Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

1988. július 18., hétfő Somogyi Néplap 3 Vélemények a Központi Bizottság határozata után Körültekintő struktúraátalakítást Jó ütemben halad Nagyatádon a Napsugár üdülőszövetkezet gyógyszállójának építése. Az ÉSZKV a jövő tavasszal adja át a létesítményt KEVÉS A SZABAD STRAND, MAGASAK AZ ÁRAK Vendégek a Balatonról Beak Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke központi bizottsági felszóla­lásában nagy hangsúllyal szólt arról, hogy a struktúra­átalakításnak számos, ma még csak sejthető kockázata van, amellyel idejében szá­molni kell és föl kell rá ké­szülni. — Milyen kockázatokat tart a legjelentősebbeknek? — A struktúraátalakítás legfőbb eszköze szerintem neró a termelés leállítása, hanem minőségi színvonalá­nak és gazdaságosságának érdemi javítása. Erről illeté­keseink gyakran megfeled­keznek, és a szerkezetátala­kítást elintézettnek tekintik a leállítással, nem számolva a felszámolás járulékos költ­ségeivel. Ide kell sorolni pél­dául az áruhány Okozta prob­lémákat, az ebből származó importnövekedés szinte meg­oldhatatlan feladatait. Nincs semmi alapja annak az állí­tásnak, hogy importból, kü­lönösen szocialista importból olcsóbban megszerezhető minden, aminek a gyártása a meglevő hazai kapaciások­Elsőként a megyében kö­tetlen ülést tartott pénteken délután a marcali városi pártbizottság. Ezen számba vették az eddigi munkát és az országos pártértekezlet döntéseinek szellemében ha­tározták meg a tennivalókat. A csaknem négyórás ta­nácskozás — amelyen részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára is — jól segítette a helÿ.i politi­ka önálló alakítását. Dr. Griibl László városi első tit­kár tömör bevezetője után tizennégy pártbizottsági tag mondta el a véleményét: a testület tevékenységének jobbításáról, az alapszerve­zetek önállóságának növe­kedéséről. Szó volt az értel­miség nagyobb megbecsülé­séről, az oktatás körülmé­nyeinek javításáról és sok másról is. Ujj Imre, a Mechanikai Művek gyáregységének párt­bizottsági titkára fontosnak tartotta, hogy értékeljék a tesület és az egyének mun­káját, eldöntsék, a munka- módszerük megfelel-e a kö­veteimén yeknék, s mennyit tudnak megvalósítani a vá­rosi pártértekezleten megha­tározott feladatokból. Azt is meg kell vizsgálni, hogy ho­gyan látták el munkájukat a testület tagjai, hogyan képviselték választóikat. A tagkönycserét megelőző be­szélgetéseken ugyanis el­hangzott az is, hogy nem is­merik a városi pártbizott­ság munkáját. Javasolta, hogy a végrehajtó bizottság tagjaiból alakuljon egy cso­port, amely beszélget a pártbizottság tagjaival, töb­bék között arról: tudják-e vállalni a további munkát. Azt is kérte, hogy vizsgál­ják meg a végrehajtó bi­zottság összetételét, tagjai­nak munkáját. Halász Károlyné, a tej­üzem párttitkára megerősí­tette, hogy a pártbizottság tagjai nem mindig adnak tájékoztatást. Csordás Fe­renc, a szakmunkásképző igazgatója javasolta: időn­ként száiholjanak be a vég­zett munkáról a pártbizott­sági tagok. Pintér Lajos, a Volán-telep diszpécsere azt kifogásolta, hogy a testület túl sokat foglalkozott a me­zőgazdasággal. Bojtor Fe­renc nyugdíjas igazgató a kádermunka titokzatossá­gának megszüntetését szor­galmazta és a nyíltság erő­sítése mellett szállt síkra. Hederics Ferenc, az MNB­kal nem oldható meg rentá­bilisan. Természetesen szükséges, hogy az olyan visszafejlesz­tés, amely a jobbnak, az újnak csinál helyet, megfe­lelő támogatásban részesül­jön és a visszafejlesztés mód­szerei is kialakuljanak. Ma azonban véleményem szerint ennek módszertana — min­denekelőtt azért, mert nem­zeti valutánk nem konverti­bilis — kidolgozatlan, bejá- ratatlan. Ezért fontosnak tartom leszögezni, hogy a rögtönzések igen károsak. A visszafejlesztés és a struktúraátalakítás költségei és veszteségei nem kerülhe­tők el. Azokban - az orszá­gókban, ahol ezt radikális módszerekkel hajtották vég­re, jelentős infláció, nemzeti jövedelemvisszaesés, fizetési mérleghiány kísérte az át­alakítást, de csak átmeneti­leg. Mi ezeket a hátrányokat egyelőre anélkül szenvedjük el, hogy a gazdaság struk­túrája javításában lényege­sen előrehaladnánk. Ezért tartom igen fontosnak, hogy minél hamarabb kidolgoz­zunk egy valóban hatásos fióík vezetője szerint viszont a testületnek döntően a me­zőgazdasággal kell foglal­koznia ■ és megfontolandónak ■tartotta, hogy kell-e — Ujj Imre javaslatának megfele­lően — beszélgetőcsoportot alakítani. Megszívlelendő volt Bíró Gáspárné böhönyei párttit­kár javaslata: fordítson a pártbizottság nagy figyelmet az alpszervezetek munkájá­ra. Nélkülük ugyanis nem lehet a jelenlegi politikát megvalósítani. Illés Ferenc, az Akku-Gép Ipari Szövet­kezet elnöke több régi pél­dát felidézve fejtette ki vé­leményét a kritikai észre­vételék figyelembevételé­ről. Varga István girnná- ^iumigazgató tapasztalatai alapján tette föl a 'kérdést: biztosítva volt-e minden esetben az őszinteség és a nyíltság a véleményalkotás­hoz? Milyen következményei voltak, ha az ember el­mondta véleményét? Végr- helyi Istvánná, a Palota Bőrdíszmű Vállalát gyár­egységének párttitkára meg­felelőnek tartotta a pártbi­zottságban a vezetőik és a munkások arányát, azt azonban kifogásolta, hogy ezen a tanácskozáson is csak két munkás szólalt fel. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára tisztító- íűzhöz hasonlítva az ülés hangulatát, elmondta: a marcaliak az elsők, akik a belső pártbizottsági munkát megbeszélték. Ez az üléí na­gyon jól illik abba a folya­matba, amely az országos pártártekezlettel kezdődött. Azt kérte, hogy a légkör legyen még őszintébb: min­dig az Igazságra, a valóság­ra, ne a tisztségviselőkre va­ló figyelemmel mondják el véleményüket a felszólalók. Dr. Grübl László vitaösz- szefog'lalójában azt emelte ki : segíteni szeretnék, hogy nyitottabb politikai gondol­kodás induljon el a város­ban és a városikörnyéken. A pártbizottság ideiglenes bizottságot választott, ennek Hederics Ferenc lett a ve­zetője. Beszélgetéseik ta­pasztalatairól az ősszel szá­molnák be. A nyitottságban úgy is példát mutat a tes­tület, hogy a Marcaliban működő alapszervezetekhez, tömegszervezeti, mozgalmi vezetőkhöz fordul1, azt is le­hetővé téve, hogy más is elmondhassa a véleményét. L. G. struktúraátalakítás eszköz- rendszert. A mai helyzet fo­nákságára jellemző, hogy a vállalatok számára nyújtott támogatás — amelynek ma már zömében a termelés kor­szerűsödését kellene szolgál­nia — még mindig 93 száza­lékban a folyó, tehát a jelen­legi termelés finanszírozásá­ra megy ,él, és csupán 7 százalék szolgálja a beruhá­zásokat. — Ön ‘az „A” változat, azaz a gyorsabb ütemű struktúraváltás, gazdasági li­beralizálás mellett voksolt, ugyanakkor igen határozot­tan felhívta a figyelmet a jelenlegit meghaladó méretű infláció veszélyeire. — Igen, ebben a kérdés­ben mindenképpen óvatos­ságra kell intsenek, különö­sen a szocialista országok ta­pasztalatai. Aggodalmam ar­ra alapozódik, hogy a szo­cialista országokban eddig még sehol sem sikerült meg­fékezni a kétszámjegyű inf­lációt. Minél hamarabb ki kell dolgoznunk azt az esz­közrendszert, amely megaka­dályozza, hogy az infláció öngerjesztővé váljon, s min­I dent el kell követnünk an- nák érdekében, hogy a ma­gas infláció és a reálbér- csökkenés ne okozzon akko­ra társadalmi nyomást, amely az ösztönző differenciálást tenné lehetetlenné. — Hozzászólásában érez­hető aggodalommal szólt ar­ról, hogy a vegyes vállalatok létesítése igen-igen lassan halad. Mi ennek az oka? — Hadd hivatkozzam én is Törökországra: tavaly egyetlen esztendő alatt 530 millió dollár működő tőkét importált. Az idén már egy- milliárd dollár működő tőkét importálnak. Mi a sorozatos próbálkozások, jogszabályi lépések ellenére sem tudunk kétszázmillió dollárt össze­hozni. Szerintem alapvetően rossz úton járunk, minden erőfeszítésünk ellenére egy­szerűen nem vagyunk elég vonzóak. A működő tőke importjáról pedig nem sza­bad lemondanunk, mert ez a nemzetközi tapasztalatok szerint is rendkívüli húzó erőt jelent a gazdaság mo­dernizálásában. Vasárnap a kora délutáni órákig az előre jelzett ga- bonaszállítmányok többsé­ge megérkezett a kaposvári átvevőhelyekre: a malomhoz és a Nostrához naponta ösz- szesen ezernégyszáz tonnát vártak a hétvégén, de né­hány helyről nem futottak be a tehergépkocsik. Má­tyás József, a kirendeltség kereskedelmi vezetője el­mondta: feltehetőleg a pén­teki és a szombati éjszakai eső miatt késlekednek a gép­kocsik, de az is lehet, hogy csak a hét elején küldik el a gazdaságok a szállítmá­ny okát. Szombatra és va­sárnapra nyolc helyről je­lezték előre, hogy útnak in­dítják a búzát, de három szövetkezettől nem érkezett meg. Velük hiába próbáltak kapcsolatot teremteni az át­vevők, valószínűleg nem volt akkora készletük a gaz­daságoknak, hogy a beje­lentett mennyiséget el tud­ták volna szállítani, így nem is dolgoztak azokon a he­lyeken. A hétvégén is folyamatos volt az átvétel, csupán reg­gel hat óra tájban kellett sorukra várni a gépkocsik­nak, míg leadhatták a gabo­nát. A Kaposvárra érkező szállítmányokat úgy irányít­ják, hogy sem a malomnál, sem pedig a Nostráná.1 ne torlódjanak a teherkocsik. A kaposvári körzethez tíz átvevőhely tartozik, ezek­ből, a kiskorpád! tárolóból Az Expressz balatonföld- vári szállodájában, a Hotel Fesztiválban nyüzsögnek a vendégek. Wilfried Börnig-Schmidt 43 éves, egy NDK-beli ha­sonló szálloda igazgatóhe­lyettese. — Már kilencedik alka­lommal vagyok Magyaror­szágon, így kissé ismerem a körülményeket. A szállo­dánkban dolgozók és az it­teniek között cserekapcsolat alakult ki. Nekem és csalá­domnak szinte minden tet­szik; egy kivétellel: az árak olyan magasra szöktek, hogy félő: előbb-utóbb a turizmus fogja bánni. Most például a Jugendtourist szervezésében Balatonföldváron egyszerre nyolc csapott tartózkodik. Ha így haliad, jövőre nem tudnak ennyien jönni. Az elhangzottakra gyakran bólint az NDK-ból érkezett fiatal mérnök házaspár: Re­ginaid és Beate Lange. — Az ifjúkcxmmunisták csoportjával érkeztünk tíz napra. A Juventus Szállóban lakunk, s mindennel elége­dettek vagyunk, annak elle­nére, hogy a Fesztivál Hotel impozánsabb. Lipcse környé­és a kaposvári Nostrából ma indul útnak az első ex­port búzaszállítmány a Szov­jetunióba. Pénteken a tévé híradójában láthattuk, hogy a záhonyi átrakókörzet du­gig van a veszteglő vago­nokkal, még a közlekedési miniszter is a határállomás-, na utazott. Mátyus József szerint a MÁV átveszi a vagonokat, nem jelezték, hogy el kellene halasztani a rakodást. A vasút ügyeletese i.s azt a felvilágosítást adta, hogy rendben útnak indít­ják a szerelvényeket a me­gyeszékhely vasútállomásá­ról. Ha az idő is kedvezően alakul — az eső nem hát­kén élünk; többször el akar­tunk már jönni Magyaror­szágira, de csak most sike­rült. Már az első percekben elámultunk a kirakatok bő áruválasztékán, s azóta is csak sajnáljuk, hogy igen kevés pénzt hozhattunk ma­gunkkal. A programok érde­kesek, hasznosak: kirándu­lunk Keszthelyre, Hévízre, áthajózunk Tihanyba. Lát­tunk egy diavetítést a Bala­tonról, és voltunk Kőröshe­gyen a Bacchus borozóban is. Ami nem tetszik: kevés a szaibad strand, szinte min­den talpalatnyi hely be van kerítve a tó körül. Felfogha­tatlan, hogy ez mire jó ... Andreas Fricke 27 éves, a 41 tagú rostocki csoport ve­zetője: — Akik először érkeztek a Balatonhoz, nagyon csodál­koznak a szűk partrészen, s furcsa nekik az is, hogy a parttól igen sokat kell gya­logolni a mély vízig. Ráadá­sul a víz nekünk túl meleg a 16—17 fokos tengerhez ké­pest. Csoportunk magánhá- zákban alszik; a háziakkal közvetlenebb kapcsolatot tu­dunk kialakítani, jobban ráltatja a betakarítást —. akkor a hét közepére vé geznek a learatott búza be­szállításával. A siófoki obszervatórium adatai szerint pénteken 5.4 milliméter eső esett, de sok helyütt ■ volt zápor ás ziva­tar is. Ez azt jelenti, hogy a Siófokon mért csapadék többszöröse is áztathatta ná hol a földeket. Tegnap — az esőt követő kényszerpihenő után — is­mét munkához láttak a me­gyében a kombájnok. Sür­gős a munkájuk, mert a ká­nikula gyorsan érlelte a ka­megismerjük az itt lakókat, barátságokat köthetünk. Az étel ízletes, csak az a szo­katlan, hogy vacsorára is meleg ételt kapunk. Ügy tudjuk, hogy Magyarországon igen sok zöldség, gyümölcs terem: akkor az étkezéshez miért nem adnak több zöld­ségét és gyümölcsöt? Néhá- nyan segítettünk egy itteni dolgozónak meggyet szüre­telni. Megvendégelt bennün­ket, s munkánkért még pénzt is kaptunk: jó hangulatú nap volt. Itt, a Hotel Fesztivál kitűnő strandján miért nem biztosítanak elég mozgási lehetőséget a vendégeknek? Többször 'jártam már itt, s eltűntök a fűről a labdarú­gókapuk, s nincs röplabdá- ’ zásra sem lehetőség. Az em­berek csak tespednek, hever­nek a napon, ahelyett, hogy aktív pihenéssel is fölfrissí­tenék magukat. Van ugyan a betonos kispálya és a mű­anyag teniszpálya, de ahhoz be kell öltözni, föl kell ké­szülni, nem lehet csak úgy mezítláb mozogni. Sigrun Lindner 32 éves, az ifjúsági szövetségben dolgo­zik. — A repülőtérről busszá! érkeztünk; jő lett volna, ha Budapest és Földvár között az idegenvezető bemutatta volna egy kicsit Magyaror­szágot! Sigrun Lindner mellett két fiatal fiú ül. — Kedvesek, közvetlenek az emberek — mondják. — Impozáns az árubőság, de drágaság van. Ügy látjuk, hogy túl sok az ember a Ba­latonnál, ennyit nem bírhat el a tó. Öve John Nielsen Dániá­ból érkezett. Nyugdíjas ti­pográfus, és német, illetve angol nyelvű tolmácsolást i,s vállal. Másodszor van Ma­gyarországon. Tagja egy, a környezetvédelemért és a Keleti-tenger békéjéért küz­dő szervezetnek. — Rendkívül pompás eb­ben a nyári időben a Bala­ton, szívesen úszkálok ben­ne. Én úgy látom, hogy nem a víz szennyezett, inkább a fürdőzők keverik föl az isza­pot. Sokszínűek a program­jaink. Fő célunk a pihenés, ás ennek a környezet ragyo­góan megfelel. Zifa Zvarikova mérnök közgazdász Pozsonyból. Nyá­ron a csehszlovák utazási iroda földvári megbízottja: — Már a harmadik nyarat töltöm a Balatonnál. Uta­saink általában elégedettek a vendéglátássail, különösen, ha jó az idő. Ami nekünk is gond: egyre drágább a Bala­ton. Ennyi pénzért más tá­jakra, országokba is el lehet jutni. Ráadásul a csehszlová­kok is csak kevés pénzt vált­hatnák be, így szinte rá­kényszerülnek a „feketézás- re”. Az árubőség csábító. A siófóki és a fonyódi piacra is ellátogatnak a legtöbben, ott pedig alig lehet „meg­úszni” vásárlás nélkül. Gyarmati László Marcali javaslatok a pártmunka megújításáról Tixennégy vélemény a nyíltságról MÁTÓL EXPORTRA IS Folyamatos az átvétel és a rakodás Eső után újra megindultak a kombájnok

Next

/
Thumbnails
Contents