Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

1988. július 8., péntek Somogyi Néplap 5 Virágot rajzolok Reich Károly emlékkiállítás a Kaposvári Galériában Örök nyugalomra helyezték Bartók Béla hamvait Tisztelők ezrei gyűltek össze július 7-én a Farkasréti teme­tőben, hogy végső nyughelyére kísérjék az egyetemes zene- irodalom kiemelkedő alkotójának, Bartók Bélának hamvait Az ország minden tájáról tisztelgők ezrei gyűltek ösz- sze csütörtökön a Farkasré­ti temetőben, hogy végső nyughelyére ■ kísérjék az egyetemes zeneirodalom ki­emelkedő alkotójának, Bar­tók Bélának hamvait. Ezzel utolsó állomásához étkezett a tengerentúli fernoliff-i te­metőből a csendes budai sír- kertig tartó csaknem kéthe­tes út. A budapesti temetési szertartásra Bartók Béla családjának tagjai, egykori barátai, tisztelői mellett el­jöttek a hazai társadalmi, szellemi élet vezetői. Elhoz­ták a kegyelet virágait több külföldi kulturális intézmény és a határainkon túl élő magyarság képviselői is. Je­lenlétükkel tisztelték meg a kiemelkedő nemzeti ese­ményt a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (Csemadok) és a Matica Slovenska Tudo­mányos és Kulturális Köz­pontnak a vezetői, valamint a kárpátaljai Nagyszőlősről érkezett párt-, állami és kul­turális küldöttség tagjai. Bartók Béla szülőfalujából, a romániai Nagyszentmik­lósról — a vendégváró ma­gyar meghívás ellenére — nem érkezett küldöttség. A nagy magyar zeneköltö földi maradványainak rava­talánál a tisztelgő katonák sorfala mellett a hazai poli­tikai, kulturális élet vezetői álltaik felváltva díszőrséget. Pontosan három árakor kez­dődött a temetési szertartás, amelyen elsőként Fenencz József unitárius püspök lé­pett a lobogó kandeláberék­kel körülvett, fekete gyász­lepellel borított ravatal elé. Az egyházi szertartás után ugyancsak a ravatalnál bú­csúzott Bartók Bélától Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. A zeneszerző földi marad­ványait őrző koporsót és a ravatalt borító koszorúkat ezután fekete gyászautók vit­ték a sírhoz, amelyet Borsos Miklós szobrászművész fe­kete gránittömbből faragott, lírát mintázó szobrával je­löltek meg. A hantnál Ujfa- lussy József, a Magyar Tu­domány oi^Akademia alelnö- ke búcsúzott Bartók Bélától, a magyar muzsikus-, mű­vész- és tudóstársadalom ne­vében. A meghívón szereplő gra­fikával találkozik elsőként a látogató a Kaposvári Galé­riában, ahol a nemrégiben elhunyt, somogyi születésű Reich Károly művészetének emlékkiállítással1 adózik a Somogy Megyei Múzeum. A kép címe: Virágot rajzolok. Ars poétikus fogantatású mű, hiszen minden fontos benne foglaltatik, ami Reich Károlyra oly jellemző. Az alkotás öröme és az alkotás tisztessége, a harmónia irán­ti vágy. Nem szójáték ked­véért, de behelyettesíthető a virág szó a világgal, hiszen a grafikus egy világot te­remtett alkotásaival. Olyan világot, amelyben az embe­ri tisztességet állítja közép­pontba a művész felelőssé­gével és rendkívüli tehetsé­gével. A jó pásztor motí­vum több grafikai .lapján is megjelenik. A humanista szellemiség tatája az a pa­raszti világ, amelybe bele­született a szemesi Reich Károly. Méltó tisztelgés ez a kiál­lítás a grafikus emléke