Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

1988. július 4., hétfő Somogyi Néplap 5 Quo vadis művelődési otthon? Sokait úgy tudják, hogy nálunk a művelődési ottho­nok korábbi néven kul- túrotthonok — a negyvenes évek végén születtek. Holott már jóval korábban létez­tek, a két világháború kö­zött, sőt, az előtt is. Igaz, nem olyan formában, ami­lyenekké 1949-től váltak. „Előképeik” az iparosodás és városiasodás, a kapitalis­ta fejlődés eredményeképpen jelentek meg Európában. Ná­lunk gyakran a németorszá­gi népházak, népotthonok szolgáltak mintául, ezekhez hasonlók már az első világ­háború előtt épültek. Főként a német munkásmozgalom intézményeinek hatása ha­gyott nyomot a két világhá­ború közötti magyar intéz­ményrendszeren, elég, ha csak a korabeli, pezsgő élet­tel teli munkásotthonokra gondolunk. Magyarországon 1945 előtt szinte mindegyik politikai mozgalom zászlajára tűzte a kullitúrházak építését. A Horthy-kormányzat a mun­kásmozgalom befolyásának ellensúlyozása céljából; a népi írók a falu felemelke­désének elősegítéséért; a munkásság pedig saját érde­kei védelméért tette ezt. A felszabadulás után a kommunista és a szociálde­mokrata párt erőteljesen szorgalmazta a kulturházak számának bővítését, s azok­ban egyesületek, népfőisko­lák szervezését. Az MDP-ben uralkodóvá vált voluntarista politika azonban csakhamar gyökeres fordulatot követelt a műve­lődésben is. Az előző évek­ben kibontakozó sokszínűsé­get adminisztratív intézkedé­sekkel felszámolták, „egysé­ges kultúréletre” változitat- ták. A hatvanas években jó­val nyitottabbá, rugalmasab­bá váltak az időközben mű­velődési otthonra átkeresz­telt intézmények. Napi poli­tikát szolgáló agitációs fó­rumból szakintézményekké alakultak át A művelődés- politika támogatta a megin­duló tömegkulturális — fő­ként ifjúsági — mozgalma­kat, például a klubalapítást, a beat-et, később a népmű­vészetek iránti érdeklődést stb. Mindez persze ellent­mondások, éles viták, né­melykor valóságos ideológiai harcok közepette zajlott, de előrelépés történt. Ennek ellenére a művelő­dési otthonok. — szinte a mai napig — nem vetették le teljesen a korábban rájuk erőltetett uniformist. To­vábbra is egységes normák­hoz és formákhoz ragaszkod­tak, a környező spontán kez­deményezéseket sokszor til­tásokkal, rendszabályokkal riasztották el. Csakhogy időközben a mű­velődés egyetlen központjá­ból az egyik intézményévé váltak. Különösen a televízió elterjedésével, a sajtó, a könyvkiadás bővülésével, a turizmus térhódításával, s az életmód, a szokások változá­sával mind hátrább sorolód­tak a szabadidős kínálatban. Szerepváltással próbálkoz­tak: a hagyományos kultu­rális programokon kívül előbb a szórakoztatással, majd a különféle kulturális és egyéb szolgáltatásokkal akartak hatni közönségbázi­sukra. Persze ez sem ment el­lenvetések, viták nélkül. Több vád érte és éri ma is a művelődési otthonokat az A kábeltelevíziózás előkészületei Marcaliban Marcaliban már 5—6 év­vel ezelőtt voltak próbáilko-. zások a nagyközségi kábel­televíziós rendszer megva­lósítására. Szükségességét először a Gelka helyi szak­emberei ismerték fel. A nagyiközösségi vételi rend­szer megvalósításához azon­ban hiányzott a műszaki háttér. 