Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLlV. évfolyam, 158. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 4., hétfő Grósz Károly megbeszélése vállalati vezetékkel Hazaérkezett a somogyi pártmunkásküldöttség Ciechanowból öt napot töltött a lengyelországi Ciechanowban a há­romtagú somogyi pártmunkásküldöttség. Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével. A dele­gáció, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt cieehanowi vajdasági bizottsága hívott meg, ipari és mezőgazdasági üze­meket, intézményeket látogatott meg. Megismerkedett a len­gyelországi reformfolyamatokkal, és tárgyalt a két testvér­megye együttműködésének továbbfejlesztéséről. A küldöttség pénteken késő este érkezett haza Lengyel- országból. EGK—KGST-konferencia Athénban Magyar vándortábor Nem kísértem figyelem­mel folyamatosan a magyar úttörők életét, de tudom, hogy két évtizede — ami­kor még magam is ehhez a korosztályhoz tartoztam — néfh létezett a vándortábor, vagy ha volt is, mi nem tudtunk róla. Mehettünk természetesen mi is a Ba­latonra, ahol egy hetet töl­töttünk, s mikor a hétvégére megérkeztek a látogató szü­lők, megijedtek a kiselejte­zett katonai sátrak láttán. Programunkat — így utólag — nem nevezhetjük változa­tosnak, igaz volt úszás, tá­bori sportbajnokság, de a hosszú csendespihenők, a tisztasági követelmények ka­tonai szigorúsággal történő számonkérése, a folytonos körletrendezés miatt alig vártuk, hogy hazamehes- sünk. Éppen ezért irigykedem, ha az általam újkeletűnek vélt vándortáborok résztve­vőivel találkozom. Megis­merni a szülőföldet, a hazát, s kivált ebben a fogékony életkorban, amelyben az ál­talános iskolások vannak, a legszebb feladatok közé tar­tozik. Nehéz munkát vállal-' nak azok a pedagógusok, akik részt vesznek a nyári többletmunkának számító táborozáson, még akkor is, ha erkölcsileg, szakmailag megtérül ez. Egy ilyen ván­dortábor alatt sok olyan is­meretet gyűjthet a tanár a tanítványairól, amelyek az oktatás mindennapjaiból nem derülnek ki, mert más pedagógiai helyzetben má­sok — sokkal kiszámítha­tóbb — a gyerekek viselke­dése. Egy túra útvonalán a résztvevők számtalan érde­keséggel találkoznak, hiszen hazánk valamennyi tája megszámlálhatatlanul kínál­ja a látnivalókat. A jól összeállított útvonallal, a gondosan előkészített prog­rammal jelentős eredménye­ket érhet el a pedagógus. A földrajzi ismeretek megszi­lárdulnak a gyerekekben, aztán előkerülnek olyan tör­ténelmi események, amelyek a tanórán csak érintőlegesen szerepeltek. A néprajzi, iro­dalmi, művészettörténeti ké­zenfekvő ismeretekről is el­mondható ugyanez, s akkor még nem említettük a test­mozgást. Napjainkban, amikor vi­lágútlevelünk birtokában oly könnyen kerekedünk « föl, hogy messzi vidékek érté­keit megcsodáljuk, nagy szerepe lehet annak a peda­gógiai gyakorlatnak, ame­lyik a haza szeretetét, meg­ismerését állítja középpont­iba. S hogy a gyerekek is nagy kedvvel jelentkeznek az ilyen túrákra, jól bizo­nyítja, hogy már iskolán kí­vül is szerveznek vándortá­borokat. A Berzsenyi Dáni­el Irodalmi és Művészeti Társaság elnöksége például tagjainak fiait, lányait hív­ta abba a vándortáborba, amely a költő szülőházából indult, s Nikláig tartott. A résztvevők — túlzás nélkül mondhatjuk — életre szóló élménnyel lettek gazdagab­bak. Aki egy ilyen táborban részt vesz, az bizonyára majd felnőtt korában is a szülőföldjével kezdi a világ megismerését, magyar vi­dékkel, s csak azután kí­vánkozik távoli tájak csodá­it látni. Lehet, hogy más szemmel nézi Rómát, Párizst az, aki ismeri már a Hanságot, Gö­csejt Vágy Erdélyt és a Fel­vidéket, Varga István Grósz Károly, pz MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke szombaton a Parlament­ben megbeszélést tartott a ma­gyar-szovjet gazdasági és mű­szaki együttműködésben legin­kább érdekelt vállalatok veze­tőivel. A tanácskozáson részt vett Mórjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ke­reskedelmi miniszter is. Grósz Károly bevezetőben hangsúlyozta, hogy közelgő moszkvai látogatása, vala­mint a KGST prágai ülés­szaka előtt azért hívták be­szélgetésre a szovjet partne­rekkel leggyakrabban együtt­működő magyar vállalatok vezetőit, hogy a tapasztala­tok közös értékelésével sike­rüljön reális képet kialakí­tani a jelenlegi kapcsolatok tartalmáról, fő irányairól. Rövid vitaindítójában Mar­jai József hangsúlyozta: a szovjet piac változatlanul rendkívül jelentős a magyar gazdaság számára. A gazda­sági árucsere eredményessé­gét népgazdasági szinten itt is javítani kell, s e folya­matot befolyásolja néhány, a napjainkat jellemző sajátos­ság. A tárgyalások arra irá­nyulnak, hogy a magyar ex­port lehetőleg ne csökken­jen, ez egyes területeken mégis bekövetkezhet. Ebben az esetben a kevésbé gazda­ságos termékek kiviteléről kell lemondani. Marjai József elmondta, hogy az importlehetöségek bővítésére szervezetet hoztak létre, amely folyamatos kap­csolatban van a Szovjetunió ágazati minisztériurftaival, valamint a köztársasági irá­nyító szervekkel. Végezetül a miniszterél­— Engem egyhónapos ko­romban egy kukoricás szélé­re tett le anyám. Ottfelej­tett! Egy rendőr vitt be az intézetbe, aztán nevelőszü- leim neveltek. Később újra intézetis gyerek lettem. ÜgyN próbáltam élni, hogy ne le­gyen panasz rám. A bajuszos cigány fiatal­ember be is mutatkozik: Tinó Elemér. — Lakáscímet nem tudok adni, mert nincs lakásom. Egy budapesti építőipari vállalatnál dolgozom, nem keresek ötezer forintot, munkásszállón lakom. Sze­retnék hazajönni Kaposvár­ra, mert Pesten nem érzem jól magam. Este nyolc után én még nem sétáltam úgy a belvárosban, hogy ne igazol­tassanak. Mintha, mi egyko­ri állami gondozottak vala­mi jelet hordanánk a hátun­kon. Nekepn sosem volt bal­hém a rendőrséggel és a bírósággal, szilárd akarattal nök-helyettes hangsúlyozta, hogy a júliusi központi bi­zottsági ülésen vitatják majd meg a jövő évi terv előké­szítésének, kialakításának fő irányelveit, ezért a hónap második felétől gyorsul majd fel a jövő évi szabályozás kialakításának folyamata. Grósz Károly ehhez kap­csolódóan megjegyezte: az Országgyűlés ülésszakán el­hangzottakból azt a konzek­venciát lehetett levonni, hogy a képviselők határozot­tabb, markánsabb változáso­kat hordozó tervet kívánnak. — A kormány készen áll arra, hogy határozottabb le­gyen, igazodjon a parlamen­ti követelményekhez, de az­zal ország-világ előtt számot kell vetni, hogy a megfogal­mazott igény kielégítésének társadalmi, gazdaságpoliti­kai következményei nagyon kemények. A július 13-i központi bi­zottsági ülésnek az a legfon­tosabb feladata, hogy megje­lölje a fő kontúrokat, csak ezután lehet kialakítani a szabályozórendszert. Az már látszik, hogy eredeti elképze­lésünk, a stabilizációs mun­kaprogram szellemének meg­felelő lassúbb, szolidabb moz­gást felelősen fel kell gyor­sítani. A csaknem hatórás eszme­csere végén Grósz Károly összegezte a tanácskozás ta­pasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a megbeszélésen egy­szerre, egymás mellett volt jelen az elmélet és a gya­korlat. A vita meggyőzte őt arról, hogy a vállalatokat nagy élniakarás jellemzi, egyre inkább kibontakozó­ban van az öntevékenység, az alkalmazkodókészség a gyorsan változó szocialista élek; ha egyszer elkezdi az ember, akár egy barack lo­pásával is, nem tud a lej­tőn megállni, A beszélgetésre idilli kö­rülmények között került sor: a Koppány-völgye ta­lán legszebb részén megépí­tett cseszmei 'táborban, iSzáz méterre már hatalmas tölgy, csér- és bükkfák magasod­nak, s Iáiig egy kilométerre, valóságos kis igazgyöngy­ként, egy itó kéklik. — A negyven táborozó közül sokak érzik reményte­lennek a helyzetüket — mondta Varga Zsolt tábor­vezető. Ez azonban mégsem másítja meg az elképzelé­sünket, hiszen az életkez­piachoz, gazdasági szerkezet­hez. — Egyértelmű volt a be­szélgetésből, hogy közös az a vélemény: számunkra a szo­cialista viilágipiac, és ezen belül a Szovjetunióval való együttműködés nemcsak po­litikai szükségszerűség —, sőt nem elsősorban az —, hanem gazdasági létünk fel­tétele. Ha pedig így van, ak­kor csak egyetlen rendező elv működhet: a kölcsönös érdek, magyar oldalról ter­mészetesen a nemzeti érdek, ami nem másra épül, mint a hatékonyságra. — Én történelmi szeren­csének tartom, hogy két vi­lágpiac mezsgyéjén kell meg­találni a helyünket. A tőkés piacról rengeteg munka- és kereskedelmi kultúrát, szel­lemi tőkét nyertünk, mindez (Folytatás a 2. oldalon.) Boglár!éltén a Sellő kem­pingben a déli part egyik legszebb strandján altig le­hetett tegnap délután egy talpalatnyi helyet elfoglalni. Másutt is ugyanilyen' kép fogadta a partra látogató­kat. A kemping vehetőjétől azt is megtudtuk, egyetlen he­lyük sincs, ellenben naponta több az érdeklődő. — Nem mondta le valaki véletlenül a szállást? — A vendégeknek jó elő­re keltett a 15 százalékkal megemelt helyeket biztosí­tanunk. A kempingben egy büfé­kocsiból lehet sört és vala­mi harapnivalót kapni, s egy pavilonban friss gyü­mölcsöt és zöldséget is árul­nak. Bellijük az idén anyagi vitáik miatt — nem nyitott ki. Az élelmiszerboltot a , vállalkozó szellemű kereske­dőik nem tartják a tó mel­letti gyors meggazdagodás kincsesbányájának. A kemping 1500 vendég­éjszakával csinált eddig töb­bet az ütemtervnél. A hétvégi kánikulát mindössze szombat délután zavarta meg némi eső. A fonyódii strandon még jég is esett, s két órára kipa- ra.