Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

1988. július P.2., péntek Somogyi Néplap 3 Nyert Reitő a Köt ponti Bizottság múlt heti üléséről Fordulat a gazdaságban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja interjút adott az MTI-nsk; ebben a július 13—14-én tar­tott központi bizottsági ülés­hez fűzött kommentárt. — Miben látja a Jmostani ülésszak újszerűségét és je­lentőségét? — Tartalmában és for­májában is megújult a Köz­ponti Bizottság ülése. For­májában annyiban új, hogy közeledik a parlamentáris formához. Nyilvánosság előtt kezdődik az ülés, majd tu­lajdonképpen a nyilvánosság előtt folyik, hiszen minden hozzászólásról információt kap a közvélemény a sajtón keresztül, a Rádió és a Tele­vízió pedig ott van az ülés­teremben. Ez lényeges for­mai’ változás, hiszen a párt felszabadulás utáni — és természetesen előtti — tör­ténetében eddig sosem for­dult elő. Tartalmában azért új, mert ezen az ülésen a gazdasági problémáknak egy, a korábbinál mélyrehatóbb elemzését végezte el a Köz­ponti Bizottság. Tágabb és mélyebb információt kapott a közvélemény is a gazda­sági életről. Első eset, hogy a KB tagjai adatszerűén is tájékozódhatnak az ország nemzetközi pénzügyi hely­zetéről. Természetesen eddig is voltak értékelések, de ezek nem tartalmaztak adat­szerű alátámasztást. Fontossági sorrend Annyiból is új volt a KB kétnapos ülése, hogy már az előadói beszédben és a vitá­ban is alternatívákban gon­dolkodtak. Nem abból indul­tak ki, hogy egy igazság van, egy helyes út van és azt az előterjesztés helyesen vagy helytelenül határozza meg. Abból indultak ki, hogy a politikában — és most’ konkrétan a gazdaságpoliti­kában — több célt kall úgy elrendezni, hogy azok kö­zött legyen fontossági sor­rend, de amit társadalmi célnak ismerünk el, azok egyiké se maradjon figyel­men kívül. Tehát egy több tényezős helyzetképből kell összekombinálni azt a gaz­daságpolitikát, amely kivezet a jelenlegi helyzetből. A következő tartalmi vál­tozás az, hogy ezen az ülésen a Központi Bizottság tagjai, mind az előadói emelvényről megszólalók, mind a székso­rokban ülők, egyaránt azt érezték, hogy fordulatra van szükség. A pártértekezletet megelőző időszakban gyak­ran hangzott el a KB egyes tagjainak a részéről, hogy fordulatra van szükség, az előadói emelvényről azonban ez nem hangzott el. Tehát azt lehet mondani, hogy nagyjából azonos irányban keresi a PB és a KB a gaz­dasági kibontakozás reális lehetőségét. Közös útk«r*sés — Milyen volt a vita han­gulata? — Szabad szellemű volt, útkeresés jellemezte, tehát nem a presztízs ütközött a kritikával, hanem a nyitott vezietés gondolkodásmódja találkozott az utat kereső központi bizottsági tagsági véleménnyel. Koncepoioná- lis vita volt, tehát nem prog­ramozható, ami itt elhang­zott, és nem úgy hagytuk el az üléstermet, hogy egy programot fogadtunk el. Bátran vagy okosan — Mi lesz « kidolgozásra kerülő koncepció megvalósí­tásának a menetrendje? — Hosszú idő óta most fordul elő először, hogy két fázisban tárgyaljuk a követ­kező év gazdaságpolitikáját; főbb elveiben most, majd előreláthatólag októberban pedig a programot. Tehát a koncepció eldöntésekor a vé­leményeknek a többfélesége — ha nem is sokfélesége — jelentkezett. Az előterjesz­tett alternatívák dolgában a döntő többség egy bátrabb, határozottabb fordulat mel­lett foglalt állást. A kisebb­ség szintén elfogadta a for­dulatot, de annak a politikai közvéleményhez való hozzá­simítására nagyobb súlyt fektetett. Tehát simább át- ' menetet tartana szükséges­nek. E körül folyt a vita. A kérdés az lesz majd — s ez a program kidolgozása során derül ki —, hogy politikai szempontból végre lehet-e hajtani egy bátrabb fordu­latot Magyarországon. A gyorsabb megoldás a radiká­lisabb. Egy viszonylag rövi- debb, konfliktusos periódus után a gazdaság újra fejlő­désnek indulhatna. Lassúbb átmenet esetén — ahogy a vitában elhangzott —. na­gyobb a visszarendeződés veszélye és nagyobb a ve­szélye annak, hogy lassúbb fokozatokban végül nem is hajtjuk végre a programun­kat. Az infláció mértéke — Milyen társadalompoli­tikai lépések ,kísérik majd a gazdasági fordulatot? — Rövidebb távon az úgy­nevezett szociális háló kiegé­szítése kerül napirendre. An­nak vizsgálata, hogy ha a szerkezetváltozás gyorsabb ütemben megindul, akkor az ezzel járó munkanélküliséget hogyan kezeljük. A második fontos kérdés abból adódik, hogy egy gyors szerkezet- váltás megbolygatja az ár­rendszert, ez pedig a korsze­rű piaci árrendszer irányá­ba való előrehaladással — a világpiaci árakhoz való kö­zelítéssel — fölfelé nyomja az árakat. S a kérdés az, hogy milyen mértékű inflá­ciót bír el a társadalom. Ez lesz a következő ülésszak egyik legfontosabb vizsgála­ti témája és természetesen a bérgazdálkodás rendje is. Vita volt arról is. hogy bérreformnak lehet-e nevez­ni egyáltalán azt. amiről szó van. Ügy tűnik, hogy bér- gazdálkodásra mindenkép­pen szükség van. Az még bizonytalan, hogy 1989-ben a bérgazdálkodás reformjá­ban milyen nagy lépést tu­dunk tenni, mert ez össze­függ az inflációs veszéllyel. Egy hirtelen ugrás a bérgaz­dálkodás szabaddá tételében ugyanis óhatatlanul a na­gyobb, gyorsabb infláció ve­szélyét rejti magában. Másként értelmezi a tanács és másként a lakók Garázsvita az Arany közben Megszületett a határozat: a kaposvári Arany János ut­ca további építése miatt újabb öt garázst le kell bon­tani — ezúttal — az Arany János közben. A határozat szigorú: ha a tulajdonosak nem teszik, „10 000 forintig terjedő, többször ismételhető bírság’1’ következük. A határ­idő: szeptember 1. Feltételeztük : optimális A lebontásra kiszemelt gépkocsitárolókegy 25 garázs­ból álló sor déli végén van­nak, szemben egy lakóházzal* A bontás elrendelése — a határozat indoklása szerint — „az építési engedélyezési és organizációs terveknek megfelelően” vált szükséges­sé. Nem tudom, hogy tulaj­donképpen mit takar ez a fogalom : organizációs terv. Troli Istvántólt a városi ta­nács műszaki osztályának csoportvezetőjétől tehát elő­ször ezt kérdeztem meg. El­mondta: tulajdonképpen az építési területet határolja körbe, nagyabbat, mint aho­vá az épület kerül majd. — A terv szerint mi kerül majd a garázsok helyébe? — Azt az organizációs terv határozza meg: részben bel­ső közlekedési út, részben felvonulási terület. — öt garázs helyére? — Ezek esnek bele a ‘ter­vezett fő közlekedési útba. — Másként nem lehet ezt megoldani? Csak a négyszer tizenöt méteres sávon? — Gondolom, hogy az or­ganizációs terv készítői igye­keztek optimális megoldást keresni. Heim Miklós a Dél-dunán­túli Építőipari Vállalat terü­leti igazgatója, ök építik az Arany János utcában a la­kásokat. — Az organizációs tervben úgy jelölték ki a házpane­leket szállító trélerek útvo­nalát, hogy a mentőállomás felöli oldalon mennek be, és ott, a garázsok helyén for­dulnak vissza a Buzsáki ut­ca felé. — Ez optimális megoldás? A garázssortól néhány mé­terre lakások vannak. — Az organizációs tervet nem mi, hanem a Dunántú­li Tervezővállalat készítette a Somberrel, a városi ta­náccsal és az Építőipari Gé­pesítő Vállalattal közösen. Mi csak-arra tudunk felele­tet adni, hogy a kijelölt te­rületen képes-e megfordulni a tréler vagy sem. A területre tehát csak át­menetileg van szükség, s az sem egyértelmű, hogy éppen erre az öt garázs által el­foglalt területre lesz szük­ség az optimális megoldás érdekében. Aligha képzelhe­tő el, hogy csak ezzel a megoldással lehet az építési területen megszervezni a közlekedést. Az viszont el­képzelhető, hogy ez a leg­kényelmesebb megoldás az építőknek és a beruházók­nak. A tanács műszaki osz­tálya — amikor kiadta a bontási határozatot — for­mailag mindenképpen jogo­san járt el. Azt azonban erősen vitatni kell, hogy az érdekeket megfelelően mér­legelve és igazságosan. Kényszer szülte szerződések Az Arany János közben a 25 garázs állami területen épült föL Az építtetők csak azzal a feltétellel kaptak te- rületbérlési lehetőséget és építési engedélyt, ha vállal­ták, hogy visszaadják a te­rületet és elviszik onnan a garázst akkor, amikor a ta­nácsnak más célokra szüksé­ge lesz erre a területre. Más megoldást garázsépítésre az akkori jogi és gazdasági le­hetőségek között nemigen le­hetett volna találni. Ezért SAO, PHUC ÉS TÁRSAIK Százötven vietnami fiatal dolgozik a Masterfil Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvá­ri Gyárában. Négy hónap után hogy érzik magukat; vannak-e, voltak-e a beil­leszkedésnek zökkenői? A kérdésre elsőként Ngu­yen Huu Sao tolmács, alap­szervezeti párttitkár vála­szolt. — A három műszak elein­te szokatlan volt számunkra, mostanában meg a hőség okoz kellemetlenséget. A honvágyat sem egyformán viseli el mindenki. Nagyon jó viszont, hogy a magyar munkatársak szeretettel fo­gadtak minket, és igyekez­nek megoldani a problémá­inkat. Programokat szervez­nek nekünk, és támogatják kulturális igényeink kielégí­tését. Többek között ennek köszönhető, hogy néptánccso-' portunk a Ki mit tud? me­gyei döntőjéig jutott, és arany minősítést szerzett a somogyi művészeti szemlén. Sokat sportolunk; eljárunk a fonómunkásklubba és a vá­rosi rendezvényekre is. Leg­utóbb például lovasbemuta­tón voltunk. De beszéljen erről Tran Viet Phuc, ő ugyanis szakember! — Az édesapám hivatásos vadász — mondta a mokány, tatárképű legény —, és rend­szerint lovon jár. Én egy­éves koromban ültem először lóra, persze szülői segédlet­tel. De a kapcsolatom to­vábbra is megmaradt. A had­seregben is lovas felderítő voltam. Ezért is örültem, amikor Sudár Lászlóné, az Egyetértés szocialista brigád vezetője szervezni kezdte ezt a programot. — Hányán voltak rá kí­váncsiak? * — Negyvenen-ötvenen; és nem én vagyok az egyetlen, aki máskor isi. elmenne ha­épültek Kaposváron százával hasonló jogi feltételek között gépkocsitárolók. Az ideigle­nes építési engedélyre hivat­kozva rendelte el most a ta­nács a bontást és nem folya­modott a másik megoldás­hoz, a kisajátításhoz. Csak­hogy ... Amikor ezeket a garázso­kat építették, a tanács kép­viselői — ha nem is írták le ezt a szerződésekben — hangsúlyozták, hogy a terü­letre akkor tartanak csak igényt, ha közintézményt, la­kást kívánnak ezen a helyen elhelyezni, illetve utat ve­zetnek keresztül rajita. Más szóval akkor, ha végleges megoldás érdekében lesz szükség a területre. Így az­tán az ideiglenes engedély a végleges megoldás valószí­nűségét hordozta magában. Ennek megfelelően épültek föl a garázsok is. Nemcsak az Arany János közben, ha­nem szerte a városban. A végleges megoldást sejtetve állapították »meg — elég magas összegben — ezekért a területekért a bérleti dí­jat. Ezt is figyelembe véve az egyértelmű határozat megle­hetősen ingatag. A tanács műszaki osztályának állás­pontja pedig hajlékony. Űjabb megállapodás — Nem annyira borús a helyzet, mint a határozat­ból kitűnik — mondta Troli István. — Hajiunk arra, hogy azok a garázsok a tényleges kivitelezés megkezdéséig ne kerüljenek lebontásra. Vár­sonló bemutatókra. A ma­gyar lovak egyébként a mon­golok lovaira hasonlítanak, sokkal nagyobbak, mint a mieink... Truong Thi Phuong man­dulaszemű keleti szépség. Négy hónap alatt hét levelet kapott a férjétől, ő tízet írt, és egyikben sem feledkezett meg négyéves fiáról, Ho Cong Quocról. Quoc — mint minden vietnami keresztnév — jelent valamit. Quoc — szülőföld. Thi Phuong hon­vágya sokszoros, mégis szí­vesen maradna a szerződött két évnél tovább, ha a mun­káltató erre igényt tartana. Jól érzi magát a pamutfonó­ban. Sao, Phuc, Phuong és a társaik a hazájuktól sok ezer kilométerre hajtják álomra a fejüket nap nap után. Dolgoznak és ismer­kednek nyelvünkkel, szoká­sainkkal, és kialakult rólunk a véleményük — hírünk egy szelete a világban ... Vallató Géza Több mint háromszáz millió a tagoknál JÓL SZOLGÁLJA A TSZ-EKET A KÖLCSÖNÖS TÁMOGATÁSI ALAP . Az alakulást követő kez­deti lépések után az utóbbi tíz évben egyre erőteljeseb­ben nőtt a Kölcsönös Támo­gatási Alap jelentősége a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek gazdálkodásában. Természetesen segítette ezt a folyamatot, hogy módosult egy sor szabályozás az ala1 pok képzésével, felhaszná­lásával kapcsolatban. Példá­ul létrejött a területi alapok közötti együttműködés, az alapba helyezett betétek után kamatot kapnak a szö­vetkezetek, rugalmasabbá vált a kölcsönök kihelyezé­se — és lehetne sorolni to­vább. A termelőszövetkeze­tek megyei szövetségének el­nöksége tegnapi ülésén meg­állapította : végsősoron mindez a körülmény együt­tesen hozzájárult, hogy So­mogy szövetkezetei hasznos­hatóan hoszabb ideig nem lesz ott építés. Nem zárkó­zunk el attól sem, hogy — a mostani garázstulajdono- sokkal történt megállapodás alapján — a jelenlegi he­lyüktől 10—20 méterrel tá­volabb újra felépüljenek a garázsok. Mindezt a tulaj­donosokkal történt tárgya­lás után megállapodásban kívánjuk rögzíteni. — S mi a biztosíték erre? — A megállapodás, ame­lyet aláír a tanács képvise­lője. — Miért nem a régi he­lyen épülhetnek újra ezek a garázsok? — Mert oda a városren­dezési terv autóparkolót (!) tervez. » Szóval megszületett az or­ganizációs terv, és ennek végrehajtásához — legalább­is a kívülállóknak így tet­szik — utólag sorakoztatnak fel érveket. Aligha hihető, hogy egy ekkora területen a trélerek közlekedésére ne találtak volna más módot. Vagy ha csak aránytalanul magas költségekkel oldható meg ez, akkor — így lenne korrékt a beruházó — le­bontaná, a munka befejez­tével eredeti állapotukban visszaállítaná a garázsokat. Ez nem jelentene érezhető­en nagyobb költséget. A most érvényes bontási határozat viszont végrehajtás esetén jelentős veszteségeket okoz a garázstulajdonosoknak. Azt gondolom, az érdekek egy­máshoz való viszonyát is vizsgálni kellene. Dr. Kercza Imre nak, fontosnak, sőt gazdál­kodásukban fokozatosan nö­vekvő jelentőségűnek tartják a KTA-t. Bár az utóbbi négy év tanulságait értékelte tegnap az elnökség, az eszmecserén a fő figyelem a jelen hely­zetre és a továbblépés lehe­tőségeire irányult. Érthető, hiszen a hitelezés, a pénz- gazdálkodás okozza napja­inkban az egyik legtöbb problémát a megye szövet­kezeteiben. A Kölcsönös Támogatási Alap iránti érdeklődést jól jelzi önmagában az a tény, hogy a múlt év végére vala­mennyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagja lett a KTA-nak és két társulás, a Tszker meg a Kahyb válla­lat is belépett. Kétszázmillió forinttal nőtt négy év során a saját alap összege, s jelen­leg is háromszázhuszonhá- rom-millió forint kölcsön van kinn a tagoknál. Bár döntően az átmeneti pénz­ügyi nehézségek áthidalásá­ért fordulnak a szövetkeze­tek a kölcsönös alaphoz, az utóbbi két évben különböző fejlesztéseikhez is igénylik ezt a pénzügyi támogatást. Szélesíti a lehetőségeket, hogy a szövetkezetek aka­ratával egyezően létrehozott Mezőbank Rt.-vel együttmű­ködési megállapodást kötött a KTA. Már a tavaszi közgyűlésen is elhangzott, hogy az a szö­vetkezetek egybehangzó vé­leménye: az alap intézőbi­zottsága tárgyilagosan, gyor­san, bürokráciamentesen dönt a hozzá fordulók kéré­seiről, a szervezet számotte­vően enyhített az utóbbi idők pénzszűkében, munká­jukra, tevékenységükre a továbbiakban is nélkülözhe­tetlenül szükség van. A to­vábblépés lehetőségeit tag­lalva vita alakult ki tegnap a kamatokról. A KTA-ban elhelyezett betétek és az onnan kapott kölcsönök ka­mata is alacsonyabb, mint a hivatalos, banki. Volt, aki fölvetette, hogy az alapok növelése érdekében emelni kellene a betétek kamatát, ez viszont szükségszerűen maga után vonja a kölcsö­nök kamatának emelését is. Az elnökség végül is úgy ha­tározott, hogy a szövetkeze­tek érdekében — a tavaszi közgyűlésen elhangzott aka­ratukkal egyezően — egyelő­re nem él ezzel a lehetőség­gel, de távlatokban nem zár­ja ki ezt a megoldást.

Next

/
Thumbnails
Contents