Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

2

Somogyi Néplap

1988. augusztus 1., hétfő

GRÓSZ KÁROLY HAZAÉRKEZETT

(Folytatás az 1. oldalról.)

Bizottságának titkaira, Med- gyessy Péter miniiSEterelnök- helyettes, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese fogadta. Jelein volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Robert L. Elliot, Kanada budapesti nagykövete.

Grósz Károly a megérkezését követően röviden ösz- szegezte útjának főbb tapasztalatait a jelenlévő újságíróknak. Elöljáróban utalt arra, hogy fárasztó napok állnak mögötte, hiszen több mint 50 szervezett programról gondoskodtak a vendéglátók. Az idegen közeg, az itthonitól eltérő körülmények nagy szellemi koncentrációt igényeltek tőle, s a küldöttség tagjaitól is. Hozzátette: — Arra számítottam, hogy nagyobb lesz a munkameg» osztás. Ügy alakult azonban, hogy a közös rendezvényeken mindenütt az én „szereplésemet” várták a házigazdák. Természetesen az út során mindenki végezte a maga dolgát. Bartha Ferenc például több száz bankárral tárgyalt: Tatai Ilona nagyon sok gazdasági vezetővel, gyárigazgatóval; Kovács László külügyi tisztviselőkkel; Kapolyi László pedig az energetikai, elektronikai ipar vezetőivel folytatott kétoldalú megbeszéléseket.

A látogatás eredményéről szólva a miniszterelnök megállapította: — Számos személyes élménnyel gazdagodva tértem haza. Az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy figyelemmel fogadtak. Megbeszéléseinket is az őszinteség, a nyíltság jellemezte. Bevallom, meglepett, hogy mennyi lehetőség kí- nálkoeik a gazdasági kapcsolatok szövögetésére. Megítélésem szerint egy kormányfőnek nem az a dolga, hogy üzleteket kössön — remélem, hogy a jövőben még kevésbé

lesz ez a koncepció része —, inkább hogy megteremtse a politikai feltételeit az ilyen jellegű kontaktusok létrejöttének. Ebben szép eredményeket értünk el. Ha a meglévő lehetőségeknek csak tíz százalékát ki tudjuk használni, meggyőződésem, hogy gondjaink jelentős része megoldódik. Tárgyalásaink nyomán már a napokban több üzletember érkezik hazánkba, hogy konkrét üzletkötések szülessenek. így idelátogat többek között a világhírű Laudre kozmetikai cég képviselője, s az elképzelések szerint félkész termékek magyarországi előállításáról folytat tárgyalásokat. Természetesen több más jelentős amerikai, illetve kanadai cég is jelezte, hogy kész magyar vállalatokkal együttműködni. Véleményem szerint a hazánk iránti érdeklődés oka, hogy sokan tájékozódtak már a készülő társasági törvényről, amely részvényvásárlási lehetőséget biztosít más országokban működő cégek részére. Jelentős volumenű vállalkozásra számíthatunk az energiatermelés területén is: komplett berendezéseket szállítanánk, illetve egy-egy beruházás jelentős hányadát magyar iparvállalatok termékei alkotnák. Ugyancsak érdeklődés mutatkozik a műszeripari, elsősorban a csúcstechnológiai együttműködés iránt is. A Reagan elnökkel folytatott megbeszélésen megemlítettem : a COCOM- lista szűkítésében érdekeltek vagyunk, s amennyiben segíteni akarnak, bírálják felül ezt a szigorú, s bizonyos szempontból túlhaladott listát.

Az amerikai elnökkel történt találkozót méltatva a miniszterelnök elmondta: — A nyílt légkörű megbeszéléseknek keretet adott az a gesztus — amelyet nagyra értékelek —, hogy főtitkárrá választásom után Amerikában megerősítették a miniszterelnöknek szóló meghívást. Meglepődve tapasztaltam, hogy Reagan elnök rendkívül tájékozott hazánkról, életünkről. Sok igazság van abban, hogy az amerikaiak nem tudják, hol van Magyarország, de a vezető politikusok, különösen az elnök, jól ismeri azokat a kérdéseket, amelyek itthon napirenden szerepelnek, amelyek foglalkoztatnak bennünket. A négyszemközti és a hivatalos tárgyalásokon egyaránt nagyon konstruktív volt.

— Ismeretes itthon is, hogy az Egyesült Államok választás előtti heteket, hónapokat él át. Véleményem szerint ez nem jelentett hátrányt a látogatásnak, bizonyos szempontból szélesebb körűvétette ismerkedésünket. A két elnökjelölttel történt találkozók is meleg hangúak voltak. Dukakis úr ugyan nem rendelkezik annyi ismerettel Magyarországról, mint George Bush, bár — mint erre külön is utalt — feleségét rokoni szálak fűzik hazánkhoz.

Grósz Károly a program során több alkalommal találkozott a sajtó képviselőivel, valamint a magyar emigráció tagjaival. Az e találkozókon szerzett tapasztalatairól kifejtette: — Itthon „borítékoltam” nyolc olyan kérdést, amiről biztosan tudtam — mint ahogy így is történt —, hogy feltesznek. Ezek között szerepelt az erdélyi magyarság problémája, 195«, a Nagy Imre-évíordu- lóhoz kapcsolódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsov- val folytatott tárgyalás eredménye. Volt, ahol a válaszomat elfogadták, volt ahol megfagyott a levegő. Ez együttjár a politikával. Nem azért mentem, hogy mindenki egyetértsen velem.

Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly kijelentette : tudomása van róla, hogy itthon többen nem értenek egyet azzal, hogy külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok

Gorbacsov

fogadta

Gonschort

(Folytatás az 1. oldalról.)

A két politikus nagy teret szentelt az európai kérdéseknek. Ezzel összefüggésben Gorbacsov elmondta, hogy Moszkvában figyelmesen tanulmányozzák a nyugat-európai katonai integrációs tervek és az egységes piac létrehozásának következményeit. A szovjet vezető figyelmeztetett: az európai politikusok viselik a felelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyásolják károsan a kibontakozóban levő leszerelési és bizalomerősítő kezdeményezéseket, a helsinki folyamatot, a közös európai otthon koncepcióját. Genscher úgy vélekedett, hogy nem áll fenn ennek veszélye, ellenkezőleg, az egyesített piac európai méretekben teszi lehetővé az együttműködés bővülését. Hangsúlyozta, hogy Európa mindig is a különböző társadalmi rendszerű országok együttélésének területe volt és marad is.

A nemzetközi kérdések sorában Mihail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher véleménycserét folytatott a bécsi találkozó állásáról is. A szovjet vezető a VSZ PTT varsói ülésén elfogadott határozatokra utalva kijelentette: a VSZ minden tagállama érdekelt a tanácskozás eredményes befejezésében. Hangsúlyozta, hogy a VSZ hajlandó messzire elmenni a problémák megoldásában, ugyanakkor tévednek azok, akik egyoldalú leszerelésre számítanak részéről.

Genscher átadta Kohl kancellár üvözletét, s a szovjet vezető hasonló jókívánságok tolmácsolására kérte meg a külügyminisztert, utalva közelgő személyes találkozójukra.

Tömeggyűlés Jerevánban

Kommunista műszakok a hét végén

Mintegy 250 ezer ember vett részt péntek este Jerevánban azon a tömeggyűlésen, amelyet a betiltott örményországi Karabah-bi- zottság hívott össze. A több mint háromórás gyűlés szónokai elfogadhatatlannak nevezték a Legfelsőbb Tanács Elnökségének (LTE) Kara- bah-hegyvidék ügyében hozott határozatát — erről tájékoztatta az MTI moszkvai tudósítóját hiteles jereváni forrás. A helyszíni beszámoló szerint a nagygyűlésen újabb sztrájkfelhívások nem hangzottak el és szeptemberig nem terveznek további tüntetéseket sem, ugyanakkor a megmozdulás szervezői aláírásgyűjtő kampányt kezdtek az LTE határozata ellen.

Az Armenpressz hírügynökség munkatársa elmondta, hogy a tömeggyűlésen felsoroltak mintegy 20 jereváni vállalatot, amelyek kollektívái állítólag elutasítják a Legfelsőbb Tanács Elnökségének határozatát. Ennek ellenére Jerevánban szombaton és vasárnap is kommunista műszakokat tartanak minden üzemben a lemaradások behozására. Az örmény Távirati Iroda munkatársa szerint augusztus végére várható, hogy a köztársaságban teljes egészében pótolják a sztrájkok okozta termelési kiesést.

