Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
2 Somogyi Néplap 1988. július 1., péntek Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) egyaránt szerepelnek íorrás- bővítőek — erőműépítés, energiaimport —, s az eddiginél sokkal nagyobb súly- lÿal fogyasztást csökkentőek is. Az igények azonban gyorsabban növekednek, mint a megtakarításaink, ezért az energiatermelés növelésére is intézkednünk kell. Eldöntendő kérdés, hogy a jövőben milyen energiahordozóra építsünk. A hazai kőolaj- és földgázkitermelés már nem növelhető, sőt — távlatilag — számolnunk kell a lelőhelyek fokozatos kimerülésével. A szénvagyonnak csak a gazdaságosan kitermelhető részével számolunk. Hasznosítható vízi energiánk nem számottevő. Az atomenergiát ezért a jövőben is fel kell használnunk villamosener- gia-termelésre. Am még a paksi erőmű tervezett 2x1000 megawattos bővítésével is csak részben fedezhetjük az igények növekedését. Emiatt hazánk energiaellátásában a jövőben is igen nagy szerepe lesz az energiahordozók és az energia importjának. A vaskohászat, nemcsak mint létfontosságú szakma, de mint az egyik legnagyobb energiafogyasztó, s mint nehéz helyzetű vállalatokkal küszködő szakterület is, megkülönböztetett figyelmet igényel. Több éves vita után ez év elején megszületett a döntés: a folyamatos támogatást itt is le kell építeni! 1991-től kizárólag a jövedelmező tevékenységek folytathatók, csak az önmagukat eltartani, fejleszteni képes vállalatok maradhatnak életben. Az elektronikáról és a személygépkocsi-gyártásról külön is szólt a, miniszter. Elmondta: az elektronika szinte minden területen meghatározza a versenyképességet; előnyeivel ma már döntően befolyásolja az élet minőségét. A magyar társadalom sem térhet ki az elektronika vívmányainak széles körű alkalmazása és az ennek érdekében végrehajtandó szerkezetátalakítási feladatok elől. v — Döntő az ipar szempontjából, hogy a hazai igények a jelenlegi szűkös viszonyok ellenére — a postai távközlés 1986 óta kiemelt fejlesztése révén, s a lakosság elektronikai cikkek iránti állandósult magas kereslete miatt — nagyok és nö- vekvőek, az iparnak jelentős hazai piacot, ezáltal nem mellőzhető fejlődési lehetőséget nyújtanak. Hasonló megfontolásból került ismét előtérbe a személygépkocsi-gyártás fejlesztése. A lakossági igények mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából jelentősek, növekvőek; még sok évig kielégíthetetlenek lesznek, így e téren is jelentős a hazai piac szerepe. Emellett a korszerű személy- gépkocsik gyártása a technológiát fejlődésre készteti, a termelésszervezést kemény próbára teszi. Viszont szinte minden ipari szakma számára lehetőséget ad a fejlődést elősegítő módon a beszállításra, a részvételre. Ezért a személygépkocsi-gyártás — ha gazdaságosan megvalósítható — a szerkezetátalakítás és (az elektronikával együtt) az egész ipar háttériparának a fejlesztése szempontjából is jelentős és előnyös lehet. Az ipari miniszter foglalkoztatási gondjainkat elemezve megállapította, hogy azokat nemcsak a veszteséges termelés felszámolása okozza. Ha ezen túljutunk, a technikai forradalom vé- gigvitele és a gazdasági hatékonyságnak a fejlett ipari országokéhoz közelítése még rohamosabban fogja csökkenteni az ipar létszámigényét. Ugyanakkor az egyre kisebb létszámon belül erőteljesen megnövekszik a felkészült mérnökök, szakértők, szakmunkások aránya, s ennél nagyobb mértékben csökken a betanított és segédmunkásoké. — A szerkezetátalakítás másik olyan következménye, amelynek kezelése kormányzati irányítást is igényel, az iparnak a környezetre gyakorolt hatása. Fel kell ismernünk, hogy a környezet- védelem leghatásosabb és egyben viszonylag legolcsóbb módja a megelőzés: olyan technológiák alkalmazása, amelyek nem veszélyesek. Amennyiben esetleg a •veszélyt rejtő technológiák igénybevétele mégis elkerülhetetlen, előre-meg kell tervezni a biztonságos védelmet is, mint ahogyan arra a Paksi Aatomerőmű korszerű technológiája is jó példát mutat. Ezt értjük a környezetgazdálkodás új fogalma alatt. Berecz Frigyes ezután arról szólt, hogy szükségessé vált egy új, az ipar fejlődését és a szerkezetváltást jobban elősegítő gazdaságpolitikának a kidolgozása. Egy új