Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
1988. július 16., 'szombat 5 Negyven év lépcsőfokai — Sok idős él a körzetéHajszálgyökerek Körorvos titulusát nemcsak az újabb elnevezés módosította, hanem — dr. Kollár Lajos szerint — a feladatuk is megváltozott az elmúlt negyven év alatt. — Pályám elején a gyógyítómunka együtt járt egyféle lelkipásztori tevékenységgel, aztán már hivatalnok is lettem. Négy emeletnyi lépcsőn jutottam föl hozzá a Petőfi utcai lakásába: úgy éreztem, ezek a lépcsők jelképesek is, kifejezik azt az utat, amiért a kaposvári Semmelweis-ün- nepségen a .negyvenéves szolgálatát ismerte el a városi tanács egészségügyi osztálya. Napjában most is legalább háromszor járja meg a körzeti orvos ezt a lépcsősort, nem számolom hozzá, hogy ha beteghez hívják a Kisfaludy utcába és a Buzsáki utcába, vagy a Zaranyi-lakóte- lepre illetve a Munkásőr sorra, akkor még hányszor feszül neki a korlátnak. A halk szavú körzeti orvost Segesden ismertem meg néhány esztendeje. — Alsósegesden születtem. Apám hétholdas földműves volt. Minden hónapban meglátogatom szüleim sírját, néhány rokonommal találkozom még, a barátokkal. Kiderítették azt is a családfámról, hogy őseim már az 1800- as évek elején itt telepedtek le. Tudja, minden ember életének középpontja a szülőhely. Dr. Kollár Lajos a csurgói gimnáziumból került a pesti egyetem orvosi karára. — Az előzetes felvételi vizsga ismeretlen volt. Az érettségivel olyan alapműveltséget szereztünk, hogy minden nehézség nélkül olvastunk latint, német és angol nyelvű szakkönyveket, folyóiratokat. A háború közbeszólt: 1945 őszén folytatta az egyetemet, 1948. május 29-én vette át az orvosi diplomát. Kaposvárra kérte felvételét a kórház szülészeti osztályára, ahol helye ugyan lett volna, de fizetség, koszt, kvártély nem. Jobb ajánlatot választott Szigetváron. — Doktor úr, abban az időben Szigetvár még Somogyhoz tartozott, tehát nem tekinthetjük kitérőnek orvosi pályájának első állomását, ám azt igen, hogy otthagyta Mezőcsokonyát és Kőszegre ment dolgozni. Igaz, utána visszatért Somogyba, a szülőmegyéjébe. — Kőszeg? Nagyon jó eredményeket értek el a Vas megyei kollégák a csecsemőhalálozás csökkentése terén. Érdekelt, hogyan csinálják. Ezért mentem át Vasba. — És milyen tapasztalattal tért onnan haza? — A szervezésen múlott — tette hozzá szűkszavúan, érezhető tapintattal, hogy múltjában se sértsen meg senkit. — A falusi körzeti orvosból városi körzeti orvos lett. A körorvosi munka pedig szakosodott, ön csupán a körzet felnőtt betegeivel foglalkozik. — Az egész világon az a tendencia, hogy az orvosi munka, specializálódik. — A házi orvos? — Ideális, de sajnos nem ez a fejlődés iránya jelenleg. — Milyen a körzetének egészségügyi állapota? — Átlagos. Olyan, mint a többi körzetben lakóké. Sok a panasz az idegességre, nyáron a vírusos fertőzések gyarapodására lehet számítani, az idős korúak sajátos gondjaival pedig naponta találkozom. ben ? — Az átlagosnál nem többen, de egyre több közülük, aki elhagyatottan él. — A szociális gondozás mennyiben segíti a munkáját? — Többet kell tenni e téren is. Dr. Kollár Lajos nehezen vállalta ezt a beszélgetést. Felesége segített abban, hogy fölfedezzem gazdag könyvtárát. Külföldi folyóiratokat szemléz az Orvosi Hetilap számára, német és angol nyelvű közléseket mutat be magyar kollégáinak. Több írógép van az íróasztala környékén. Gyarapodó szak- könyvtárából ha csak egy kötet is hiányzik, nyomban észreveszi, ám nem tűnnek el azok, csupán fia veszi kezébe. Négy gyereke közül az egyik már x>rvos, a másik jövőre végez. A másik kettő? Tanítónő, illetve biológus-mérnök. — Két unokám van, és várjuk a harmadikat is ... Dr. Kollár Lajos hamarosan nyugdíjba vonul. Az unokák örülnek majd a nagypapának, akinek annyi ideje lesz! A