple­mente után című alkotása) munkáiból rendeztek tárla­tot. Nagyatádon ti Gábor An­dor Művelődési Központban másodszor rendezték meg az országos faszobrászati trien- nálét. Negyven alkotó nyolc­van munkája látható itt. A Somogy Megyei Mú­zeum első emeletén ..hűsítő"- programként megtekinthető A jég világa című kiállítás, amely a sarkvidékek állat­világát mutatja be. Ugyan­itt láthatók Martyn Ferenc és Bemátli Aurél festőmű­vészek kiállításai, valamint A paraszti pihenés alkal­mai című időszaki népna.j'zi kiállítás. Szintén időszaki kiállítás a Galimberti Sán­dor festményeiből, illetve Kopits János kaposvári vá­rosképeiből válogatott tárlat. A múzeum kamaratermé­ben Fischer György szob­rászművész alkotásai vár- jál{ az érdeklődőket. A So­mogyi Képtárban Vaszary János, a Kaposvári Galériá­ban pedig Reich Károly em­lékkiállítása láthatók. utcánkban A japánok többsége az idén sem megy hosszabb szabadságra. Számukra a nyári vakáció csak egy To­kióban vagy vidéken csalá­di körben eltöltött hosszabb nétváge. Miközben külföldről szem­rehányásokkal illetik a ja­pán vállalatokat a „túlhaj­tott munkából" eredő tisz­tességtelen komkurrencia miatt, a japán kormányzat immár három éve próbálja a dolgozókat meggyőzni ar­ról, vegyenek ki nyaranta több szabadságot. A szabad­ság időtartamának növeke­dése ugyanis a belső keres­let és fogyasztás fellendülé­sével járna, hozzájárulna a szigetország egyik legna­gyobb gazdasági problémá­jának megoldásához. Ám úgy tűnik, a helyset változatlan: a munkaügyi ^ minisztérium nemrég közzé- tatt felmérése szerint a ja­pánok 1988 nyarán is átla­gosan 6,3 nap szabadságot vesznek ki, vagyis pontosan annyit, mint tavaly. Az el­múlt tíz évet tekintve vi­szont ez a szám néminemű haladást jelent, hiszen 1977- ben e napok száma még csak 3,2 volt. (Az Egyesült Államokban a nyári szabad­ság átlagos időtartama 19, Franciaországban 26, az NSZK-ban pedig 29 nap.) 1380 megkérdezett vállalat közül 1146 nyilatkozott úgy, hogy kiadná a dolgozóknak a szabadságot. Közülük 472 több mint 7 napot adna, és csupán 194 engedné el dol­gozóit több mint tíz napra. Az egyik Sikoku-szigeti gvár, a Nichia társaság húsz nap szabadságot adott dol­gozóinak. A Nichia vezetői szerint jobb, ha a dolgozók a nagy hőségben pihennek. E nagylelkű vállalat esete azonban kuriózumnak szá-., mit: elméletileg húsz nap* sg.V japán dolgozó éves sza­badságának alsó határa, de a legtöbbször nem élnek ve­le. Nem azért, mintha a vállalat- ennek útját állná, hanem mert az éves sza­badság felhasználása Japán­ban nem ildomos dolog, az íratlan szabályok szerint akadályozza a társadalmi és szakmai előrehaladást. Néhánvan tehát jobbnak látják, ha egyszerűen le­mondanak szabadságukról, olyan ürüggyel például, hogy „nem akarják felborítani kollégáik munkáját’’. Mások inkább elaprózzák pihenő­napjaikat, és a lehető leg- driszkétebb módon használ­ják fel,’ általában hétvégé­jüket toldják meg egy-egv szabadnappal. Bizonyára sok idő eltelik még, amíg a „rö­vid vakáció’’ szokását sike­rül megváltoztatni. „Jogunk van minimum húsz napra, de ezzel senki sem él. Én sem” — jegyzi meg nevetve Szato kisasszony, aki 15 éve dolgozik már ugyanannál a vállalatnál. Siófokon három kiállítás várja a népművészet, illet­ve az iparművészet kedve­lőit. Itt rendezték meg a III. Országos Népi Kismes­terségek Művészete című országos pályázat anyagából válogatott kiállítást; a Hon­ig Márta iparművész tűz­zománcaiból összeállított tárlatot, valamint megte­kinthető a magyarországi nemzetiségek népművészeti és népi iparművészeti kiál­lítássá. Balatonbogláron a kék és vörös kápolnákban holnap nyílik a Veszprémi Egyház­megyéi Múzeum gyűjtemé­nyéből válogatott pravoszláv ikonok kiállítása, a pince- tárlat pedig a bogiári kézi­munka szakkör alkotásaiba enged betekintést. A Tópar­ti Galériában Dargay Lajos szobrászművész tárlata vár­ja az érdeklődőket. Szomba­ton és vasárnap a bogiári Platán soron népi iparmű­vészek és kézművesek kira­kodó vásárán válogathatnak az érdeklődők. Holnap este nyolc órától a leltei római katolikus templomban Trajt- ler Gábor orgonaművész és Drahos Béla fuvolaművész hangversenye ígér színvona­las szórakozást a zeneked­velőknek. A közelben üdü­lők hétvégi programjának érdekes színfoltja lehet a lellei Kapoli Antal Emlék­ház megtekintése. A fonvódi Galériában Fürtös Ilona festőművész és Rétfalvi Sándor szobrász­művész alkotásaiból rendez­tek kiállítást. Az alig egy hete átadott Demetrovits-kiállítás Buzsókon tését tárja elénk, majd az esküvő utáni nagy lakodalmi ebéd, a vidám menyasszony - tántí következik. A lakoda­lom után a falusi fényképész ódon, három lábon álló ka­merája elé áll a fiatal pár.’ Ezután a dolgos hétközna­pok következnek, az asz- szony szövő-fonó tevékeny­sége, a férfi borkezelési munkával és baráti körben eltöltött pincézése. Esténként az • ifjú pár házában a bol­dogságról, a szép jövőről ál­modozik, a jövő biztató ígé­reteként házuk kéményén kelepei a gólya. Dudaiskola Iörökkoppányba A dudaiskola ifjú növen­dékeire Törökkoppánvtól né­hány kilométernyire az er­dő kánikulában kincset érő árnyas fái alatt a KISZ to­vábbképző táborában talál­tunk rá. A tábort — a ha­gyományokhoz híven — a Somogy Megyei Művelődési Központ szervezte. — Eddig az ország vala­mennyi részéből érkeztek fiatalok a dudaiskolába — magyarázta Kokas Ferenc táborvezető, a művelődési központ munkatársa —. idén azonban kísérletképpen |csak somogyi diákokat fo- jgadtunk. Ennek az az oka, hogy az országos hírű tábor már szinte valamennyi me­gyének kinevelt fiatal Gépze­nészeket, ebben az évben csupán megyénk népzenész utánpótlását szeretnénk megoldani, hiszen összesen négy népzenei együttes mű­ködik Somogybán. A megyei művelődési központ több ál­talános iskolában megszer­vezte a néptánccsoportokat, amelyeknek nincs kísérő ze­nekaruk. A táborban ötven 7—18 éves fiatal tanulja a népze­ne alapjait a Malév által fenntartott budapesti Ka­marás együttes tagjainak — í’dőcs Tamásnak, Zsákay Győzőnek, Bajnok Józsefnek, Orosz Tibornak és Csongár Lászlónak —, illetve a már jó. ismert Zengő együttes tagjának: Husi Gyulának, valamint Öss Csaba népze­nész pedagógusnak a segítsé­gével. A fiatalok az éneklé­sen kívül különböző hang­szereken csiszolhatják tudá­sukat. Külön kis csoportok­ban gyakorolnak, a különbö­ző hangszerek — a hegedű, a brácsa (kontra), a cselló­bőgő, a furulya és a citera — hangja körülsimogatja a hangulatos kis faházakat, be­kúszik az erdő csöndjébe. — A tavalyihoz hasonlóan miért nem Balatonfenyvesen rendezték meg a tábort és miért kényszerül továbbra is a népzeneoktatás nyári talál­kozások szűk idejére? — Az általános és a ze­neiskoláknak nem feladatuk a népzenetanítás, a hagyo­mányos népi műfaj oktatása. Ezt már évek óta a megyei művelődési központ vállalta föl. Helyet pedig azért vál­toztattunk, mert a Balaton- parton többen kifogásolták a tábor „hangerejét”. Itt az er­dőben senkit nem zavarunk. — Milyen eredményt vár­nak a tábortól? — Már itt szeretnénk megalakítani két együttest a barcsi, illetve a kaposvári if­jú zenészekből, akik remél­hetőleg 1-2 év után már gyermek-néptánccsoportok kísérő zenekaraiként működ­hetnek majd. Ezeknek az együtteseknek a megyei mű­velődési központ anyagi le­hetőségeitől függően évente többször egy-egv napos to­vábbképzést szervez. Amint megudtuk, szorga­lomból nincs hiány: a barcsi lányok éjjel két óráig gya­koroltak tegnap a sportpá­lyán. — Hat évig tanultam he­gedülni — mondta Szili Márta barcsi gimnazista —, azán három év kihagyásával most újrakezdem. Nehezebb­nek tűnik a népzene, mint a klasszikus, mivel a kottában nincsenek jelölve a díszíté­sek. De nagyon tetszik, ké­sőbb szívesen játszanék majd együttesben. Balázs Izolda, a szép han­gú kilencéves kaposvári kis­lány mindjárt be is mutatta az itt tanult legkedvesebb népdalát, a Bonchidai me­nyecskék címűt. A gyerekek szabadidős programjáról Neisz Péter és felesége gondoskodik. A pe­dagógus házaspár a nyolc nap alatt megismerteti a tá­borlakókkal Törökkoppán.v nevezetességeit, a Koppánv- völgy szépségeit, gyalogtú­rákat szerveznek, vidám tá­bortüzek és szalonnasütések teszik felejthetetlenné az itt töltött napokat. T. U. Lakodalom van a mi A népművészetben gazdag Buzsákon a nagyközségben levő parasztportán e han­gulatos kiállítóhelyiségben kaptak helyet Demetrovíts Péter népi iparművész kerá­miából formált falusi életké­pei. Jeleneteit félkör-ívű te­rekben helyezi el. A kiállí­tott életképek betekintést ad­nak a falu ünnepi és hét­köznapi életébe. A jelenet központjában a templom áll, ahol a menyasszony örök hűséget esküszik választolt­jának. A többi kép az eskü­vő előkészítését, a legénybú­csút, a menyasszony öltözte­Figyelmet érdemelnek a mesterséget bemutató jelene­tek, így szemünk előtt kopá- csolja a rossz csizmákat a falusi csizmadia, a pék a tü­zes kemenje előtt térdelve veti be a lapátról a szépen megformált kenyereket, a falusi kovácsmester éppen az. ekevasat élesíti. Demetrovíts Péter elénk varázsolja a falu múltbeli ünnepeit és hétköznapjait, életszerűen, . hitelesen, sok humorral és emberszeretet­tel. Jó nézni ezt a múltat idéző falusi kavalkádot! Dr. Boross Marietta tájoló HÉTVÉGI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents