Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

1988. július 29., péntek Somogyi Néplap 5 A nyílt, őszinte fórumok érdekében À valóság adja a megrendelést A TORINÓI LEPEL VIZSGÁLATA A statisztika szerint a tö­megpropaganda megyei tan­folyamain 873. csoportban több mint tizenhatezren vet­tek részt, az Oktatási Igaz­gatóság káderképző tanfolya­main pedig 86 oktatási cso­portban több mint ezernégy- százan tanultak. A hallgatók" nak 67, illetve 70 százaléka volt a párttag. Vajon a tar­talmas politizálás fórumaivá váltalk-e a pártoktatás kü­lönféle tanfolyamai az 1987/ 88-as tanévben? Dr. Tröszt Tiborra1, a megyei pártbi­zottság propaganda- és mű­velődési osztályának vezető­jével arról beszélgettünk, hogy a múlt oktatási év ta­pasztalataiból mit hasznosít­hatunk az 1988 89-es tanév­ben. — E pártoktatási év fontos jellegzetessége volt, hogy az úgynevezett hagyományos alapfunkción túl, lehetősé­geit jobban kihasználva kel­lett fölkészíteni, elsősorban a párttagságot, a különböző politikai döntések előkészíté­sére és fogadására. Somogy lakosságának döntő többsé­gét is az ország és saját helyzetének alakulása fog­lalkoztatta. így elsősorban arra összpontosítottunk, hogy elméletileg is hozzájáruljunk a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjának elfogadásához, továbbá ér­demben kapcsolódjunk az ideológiai munkáról, a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer korsze­rűsítéséről folytatott viták sikeres lebonyolításához, a pártértekezlet előkészítésé­hez. E célok eléréséhez ter­mészetesen csak a kezdeti lépéseket tehettük meg, hi­szen a kibontakoztatás, a ta­nulságok feldolgozása továb­bi politikai feladat. — Mennyire használták ki az alapszervezetek a propa­gandában rejlő lehetősége-' két? — A múlt tanévben még inkább a figyelem közép­pontjába került az elmélet és a gyakorlat viszonya. A valóság feldolgozása — ép­pen gondjaink okán — olyan „megrendelést” adott a pro­pagandának, hogy nem ke­rülhette meg a mai kérdések elméleti alapjainak vizsgá­latát, összefüggéseinek fel­tárását sem. Ezáltal is igye­keztünk visszaszorítani a különböző problémák egyol­dalú, merev, sematikus meg­közelítését. Szorosabb kap­csolat jött létre a propagan­da és a politikai munka más területei között, mindenek­előtt az alapszervezetek előtt álló feladatok sikeresebb megoldása érdekében. A pártszervezetek a nagymér­tékben megnövekedett fel­adatoknak csak akkor tud­tak eleget tenni, ha megfe­lelően összehangolták a po­litikai munka különféle te­rületein folyó tevékenységet. Azt' tapasztaltuk azonban, hogy ez a törekvés csak részben valósult meg, túl­zottan elkülönülnek még à pártéletben az úgynevezett reszortok. — A hallgatók nagy több­sége párttag volt. Mi jelle­mezte a pártértekezlet előtti közhangulatot? — A pártértekezlet iránt igen nagy volt a várakozás. Sok kétkedés, bizonytalanko­dás fogalmazódott meg az ország jövőjét, a párt cse­lekvőképességét illetően. A tagság soraiban is érzékel­hető rosszabbodó közhangu­lat hatással volt a közgon­dolkozásra is. Fontos ta­pasztalatunk, hogy a tömeg- propaganda és a káderkép­zés egyre inkább nyílt, őszin­te fórumokat teremtett a problémák megfogalmazásá­hoz. Noha ez még mindig nem elég! Ugyanakkor azt is szóvá tették, hogy nem elég a gondok „kibeszélése” sem, a nehezen vagy egyál­talán nem megválaszolható kérdések közös feltérképezé­se. Ezért jelentett az ideoló­giai munkában alapvetően progresszív lehetőséget a helyzetértékelő és a tovább­lépésre utaló tézisek megvi­tatása. Még akkor is, ha e viták hozadéka sok esetben nem a megnyugtató lezárás, hanem gyakran újabb el­lentmondások, kérdőjelek megrajzolása, s a továbblé­pést olykor csak körvonalaz­ták. Ideológiai munkánk — s benne a propaganda — gondjaira, rugalmatlanságá­ra utal viszont az a tény, hogy az alapszervezetekben lezajlott tézisvitákat sok esetben a propaganda tanfo­lyamai szervetlenül, kam­pányszerűen, újraismétlő módon építették programja­ikba, s ez esetenként a hall­gatóság körében passzivitást, ellenérzést is okozott. A kel­leténél kevesebben ismerték föl — részint az információ- áramoltatás ’ egyoldalúsága miatt is —, hogy az alap­szervezetekben megfogalma­zódott kérdéseket át kellett volna vezetni a szervezett propagandafórumok rend­szerébe, s nem általában új­ratárgyalni. Ez együttesen megvilágítja a különböző politikai területek szerves együttműködésének hiányát, propagandistáink egy részé­nek önállóságát, kreativitás­hiányát, de utal a részünk­ről is akadozó megyei orien­táció gyengeségeire is. Mind­ezek ellenére a propaganda a korábbinál fontosabb, iz­galmasabb területe lett a megye politikai életének. — Milyen a propagandis­ták összetétele? — Azt tapasztaltuk, hogy folytatódott a propagandis­ták minőségi cseréje, javult körükben a felsőfokú politi­kai és állami iskolai végzett­ségűek aránya. Városaink­ban egyre több előadócso­port, propagandistaklub mű­ködik, s kedvező hatásuk le­mérhető a képzés színvonalá­nak javulásában, az őszinte­ség fokában. Osztályunk folytatta a korábbi időszak bevált aktívaértekezleteinek szervezését, a jövőben is ezt tesszük. E fórumrendszer a függetlenített politikai appa­rátus, a közéleti vezetők, va­lamint a megyei és városi vezető propagandisták to­vábbképzésére szolgál. Ter­mészetesen a propagandisták fölkészítésének első számú színtere a városokban, illet­ve " körzetközpontokban tar­tott, tapasztalatcserét is biz­tosító fórumok sorozata. Eredményesek voltak a na­gyobb üzemekben, körzet- központokban tartott úgyne­vezett csoportos megbeszélé­sek is. Nagy szerepet játszot­tak — és a jövőben még in­kább így lesz — a megyei­városi vezető propagandis­ták a fölkészítők megfelelő lébonyolításában. Igen sok függ az ő intellektuális és morális hitelüktől, fölké­szültségüktől. Érzékelhető a propagandistaklubok hatása is. A propaganda folyama­tosságát és hatékonyságát nagy mértékben rontotta, né­hány tananyag késése. A káderoktatás tananyagainak késése ugyancsak gondot okozott. Véleményünk sze­rint a pártoktatás megújítá­sának mond ellent, ha már az év indításakor ilyen prob­lémákkal kell szembenéz­nünk. — Mit tart különösen fon­tosnak az új tanévben? — Azt, hogy a propaganda a felülről „készen kapott” tematikák, tananyagok al­kalmazásán, majd megítélé­sén túl sokkal szervesebben kapcsolódjon a megyei poli­tikai élet más területeihez, épüljön rá hatékonyabban a helyi lehetőségekre, az em­berek valóságos igényeire, gondjaira.; legyen rugalma­sabb, nyitottabb az alap­szervezetek kezdeményezései iránt. Nem a kioktató fejtá­gításra, hanem a vonzerőt jelentő együttgondolkodásra, a feladatokhoz tapadó, nyi­tott szellemű fölkészülésre van szükség. Ennek keressük útjait, módjait hallgatóink­kal együtt. L. G. Még nem vezették Végső döntéshez az úgynevezett torinói lepel korának meg­állapítására szánt kutatások, de három rangos intézmény •laboratóriumának tesztjei alapján az idén ősszel — Rómában vagy Torinóban — fogják bejelenteni: lehetett-e vagy sem Jézus halotti leple a torinói székesegyház egyik kápolnájában őrzött s ekként számon tartott gyolcs. Dr. Robert Hedges, az ox­fordi egyetem régészeti la­boratóriumának csoportve­zetője sokat sejtetően azt mondta: megvan a maga el­képzelése, de nem áll szán­dékában ezt közölni. Elis­merte, hogy a lepel igen meggyőző, de hozzátette: ne­héz elképzelni, hogy ilyen sokáig fennmaradt. Az ox­fordi kutatócsoport kormeg­állapító vizsgálata félúton van és — mint a tudós, mondta — minden simán Mintha a régóta várt gyö­nyörű szarvas lett volna. Ta­lán el is kaphatná, ha most a nyomába eredne. De be kellett látnia, ez ebben a helyzetben rózsaszín álom. Mindenesetre furcsa, hogy e nagyszerű szaglású, remek állat felrúgta az ősi tör­vényt és feléje iramodott. Jól megzavarhatták, annyi biztos, hogy számára itt és most csak a gyorsaság volt a legfontosabb. A szarvas végül is kikerült a csávából. De vajon ő? Leg­jobb lenne talán visszafor­dulni. De vajon mire megy vele? Hiszen mögötte is van­nak. Valószínűleg a kocsi sincs már egyedül. Tegyen úgy, mintha mi sem történt volna és menjen tovább? Va­lószínűleg ez lenne a legcél­szerűbb. A járt út védelmet is nyújt abban az értelem­ben, hogy a rajta haladók mindig tisztábbnak látszanak a törvény előtt — ha nincs is rá paragrafus —, mint a sűrűben rejtőzködők. Ellenőrizte a fegyvert. Mindkét patron a helyén volt. A csövet úgy halad. Ez az utolsó láborató­rium ama három közül, ame­lyeket megbíztak a kérdés eldöntéséhez szükséges tesz­tekkel. Dr. Hedges szerint „ha hamisítványról van szó, ak­kor az nagyon jó munka”. A korábbi — a 15, illetve 10 évvel ezelőtt végzett vizsgá­latok — nem utaltak csalás nyomaira, s azt állapították meg, hogy a lepel Paleszti­nából származik. Egyes két­kedők úgy vélik, hogy a ke­resztesek idejéből. A rendelkezésre álló tudo­mányos módszer a pontos keletkezési időpontot nem teszi megállapíthatóvá, ha­nem csak néhány száz éves közelítést tesz lehetővé. Tudniillik annak az idő­pontnak a hozzávetőleges megközelítését, amikor a le­pel anyagához a lent learat­ták. fordította, hogy ne veszítsen sok időt, ha tüzet kell nyit­nia. Aztán lassan elindult az erdészház felé ... Ez megnyugtatta. Birkás- nak egyébként tudnia kell, hogy jól bánik a fegyverrel. Igaz, annak ellenére, hogy ezt sokszor bebizonyította, igazában ma sem hajlandó elismerni. Ha társaságát mulattatni akarja, színészhez méltó gesztusokkal adja elő, hogyan bánt Lovász a pus­kájával, amikor először vet­te kézbe... Nem kétséges, átabotán. A tus hátralökte, amikor el­dördült a fegyvert, s csak a szerencsének köszönhető, hogy nem repült el. Birkás azóta se mulatott akkorát, mint ott. ö úgy érezte, mintha csak azért vette vol­na rá, lépjen be a vadász- társaságba, hogy majd le­gyen kin nevetni. Ám nem sokáig adott okot a hahotákra. Amikor először lőtte le röptében a madarat — ami Binikásnak még sóha- se sikerült —, meglepődött. Elismerő szó azonban akkor se jött az ajkára. Szórako­Rangos zenei esemény szín­helye lesz szombaton este nyolc órakor Boglárlelle. A zenekedvelők a lellei római katolikus templomban Gio­acchino Rossini Kis ünnepi mise című művét hallgathat­ják meg. Rossininak ezt az utolsó, csodálatos remekmű­vét hazánkban először Sze­keres Ferenc karnagy ve­zényletével a Budapesti Madrigálkórus szólaltatta mag, s a holnapi koncerten is az ő előadásukban halljuk a művet. A Lengyeltótiban született, világhírű Takács Klára lesz az egyik szólista; Szőkéialvi-Nagy Katalin és Bátor Tamás operaénekesek mellett olyan neves művész is szerepel, mint Gulyás Dé­nes, aki számos alkalommal föllépett a New York-i Met- ropolitanban és a milánói Scalában. A hangszeres szó­listák: Falvai Sándor zongo­raművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tan­székvezető tanára és Sebes­tyén János orgonaművész. Bogláron a vörös kápolna előtti kisszínpadon ma és holnap — este kilenc órától — a Csiky Gergely Színház társulata mutatja be Alfred Jarry Übü király című da­rabját. A vörös kápolnában Dariusz Król festőművész ki­állítása (képünkön a művész egyik alkotása), a kék ká­polnában pedig Prokop Pé­ter festőművész tárlata lát­ható. A Pincetárlat a bogiá­ri kézimunkaszakkör által készített munkákból ad ízelí­tőt. Népi iparművészek és kézművesek vására várja az érdeklődőket szombaton és vasárnap a bogiári Platán strandon. A vásár idején be­mutatót tart itt az Állami Bábszínház, a szekszárdi Holló együttes, valamint a kaposvári Ifjúsági Színpad. A balatonföldvári szabad­téri színpadon rossz idő zottaft hümmögött valamit. Nem lehetett tudni, helyes­lés volt-e vagy csak azt je­lentette: ne vesztegessük ez­zel az időt. Ha tehát harcra kénysze­rítik, a képességeket tekint­ve nagyon is kétesélyes a párbaj. Alig tett néhány métert, amikor balról éles fütty hal­latszott. És ekkor ugyanab­ból az irányból hatalmas dörrenés hasított az éjszakai csendbe. A közeli fákról pedig hul­lani kezdtek a levelek. Vaktából tüzeltek, magasra tartott csőből — ezt köny- nyen megállapíthatta. (Min­den bizonnyal ijesztésnek szánták. — Ügy látszik, elkezdő­dött — gondolta —, és úgy érezte, hogy valami össze­húzza a gyomrát. — Most te jössz, Birkás! — hasított a hirtelen támadt csendbe egy durva hang. Birkásnak szól a biztatás, tehát nem ő húzta meg a ravaszt. Aztán egy másik fegyver sárga torkolattüze rebbentette szét a sötétet. A esetén a moziban — folklór­találkozót szerveznek. A két­napos rendezvény holnap kezdődik. iKiiá'llítás nyílik Szántód- pusztán Molnár C. Pál egy­házművészeti alkotásaiból. A tárlatot ma délelőtt 11 óra­kor Dávid Katalin művé­szettörténész nyitja meg. A Fonyódi Galériában e hétvégén még megtekinthető Fürtös György keramikus- művész kiállítása. A balatonmáriafürdői strandon ma este kilenc órá­tól Beatrice-koncert várja az érdeklődőket. A balatonszentgyörgyi Csillagvár padlástermében Tímár Zsuzsa népi iparmű­vész kerámiái láthatók. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban lát­ható a III. országos népi kis­mesterségek művészete cí­mű országos pályázat anya­ga, valamint a Honty Márta iparművész tűzzománc-al­kotásaiból összeállított kiál­lítás. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban második alkalommal rendez­ték meg az országos faszob­rászati triennálét. Negyven alkotó nyolcvan munkája látható itt. A barcsi Dráva Múzeum­ban Országh Lili festőmű­vész alkotásaiból rendeztek tárlatot. Iharosberényben vasárnap este nyolc órakor búcsúi bál , kezdődik. A kaposvári Móricz Zsig- í mond Művelődési Ház ha­gyományos nyári balatoni kisállatbemutatóját a siófoki I. Számú Általános Iskolá­ban rendezik meg. A vasár­nap kezdődő egyhetes prog­ramban díszmadarakat, macskákat, állatkerti állató- kát tekinthet meg a közön­ség. sörétek most alacsonyabban tépázták a fákat. Hányán lehetnek? Talán mégis csak jobb lenne kitér­ni, az ősi példát követni, mint a szorongatott vadak, vagyis menekülni, amíg le­het. Nem mérlegelt sokáig; fut­ni kezdett. Ügy emlékezett, hogy valahol jobbra mély horhó van. Rövid gyalogút vezet hozzá. Valamikor víz­mosás lehetett. — Állj ! — kiáltott rá va­laki. Eldobta magát és tengelye körül pörögve elérte a régi vízmosást. Mélyre hajolva a szakadék széléig szaladt. Aztán egy pillanatnyi tétovázás után megindult lefelé. De túl gyorsra sikerült a vágta, és kétségbeesetten kapaszko­dott minden ágba, ami a ke­ze ügyébe került, hogy ösz- sze ne törje magát. Végre sikerült megállnia. Hallgatódzott. Alighanem elvesztették a nyomát, mert néma csend vette körül. Arcát a tenyerébe hajtva hasra feküdt. Még nem li­hegte ki az iménti rohanást. (Folytatjuk) ÚJ ANTIBIOTIKUMRÉSZLEG A debreceni Biogal gyógyszergyár Erithromicin-rendszerén e hónap végéig ,tart a próbaüzem. Az augusztus elején in­duló folyamatos 'termeléssel hazánkban is megkezdődik e fontos antibiotikum gyártása. Az egymilliárdos beruházás­ból 300 millió forintot a Világbank hitelezett; ebből kor­szerű berendezéseket vásárolt a debreceni gyár. Képünkön: az Erithromicin mikrokapszula. (MTl-fotó — Oláh Tibor felvétele) SZEGEDI NÁNDOR: VADÁSZAT

Next

/
Thumbnails
Contents