betegék, akik ismerik, bíztak benne, ősztől már új arccal ismerkednek. — Az adózás miatt otthon sem fogok rendelni — mondta. Száznegyvenöt éve született Fodor József Fodor József egy Somogy megyei kis faludban, Lakó- csán született, 1843 július 16-án. Gyermekkorát is itt töltötte. A középiskolát Pécsett végezte, majd az orvosi pályát választva előbb Bécsben, később a pesti egyetemen folytatta tanulmányait. Mint orvos, már fiatalon a népegészségügy felé fordult. Még csak 22 éves volt, amikor 1065-ben az orvosdoktori, egy évvel később a sebészdoktori, szemész- és szülészmesteri ; oklevelet is megszerezte. Közben tudományos munkákat írt a népet fenyegető és pusztító járványos betegségekről, így a hastífuszról és a himlőjárvány leküzdéséről. Beutazta Európát, mindent személyesen akart látni. Kiváló társával, Marhusovszky Lajossal együtt 1885-ben vetette fel azt a gondolatot, hogy az iskolákba zsúfolt gyermekek egészségéről gondoskodni kell; ők teremtették meg a modern iskolaorvosi hálózat alapjait. Nemzetközileg komoly tudományos rangot vívott ki magának; 1891-ben a Can- bridgei Egyetem is díszdoktorrá avatta. A pesti egyetemen 27 évig tanított. Harcolt ia közegészségügyért, de haladó reformgondolataiból a hivatalos vezetés közönye miatt csak keveset tudott megvalósítani. A korabeli jegyzőkönyvekben rögzített gondolatai a ma nemzedékének is intő jelként szolgálnák. 4901. március 20-án halt meg, 58 éves korában, egy életen keresztül szolgálva alázattal a tudományt. Nevét nagy betűkkel kell beírni a magyar orvostörténet aranykönyvébe. Bronzszobrát Lakócsán a művelődési ház előtt láthatjuk, emléktábla jelzi nagyságát a Lákócsai Községi Közös Tanács bejáratánál. Az 1985-ös felvételt Hajszálgyökerek címmel tegnapelőtt sugározta a Kossuth adó. Á műsorban elhangzottak javarészt ma is . időszerűek, sőt, épp napijainkban igyekszünk újra úgy áttekinteni múltbéli és jelen történelmünket, hagy épülhessünk belőle. Az csupán véletlen lehetett, hogy a csütörtök ^ esti említett műsor után — amely a francia—magyar kapcsolatokat tárgyalta . — ördögi) Csilla összeállításában, a tudományok és a tudománypolitika ötvenes évekbeli - állapotát villantották föl a beszélgetés részvevői Elek László és Lukácsi Béla sorozatában. A régészet, az archeológia is csaknem a napi politika, szolgálatára rendeltetett — idézték a kor tanúi, akik a- tudomány mellett törték lándzsát, .fölismerve. ;; hegy a tudomány nem eshet a torzulások áldozatául ils hogy milyen kivételes lehetőségei Voltak a régészetnek 1952-ben, 1953ban, arról is képet kaptunk. Mai szemmel csak irigykedhetnek a régészek, hogy milyen élénk volt a publikáció Magyarországon és milyen jelentős támogatásban részesültek a múlt kutatói, a régészek. Élénk, eleven belső élet jellemezte tehát a magyar archeológiát, amely európai rangra vitte ezt a nagyon fontos tudományt. Magyarország és Európa. Magyarország és Franciaország. Mi somogyiak is tudjuk, hogy milyen fontos hajszálgyökerek vezetnek megyénkben is a magyar— francia kapcsolatok terén. GondoLjunk csak a somogy- vári bencés apátságra, amely megalapításának közelgő kilencszázadik évfordulójára máris megkezdődtek az előkészületek. Az alapítás a magyar—francia kapcsolatok szép példája, de ahogy a Hajszálgyökerek című műsor szereplői elmondták, a további századokban is kiemelkedő szerepe volt ennek a kapcsolatnak a magyar külltúrá európai ötvöződésében. Napjaink kapcsolat- rendszerét dr. Köpeczi Béla akadémikus (a nyilatkozata idején még művelődési miniszter), a magyar—francia kapcsolatok jeles kutatója, a sok irányban terjeszkedő hajszálgyökerek között említette a tudományt, azon belül elsősorban a szoóioló- gusok, közgazdászok és a történészek felélénkült érdeklődését a szocialista Magyarország mai törekvései iránt. S e? a figyelem