ácsolta a fürdőzőket a vízből. Papp Ernő megbí­dőknek a jó szóra, a segít­ségnyújtásra, még a pénznél is nagyobb szükségük van. Elemér például 25 ezer fo­rintot kapott életkezdésre, ám ebből nem tud lakást venni. Mi szeretnénk neki segíteni, de hogyan? Száz­ezer forinton múlott, hogy tavaly sem sikerült azt az ifjúmunkás házat meg­szerezni, amelyre égető szükség lenne, ahol több életet, pályát kezdő fiatalt vagy családot is el lehetne, helyezni. — Kik, támogatják pat­ronálják ezt a tábort? — A létrehozó a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő (Intézet volt, mellet­A KGST és az EGK kö­zötti kapcsolatok elmélyíté­séit sürgették a felszólalók a két gazdasági szervezet együttműködéséről a hétvé­gén Athénban rendezett nemzetközi tanácskozáson, amelyen valamennyi KGST- és EGK ország, valamint Jugoszlávia képviselői részt vettek. zott hajóállomásfőnököt nem ijesztette meg az eső. Sőt: — a hőség utáni lehűlés a turistát csalogató idő. Ta­valy egy ilyen napon szál­lítottunk 14 ezer vendéget. Most a két nap alatt sem volt annyi, igaz naponta egy hajóval utaztatunk. Szom­baton az Ercsi motoros, va­sárnap pedig a katamarán szelte a vizet. Kora reggel van egy Keszthelyre induló járatunk, a többi Biada- csonyba tart. Onnan 10-kor megy egy hajó Tihanyba. Jó megjegyezni, addigra máir a badacsonyi hajóállo­te a megyei KISZ-bizottság, a megyei Vöröskereszt és a népfront működött -közre. A programban Szerepel kirán­dulás Tihanyba, séta a Kop- pány-völgyben és „kemény” előadások, a rendőrség, a gyámügy képviselőivel. Tinó Elemér, aki szívesen és álszemérem nélkül beszél az életéről mind a pégy életkezdő táborban részt vett. Szalai Juditnak ez az első. — Három hónapja léptem ki abba a bizonyos nagybe­tűs életbe. A gálosfai kas­télyban vagyok konyhalány. Mire elég a keresetem, a 3500 forint? Az albérlete­met szerencsére támogatja a A záróköztemény fontos bizalomépítő intézkedésnek nevezi a két gazdasági tö­mörülés közelmúlt hivatalos kapcsolati elvételét. A fel­szólalások sürgették a kap­csolatok elmélyítését, hogy „ezáltal is sikerüljön leküz­deni Európa kettéosztottsá. gát”. máson kell lenni, tehát ide­jében kell oda indulni. Szántódon az M 7-es út mellett átadott Oázis áruház vezetője, Takács Gyula a hétvégén még flamand be­vásárlókat is fogadott. A két napon közel hárommillió fo­rintos forgalmat bonyolított le a Balaton Fűszért üzlet- házá. Hogy hétvégén végig áll­ták árukészlettel a kereske­dők a . sarat, arról leginkább az győzött meg bennünket, hogy vasárnap délután 11 féle világos sört kínálhattak a betérőknek. Gyivi, is nem vagyok szuper­igényű ember. Eredetileg kereskedelmi eladó akartam lenni, de nevelőszüleim le­beszéltek. Amit nevelőapám akart, az meg nekem nem tetszett, mármint hogy ci- * pőfelsőrész-készítő legyek. Most itt a főnököm azt mondta, támogatják, hogy elvégezzem a szakácsszak­mát. Neki sem volt könnyebb az élete, tmint Tinó Eleméré. Azt vallja, 14—15 éves kor­ban kell megálljt parancsol­nia az embernek, az intéze- tisek olyankor „bonyolód­nak bele’’ az életbe. Olyan­kor jönnek az első szöké­sek, lopások, de szerencsét­len kimenetelű szerelmek is. Ahogy mondták mindket­ten jól érzik magukat a táj­borban. Tinó Elemér bú­csúzóul hozzá is teszi: — Látja, ezt a címet meg tudom adni. A jövő évben is itt leszek. Bekes józsef Az első hazai és egyben somogyi ralli sprintversenyt lebo­nyolították a hétvégén. Képünk akkor készült, amikor az első kocsi megkapta az indító jelet. A versenyről a 4. olda­lon számolunk be Élotkozdők tábora A hajós örült’ a szombati lehűlésnek Csúcsforgalom a Balatonon

Next

/
Thumbnails
Contents