előtt, a kiállított művek pe­dig hűen mutatják be mun­kásságát. A szobrász kertje című sorozat öt lapjáról Borsos Miklós Pannon kul­túrája jut az eszünkbe. Ro­konságot mutat a szobrász Borsos szemlélete a grafikus Reich Károlyéval, motívu­maik is sokban megegyez­nek. A ló és a lány alakja, az egyik lapon az antik gö­rög kultúrát idéző lófej for­ma, és az antik női torzó jelenik meg a sorozat lap­jain. A bika és a lány alakján keresztül a testi szerelem vágya jut kifejezésre ezeken a lapdkon, míg a ló és a lány motívuma a szerelmi líra beteljesült örömét su­gallja. Reich Károly számos könyvhöz készített kísérő­rajzot. Éppúgy ismertek a gyermekikönyvekhez készült illusztrációi, mint a kiállítá­son is szereplő Shakespeare- ciklus tíz lapja. Érdemes összevetni ezt a sorozatot az előbbiekkel. Reich nemcsak a lágy vonalak kitűnő mes­tere volt, hanem tudott al­kalmazkodni a shakespearsi világhoz is. A windsori víg nőkhöz készült grafikai so­rozat csupán a bizonyítékok egyike, hogy milyen gazdag világot teremtett. A gúny, a humor épp oly erővel süt át a grafikáin, mint az idill. A kiállítás meglepetése: három kisplasztikát is bemu­tat a rendező, dr. Pogány Gábor. A reneszánsz szellem hatása nyilvánul meg ebben is. Gondoljunk csak azokra a reneszánsz alkotókra, akik a képzőművészet széles terü­letét birtokolták. Nem vált külön a grafikus a szob­rásztól ; műveik együvétar- toznaik. Ebben szintén roko­nítható Reich művészete kartársáéval, Borsos Mik­lóséval. Kaposvár kiállítótermei­nek legvonzóbb kiállítása szerencsés időre esett, ami­kor is nemcsak a városlakók, hanem vendégeink is élvez­hetik a különleges művésze­ti élményt. A tárlat szeptem­ber közepéig tekinthető meg. Horányi Barna Á kísérleti iskolák ■ I r wr\ r ■ ■■ wr * r rr I jelenőről es jovojerol Beszélgetés dr. Loránd Ferenccel Megújuló Iskola címmel külföldi és hazai pedagógu­sok részvételével tovább­képző tábor nyílt Kaposvá­ron. A tábor szervezője, dr. Loránd Ferenc, az Országos Pedagógiai Intézet főmun­katársa. — Egyre általánosabb igény az iskolával szemben, hogy váljék a nevelés he­lyi rendszerévé — írja az egyik tanulmányában. Mit jelent ez? — Mindenekelőtt azt, hogy az iskola feleljen meg azoknak a helyi szükségle­teknek is, amelyek az adott környezetből táplálkoznak. Az iskola ugyanis egy Ikettős kötésű rendszer. Egyfelől az egész nevelési rendszer ré­sze, másfelől azonban min­den iskola „másutt” iskola. Vagyis, ha helyi rendszer, akikor a pedagógia program­ját — tantervet, időtervet stb. — azokhoz a gyerekek­hez kell igazítania, akik oda járnak. Egy olyan iskolában például, ahol a tanulók 40 százaléka cigány származá­sú, egészen más pedagógiai programot kell kialakítani. Csőd alakul ki a nevelés­ben, ha az iskola közönyös marad a környezeti felté­telekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy egy adott in­tézmény legyen viszonylag szuverén gazdája a maga is­kolájának. Példát említek: arról nem dönthet az intéz­mény, hogy a számítástech­nikát bevezesse-e vagy sem. De arról igen, hogy mennyi pénzt költ erre a célra. Rö­viden ennyi! — A jelenleg hazánkban folyó oktatási kísérletek között milyen helyet foglal él az úgynevezett