Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

1988. július 5., kedd Somogyi Néplap 3 A vitában született döntést képviselni kell Több minit egy hónap telt el az országos pártértekezlet óta. Dr. Németh Jenőt, a barcsi városi pártbizottság első titkárai a helyi tenni­valókról kérdeztük. — Mit tartanak (Barcson az országos pártértekezlet legfontosabb tanulságá­nak? — Azt, hogy sók kérdés­ben nem kell várni közpon­ti intézkedésekre, hanem az állásfoglalás birtokában minden kommunista rnegfo- gialmazhatja a saját megúju­lási programját. Lényeges, hogy ez ne csak kritika lle­gyen, hanem változtassa meg saját közéleti munkáját, a közélethez való viszonyát. Feladatainkat az itt élő em­berek érdekeiből kell leve­zetni. Abban, hogy jó úton járunk-e, a lakosság érték­ítélete és gyarapodása lesz a legfőbb mérőé. A végrehaj­tásban dől el, hogy kinél van meg a szavak és tettek egy­sége. Döntő, hogy a helyi testületek minden tagja ért­se meg: a változás többsége saját akaratától, mimikájától, küzdelmétől függ. Ne tűrje el a formalizmust, a látsza­tot, a színtelen közéletet, hanem vállalja az új gondo­latok megvalósítását. Nagy hiba, ha a változások bemu­tatásakor csak kedvező ha­tásokról beszélünk. Arról is szólni kell, hogy különösen a kezdeti időszakban milyen gondokkal jár az alapvető változás. Tény, hogy ezután nem lehet bezárkózni és a bellső szervezeti érdekeket képviselni a testületek vitáin. Nemcsak szarvakban van szükség a nyitottságra. Nyi­tottság révén érvényesülhet csak a párttagság és a köz­vélemény ellenőrzése és lesz világos a munkamegosztás. — A feladatelhatárolás ma sokat emlegetett foga­lom. ßarcson mi az, amin változtatni kell? — A legközelebbi pártbi- zoftsági ülésre például nem készül írásos beszámoló. Min­den vb-tag beszélget a párt- bizottsági tagokkal. Arra próbálnak felelni, hogy mit -kell tenni a pártértekezlet szellemében, s hogy ebben miiként kívánnak részt ven­ni a testület tagjai. Nyíltan beszélünk arról is, hogy a pár.tbizottsági tagok hogyan látják saját szemé­lyüket. Szívesen teszik-e a dolgukat a -testületben, vagy sem?' Milyen feltételek mel­lett látnánk eredményesebb­nek a munkát, vagy ki érzi úgy, hogy a megnövekedett feladatoknak testületi tag­ként nem tud eleget tenni? A pártbizottság munkatervé­ben nem szervezeti témák szerepelnek az év második felében, hanem olyan kérdé­sek, mint a lakosság köz­hangulata, az ebből adódó feladatok, vagy a térség életmódja. Napirendre kerül a hetedik ötéves terv végre­hajtásának jelenlegi helyze­te, és a hátralevő időszak gazdaságpolitikai feladatai­ról szóló állásfoglalás. Ezek megközelítésének módszere is más lesz. Nem véletlenül tárgyaljuk az idén az életmóddal kap­csolatos kérdéseket. A fog­lalkoztatás gondokkal jár. Nemcsak azzal, hogy dolgo­zik-e mindenki, hanem arra is felelni kell, hogy akik ta­nulnak, azokkal mi lesz, ,s miként lehet átképezni azo­kat, akik munkahely változ­tatásra szorulnak. Bonyolult helyzetről van szó. A pártértekezlet óta azt tartam a legfontosabb ered­ménynek, hogy az emberek hiszik: az ország vezetői akarnak változtatni. Tapasz­talják, hogy máris van vál­tozás. Most arra van szük­ség, hogy az alsóbb szervek is kezdjék el a változtatást, hogy életszerű legyen a párt­élet, és valós kérdéseket tár­gyaljanak a társadalmi szer­vezetekben. A lakosság ér­dekében és véleményének figyelembevételével tárgy-al­ják meg a politika és a párt­étet legfontosabb kérdéseit. — A sok társadalmi