1986 őszén újra megindult a szervező mun­ka, de ebben már nemcsak a műszaki szakemberek vet­ték részt, hanem azok is, akik fölismerték a helyi közéleti fórum sürgető igé­nyét. Az országos tapasztalatok megszerzése után. kialakult egy elképzelés. A feladato­kat így összegezhetjük: A városi kábeltelevízió biztosítsa az elérhető tv- és URH-.adók, a műholdas tv- közvétítések minőségi véte­liét. Tegye lehetővé a kölcsö­nös kapcsolat kialakítását, hiszen ez sorsdöntő a város szempontjából. Élő adásai­hoz biztosítsa a helyszínek összekapcsolását, s .azt, hogy az oktatási központok önál­lóan tudjanak műsort, okta­tási anyagot cserélni egy­más közt. Tegye lehetővé, hogy a vonzáskörzet fal- vaiból tervezett közvetítést . a városi tv fogadni tudja. A rendszer legyen fejleszthető, biztosítsa a minőségileg jobb szabvány alkalmazá­sát. 30—40 évre teremtse meg a város fejlődéséhez szükséges műszaki-techni­kai alapot, és végül: ne le­gyen drága. Tehát csak olyan kábel- televíziós eszközök megvá­sárlásával szabad foglalkoz­ni, mely könnyen karban­tartható, fejleszthető mű­szaki háttér alapján. A város eddig a követke­ző lépéseket tette a meg­valósítás érdekében: A mű­száki bázis megteremtésére kialakítottak a Kulturális Központban egy videostú­diót, amely hétfő esténként a városközpont lakóépüle­teibe közvetít programokat. Előzetesen műszakilag föl­mérték a városi lakóépüle­teket, lakóházak jelenlegi antenna-, kábel- és erősítő- elCíátottságát. Itt sajnos tra­gikus a helyzet. Lesznek olyan épületek, ahol teljes kábelcserére lasz szükség. A tanács megrendelte a Posta Rádió- és Televízióműszalki Igazgatóságnál a leendő ká­beltelevíziós hálózat kiviteli tervét, valamint a műhold adását vevő parabola anten­nát. A terveket, a kábelteleví­ziós rendszer által elképzel­hető szolgáltatási, lehetősé­geket előreláthatóan szep­temberben mutatjuk be a kulturális központban. Szabó Árpád igények „kiszolgálása”, a „nem profilba tartozó” te­vékenységek meghonosítása miatt. Holott csupán arról van szó, hogy a jobb adott­ságokkal rendelkező intéz­mények érzékenyebbé váltak az új szükségletek iránt. Es olyanok kielégítését is vál­lalják, amelyekre környeze­tükben más intézményes el­látás még nem szerveződött meg (a kerti kisgép kölcsön­zéstől a kozmetikai szalonig lehetne sorolni a példákat). Ugyanakkor ez a szolgál­tató, a társas életet szervező művelődési otthon sem válik a korábbi elképzelések sze­rinti tömegintézménnyé. A többi között azért sem, mert időközben a „hálózat” egy része elavult, jóformán hasz­nálhatatlanná vált. Az igényeket egyre nehe­zebben tudják kielégíteni a művelődési otthonok, mert súlyosbodó gazdasági feltéte­lek között működnek. A pénztárcák nem vastagod­nak, az állami támogatás pe­dig nem tud lépést tartani az emelkedő rezsiköltségek­kel. Az új adórendszer mér­téktelenül megsarcolta a be­vételeket, az önfinanszírozás is illúzióvá vált. Sok népmű­velő úgy véli: a művelődési otthonokat a széthullás, megszűnés veszélye fenyege­ti. Sürgetővé vált, hogy a kulturális reform keretében sorsukat hosszú távra ren­dezzék. Az erről szóló elkép­zelések közösek abban, hogy a helyi nyilvánosság fóru­maiként, a kulturális önte­vékenység színtereiként, a szabadidős vagy ismeretszer­ző szolgáltatások kínálóiként továbbra is nélkülözhetetle­nek ezek az intézmények. Felvetődik azonban, hogy a jövőben kötődjenek jobban a társadalom rétegszerkeze­téhez, érdekpluralizmusához. Például a társadalmi szerve­zetek — a szakszervezeteken kívül a népfront, a KISZ stb. — működtessenek mű­velődési intézményeket; az önszervező csoportok, egye­sületek kapjanak jogokat az otthonok használatában; s e területen is teremtsék mega lehetőségeit a magánkezde­ményezéseknek, vállalkozá­soknak. A fő kérdés ezekkel kap­csolatban az, hogy a finan­szírozás hogyan oldható meg. Hiszen a társadalmi szerve­zeteik, egyesületek nem ren­delkeznek a szükséges anya­gi forrásokkal. Ezért tovább­ra