szentlő­rinci kísérlet? — A szentlőrinci iskola az egyetlen megvalósulása egy olyan pedagógiai modell­nek, amelynek az a lénye­ge, hogy a hagyományos is­kola kizárólag vagy majd­nem 'kizárólag a tan­órai tanulásra épített rend szerét egy olyan rendszer­rel váltja föl, amelynek 4 pedagógiailag egyenrangú területe van. Az első ilyen terület a ta­nulás, a második az érték­teremtő munka, vagyis az értékekkel való gazdálko­dásra nevelés. Ennek során a gyerekekben kialakítunk egy egészséges gazdatudatot. Ez egyben a közélet azon területét is modellezi, amelyben majd a gyerekek az életük jelentős részét töl­tik. Végül pedig a szabad­idős tevékenység megszer­vezését is az iskola válal- ja. Ez a modell egy lehetsé­ges megnyilvánulása az úgynevezett szocialista ne­velő iskolának, melyet Gás­pár László kezdeményezése és elképzelései alapján hoz­tunk létre, de erre épül a Szalai-féle modell is. Ha­sonló modellen alapuló in­tézmények működnek Bé­kés megyében, Dombóváron, de van olyan iskola is, amely speciális tantervvel dolgozik: ilyen a szentlőrin- oi, kaposvári és a budapes­ti Bokányi Dezső általános iskola. — Az elmondottakból az a kép rajzolódik ki, mintha ez a modell ma Magyarorszá­gon a társadalmi folyama­tok ellenében működne. Vállalja, vállliálhatjia-e en­nek következményeit a kí­sérlet? — Nagyon röviden azt mondhatom, hogy ez a program az elmúlt öt év­ben sokat veszített aktuali­tásából azért, mert a társa­dalmi gyakorlatot uraló em­bert állítja középpontjába, ugyanakkor a fejlődés ma a részegyének fejlesztését igényli. Elképzeléseinket akkor lehetne utópisztikus­nak nevezni, ha azt állíta­nánk, hogy csupán a nevetés­nek ezzel a többszólamúsá- aával is meg lehet változ­tatni a társadalmat. Ez nem így van, viszont megadjuk a lehetőséget az egyénnek ah­hoz, hogy majd többfelé ágazzon el az útja az élet­ben. Olyan gyerekeket aka­runk nevelni, akik számára a társadalmi közösség, az elesettek gondja személyes gond. Hogy ehhez aztán ho­gyan viszonyul a társada­lom gyorsan változó érték­ideálja, az más kérdés. A maradandóbb értékek köré kall csoportosítani a neve­lést, és nem szabad becsap­ni a gyerekeket. Meg kell mondani nekik, hogy mire neveljük őket és akkor nem lesznek harcképtelenek, sé­rülékenyek. — Ez a típusú iskola egész nap igénybe veszi a gyere­keket. Mi a tapasztalatuk ezzel kapcsolatban? — A magyar iskola lé­nyegében egésznapos, de emellett vannak úgyneve­zett kulcsos gyerekek. Az ő (Létszámukat kell csökkente­ni elsősorban. A szülők fenntartásait a kezdeti idő­szakban inkább az értéke­lés sajátos formája váltotta ki. Nálunk ugyanis egyálta­lán- nincs osztályozás. Konk­rét szöveges, tartalmas in­formációkat kapnak ők és a gyerekek egyaránt. Diffe­renciáltabban lehet értékel­ni a gyerekeket, és ezt most már a szülők is elfogadták. Még egy fontos dolog. A hagyományos iskolai okta­tás egyre inkább az elitkép­zés felé tolódik el. Nálunk a személyiség egésze kerül -a középpontba. Mi minden irányban egyformán fej­lesztjük a képességeket. — ön szerint van-e pers­pektívája hazánkban ennek a modellnek? —Alternatív iskolaként igen. Nem gondolom, hogy el­követhetjük azt a hibát, hogy elrendeljük és általánossá