je­lenségből nehéz kiválasz­tani, hogy melyek befolyá­solják igazán az \emberek viszonyát a politikához ... — A párttagnak azt kell vállaltai, ami a dolgozótársa­it, a lakótársait, tehát a la­kosságot foglalkoztatja. Ezek­ből kell kialakítani a megfe­lelő sorrendet. Az állásfog­lalás céljaiként szabja meg, hogy a pánt legyen a nép pártja. A nép akkor érzi ma­gáénak a pártot, ha gondjai­nak megoldásáért dolgozik. Ezt pedig csak a kommunis­ták révén lehet megvalósí­tani. Tapasztalatukat kell eljuttatni a párt fórumaira, s e kérdések ismeretében kell dönteni a megoldás mód­járól. Ez nagyobb felelőssé­get kíván mindenkitől. Mi­nősíteni kell a jelzéseket, és eldönteni róluk, hogy a lé­nyeget érintik-e. — Előfordulhat, hogy a pártbizottság tanácskozá­sain kevesebb lesz az írá­sos-előterjesztés? — Igen. Vannak azonban olyan témák, amelyeket csak Egy hete így álltak vízben a házak iMég mindig felbecsülhe­tetlen annak a viharnak a kára, amely egy héttel ez­előtt a Zselicben pusztított. Jéggel érkezett, veteménye­seket döntött meg, majd özönvízszerű áradat öntötte el Kaposszerdahelyet és kör­nyékét. A mélyebben fekvő házakat méteres víz borí­totta. A lakóik hiába keres­tek menedéket a tűzoltóság segítségével, nem találtak egyetlen kölcsönözhető lakó- sátrat sem. Ezerkétszáz hektárnyi te­rület károsodását jelentették be az Állami Biztosító me­gyei központjába. De még nem tudni, hogy valójában mekkora a kár! Szakembe­rek járják a veteményeseket, igyekeznek pontosan felmér­ni a károkat, segíteni a gaz­dálkodóknak. De mi lesz azokkal a gazdaságokkal, amelyek nem kötöttek biz­A tisztaság is sok pániba kerül VIRÁGBEMUTATÓ LESZ A RÓZSA-KERTBEN — A pártértekezlet állás- foglalása után 'hogyan vál­tozik a munkamódszer? — A legfontosabb, hogy mielőtt hozzákezdünk egy társadalmi probléma értéke­léséhez, sok embert hallgas­sunk meg. Olyanokat, akik érdemben tudnak hozzászól­ni. A másik, hogy a vita le­hetőségét sokkal jobban biz­tosítsuk. A harmadik, hogy a döntést a párttagság és a lakosság tudtával kell meg­hozni. Tudatni kell az érde­keltekkel, hogy a pánthizott- sági vagy a munkabizottsági üléseken mi történik, tehát az anyagokat, amelyek nyil­vánosságra valók, ne lássuk el bizalmas jelzéssel. — A folyamatos konzul­táció időigényes vállalko­zás. — A közélet is az. Min­dennel nem lehet foglalkoz­ni. Inkább kevesebb témá­hoz kell hozzányúlni, és azt alaposan végigvinni. — A témákat a felada­tok határozzák meg. Azt, hogy az emberek megis­merjék, azért a helyi poli­tika alakítóinak kell töb­bet tenni. — Nyilvánvaló, de a helyi politika alakítója nemcsak a pártbizottság. Amíg egy té­ma a testület elé kerül, ad­dig sok ember véleménye, szakértelme, akarata formál­ja. A kérdés az, miként le­het megszervezni, hogy mi­nél több embernek legyen köze hozzá, s a testület dön­tése egyezzen a többség aka­ratával. A munkahelyeken is az a követendő út. A mun­kahelyi ailapszervezeteknek bizonyosaknak kell lenniük abban, hogy döntés előtt a vezetőség álláspontja a tag­ság, a környezet véleményé­vel megegyezik. tosítást, vagy éppen másra szerződtek a biztosítóval ? Orciban, Toponáron, Szenná­ban, Kaposiszerdahelyen és Kaposihomofcon tetemes a veszteség. Amikor tegnap az Állami Biztosító megyei igaz­gatóságán jártunk, még óva­tos becslésekbe sem mertek bocsátkozni, hiszen a hétvé­gén ismét vihar tombolt So­mogybán, amely újabb ká­rokat akozott. A somogyjádi termelőszövetkezet főagro- nómusától hallattuk, hogy náluk a szombat délutáni vihar ismét megdöntötte a gabonákat. Nem tudni, hogy mennyi veszteséget tudhat­nak majd ennek rovására. Annyi eső szerencsére nem esett, mint amennyi a Zseli- cet borította. Ott nyolcvan- hat millimétert számoltak egy hete, náluk mindössze alig tizenhetet, de mert egy­szerre zúdult a csapadék,. Az udvaron a két új Bobr szemétszállító és -tömörítő autó. Egyszerre öröm és szo­morúság. Farkas László, a Kaposvári Városgazdálkodá­si Vállalat igazgatója mond­ta: — Ez a két gép három­millió-háromszázezer forint­ba került. Sajnos, nagyon megemelkedtek az árak. Az­tán két évvel _ előbb meg kell rendelnünk, s még így is veszélyben volt az egyik gépkocsi leszállítása. Ha nem reklamálunk a cseh­szlovák Skoda-cégnél, talán nem is kapjuk meg. Az idén is rendeltünk két kocsit, hi­szen a jövőben is szükség lesz a cserére és a korszerű­sítésre. A vállalat tizenhárom- miüiió forintot fordít éven­te fejlesztésre. Az idén tíz és fél millió jut erre a cél­ra, mégpedig úgy, hogy en­nek az összegnek csaknem nyolcvan százalékát a köz­üzemi tevékenység fejleszté­sére, a gépek pótlására for­dítják. — Megrendeltünk még két NDK-gyártmányú seprőgé­pet. Ezekre kétmillió-hat­százezer forintot költünk. A Muiticar-gépet augusztus végére, szeptember elejére várjuk, s ezzel seperjük, ta­karítjuk majd a sétálóutcát. A cseh Pociin földmunka- gép szintén az idén érkezik meg, s ez egymillió-kétszáz­ezer forintba kerül. — Most vettünk tizen­nyolcezer forintért egy olasz Al-ko-fűkaszát. Ezt az igaz­gatási központ belső terüle­tének rendben tartására használjuk majd. Jóval ke­vésbé zajos, mint az eddig használtak, és összegyűjti a lekaszált füvet — így megdöntötte az érett kalá­szokat. A Zselicben leginkább at­tól félnek, hogy a hatalmas eső lemosta a termőrétege­ket, lehordta a vegyszereket, ezért a legjobb öntéstalajo­kon később nagyabb károso­dás lesz. Hallottuk az Álla­mi Biztosítónál, hogy több lakóház is megsérült. A Ka­posvári Városi Tűzol tópa- rancsnotaság vezetője Nagy Lajos százados elmondta, hogy az egy héttel ezelőtti esőzés elöntötte az egyik ka­posvári iskola alagsorát. Furcsa, de még mindig nem érkezett bejelentés a biztosí­tóhoz, meglehet, nagyabb ká­ruk van, mert oktatási esz­közöket tároltak ott. Egyéb­ként, hogy ne áruljunk zsákbamacskát, a Krénusz iskoláról van sző. N. J. Schmidt Márton gépészeti osztályvezető. — A vállalat szintjén tudjuk tartani a gé­pesítést, csak az előrelépés nem elég nagy. A nagy te­rületek rendben tartásában például sokat segíthetnének az önjáró kaszálógépek, ilyeneket azonban nem tu­dunk a szocialista piacról beszerezni. Az idén tizenegymillió fo­rint áll rendelkezésre az egymillió-kétszázezer négy­zetméteres zöldterület gon­dozására. Változatlan ősz- szegért egyre nagyobb terü­letet kell gondoznunk a vá­rosban. így aztán kersnünk keli az egyszerűbb techno­lógiát, vigyázva: a lakosság ne vegye észre a gondjain­kat, a város képe pedig szép legyen. A parkgondozás ugyanis érzelmi, hangulati kérdés is! Nagyon élőmun­ka-igényes például a ját­szóterek, betonutak környe­zetének rendben tartása. Némi bizonytalansággal kezdődött az év a Kaposvári Ruhagyárban, de dr. Várni János igazgató szerint ha­mar megnyugodtak a kedé­lyek, hiszen bőven van mun­kájuk. Termelésük hetven százalékának biztos helye van a tőkés piacon. Június­tól szeptemberig csak ex­portra dolgoznak, s hogy tel­jesíteni tudják a szerződés­ben vállaltakat, ebben a hónapban négy