Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-08 / 136. szám
1988. június 8., szerda Somogyi Néplap 5 Találkozás írókkal a könyvhéten Egészségügyi szolgálat nyáron Nyári időszakban a Bala- ton-parti települések lakossága megszokszorozódik. Milyen terhet jelent ez az egészségügyi ellátásban? — kérdeztük dr. Házas Józsefet, a siófoki Kórház—rendelő- intézet^igazga tóhelyettesét. — Minden évben gondot okoz az ide látogató üdülőkkel megnövekedett lakosság zökkenőmentes egészségügyi ellátása. A betegforgalom is jelentősen nő, ezért a rendelőintézetben megerősített orvosi szolgálatra van szükség. Folyamatosan rendelnek a körzeti és a gyermekorvosok. Az alapellátásban az üdülőszanatóriumok kórházi státuszban levő orvosai segítenek. Reggel nyolctól délután kettőig működik az üdülőorvosi szolgálat, kettő után pedig felváltva rendelnek a körzeti orvosok, párhuzamosan az összevont rendeléssel. Az üdülőorvosoknak az óriási gépjárműforgalom miatt délelőttönként megkülönböztetett jelzésű gépkocsit biztosítanak. — Az alapellátással párhuzamosan természetesen megerősítjük a szakellátást is a sebészeten és a gégészeten. A sebészeten éjszakai ügyeletet is tartunk. Gyermekorvosi ügyeleteket szervezünk a hétvégeken: szombaton reggel nyolctól délütán egy óráig, illetve vasárnap délig, esténként pedig szombaton és vasárnap is hat órától kilencig. — Milyen esetekkel keresik fel a leggyakrabban nyáron a rendelőintézetet? — Nyáron másféle betegségek a gyakoribbak, mint egyéb időszakban. Jelentősen nő a sebészet, a gégészet, a gyermekgyógyászat és a fogászat forgalma. Gyakoriak az apró sérülések, bokarándulások, horzsolt sebek és a törések. A Balaton klímája sokszor okoz kardiális problémákat. Számos beteg fordul hozzánk külsőfülgyulla- dással és nagyon sok a bőrpanasz. A siófoki .mentőállomás munkájának nyári szervezéséről Bagyula Józsefné mentőtiszt elmondta: — Az esetkocsink egy orvossal vagy mentőtiszttel június 1-jétől augusztus végéig éjjel-nappal. szolgálatban van, „huszonnégyórázik”. A személyzetet húsz napra Budapest biztosítja. Az állomáson tizenhat ápoló és tizenhárom gépkocsi- vezető dolgozik, összesen hat mentőautójuk van; két szállítókocsi reggel héttől este hétig, egy reggel kilenctől délután Óiig és kettő pedig 24 órában áll készenlétben. m Uj színfolt mogyénk kőzművolődósóbon A Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárba szólt a meghívó hétfő estére; az idei könyvhét megyei programjai közül a legrangosabbat rendezték meg itt. Szita Ferenc, a könyvtár igazgatója köszöntötte a meghívott vendégeket és a közönséget, majd bemutatta az est vendégeit. A könyvtár éppen egy hónappal ezelőtt Keszthelyen mutatta be a Mi a haza ma? című kiadványt, amely, azokból az írásokból tartalmaz válogatást, amelyek a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság felhívására érkeztek. Nem véletlen hát, hogy a kötet kaposvári bemutatójára meghívták a társaság elnökét, Takáts Gyulát és főtitkárát, Kiss Dénesi. De a többi íróvendég is olvasta a pályázatok jelentős részét, így Pálfy G. István, aki a beszélgetést vezette. Tornai József költő és Albert Gábor író is. Mindannyian hangsúlyozták azt a nem várt élményt, amit ezek az írások nyújtottak számukra. Csaknem félezer írásmű érkezett, ebben vallottak arról, hogy mit jelent a pályázók számára a haza ma. Szép részleteket is hallhattunk a kötetből. Ezeket Albert Áron és Fehér Ildikó olvasta föl. Ha a pályázók lakóhelyét nézzük, azt tapasztaljuk: mindazok a területek számba vehetők, ahol magyarok laknak. Érkezett ugyanis írás a szomszédos országokon kívül Kanadából, de még Ausztráliából is. Pálfy G. István éppen azt hangsúlyozta, hogy a Berzsenyi Társaság a kezdeményezéssel jelképes munkát is Vetélkedő és olvasóóra Könyvtáravatás a Berzsenyi iskolában A- tegnap reggeli becsön- getés a kaposvári Berzsenyi általános iskola felső tagozatos diákjainak — rendhagyó módon — nem a tanórák kezdetét jelezte. Vetélkedővel kezdődött e nap. E „barátságos mérkőzést” az iskola új könyvtárának átadása alkalmából rendezték. A Televízió „Fele sem igaz” műsorához hasonló vetélkedőt az 5. B-sek nyérték, átfogó történelmi és irodalmi ismeretekről téve tanúbizonyságot. Ezt követően olvasóórára szólított a csengő: az iskola valamennyi diákja kedves könyvét lapozgatta, S hogy valóban olvasták, arról a folyosókon, a tantermekben uralkodó csönd árulkodott. — Iskolánk két éve nyerte el a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár százezer forintos pályázatát .— mondta Sziklai Béla, az iskola igazgatója —, s 1987 végén megkezdődött az addig tanteremként működő, ám a leendő könyvtár számára alkalmas helyiségek átalakí-, tása. A megyei könyvtártól kaptuk a bútorokat is. Az olvasóteremben, valamint a raktárhelyiségben több mint tízezer kötet és harmincféle folyóirat áll a tanulók rendelkezésére. A médiatár hanglemezei és szalagjai, videókazettái, valamint diafelvételei az oktatás színesebbé, a tanulás vonzóbbá tételét segítik. A könyvtári teendőket Stadler Lászlóné magyar—ének szakos tanár látja el főállásban. Az ünnepélyes átadáson Sziklai Béla köszöntötte az iskola vendégét, Kiss Dénes költőt, majd a kisdiákok a József Attila-díjas költő kedves gyermekverseiből összeállított műsort mutattak bé. Ezután a gyerekek kérdésekkel „rohamozták” meg vendégüket, s ő készségesen, türelmesen beszélt a muzsikáról, ejtőernyős múltjáról, a természet gyönyörű, tiszta színeiről és a gyermekköltészet játékos szerepéről. Megtudták a tanulók azt is, hogy miért tartják mindenütt a világ legdallamosabb nyelvének a finnt, s hogy a magyar nyelv e szempontból a világon a harmadik . .. A beszélgetés végén Kiss Dénes egyik versének az elmondásával köszönte meg az élénk érdeklődést. Egyetemi színpad alakul A Kaposvári Tanítóképző Főiskola három énekkara, valamint néptáncegyüttese színvonalas produkciókkal öregbíti megyénk amatőr- mozgalmának hírét. Jelentős színjátszó együttese azonban nincs a főiskolának. Lesz-e ebben változás, elképzelhető-e, hogy a tanítóképző a diákszínjátszás központjává váljon? — kérdeztük dr. Gulyás József főigazgató-helyettest. — Az egyetemi, főiskolai színjátszómozgalom — egykét jelentősebb csapattól eltekintve — a mélyponton van. A Művelődési Minisztériumtól hazánk három felsőoktatási intézménye: a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, a szombathelyi tanárképző főiskola és a kaposvári tanítóképző három színrendezői státus ;t kapott. Ezt a megyei tanács-vb megtoldotta még eggyel, tehát két rendezői álláshelyünk van. A művészeti vezető, rendezői állás betöltésére pályázati felhívást írtunk ki, a másik státuszt pedig alkalmi rendezői feladatokra tartjuk fenn. — Mikor alakul meg a színpad, és kik lehetnek a tagjai? — Szeptembertől szeretnénk indítani a színpad munkáját. Tagságát Kaposvár két felsőoktatási intézményének hallgatóiból és a színjátszás iránt kedvet, tehetséget érző kaposvári fiatalokból szervezzük. — Mi a célja a színpadnak? — Elsősorban színvonalas színpadi produkciók létrehozása és bemutatása, a résztvevők színházi műveltségé-, nek, esztétikai alkotó- és Egészségünlcért-alapítvány befogadóképességének a fejlesztése s az amatőr színjátszó együttesek vezetőinek a képzése, illetve továbbképzése. Az együttes színházpótló funkciót is betölt majd: előadásaival vidéki településeket is meglátogat. Ezenkívül társadalmi és politikai ünnepségeken szerepel. — Kik a tnecénások? — Az együttest az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karával közösen tartjuk fenn, a megyei művelődési központ és a megyei tanács -támogatásával. A három város egyetemi színpadai együttműködnek, produkcióikat más megyékben is bemutatják. — Milyen tárgyi feltételeket biztosítanak a színpad működéséhez? — Most épül a tanítóképző harmadik szintjén egy 250 személyes előadóterem, ezt a korszerű színpadtechnika alkalmassá teszi a bemutatókra. Az - egyetemi színpad létrehozásának nem titkolt célja, hogy olyan tanítókai, mezőgazdasági szakembereket képezzenek, akik később amatőr színjátszó csoportokat is vezethetnek. T. R. végzett. Az írásokból ugyanis kicseng, hogy a magyarság szempontjából rendkívül nehéz időben fogalmazódtak meg e gondolatok. Természetesen jutott idő arra is, hogy a vendégek bemutassák legújabb verseiket is. Tornai József fölolvasta például azt a művét, amely nemrégiben az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg Üj himnusz címmel. A magyarság sajátos helyzetéről elmondta, hogy talán nincs még egy nép a világon, amelyik annyi más népet olvasztott volna magába, mint a magyar. Jól megfigyelhetjük ezt a családnevekben is. Szinte a régi és új Európa valamennyi népének nevét megtaláljuk ezek között. Sokan állítják, hogy ez a kevertség arcnélküliséghez vezet; Tornai József viszont éppen arra hívta föl a figyelmünket, hogy a mindenkori megújulni tudás záloga is lehet ez. Takáts Gyula olyan verseket választott fölolvasásra életművéből, amelyek egymás mellé rakva válaszolnak a föltett kérdésre: mi a haza ma? S hogy a megyei könyvtár mecénási szerepe nem volt hiábavaló és nem maradt visszhangtalan, jól bizonyítja az az olvasói levél, amelyet a napokban kapott a könyvtár igazgatója, s az esten fölolvasott. Ez is igazolta, hogy' van érdeklődés, figyelem és aggodalom az emberekben a haza iránt. V. I. „Egészségünkért” elnevezéssel alapítványt hozott létre Százhalombattán a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet. Az alapítvány' hármas célt szolgál: a helybeli lakosság komplex szív- és érrendszeri vizsgálatát, a légúti betegségben szenvedő gyerekek teljes körű és rendszeres kezelését, beleértve a hegyvidéki, erdei környezetben való szanatóriumi kezelést és üdülést is. Az alapítványi összeg 800 ezer forint. A vers ír engemet Mezei Andris a köséletiségről, önmagáról Ez a házad címmel jelent meg a könyvhétre Mezei András negyedszázados lírai termésének válogatása. Az erős érzelmek költőjét tisztelhetjük benne, akinek sok verse kavart vihart. Róla a legkevésbé sem lehet elmondani, -hogy verseit a művészet elefántcsonttornyából küldözgeti, miközben maga nem törődik a világ dolgaival. Ahol megjelenik a jellegzetes, őszbe csavarodott hajú költő, finom, de hallatlanul pontos kijelentéseivel mindig a társadalom jobbításáért küzd. A közelmúltban a kaposvári Gyergyai Albert Kollégium diákjai győződhettek meg erről. Ez alkalommal kértük a költőt beszélgetésre. — Miért versekkel jelentkezett a könyvhéten? — Azért, mert régen jelent meg verseskötetem és lehetőséget kaptam rá, hogy most kiadhassam. Az ember azt gondolná, hogy ez ilyen egyszerű. A- költő verseket ír és köteteket jelentet meg. Közben minden költőnek van egy elszomorító története, hogy mennyit kell várnia, küzdenie azért, hogy valóban megjelenhessen egy verseskönyve. Ami engem derűlátóvá tett, az az, hogy azt mondták: igénylik az olvasók a verseimet, hozzak ekkorra meg ekkora egy összeállított anyagot. — Az Ez a házad könyvheti kiadvány, de tulajdonképpen már nincs is. Kaposvárra például tíz darab érkezett belőle. — Másutt sem jobb a helyzet. Az egyik szemem sír, a másik nevet: van kötet és már nem kapható. A példányszám, a terjesztés nem a költő ügye. így hát a legjobb terjesztés az író- olvasó találkozó. Ezért is jöttem szívesen Kaposvárra. — A kötetnek van sok vitatott verse. A Lesz-e bárka, a hagyd a népedet vagy akár az Elszámolás. Mit gondol, miért? — Megpróbálok közéleti életet élni. Riportkönyveket írok — most jelent meg a Mindenki megégetheti magát —, cikkeket, publicisztikákat. Fórumokon veszek részt, agitálok. Nem tudok „csak” költő lenni. A versem ír engemet, akkor, amikor valami óriási kíntól vagy örömtől akarok megszabadulni. El tudom választani a költői anyagot a kimondottan közéletitől. Azt azonban nem akarom, nem is tehetem, hogy a verseim üres frázisok legyenek. Volt a magyar irodalomnak egy ilyen korszaka. A legjobbak, így például Illyés vagy Garai ekkor a versbe bújtatott mondanivaló útját választották. Emlékszem, amikor megjelent Garai Gábornak a Tiszta szigorúságot című verse. A versértők mint a felboly- dult hangyák szaladgáltak: „Mit értsünk ezen?”. Ma már tisztább medre van a költészetnek. — Mi aggasztja ma leginkább?. — Az, hogy a reform megindításával nem késtünk-e el. A gazdaság súlyos terheit unokáink is nyögni fogják Erre kellene gyors pirula. — A költő: modell. Segítenie kell az embereket az érzelmek, a tettek, a dolgok nevén nevezésével. Tud így élni ? * — Ma — tudván az akadályok magasságát, s a lehetőségeket a ledöntésükre — az igy élni helyébe az ezért élni' lép. Ez nem megalkuvás, hanem a szakadatlan költői és emberi harc pontos megnevezése. B. J.