tesszük a működését, de az iskolák nagyobb önállósága biztosíthatja azt a lehetősé­get, hogy * a kaposvári, illet­ve szentlőrinci modell kö­vethető legyen,. Sajnos a pedagógusképzés ma méig kísérleti jelleggel sem kö­veti a modell! igényeit. Várnai Ágnes HÉTVÉGI tájoló Marcaliban a Lengyel Jó­zsef Helytörténeti Múzeum­ban A kender megmunkálá­sa, szőlészet, borászat • című kiállítás látogatható, vala­mint itt tekinthető meg a Lengyel József emlékére ren­dezett állandó kiállítás is. Ugyanitt látogatható az 1919- es mártírok tiszteletére be­rendezett emlékszoba is. A múzeum képtárában Az én Balatonom címmel Jávori Béla fotókiállítása tekinthető meg. A Bernáth Aurél em­lékmúzeumban a Marcaliban született festőművész mű­veiből és freskóterveiből lát­hatnak kiállítást. Vidám szórakozást ígér a szabadidőközpont programja, ahol ma és vasárnap is disz­kó várja a fiatalokat, ezen­kívül folyóiratolvasó, büfé és kondicionálóterem áll a vendégek rendelkezésére. A balatonmáriafürdői strandprogram keretében ma este kilenc órakor a Hobo Blues Band koncertre láto­gathatnak el az érdeklődők. Egész nyáron megtekint­hető a balatonszentgyörgyi talpas ház, ahol a népi ipar­művészet alkotásai is lát­hatók. Boglárlellén, a bogiári vá­rosrész Pincetárlatán Petőcz Lajos grafikusművész, rajz­tanár kiállítása várja az ér­deklődőket, ezt július 17-ig tekinthetik meg, délelőtt tíz­től tizenkettőig és délután kettőtől hatig. A Kék és a Vörös kápolnában Csikszent- mihályi Róbert szobrászmű­vész tárlata tekinthető meg, július tizedikéig, délelőtt 10— 12 óráig, és délután kettőtől hatig. Berzencén a Várdom­bi Nyár műsorában vasár­nap este hajnalig tartó zenés program várja az érdeklő­dőket, Csongrádi Kata lesz az est vendége és Dévényi Tibor műsorvezetésével fel­lép még Liliom Károly, Pálfy Péter, valamint Albert Dezső és együttese. Csurgón vasárnap a Cso­konai Vitéz Mihály Műve­lődési Központban Candy- bál lesz, ide este héttől vár­ják a vendégeket. Kaposváron a Somogy Me­gyei Művelődési Központ szabadidő klubjában napon­ta tíz és tizennégy órától videofilm-vetítésre várják a nézőket, s ugyanitt közös ki­rándulásokat szerveznek Szennába és a Desedához. Az Édosz Művelődési Ház­ban a negyedik Édosz gye- rekrajzpályázat legjobb mun­káit tekinthetik meg, vala­mint bemutatják itt a könyvtár legszebb gyermek­könyveit is. A Latinca Sándor Művelő­dési Központban Péter Já­nos fotóművész Erdélyi tá­jak, képek című kiállítása látható. Végezetül néhány balatoni programra hívjuk fel a fi­gyelmüket: Boglárlellén, a leilei római katolikus templomban Ele­kes Zsuzsa orgonaművész és Faragó Laura hangversenyé­re válthatnak jegyet szom­baton este nyolc órára. Ugyancsak Boglárlellén te­kinthetők meg a Vörös ká­polna előtti téren vasárnap este kilenc órakor a Színház és Filmművészeti Főiskola előadásai, (Lebovic: Az ez­redik éjszaka és Eugene La­biche : Feleségem hagyatéka). Egy másik vidám program is várja az érdeklődőket, a baglári Platán-soron, ahol szombaton és vasárnap népi iparművészek és kézműve­sek kirakodóvására lesz, ez idő alatt a lellei városrész­ben a Dísz-téren az Állami Bábszínház szerepel, közre­működik a Holló együttes. Utazás Karinthy körül KÖNYVESPOLC A Múzsák Közművelődési Kiadó, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Könyvtára közreműködésével jelentet­te meg Kosztolányi Dezsőné Karinthy Frigyesről című könyvét. Az 1954—1957 kö­zött íródott mű teljes terje­delemben csak most, 50 év­vél Karinthy halála után kerülhetett az olvasók kezé­be. A kötet talán az „Utazás Karinthy körül” címet is kaphatta volna. Kosztodá- nyiné Hanmos Ilona, az egy­kori színésznő, a Nyugat agyúk jeles egyénisége körül „utazik”. A Karinthy-jelen- ság nyomába szegődik, s az író alakját idézi, eredetisé­gének, jellemének titkait ku­tatja a kortárs szemével és szívévöl, a női lélek kíván­csiságával. A középpontban a legen­dás hírű Kosztolányi—Karin­thy barátság áll, ami nem meglepő, hiszen Karinthy Frigyes mutatta be a könyv szerzőjét leendő férjének. Kosztolányi Dezső „az egye­temi évek után, amikor már teljesen szárnyra kelt, meg­találta azt a barátot, akivel leginkább rokonnak érezte magát, aki cimbora is volt, kedves, eszes, csibészes paj­tás, akivel játszani lehetett, gyerekszobacsínyeket elkö­vetni, akit azonban egyben becsülni is lehetett, egyen­rangúnak tudni a művészet­ben” — jellemzi e kapcso­latot az írónő. Telefonviccek, ugratások, groteszk jelenetek, mosolyt fakasztó képek emlékmor- zsái villannak fel. Ezek a tréfák mindig az ostobaság, a tudálékoskodás, a nyárs7 polgári kapzsiság ellen irá­nyultak, és soha sem egy­más megsértése volt a cél. Minden alkalommal közös, jóízű nevetéssel végződtek. „Játszottak, örökösen ját­szottak — írja Kosztolányi- né —, mert enélkül lehetet­len lett volna elviselniük az életet.” Valóban, ez a köny- nyed, játékos, optimista élet­vitel, a pajkos humor ál­landó jelenléte segítette át Karinthyt magánéletének megpróbáltatásain : édes­anyja korai halálán, első fe­lesége váratlan elvesztésén, viharos második házasságán, testi kínjain, az Olivecrona- vezette stockholmi agymű­tétjén, no meg zsenijének hazai elismertetésén, mert „ki védte meg az írókat? Ki törődött velük lényegbe vá­góan? Csak elpusztíthatatlan fiatalságuk segíthette átokét a válságos esztendőkön — meg némi vagányság —, amíg azután egy-egy jóindu­latú szerkesztő, Mikes bácsi vagy Kabos Ede szárnyán sikerült bejutniok kulinak egy-egy napilap szerkesztő­ségébe, s valamivel bizto­sabb megélhetést és némi hátvédet szerezniük.. Mert hátvédre minden írónak szüksége volt.” A szemtanú-szerző első­sorban az író „hús-vér” alakját, környezetét, szoká­sait, kapcsolatait tárja fel, de jelentősebb műveiről — Nem mondhatom el senki­nek, Görbe tükör, Így írtok ti — és azok fogadtatásáról is esik szó. A Karinthyr portrét az 'író nem közis­mert vers- és naplórészletei, Bókay László fotói, valamint a kötet végén található jegy­zetek teszik még gazdagab­bá, érdekesebbé és emléke­zetesebbé. Aki Kosztolányi Dezsőné könyvét olvasva újból átéli a már-már feledésbe me­rülő játszó ember örömét, az azt is érzi, hogy „Karin­thy éberen várja, hogy az Emberiség Császára vissza­térjen erre a világra, s ak­kor teljes szellemi fegyver­zetében kiszáll a sírjából, hogy ismét harcoljon érette és védelmezze.” Lőrincz Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents