Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
6 _________________________________________________________Somogyi Néplap_________________________ 1988. július 9., szombat K ÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET JHHHHHIÍÍ Élelmiszerexportunk jövője Hit mutat a HÁM-modell? Összesen 228 425 darab, mintegy 700 ezer dollár piaci értékű, kalózfelvételeket tartalmazó kazettát semmisítenek meg buldózerrel, Szingapúrban. 1984 óta ez volt az ötödik nagy kalózkazeíta-megsemmisítés a Hang- és Videofelvétel-készítők Nemzetközi Szövetsége (IFPVP) ellenőrzésével. Telefoto: MTI külföldi képszerkesztőség Miért kell megreformálni a költségvetést? Az egyértelmű sikerek és a szinite osztatlan hazai és nemzetközi elismerés évei után a magyar élelmiszergazdaságnak is szembe kell néznie a fokozódó külpiaci verseny nehézségeivel és a •nagymértékű vállalati differenciálódás következményeivel, a nemzetközi fizetőképesség és a belső gazdasági egyensúly megőrzésével összefüggő problémák, valamint az egyre sürgetőbb környezetvédelmi igények kihívásaival. Csáki Csaba akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora a magyar élelmiszer-termelési modell — Hungarian Agricultural Model (HAM) — kidolgozásának irányítója szerint a magyar gazdaságban a dinamizáló szerepet csak az ipar töltheti be. Napjaink Európájában az élelmiszertermelés a kétségkívül kedvező hazai adottságok ellenére sem lehat a gazdasági fejlődés motorja. A magyar gazdaság jövője, nemzetközi fizetési gondjaink enyhülése, a lakosság életszínvonalának növekedése elsősorban attól függ, hogy milyen mértékben l^z képes a magyar ipar a lépésváltásra, az exportképes A közelmúltban a távérzékelésről tartottak hazánkban nemzetközi konferenciát. Több hazai intézmény vesz részt ennek a technikának a fejlesztésében, és részben már a hasznosításában is. Tény viszont, hogy igen kevesen tudják a szakmabelieken kívül, hogy mi is az a távérzékelés.’ Ennek a fogalomnak a repülőgépről és a műholdról végzett speciális fényképes érzékelés felel meg — az előbbit légifényképezés gyanánt ismerjük. Semmiféle kábelre, vezetékre nincs szükség ahhoz, hogy a magasból a földfelszíni jelenségekről vagy a talaj egyes jellemző adatairól képet kapjunk. A légi és az űrfelvételek készítéséhez a nap által kibocsátott, a föld felszíne által visszavert elektromágneses sugarak segítenek a pontos észlelésben. — A nagy távolságú felvételekkel nemcsak a talaj termőképességére, humusz- és nyomelem-tartalmára lehet következtetni, hanem például arra is, hogy milyen a növénytakaró állapota — mondja Várai lyay György professzor, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatója. — Hazánkban jelenleg a meliorációs munkálatok tervezésére hasznosítják a módszert, mivel a felvételek igen jól kimutatják a talajhibákat: a szikesedéit, az eróziót, a láposodást és a homokot. Vagyis jelzik, hol rossz a talaj vízgazdálkodása, hol, melyik táblán sekély a termőréteg. Hazánkban jelenleg már folyik a nagy léptékű talaj- térképezés, hiszen hamarosan át kell térni az arany- koronás jelzőszámról valamilyen pontosabb mutatószám alkalmazására. Ehhez is igen jói használható a távérzékeléses módszer. Az elmúlt öt évben ennek a technikának a fejlesztésében jelentős eredményeket értek el a kutatók külföldön és itthon is. Az Egyesült Államokban termékek mennyiségének és választékának bővítésére. A HAM-modellel végzett számítások — maximum — évi háromszázallékos átlagos mezőgazdasági növekedésre adnak lehetőséget. Az elkövetkező 15 év távlatában a várható növekedési ráta a legmagasabb az ediső ötéves periódusban, később valamelyest csokikén. Évi kétszázalékos mezőgazdasági növekedés természeti és gazdasági feltételei azonban mindenképpen adottnak tekinthetők. Erre utalnak az agroökológiai teherbírásra és a biomassza-erőforrásaink hasznosítására vonatkozó vizsgálatok eredményei is. Milyen mértékben célszerű ennek a termelési potenciálnak a kihasználása, le- mondhat-e a magyar gazdaság részben vagy egészben a meglévő mezőgazdasági termelési lehetőségek kihasználásáról? Az ország fizetési kötelezettségei és a magyar ipar helyzete meglehetősen leegyszerűsítik a választ. Áz exportképesség maximális kihasználása, a marginális vagy kevésbé exportképes termékek kivitele nyilvánvalóan nem érdeke a mezőgazdaságnak sem. A magyar gazdaság azonban olyan termésbecsléses módszert' fejlesztettek ki, amely- lyel három-négy százalék pontossággal megállapíthatják a legfontosabb gazdasági növények hozamát. Mi ezt a módszert még nem alkalmazzuk, ám a budapesti konferenciáin ismertették. Manapság már olyan részletes felvételit tudnak a táv- érzékelési technika eszközeivel készíteni, amely akár fél hektár területről is többféle információt nyújt. Hazánk egyelőre a szovjet, a francia és az amerikai műholdak felvételeihez juthat hozzá — nem olcsón —, s bizonyos lehetőség nyílik az Interkozmosz-együtt- működés révén is a szükséges felvételek megszerzésére. Ugyanakkor néhány hazai intézmény, így a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem maga is készít légi felvételeket. A BME például a mikrohullámú repülőgépes talajnedvesség-mérés módszereit sikerrel alkalmazza. Eredményesen hasznosítja a korszerű eljárást az AGRO- BER a melioráció tervezésénél, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium több intézménye, így a Vituki és mások a különféle vízügyi, illetve természetvédelmi munkáknál. A budapesti konferencián kiderült az is, hogy a táv- érzékelési technika fejlesztése — a világon — sokkal előrébb tart, mint az alkalmazása, ugyanis a jelenleg már felhasználható információknak csupán 5—6 százaléka kamatozik a termelésben. Érdekes módon: egyes afrikai országok vagy például India másaknál jobban rákényszerült a távérzékelés bevezetésére. Hazánk hamarosan bekapcsolódik abba a műholdas termésbecslési-kutatási programba is, amelyet a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete támogat. Fehér István jelenleg igényli ezt az exportot is, nincs olyan ipari termék vagy termékcsoport, amelyik képes lenne az élelmiszerexport; marginális részének helyettesítésére. Helyes tehát az a cél, amely továbbra is évi 1,7— 2 százalékos mezőgazdasági növekedéssel számol az elkövetkező években. Az ex- tenzív növekedést — amely a mezőgazdaságot is hosszú ideig, jellemezte — a világpiac ma ' már nem értékeli. Az új körülmények között a termelés bővítését a hatékonyság növelésével együtt kell megvalósítani, sőt a hatékonyságnak- elsőbbséget kell kapni a_ a növekedéssel szemben. Számítások bizonyítják, hogy bármilyen mértékű további agrárnövekedés csak akikor kívánatos a gazdaság egésze szempontjából, ha az párosul a hatékonyság és piacképesség javulásával, és lehetővé válik az exporttámogatás fokozatos csökken- 1 tése. Mezőgazdasági termékeink mintegy negyede és a növekmény túlnyomó többsége is külpiacokra kerül. A hatékonyság mércéje a magyar mezőgazdaságban tehát csak a világpiac lehet. Ez pedig egyértelműen csak exportorientált fejlesztési stratégia alapján érhető el. Valódi éxportorientációra, és nem mindenáron való exportra van. szükség. Jelenleg ugyanis az export számottevő részének hatékonysága alacsony, piaci pozícióink gyengék. A magyar élelmi szer-gazdaság a nemzetközi teltételek változásaira csak lassan .reagál. Ennek fő oka a világpiac és a termelők közötti kapcsolat nem kellő hatékonysága. Bizonyított tény, hogy a, mai feltételek között .nagy a valószínűségié annak, hogy a termelők által kedvezőnek tartott termékstruktúra nem azonos a világpiac által igényelt, célszerű exportszerkezettel. A magyar élelmiszer-■termelésben az exportközpontúság inkább csak szavakban létezik, és a világpiaci verseny- képesség fokozgsáftoz elengedhetetlenül szükséges feltételek számos eleme hiányzik. Az Országgyűlés tavaly felkérte a Minisztertanácsot a költségvetési reform kidolgozására. A kormány május 5-i ülésén tárgyalta meg az er.ről szóló előtsr- jesztést. Valójában mit kell érterünk a költségvetési reform alatt, mit várhatunk ■tőle — erről kérdeztük dr. Riecke Wernert, a Pénzügyminisztérium költségvetési reform-titkársága főmunka- tánsát. — Miért van szükség a költségvetési reformra? — Az államháztartás, amely magában foglalja az állami költségvetést, az úgynevezett- elkülönített állami pénzalapokat és a helyi önkormányzatok költségvetéseit, a népgazdaságban keletkezett jövedelmek több mint 60 százalékát osztja el újra. A központosított pénzek fedezik a'z állam klasz- szikus kiadásait (igazgatás, jog- és közbiztonság, védelem), a társadalompolitika kiadásait és a gazdálkodóknak adott támogatásokat. Magyarországon a gazdasági szervezetek jövedelmének elvonása és újraelosztása olyan nagy mértékű, hogy már-már kizárja a vállalatoknál a piaci hatások érzékelését. A nyereség sok helyütt inkább a vállalat és az állam közötti alku eredményétől függnek, mint a gazdálkodás hatékonyságától. A tavaly megkezdett adóreform jelentős lépés volt egy áttekinthetőbb, versenysemleges adórendszer irányában, hozzá kell azonban tenni, hogy nem sikerült csökkenteni a vállalatok állami támogatását. A társadalmi közkiadások területén egyre élesebbé válik az ellentmondás a csökkenő források és a növekvő igények között. Például évente hozzávetőleg 50 milliárd Ft-ot juttat a költség- vetés a lakásszektornaik szociálpolitikai kedvezmény, kamatkiegészítés és lakóházfenntartási támogatás címén. Ennek ellenére romlanak a lakáshoz jutás esélyei, különösen a fiatalok körében. A társadalmi-gazdasági reformfolyamatok (társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer, bérreform, az új társasági törvény alapján létrejövő gazdasági szervezetek) eredményeként a 90-es évekre ki kell alakulnia a korszerű szocialista piacgazdaság irányítási és működési rendszerének. Ehhez kell igazítani a költségvetési reformot is. — Mi a célja a költségvetési reformnak? — Radikálisan csökkenteni kell az államháztartás kiadásait, az adóterhek és a termelőszféra támogatásainak egyidejű leépítése révén. A társadalompolitikában hosszú távú, stabil elkötelezettséget kell vállalni az alapellátásoknál, vagyis az állampolgári jogon járó juttatásoknál. De ezt a mainál szűkebb körben kell tenni, mert csak így garantálható e juttatások reálértékének megőrzése. A nem alapvető ellátásoknál és a Lakáspolitikában csökkenteni kell az állami támogatást, és ki kell építeni a piaci mechanizmusokat, lehetővé téve az állampolgárok számára a jövedelmi helyzetüktől függő választási lehetőségeket. Az állam klasszikus feladatait (igazgatás, jog- és közbiztonság, védelem) hatékonyabban és olcsóbban kell ellátni és számolni kell ázzál, hogy ezen a területen már most fokozódik az állampolgárok körében a társadalmi ellenőrzés igénye. — Ezek a célok milyen konkrét lépéseken keresztül valósíthatók meg? — A jövőben a költségvetés gazdasági újraelosztási szerepe lényegesen csökken, ugyanakkor az államháztartás meghatározó szerepet játszik elmaradott infrastruktúránk kiépítésében, működtetésében és finanszírozási formáinak megteremtésében. Tisztázódik az állam hosszú távon is tartható szociálpolitikai szerepvállalása. Szükség van a tanácsi önkormányzat, önállóság pénzügyi megalapozására, ezt párosítani kell a regionális politika eszközrendszerével. Az országgyűlési, az állampolgári tisztánlátás érdekében létre kell hozni az államháztartás új, egységes statisztikai, tervezési, számbavételi és ellenőrzési rendszerét. A gazdálkodók tulajdonosi helyzetének rendezésével párhuzamosan ki kell alakítani az állami tulajdon működtetésének új mechanizmusát, szétválasztva az állam közhatalmi, illetve tulajdonosi funkcióit. — Mik a reform feltéte- ' lei? — A 90-es években a költségvetésben egyensúlyhoz közöli állapotot kell elérni és tartani. A vállalati szektorban be kell, hogy következzen a hatékony területek előretörése. Ennek együtt kell járnia a versenyképtelen, támogatott területek folyamatos és tudatos leépítésével. A költségvetési reformot — mely átmeneti életszínvonal-csökkenést is feltételez — akkor lehet elfogadtatni a lakossággal, ha a szerkezetváltással kényszerűen együttjáró munkanélküliség mellett kiépül az önhibájukon kívül állás nélkül maradták hatékony segélyezési rendszere. Ez nem egyszerűen pénzbeli segélyt jelent, hanem magában foglalja a vállalkozás ösztönzését, vagy például a nagyobb ilakásmobilitás pénzügyi és szervezeti feltételeinek a megteremtését is. A társadalompolitikában az állam csak úgy vonulhat vissza bizonyos mértékben, hogy eközben a valóban rászorultaknak a mainál lényegesen többet juttat. Azt is meg kell érteni, hogy mindez nem egy öncélú költségvetési reform érdekében történik, hanem azért, mert a kialakult gazdasági helyzet már nem hagy nekünk konfliktusmentes "választási lehetőségeket. Borsi László Norman Kennedy szerelőmunkás 275 méteres magasságban dolgozik a torontói belváros fölött, annak az óriásdarunak a lebontásán, amelynek segítségével felépítették a 69 emeletes Scotia Plaza szállodát. Talajvizsgálat, termésbecslés — műholddal