is nélkülözhetetlen az ál­lam pénzügyi támogatása, sőt, a dotáció növelése. Ez pedig függ a gazdaság hely­zetének alakulásától és attól, hogy a kultúrát, a közműve­lődést miként értékelik a döntéshozók az állami költ­ségvetés elkészítésekor. y. Gy. A német nyelvvel ismerkednek Bíró Eszter óvodás kis­lány az állatneveiket szere­ti, a színeket viszont keve­ri még. Mindezt németül, mert az óvodások a németet tanulják a kaposvári csiiL lagvizsgálóban, a TIT nyári táborában. Tóth Ferencné óvónő 100—150 szót és a legalapvetőbb nyelvtani is­mereteket tanítja meg az apróságoknak a tábor két hete alatt. — Legfontosabb hogy a nyelvet megszeressék, s megismerjék a német nyelv nem könnyű dallamát. Na­pi öt órában tanulunk, a többi időt játékra, szabad­időre használjuk. Ezek a gyerekek húsz percnél, fél­óránál többet nem képesek még kitartóan figyelni. Ezért gyakran kell szünete­ket beiktatni, amikor ját­szanak, német dalokat, gyermekjátékokat tanulnak. írni nem tudnak, ezért egy-egy szó megtanulása után lerajzolj ák azt, amit megtanultak. Az óvodások­nak készült munkafüzetben állatok, ételek, italok, kü­lönféle szituációk képei sze­repelnek. A legtöbb már ki­színezve, hisz a tábor utol­só napjait élik a gyerekek. — Este a táborzáráskor szalomnasütés lesz és be­mutatják szüleiknek, hogy mit tanultunk a két hét alatt. — Azt is szeretnénk, ha a táborozó gyerekek többségé­vel szeptemberben a TIT nyelvtanfolyamain ismét tá­jékoznánk. — mondta 'Mun­kácsy Miklós táborvezető. Két hét alatt nem sok min­denre lehet megtanítani a gyereket, különösen, ha a nyár végére feledésbe is megy. Fontos • volna, hogy minél korábban kezdjenek el a gyerekek nyelvet tanul­ni : kicsi korban sokkal könnyebben megy ez. H. Ë. Rómeó és Júlia az NSZK-ban Betelj esedhet-e Yasmin és Jan szerelme, avagy milyen akadályokat kell le­küzdeni a XX. századi Ró­meónak és Júliának, ha a lány történetesen egy török vendégmunkás, a fiú pedig eigy nyugatnémet átlagpol­gár családjában születik? A nyugatnémet Hark Bohm ezekre a kérdésekre keresi a választ új filmjében, ame­lyet naigy sikerrel mutatták be a közelmúltban az NSZK mozijaiban. Képzelődés és valóság öt­vöződik a filmben: a ren­dező, aki maga is Al,ioné­ban, Hamburg munkások üalkta elővárosában él, há­rom évig tanulmányozta az ott élő török családok éle­tét, beszélt idősebb és fiata­labb törökökkel. Az egyik lány a naplóját is megmu­tatta neki: ez szolgált végül is a „Yasmin” alapjául. A lény a családi konfliktusok ellenére összeházasodott nyugatnémet báréi javai — meséli a rendező — a film­beli Yasmin sorsa azonban n'em dől el. A 17 éves Yasmin helyze­te akár kiváltságosnak is tekinthető: apja egy zöldsé- gesbolit tulajdonosa a „Kis Isztambulnak” nevezett AI- tonában, és már annyira felvilágosult, hogy Yasmint — az ortodox rokonok és ismerősök megrökönyödése ellenére — cselgáncstanío- lyamna engedi, sőt bele­egyezését adja, hogy a lány az orvosi egyetemen foly­tassa tanulmánait. Yasmin aselgáncsozás közben ismer­kedik meg Jannal, aki ha- verjiaivaú fogadást köt: há­rom nap alatt megszerzi a lányt. megnyeri, s romantikus A fogadást kibontakozik a szeretem : légyott egy elbai hajón — csalogány helyett sirályok hangja mellett; er­kély jelenet, amelyben Jaaf felmászik Yasmin ablaká­hoz, ám az ártatlan csók út­jában egy ablaküveg áll. A féltékeny Tybalt sem hiány­zik, itt azonban, egy fiatal unokatestvér őrködik Yas­min ártatlanságán... Jan szerepét a rendező fia, Uwe Bohm játssza, Yas­mint pedig" a fiatál Ayse Ramey, aki egy török anya és amerikai apa házasságá­ból az Egyesült