Az örmény parlament várhatóan a közeli napokban foglalkozik a szovjet Legfelsőbb Tanács gyűlésekről és tüntetésekről hozott rendelkezésével, meghatározva egyebek között azt is, hogy Örményországban hogyan és milyen módon lehetnem hivatalos megmozdulásokat szervezni. Eddig ugyanis, a Karabah-bizottság ennek a jogi szabályozásnak a hiányában tarthatta meg tömeggyűléseit Jerevánban, a hatóságoknak gyakorlatilag nem volt jogalapjuk ezek megakadályozására.

Moszkvában ülést tartotta szovjet parlament nemzetiségi tanácsának Karabahhal foglalkozó bizottsága. A szovjet hírügynökség szűkszavú jelentése nem tért ki arra, hogy konkrétan milyen kérdésekkel foglalkozott a testület pénteki ülésén.

A szovjet lapok a hét végén arról számoltak be, hogy Örményországban a Karabah miatt kirobbant rendbontások hangadói ellen eljárást indítottak. Az örmény belügyminisztérium közlése szerint 44 személy ellen kezdeményeztek büntető eljárást, közülük háromnak az ügyét már átadták a bíróságnak. A Jerevánban és más városokban autókkal randalírozó személyek közül 155-nek bevonták a jogosítványát, több mint 300-at pedig pénzbírsággal sújtottak.

működjenek hazánkban. Ezután így folytatta:

— Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormányprogramban ezt leírtuk, csak az „tolvajnyelven” van megfogalmazva. Tavaly ezt a vitát lefolytattuk, s úgy határoztunk: a magánbefektetések arányát növelni kell a termelésben. Aki egy kicsit is ismeri a magyar valóságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántőke, ki kell tehát nyitnunk a kapukat a külföldi működő tőke előtt. Ehhez természetesen törvényes garancia kell a partnerek számára is, s ezt biztosítja majd várhatóan a társasági törvény. Az országot nem akarjuk kiárusítani — hívta fel a figyelmet.

— A kormány persze nem ad el gyárat, részvényt — nem ez a dolga. Gazdaság- szervező szerepét kívánja erőteljesebbé tenni.

Az amerikai, illetve kanadai fogadtatásról érdeklődő kérdésre a főtitkár úgy nyilatkozott: — Nagyon jó hangulatú fogadtatásban részesültem a kint élő magyarok körében is. Néhány helyen szerveztek ugyan kisebb tüntetéseket, amelyeken feliratokat lobogtattak. Amikor alkalmam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeretnek bennünket, vezetőket valamennyien, de az országot szeressék, ne minket. Ro- konszenvvel, örömmel fogadtak Torontóban is, ahol ellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a magyar nyelvű lapok szerkesztőivel. Az volt a benyomásunk, hogy ezt jónéven vették, beletartozónak abba a politikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező légkör abból is lemérhető — mint ahogy nagykövetünk tájékoztatott róla —, hogy a Magyar Népköztársaság nagykövetségének fogadásán korábban ennyi neves közéleti személyiség nem vett részt. Ez annak a nemzetközi közeledésnek az érdeme, amely a Gorbacsov— Reagan találkozó következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom vezetőjének találkozósorozata nem így sikerül, ez a látogatás nem ilyen légkörben zajlik. Óriási az a szerep, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közepes és kis országok közeledésében betölt Ez a nemzetközi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezelni — mondotta végezetül Grósz Károly.

Ronald Reagan üzenete a magyar néphez

A Tv-Híradó stábja, ftmely Grósz Károly főtitkárminiszterelnök amerikai (útjáról tudósított, magával hozta Ronald. Reagannek, az Egyesült Államok elnökének a ,magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti Tv-Híradóban hangzott el.

— Köszönöm a ilehetp- séjget, hogy Grósz Károly pártfötiitkár egyesült ál- ilamakbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondotta elöljáróban Ronald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra különös örömet, hanem aiz is, hogy útja során találkozott esz amerikai nép legkülönbözőbb képviselőivel és az Egyesült Államok több tájára is élljultott. Önök is tudják: aiz amerikai—magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az amerikaiak rendkívül sokat köszönhetnék a magyar bevándorlók tevékenységének. Az Egyesült Államokban a magyarok bizonyságát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Soílíti Györgyöt és Ormámdi Jenőt a zeniében, vagy a Nobel-díjias tudósok között Szentgyör- gyi Albertet és Wigner Jenőit. Nem sokkal ez- efllött mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazatérését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Belláinak Amerika' nyújthatott menedéket a második világháború idején. Ma azonban helyesebb ha előretekintünk.

— Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssé! figyeljük azokat ámbátor gazdasági reformokat, amelyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségéit célozzák, szélesebb teret biztosítanak a magánvállalkozásnak és segítik a-z erősödő versenyt a vállalatok között. Üdvözöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen, külföldi befektetésekre .a magyar cégeknél Mindkét fél világosan felismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Meggyőződésem, hogy a piacorientált gazdaság, irá- nyábani történő határozott előrehaladás jobb

esélyeket biztosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem tehet eredményes politikai reformok nélküli. Ezt a nézetet mi tel- jies mértékben osztjuk.

— Üdvözöljük, hogy Magyarországon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a pluralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fontos reformok .télije» megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbecsülése kuilcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években, számos területen, folyamatosan fejlődtek.

Csupán ennek az évnek az első felében 30 százalékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán . mutatja az üzleti és a turista forgalom fejlődését országaink között. Reméljük még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját szeműikkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvözöljük. azokat a maijjyar utazási könnyítéseket, ame- ilyök következtében egészen biztosan sokkal1 több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a következő években. Véleményünk szerint még többet is tehetne tenni ezekben a dolgokban.

— Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tértit látogatást az Egyesült Államokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország minidig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett kelet—nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kap- Qsdlataánk a magyar néppel tovább gazdagodnak, és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és isten áldja meg Önöket ! — zánta szavait az elnök.

Ülésezett az SZKP Központi Bizottsága

(Folytatás az 1. oldalról.)

két a XIX. pártkonferencia alapján a minisztertanács terjesztett elő a kereskedelem, a lakossági szolgáltatás fejlesztése céljából.

Az SZKP Központi Bizottsága célul tűzte a köztársasági KB-k, és más, alsóbb szintű pártbizottságok elé, hogy a XIX. pálnténtekezitet határozatainak megfelelően a közeljövőben tegyenek ha- határazatt lépéseket a párt- bizottságok és a tanácsi szervék funfcaiáimialk szétválasztása érdekében. Ennek keretében erősítsék a tárnáAz Irak—iráni tűzszünet ki eszközlésében fáradozó ENSZ- főtitkár, Javier Perez De Cuellár ismét tárgyalt Ali Akbar Velejati iráni külügyminiszterrel

osofc felelősségét területük társadalmi-gazdasági fejlődéséért, fokozzák önállóságukat. A jövőben meg kell szüntetni a pártbizottságok és a tanácsi vb-k által hozott közös határozatok gyakorlatát, határozottan elejét kell venni annak, hogy a pártápparátus munkatársai beavatkozzanak a tanácsi szervek munkájába.

Az ülésen jóváhagyták a pártapparátus átalakításá- nialk alapvető irányait, s a határozat értelmében eat a munlkát ae év végéig kell befejezni.

Az SZKP KB szükségesnek ítélte, hogy mindenféle kiegészítő rendelkezések nélkül a pártszervezetek a gyafcorilaitban valósítsák meg a pártértékezliertnek á párt- élet további demokratizálásáról hozott határozatait.. A KB határozatában ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozza a küszöbön álló beszámoló- és vezetőségválasztó időszak elvi jelentőségét. A testület fontosnak tartja megjegyezni, hogy a párrtértekezte't szellemének, demokratikus légkörének és kritikai hangvételének el kell jutnia minden álapszervezetbe.

A KB határozata értelmében haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket

kell tenni a politikai rendszer reformja érdekében. Ezért a testűit szükségesnek •tartja, hogy még idén októberben bocsássák országos vitára az alkotmány egyes cikkeinek módosítását, illetve kiegészítését tartalmazó tervezetet, valamint a népi küldöttek választásáról szóló törvénytervezetet.

A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács következő ülésszaka elé kell terjeszteni az államhatalmi és igazságügyi szervek reformjának kérdéseit. A szovjet parlament üléséire megvitatásra kell előterjeszteni a póliiitifcai intézményrendszer reformjának megvalósításával összefüggő aíllkotmáiny- módusí tások, a választási rendszer és a bíróságok tevékenysége megújításának tervezeteit is.

A pártkonferenoia határozatainak megfelelően 198S áprilisában össze kell hívni a népi küldötek kongresszusát, amely megválasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, és dönt a többi, hatáskörébe tarozó országos állami szerv ilétrehozásáró is. Ezt követően a Legfelsőbb Tanácsban meg kel ikezdeni az ifjúságról, i saákszervezetek jogairól, i társadalmi egyesülésekről, i sajtóról szóló törvények ter vezetetnek kidolgozását.

/