korántsem csak a franciákat jellemzi — fűzhetjük hozzá. Mily en képet kapnak rólunk például a franciák? Igaza van Köpeczi,nők : olyant, amilyent mi magunk alkotunk magunkról. Valódi értékeinkkel törhetünk csak utat magúnknak Európában, hogy találkozzunk más nemzetek törekvéseivel. Megszólalt a műsorban a világhírű, magyar szárma- zású Pierre Székely szobrászművész is, aki ugyan mesterének az eróziót tartja — jelen esetben itt a kife jezés azt jelenti, hogy a természet formáló ereje ihleti - a művészt különleges szobrainak elkészítésében —. ám ő maga épít és nem rombol; A művészetről kifejtett véleményével, azt hiszem, mindenki boldogan egyetért, hiszen álláspontja: az örök művészet nemzetközi. Ahogy Pierre Székely mondta: a művészet ozmózis — átáramlás a népek között. A műsor fölidézte Ady Párizsát is: Párizs, Párizs, mindjárt itt lesz... — lelkendezett a költő, ám mai poétatársa, Juhász Ferenc más szemmel nézi a magyar—francia irodalmi kapcsolatokat. Ugyan Párizs csak egy van, de ma már — ,s ez vitathatatlan — nem tölti be a század eleji vezető szerepét a művészetekben a francia főváros, számunkra mégis fontos, hogy a magyar művészetet megismerje Eu-rópa, akár Párizson, akár Rómán át. Ebben kell többet tenni — fejezte ki álláspontját Juhász. Azzal is egyetértünk, hogy csakis a jó művészetet fogadják be, nemcsak Párizsban, de bárhol a világon. A magyar művészeknek magyar művészetet kell művelniük magas színvonalon, hogy bekapcsolódhassunk Európa vérkeringésébe. Csütörtökön, Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából sugározta a műsort a Magyar Rádió. Korányi Barna Horányi Barna KEDDTŐL: INTERPOPFESZTIVÄL SIÓFOKON Két év után újra a hazai könnyűzenei élet középpontjába kerül Siófok. A második Interpopfésztivál mezőnyében összesen negyven együttes és szólista mutatja be produkcióját a szabadtéri színpadon. Érkezik előadó a szomszédos országokból, de távolabbról: az Egyesült Államokból, Norvégiából, Svédországból, Hollandiából, az NSZK-ból sőt a „rock hazájából” Angliából lis. Az Interpopfeszfivált a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti. Kedden és csütörtökön este lesznek az elődöntőik, a • döntőt szombat este rendezik. Rossz idő esetén a programokat a következő napon mutatják be az együttesek és a szólisták. Saját erőből Kollégium épül Szőcsénypusztán Szőcsénypusztán, az erdészeti és szakmunkásképző udvarán a másodéves tanulók társadalmi munkában, egy hatvanszemélyes kollégiumot építenek. Az új diákszállás egy régi cselédház alapjaira épül: nem bontják le a még használható falakat sem, így hamarabb és valamivel kevesebb pénzből tudják elvégezni a munkát. Kis Vince, az intézmény igazgatója elmondta: a tanulók társadalmi munkáján kívül jelentős segítséget kapnak a marcali erdészettől, a barcsi Unitech Ipari Szövetkezettől, a spmogy- sámsoni Marót Völgye Tsz- től is. Segít a Sefag, és anyagilag hozzájárul a kivitelézéshez a balatoníelví- déki, a kisalföldi és a vértesi erdőgazdaság. Az új létesítmény — a terep kívánja így — az északi oldalon egy-, a másikon kétszintes lesz. A 15 millió forintos költségvetésben szerepel már a központi fűtés, valamint egy klubhelyiség kialakítása is. A szobák három-, illetve kétágyasak lesznek. A tervek szerint az idén befejezik a munkát úgy, hogy az egyszintes részbe már szeptemberben beköltözhetnek a lakók. Újdonság még a szakközépiskolában, hogy ezzel nem ér majd véget az intézmény csinosítása, bővítése. A közeljövő terveiben egy futópálya létesítése szerepel, ennek építése azonban csak a kollégium elkészülte után k.ezdődhet meg. KIÁLLÍTÁS BOGLÁRLELLÉN Csikszerrtmihályi Róbert szobrászművész alkotásaiból rendeztek elsőként kiállítást Boglátilellén a kápolnákban. A nyári kiállítássorozatot megnyitó tárlat sok érdeklődőt vonzott.