Államokban született. Ám Nyugat-Né­metországban nőtt fel, s je­lenleg is ott él.' Áz üdülők orvosi ellátása Balaiton-parti egészségügy címmel ismét megjelent az a hasznos kiadvány, melyet a Somogy és a Zala Megyei Köjál munkatársai szerkesz­tették. Siófok, Marcali, Boglár- lelle és Keszthely körzeté­nek üdülővendégei kaphat, nak hasznos tanácsokait a füzetből. A szakemberek külön fe­jezeteit szentelnek a nap­fény, a víz a friss levegő egészséget védő, illetve ká­rosító hatásainak ismerteté­sére. Fölhívjuk a figyelmet a mozgás, a sport kondíciót, javító szerepére, a helyes táplálkozásra és a különbö­ző élvezeti cikkek: kávé, al­kohol, valamint a dohányzás hatásaira. A kullancs csípi s - rőíi és a gombamárgezésről is szólnak a szerzők. Az AIDS-betegségről is közölték a legfontosabb tud­nivalókat az üdülővendégek- kel. Hasznos dolog, hogy beve­zették a Zala Megyei Köjál levelező szolgálatát. Bélyeg­gel ellátott válaszborítékos levélben kérhet tanácsokat BfllflTOH PflRII EGÉSZSÉGÜGY’88 Ütüüiibeleaek enast «Hálása június l tol augusztus 31 ig Siófok és városkörnyék, Marcali és városkornyék, Boglárielíe és városkörnyék, Keszthely és városkörnyék az üdülővendég; különösen az élelmi'szertárolássail és fogyasztással kapcsolatos kérdéseket várják. Végezetül,/ a füzet tártai - mázzá a Balaton déli part­jának orvosi ellátására vo­natkozó minden hasznos in­formációt, a pontos rendelé­si idők feltüntetésével. A kiadványt minden köz- intézményben megtalálja és kezébe veheti áz üdülőven- dég. Világablak-expedíció úttörőknek Befejeződött aiz őrsveze­tők és rajtítkárok fölkészí­tése az 1988/89-es mozgalmi évre. Ádámné Fábri Lili megyei úttörőelnök mondta: — Fonyódligeten, Török- kappányban és Zánkán volt tíz napon keresztül a gyer­mekvezetők képzése: több mint ezer gyerek sajátította el a mozgalmi ismereteket és közben szórakozott is. Ez a tábor ugyanis játék és munka is egyben. Az őnsrve- zetők és raj'titkárok az ott­hon megismert közösségi já­tékokat, dalokat, mondóké^ kát megtanították társaik­nak. Más a mozgalom jelle­ge Kaposváron, Nagyatá­don vagy Marcaliban. Ezért ezúttal1 a megyeszékhely és környékének úttörővezetői Zánkán, a csurgóiak -Török- koppánybam, a többiek Fo- nyódiligeten gyűltek össze. — Most kivétel nélkül azokat küldték el a csapat- vezetők, akik alkalmasak a jelzett posztra. Az őrsveze­tőnek és: a m j titkároknak meg keltett ismerniük a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának prog­ramajánlatát az 1988/89-es úttörőévre. Korábban a ősa­pátok értékelésének fő szempontja az volt, mennyi­re hajtották végre az ebben található utasításokat. Most szabad a választás, de ha valahol úgy döntenek, hogy nekik egyik sem tetszik, mert jobbat tudnak kitalál­ni, megtehetik. Ahhoz vi­szont, hogy így tudjanak dönteni, meg kellett ismer­niük az ajánlást. — A korábbiaknál jobban szeretnénk ösztönözni a gyerekéket arra, hogy kez­deményezőkészségüket ön- ■ tevékeny szervezőmunká­ban bontakoztassák ki, mű­ködjenek együtt a fiatalok­ká1 és a felnőttekkel, gya­korolják az egészséges élet­viteli szokásokat, becsüljék meg a társadalmi értékeket, fedezzék föl és védjék a természetet. Ezt szolgálja a Világablak-expedíció is amely — éppúgy, mint a sarkkutatóké —, kemény munkát, állóképességet, ügyességet, állandóan gya­rapodó tudást kíván, de — akárcsak Amundisennek, Magyar Lászlónak, vagy Stanislaw Lem hőseinek — dicsőséget ígér. Ennék kere­tében lébet az erdők, me­zők élővilágával, a csilla­gokkal, de testünk titkaival is ismerkedni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents