Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 156. sióm Ara: 1,80 Ft ___ __________. ___________________1988. július 1., péntek T anácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap Villányi Miklós pénzügyminiszter az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, b Miniszter- tanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. Villányi Miklós vitazárója A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külkereskedelmi mérleg, a nem rubel elszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat macáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költség- vetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a parlamentnek és a társadalmi szerveknek a ' támogatását is. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási ár- kiegészítések torzulásának, megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottab- , ban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Meg- vizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, iletőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúly- hiányt. Azt is mérlegelni kell, hogy a 'vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adúnk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyenek a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodjanak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményvisz- szatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfo- , gó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a parlament elé terjeszti. A. továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. A kormány nyitott e kérdés páriamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállí- •tását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek hazai gazdasági következményei és a nemzetközi szerződés megsértéséből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád megye) : kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A , képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megr oldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. A költségvetés elfogadására szavaz az Országgyűlés ként tudunk hatékonyabban beépülni a világgazdaságba, hogyan kapcsoljuk fejlődésünket a másokéhoz, s hogyan tudunk érdekeltséget kelteni abban, hogy velünk a kölcsönös előnyök alapján az ediginél jóval nagyobb arányban működjenek együtt. Sorsdöntő, hogy az egyszerű kereskedelmi áruforgalmi kapcsolatok mellett egyre nagyobbra növeljük a szellemi termékek, az ismeret és a tapasztalat behozatalát. A siker továbbá azon múlik, miként változtatjuk meg fejlesztéspolitikánkat, s az annak fontos részét képező beruházáspolitikát. A továbbiakban mind a kettőt alá kell rendelnünk a befektetéspolitikának, amelynek a fejlesztés, a beruházás csak egyik — de nem kizárólagos, nem is mindig a legcélrave- • zetőbb — lehetősége, s amelynek sikerességét a szocialista gazdaságban is a rövid megtérülési idő és a magas megtérülési arány jellemzi. * • y Az ipari szerkezetváltás t ma már nem gyáróriások építését jelenti, hanem a meglévők generációs megújítását, többnyire a létszám és a létesítményméretek csökkenése mellett; továbbá a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a piaci munka ismeretanyagának és eszköz- rendszerének gyökeres átalakítását. Ennek pedig előfeltétele az ismeretek mélyreható átformálása és a tu- dás^int gyors, jelentős növelése. A befektetés lehetőségei között ezért első helyre kell sorolnunk az oktatást. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségéről szólt. Mint mondotta: ma már 2010-ig . tekintünk előre, mert az energiamérleget befolyásoló intézkedések kidolgozásához és végrehajtásáhóz hosszú idő szükséges. Ezek között (Folytatás a 2. oldalon.jy Berecz Frigyes bevezetőben emlékeztette a képviselőket, hogy a kormány tavaly elfogadott munkaprogramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati teljesítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további 50 százalékuk számottevő támogatás nélkül is elboldogul, a fennmaradó 35 százalékot kisebb-nagyobb mértékben támogatni kell. Ez utóbbiak körén belül kialakult az évek óta veszteséges, egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő vállalatok csoportja, amelyhez 1987-ben öt nagy, csaknem ötven közepes és kisvállalat tartozott. Együttes éves veszteségük meghaladta a 2 milliárd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 százalékát. A különféle költségvetési támogatások összege az Ipari Minisztérium által felügyelt iparban a 195 milliárd forintos befizetéssel szemben meghaladta, az 50 milliárd forintot. Az iparvállalatok átlagos hatékonysága tárgyilagos értékelés szerint csak 30—40 százaléka a létszámukkal és lekötött vagyonukkal elvileg elérhetőnek. Múltunk eddigi négy évtizedének áttekintése alapján ■ elmondható: az olyan tagadhatatlan, s büszkeségre is feljogosító eredmények mellett, mint az ország gazdaságának kétszeri újjáépítése, az iparosítás, a villamosítás; az ipar szerkezetének fejlődését téves iparpolitikai intézkedések eltorzították, elszakították a hazai lehetőségektől és hagyományoktól. Az egyensúlyhiány miatt szűkebb források, a veszteséges tevékenységek további életben tartására törekvő erők megakadályozták az ipari szerkezet folyamatos, egészséges iráifcú és mértékű fejlődés^?»^^ Most — az elkövetett hibákból is okulva — arra kell választ adnunk, hogy miként határozhatjuk meg a szerkezet-fejlesztés helyes irányát és érhetjük el az átalakítás meggyorsítását. A siker ^zon1 múlik, miÜtköző érdekek, halaszthatatlan lépések PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Berecz Frigyes ipari miniszter az előzetes viták alapján már számolt azzal —, s ezit igazolták a tegnapi hozzászólások —, hogy expozéját nem kíséri majd egyöntetű megelégedettség. — Az expozétól minden megye saját foglalkoztatási kérdéseinek megválaszolását remélte, jóllehet, ez egyre kevésbé várható a központi döntésektől, sóikkal inkább az önálló helyi gazdaságpolitikától, a foglalkoztatási lehetőségeket teremtő kezdeményezésektől. Nem felelhetünk meg a szakmai szak- szervezetek egymásnak gyakran ellentmondó követelményeinek sem. Hiszen mindegyikük saját gondjai orvoslását kéri, márpedig ez eleve nem egyeztethető ösz- sze a szelektív fejlesztés törekvéseivel. Voltak, akik az egyes ágazatok feladatainak részletesebb megfogalmazását kérték. Ha azonban az expozé megpróbálna erre vállalkozni, mások joggal kifogásolnák, miért a minisztérium alkarja diktálni, hogy valahol azokat a föltételeket kívánjuk megfogalmazni, amelyek mellett az ipar fejlődése elmozdulhat jelenlegi helyzetéből. — ön lényegében a vállalati önállóság és érdekeltség erősítése mellett áll ki, ugyanakkor tapasztalható: a vállalatoktól olykor azt kérik számon, hogy saját érdekeik ellenére is a nép- gazdasági érdekeknek megfelelően cselekedjenek. — A jelenlegi gazdaság- politika föltételei között a vállalatot nem szabad arra kényszeríteni, hogy saját érdekei ellenére dolgozzon. Hasonlóképp nem várható el az sem, hogy ha a különböző érdekek ütköznek, a vállalat hozzon áldozatokat. A szabályozórendszert kell olyanná formálni, hogy ha a vállalat csak saját termelésével törődik, azzal már eleve a népgazdasági érde* két szolgálja. — A szerkezetátalakítás kulcskérdése a feldolgozó ipar fejlesztése, hiszen elsősorban a feldolgozott termékek konvertibilis többlet bevétele teremthet új forrásokat. Elentmond viszont ennek, hogy a hazai alapanyagok ára gyorsabban emelkedett, mint a késztermékeké. Ez a feldolgozó ipart esetenként nehéz helyzetbe hozta. — Számításaink szerint az adórendszer okozta átrendeződés nyomán csökkennie kellett volna az alapanyagok árának, hiszen ezek gyártói többletnyereségre tettek szert. Csakhogy az érintett vállalatok nem hajtották végre az ármérséklést, s mi sem tudtuk elérni, hogy ebből az átrendeződésből a feldolgozó ipar kerüljön ki győztesen. Ez a kormányzati munka máig meglévő gyengeségeire is utal. A kormánynak ugyanis ma nem abban kell erősnek lennie, hogy típusszám szerint megmondja: valaki mit gyártson, hanem abban, hogy érvényt szerezzen a fejlesztés stratégiai céljainak. A Parlament folyosóin a fő beszédtéma tegnap is az Országgyűlés új elnökének megválasztását megelőző viharos vita, s ennek tanulsága volt. Pásztohy András, a somogyi képviselőcsoport vezetője társai véleményét is összegezve mondta : — Az Országgyűlés az elmúlt években többször is bizonyította nagykorúságát, most mégsem vették elég komolyan. A szócsatára nem a javasolt személyek alkalmasságával kapcsolatos kétség adott Okot, hanem a jelöltek kiválasztásának módja. Ha az előkészítésre több időt fordítottak volna, s ha több előzetes beleszólást engednek a képviselőknek, nyilván két vagy három jelölt lett volna. Tény, hogy amint az események eltértek az eredeti forgatókönyvtől, az ülésszak elnöke sem állt eléggé a helyzet magaslatán, s így az is végképp nyilvánvalóvá vált, hogy megoszló vélemények esetén a szavazatszámlálás eddigi módja, az Országház technikai fölszereltsége alkalmatlan az érdemi döntéshez. A technika korszerűsítéséhez nem kellett messzire menni ötletekért. A kupola- ‘ * csarnokban rendezett, s iparunk féjlődését reprezentáló kiállítás elektronikai részében több új, s az Országházban is alkalmazható berendezést mutattak be. Nem kis büszkeséggel láthattuk itt viszont a Videoton Tabi Gyáregységének és a Tungsram Kaposvári Elektronikai Gyárának színvonalas termékeit. \ Bíró Ferenc Berecz Frigyes ipari miniszter expozéja