hétvégén is dolgoznak az üzemben, ugyanakkor állandó túlórá­kat is el kellett rendelni. Január óta ugyanis százhú- szan mentek el a gyárból, a hiányzó emberek munkáját is el kell végezni. — Százhúsz ember elment. Miért? — Mi 1982 után elhatá­roztuk, hogy úgy fejlesztjük a gyárunkat, olyan feltéte­leket teremtünk, hogy ter­mékeink minden piacon meg­állják a helyüket a ver­senyben. Magas normákat támasztunk, szigorú minősé­gi követelményekkel. Sokan nem tudtak, vagy nem akar­tak ennék megfelelni. El­mentek, mert hasonló bért, sokkal kisebb teljesítmény­nyel is elérnek. Ez meglehe­tősen fontos kérdés a jelen­legi körülmények között. Tavaly, amikor a kormány meghirdette a programját, én azt gondoltam, hogy az idén válogatni fogunk majd a munkások között: csak a legjöbbákkal kell együttdol­gozni. Sajnos nem így tör­tént: egy mérkőzést megvív­ni csak egyenlő feltételékkel lehet. Ha a » környezetünk­ben a miénknél sokkal ki­sebb teljesítménnyel is meg lehet élni, akkor igenis el­mennek az emberek. — Hogyan látják, megérte váltani? — Mást nem tehettünk: nyereségünk csak a tőkés exporttal biztosítható. Hogy Most fejeztük be a Színház­park felújítását. Az egyko­ri Rózsa-kert helyén virág­bemutatót akarunk kialakí­tani. Zimányt, Taszárt, Őreit, Töröcsikét már bekapcsolták a rendszeres szemétszállítás­ba. Fokozatosan megszer­vezik a szemétgyűjtést a vá­roskörnyéki községekben, már tárgyainak a hetesiek- kel és a jutaiakkal is. Sok pénzt megtakaríthat­na a vállalat Kollarovics Vendel főkönyvelő szerint, ha mindenki jobban vigyáz­na a padokra, kevesebb len­ne a rongálás. A tartályok­ba se raknának be olyat, ami tönkreteszi a szemét- szállító autók szerkezetét. Azzal is sok munkától meg­kímélnék a köztisztaságia­kat, ha nem hullana le any- nyi anyag a gépkocsikról. Azt hiszem, hogy megszív­lelendő ez a figyelmeztetés. mennyire így van, azt bizo­nyítja az is, hogy a szocia­lista export és a belföldre való termelés veszteséges. Csupán az év első negyed­évében ötmillió forintot vesztettünk a hazai piacon a különböző árhivatali ma­nipulációk miatt. Egyszerű­en nem engedték értékén el­adni a ruháinkat. Ma még nem tartunk ott, hogy a piac szabályozzon, meglehet, en­nek fontosságát emlegetjük. Ha nem éri meg itthonra termelni, ha nem kifizető­dőbb a szocialista országok­ba szállítani, akkor verseny­re kell kelni a nyugati pia­con. Ott viszont nem lehet másként megélni, csak a minőségi követelmények tel­jesítésével. Nem kértünk egyetlen fillér állami támo­gatást sem, mégis, az idén tisztán hárommillió dollárt teszünk le a népgazdaság asztalára, tíz-itizenkét millió forintnyi nyereséget érhe­tünk el, és várhatóan, — hasonlóan a tavalyihoz — tizenöt százalékkal növelhet­jük a béreket. Ehhez fegyel­mezett munka kell. Nagy Jenő Dr. K. I. Ismét vihar pusatított A kár még mindig felbecsülhetetlen Lajos Géza Mankók nélkül írásban lehet kellően indo­kolni. A téma dönti el, hogy mennyi legyen a szóbeli és mennyi az írásos előterjesz­tés. A pártbizottsági tag — ha szót kér — nem leírt anyagról mond véleményt, hanem a környezetében élők tapasztalatát tolmácsolja. Tartalmas vita után nyilván megalapozottabb lesz a ha­tározat és a végrehajtás szer­vezése is. A kommunisták érvanyagot is várnak közéle­ti aktivitásukhoz. A konkrét kérdésekben képviselniük kell a demokratikusan, nyíl­tan született döntést. Itt vá­lik el, hogy akarja-e, tudja-e valaki képviselni a párt po­litikáját.

Next

/
Thumbnails
Contents