gazdaságpolitika kidolgozását szűk térre korlátozza az a tény, hogy a kizárólag pénzügyi szigorításokkal hatni akaró, csak rövid távú eredményre törekvő gazdaságirányítás tehetőségei elfogytak. Másrészt viszont be kell látni: ma éppen a súlyos egyensúlyhiány miatt nincs arra lehetőségünk, hogy széles körben lehetővé tegyük a termelés élénkítését, a fejlesztés forrásainak bővítését, az import, a devizához jutás felszabadítását, egyszóval, hogy teljes mértékben liberalizáljuk á gazdaságot. Gazdaságunkban bizonyos Gágyor Pá! (budapesti képviselő), bizottsági előadó elmondotta, hogy a magyar gazdaságban 1957 óta napirenden van az ipar szerkezetátalakítása. A folyamat azonban igen nehezen halad. A következmény: az elmúlt másfél évtized során elszenvedett cserearány-veszteségek Magyarország II. világháborús anyagi veszteségeivel mérhetők össze. Ennek csak részben oka a nemzetközi környezet változása. Hangsúllyal szólt arról, hogy a szerkezetátalakítás egyik kulcseleme a képzés, az oktatás, az átképzés. Az utóbbi esztendőkben a különféle erőforrások fontossági sorrendjében előtérbe került a tudás, az ismeret, illetve ennek hordozója, a magasan kvalifikált szakember. Ebből kiindulva nem viselhető el, hogy hazánkban százezer lakosra alig ezer egyetemi és főiskolai hallgató jut, míg más, hozzánk hasonló fejlettségű országokban számuk meghaladja a 2500- at. Az ipari bizottság és a témát megtárgyaló többi parlamenti bizottság is támogatja az ipar szerkezetátalakítására előterjesztett programot — mondotta a bizottsági előadó, végezetül javasolta: a témakör népgazdasági fontosságára való tekintettel a parlament kérje fel az ipari minisztert, hogy rendszeresen, évente egy alkalommal számoljon be az ipari bizottságnak a szerkezetváltás helyzetéről, és szükség szerint erről'az ipari bizottság az Országgyűlést is tájékoztassa. Zsidei Istvánné (Heves megyei képviselő) a recski ércbánya legutóbbi 21 évének történetére utalva kifogásolta a döntési mechanizmus gyakorlatát, a halogató, a kockázatot nem vállaló bizonytalankodást. Elmondotta, véleménye szerint jelentős nemzeti kincsről van szó, amely a világ rézérckészletének 1,5 százaléka, s egyenértékű a hazai bauxit- vagyonnal. Varga Gyula (Szabolcs- Szatmár megye) sürgette a kormányt, hogy a lemaradó térségek felzárkóztatására rövid időn belül dolgozzon ki megfelelő koncepciót. Kovács Mátyás (Komárom megye) javasolta, hogy készüljön tételes elszámolás ármértékig már közvetlenül érvényesülnek a piac törvényei, viszont más piaci hatásokra a szabályozórendszer csak késve, torzítva válaszol, s egyes tevékenységeket a kormány továbbra is közvetlenül kénytelen irányítani. Továbbra i’s helyes és követendő cél ; minél előbb ki kell alakulnia egy olyan gazdasági környezetnek, amelyben a termelés eredménye csak a tőkeforgatás hatékonyságától, azaz a tudástól, tapasztalattól, szorgalomtól és ügyességtől függ. Ám a támogatás-leépítés összes következményét a társadalom nem képes együk napról a másikra vállalni. A gazdaság kiszámíthatóvá s a jövő tervezhetővé tételét már több alkalommal is megígértük a gazdálkodóknak, de eddig csak nagyon ' kevés történt ez ügyben. Ezért nyíltan az attól való aggodalmunk a felelős, hogy a vállalatok biztonságosabb fejlődéséért a költségvetés még nagyobb hiányával kell megfizetnünk. Ebből a félelemszülte bűvös körből csak akkor lehet kitörni, ha belátjuk: a magát biztonságban érző vállalat nyeresége — és így adóbefizetése — gyorsabban fog nőni, meVt nem lesz teljesítmény-visszatartásra kényszerítve. Ha vállaljuk a kockázatot — ami igazán nem nagy—, hogy kezdetben legalább az előbb meghatározott követelményeknek megfelelő vállalatok számára több évre ról: a bányászatban és másutt elhibázott beruházások hogyan terhelték meg a népgazdaságot. Dudla József (Borsod-Aba- új-Zemplén megye) hangsúlyozta: a megújulás mindenekelőtt a kezdeményező szellemű embereken múlik, ezért a leghatékonyabb befektetés a személyi feltételek javítása. A szakszerű, igényes munkát a legkicsiszol- tabb központi program, a több pénz sem pótolhatja. Csongrádi Csaba (Heves megye) egyik természeti kincsünk, az ország lignitva- gyonának sokrétű hasznosítási lehetőségeire hívta fel képviselőtársai, valamint a kormány figyelmét. Sziráki András (Szolnok megye) javasolta, hogy a szerkezetváltást ne központi csomagtervek alapján szervezze meg a kormányzat. A kiemelt vállalati kör kiválasztásánál az legyen a döntő szempont, hogy termékeik már most versenyképesek-e, s milyen exportpiacokkal rendelkeznek. Az ipar szerkezetátalakításának központi kérdése a minőség. Ha ma Magyarországon ezt megvizsgáljuk, lehangoló a kép. A magyar népgazdaság térvesztése a viiláigpiaconi és a cserearány- veszteség szemléletesen mutatja a magyar munka leértékelődését. Iparunk döntően tömegigényeket kielégítő termékeket állít éllő, s ezek elsősorban a hazai és a szocialista piacokon értékesíthetők. A jóval nagyobb garantáljuk a kedvezőbb feltételeket, akkor e szűk kör növekvő teljesítményével a gazdaság egésze is kimozdítható lesz stagnáló helyzetéből. A szocialista országokkal is tovább akarjuk erősíteni kapcsolatainkat, mert ez mind a magyar ipari termékek értékesítése, mind a számunkra fontos szocialista ipari termékek behozatala szempontjából döntően fontos. A kapcsolatok modernizálásának a vállalatok közvetlen kereskedelmi forgalmát, fizetési kötelezettségeik pénzbeni elszámolását, s a különféle társulásokat is lehetővé kell tennie. Berecz Frigyes szólt az emberi tényezők jelentőségéről a szerkezetátalakításban, s ennek során végezetül kiemelte: — Tárgyilagosságra van szükség, s arra a meggyőződésre, hogy a szerkezetátalakítás feladata -a mi dolgozóink képességeinek teljes kifejtésével megoldható, ’s helyzetünk ezúton ismét jobbra fordítható. Ezáltal megnyitható az út egy olyan fejlődési pálya előtt, ame: lyen végigjárva felzárkózhatunk a fejlett gazdaságú országok sorába. , Több mint egymillióén dolgoznak az iparban. Tudják, hogy munkájuk sikerétől döntően függ az egész társadalom boldogulása és ezért érzik felelősségüket. Az ipar viszont csak a társadalom egészének megértő segítségével lehet sikeres. Elgondolásaival, eltökéltségével ezt à cselekvő közreműködést, támogató egyetértést szeretné elnyerni. Biacs Péter (budapesti képviselő) támogatta azt a korábban már megfogalmazott javaslatot, hogy az Ország- gyűlés az ipari miniszter előterjesztésében alkosson innovációs törvényt. Kiss Dezső (BorsodAba- új-Zemplén megye) felhívta a figyelmet arra, hogy — mivel a bányavállalatok magatartását a termelési költ- ségszint által meghatározott gazdaságosság szabja meg — a széntermelés nagymérvű visszaesése ellátási konfliktusok forrása lehet. Bodorné Danka Márta (Bács-Kiskun megye) indítványozta: a kormány kötelezzen minden közigazgatási egységet, hogy. dolgozzon ki reális, adott esetben ténylegesen végrehajtható terveket az esetlegesen felszabaduló munkaerő lekötésére. Ezután Reidl János Somogy megyei képviselő, a Videoton Tabi Gyáregységének meó-csoportvezetője kapott szót. igényű termékeik fokozatosain leértékelődnek, nemegyszer ki is szorulnak. Ha az exporttermékek minőségét továbbra' is a jelenlegi színvonalon tartjuk, akkor a világkereskedelemben való részesedésünk tovább fog csökkenni. Nem vagyunk képesek biztosítani a gyors gyártmány cserélődést, a ■ stabil kivitelezési minőséget, a mégfelelő szervizet, a termék minőségének, küllemének megőrzését megfelelő csomagolással. Termékszer kezet-válltásu n k lassú ütemére utal', hogy az állami ipar értékesítésében az új és korszerűsített termékek aránya az utóbbi években nem éri el az 5 százalékot. A termékek több miint 90 százaléka változatlan formában készül. Riasztó, hogy a minőségellenőrző intézetek megállapítása szerint az új gyártmányoknak csak 60—70 százaléka felel meg a hazai előír ásóiknak. (Folytatás a 3. oldalon.) Vita az ipar átalakításának feladatairól REIDL JÁNOS FELSZÓLALÁSA Károkat okoz a gyenge minőség Folytatódik az SZKP 19. értekezlete Gorbacsov a tanácsokról A demokratizálás sarkköve a tanácsok életerős, néphatalmi szervként való újjászületése, úgy, hogy e tanácsok az új választási rendszer alapján jönnének létre, és a lehető legteljesebb mértékben garantálnák a társadalmunkban meglevő sokszínű érdekek kifejeződését — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a párt 19. országos értekezletén az általa vezetett határozat-előkészítő bizottság tagjainak kérésére szólalt fel, hogy tisztázzon bizonyos nézeteltérést, amely a küldöttek körében annak a javaslatnak a kapcsán alakult ki, hogy a pártszervek titkárait ajánlják a helyi tanácsok elnöki posztjára. Az átalakítás stratégiai vonalából kell kiindulni — hangsúlyozta. — Nem az apparátus, nem a szovjet politikai rendszer valamilyen láncszeme, hanem a nép az, amelynek meghatározó forradalmi szerepet kell játszania. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy az országban forradalmi kitartást követelő, hatalmas munka folyik, majd hozzátette, hogy az győz, aki kitartó. . A tanácsok hatalmának újjászületéséhez elsősorban az irányt kell meghatározni, a politikai vonalat kell kidolgozni. Mint mondta, ma a tanácsdk a nép képviselőiből álló szervként saját végrehajtó bizottságaik alárendeltjei. Olyan tanácsot kell újrateremteni, amely az embereket képviseli, s meg kell adni nekik azokat a jogokat, amelyek révén a tanácsok hatalma válik minden egyéb hatalom forrásává. Ahhoz, hogy a tanács működése beinduljon, a tanács tekintélyét a pártéval kell megerősíteni. Sem a nép, sem" a világ előtt nincs szégyenkeznivalónk — szögezte le Gorbacsov. — Hatalmon lévő párt vagyunk, s a világon mindenütt a hatalmon lévő párt alakítja meg a kormányt, alakítja ki a végrehajtó hatalmat minden szinten. A hatalmat gyakorló párt szerepéről nem mondunk le. Sőt, meg akarjuk erősíteni. Érezzük növekvő felelősségünket az átalakítás jelenlegi szakaszában. így most arról van szó, hogy a párt tekintélyével megerősítsük a tanácsok teljhatalmát. A konferencia által rögzítendő új követelmények szerint a párttitkárokat minden szinten titkosan választják feieg két-három vagy még több jelölt közül. Következésképpen a pártvezető kiállja a demokrácia próbáját, s csak ezután ajánlják a tanácsi vezető tisztére — fejezte be Gorbacsov. Grósz Károly fogadta Kari Blochát Grósz Károly,' a Miniszter- tanács . elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Kari Blechát, az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth István belügyminiszter, jelen volt Franz Schmid, Ausztria budapesti nagykövete. Parafálták hazánk és az EGK együttműködési egyezményét Brüsszelben eredményesen befejeződtek az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország tárgyalásai, és parafálták az EGK és Magyarország között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt. Magyarország kész a diplomáciai kapcsolatok felvételére a nyugat-európai közösséggel. Az EGK és Magyarország között még tavaly elkezdődött hivatalos tárgyalások e héten Brüsszelben folytatódtak újabb fordulóval, és eredményesen be is fejeződtek. A megtárgyalt és közös egyetértéssel kialakított kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény értelmében : — Az EGK záros határidőn belül feloldja a kereskedelmi áruforgalom még érvényben lévő mennyiségi korlátozásait és Magyarország számára azonos kereskedelmi elbánást biztosít a GATT minden más tagjával. — Az EGK megerősíti: elismeri Magyarország GATT- tagságából eredő jogait minden egyéb tekintetben is. — Az egyezmény további tárgyalásokat irányoz elő arról, hogy a két fél a kölcsönösség alapján kedvezményeket nyújt egymásnak a mezőgazdasági termékek kereskedelmében, továbbá arról, hogy egyes ipari termé- • kéknél kölcsönös vámcsökkentéseket hajtanak végre. — A kereskedelem szabályozásán túl az egyezmény kiterjed a gazdasági és ipari együttműködésre is. Bátorítja a kooperációs'kapcsolatok kialakítását, vegyes vállalatok létesítését, a szabadalmi megállapodásokat, és a kapcsolatok egyéb korszerű formáit, a műszaki-tudományos együttműködést. Felvázolja ezek területeit: ipar, bányászat, mezőgazdaság, tudományos kutatás, energetika, idegenforgalom, szállítmányozás, környezet- védelem. — A felek intézkedéseket tesznek, hogy megkönnyítsék a kereskedelem és az üzleti élet gyakorlati feltételeit a hátrányos megkülönböztetésektől való mentesség és a kölcsönösség alapján. — Vegyes bizottságot hoznak létre, amely rendszeresen áttekinti az egyezmény végrehajtását, javaslatokat tesz az együttműködés továbbfejlesztésére, az esetleges nehézségek elhárítására. Az egyezményt csütörtökön az EGK brüsszeli központjában parafálták.
