Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

2 Somogyi Néplap 1988. június 7., kedd Hazánk vendége Mauno Koivisto (Folytatás az 1. oldalról) torit, állami garanciát nyújt­va a magántőke befekteté­sekre is. Találkozók Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak a délutáni órákban, a Parla­mentben fogadta a finn köz- társasági elnök kíséretében lévő üzletembereket. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke, az Elnöki Tanács tag­ja délután a Központi Bi­zottság székházában találko­zott Mauno Koivistóval. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Részletesen szól­tak a példamutatóan jó ma­gyar—finn kapcsolatokról. Megállapították, hogy a ha­gyományos magyar—finn ba­rátságon, a kölcsönös érde­keken és megértésen nyugvó kétoldalú viszony nemcsak a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti kap­csolatok mintájául szolgál­hat, hanem pozitív szerepet játszik az európai együttmű­ködés elmélyítésének folya­matában is. Hangsúlyozták, hogy az együttműködés ed­dig elért magas színvonala minőségileg új lehetőségeket teremt a kapcsolatok továb­bi bővítéséhez. Grósz Károly a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, kormánya, s az egész magyar nép nevében köszön­tötte a vendégeket, s jókí­vánságait fejezte ki Mauno Koivistónak újraválasztása alkalmából. A továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy a finn ál­lamfő mostani látogatására lényegesen kedvezőbb nem­zetközi légkörben került sor, mint előzőleg, 1982-ben. Ak­kor, a veszélyes, feszültsé­gektől terhes nemzetközi helyzetben a magyar és a finn külpolitika erőfeszítései egyaránt arra irányultak, hogy ne szakadjon meg a kelet—nyugati párbeszéd, a vitás kérdések tárgyalások útján nyerjenek megoldást. Nemzetközi kérdésekről szólva kifejtette: a helyzet ma is bonyolult, ám az ag­godalom helyett egyre in­kább a bizakodás tölthet el bennünket. Mind többen is­merik fel, hogy Földünkön a különböző társadalmi rend­szerű országok a kölcsönös függés bonyolult rendszeré­ben élnek. A globális prob­lémák — mint amilyen a nukleáris háború veszélye, a természeti környezet pusztu­lása, az emberek millióit még mindig sújtó éhínség és járványok — csak közös erő­feszítésekkel győzhetők le. Az új külpolitikai gondolko­dás eredménye a szovjet— amerikai viszony javulása, a közepes és a rövidebb ható- távolságú nukleáris rakéták felszámolásáról született megállapodás, az afganisz­táni helyzet rendezését cél­zó megegyezés, a kelet—nyu­gati kapcsolatok folyamatos bővülése. Reményét fejezte ki, hogy az elmúlt héten Moszkvában megtartott szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó eredményei tovább* lendületet adnak a megkez­dett folyamatnak. A kis országok nemzetközi szerepvállalásának fontos­ságát hangsúlyozva kiemel­te. — Közös erőfeszítéssel kell új impulzusokat adnunk az európai biztonság és együtt­működés Helsinki nevével fémjelzett törekvéseinek is — mondotta. — Valamennyi érintett ország közös érdekbe, hogy a bécsi utótalálkozó mielőbbi tartalmas záróok­mánnyal, olyan megállapo­dásokkal fejeződjön be, ame­lyek minden lehetséges terü­leten biztosítják e folyamat valamennyi nép javát szol­gáló továbbvitelét. — A magyar nép nagyra A találkozón részt vettKa- levi Sorsa, Jaakko Kalela és Kótai Géza, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője, valamint Arto Man- sala és Hargita Árpád. Este Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és az El­nöki Tanács díszvacsorát adott Mauno Koivisto és fe­lesége tiszteletére a Parla­ment Vadász-termében. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. értékeli a Finn Köztársaság pozitív külpolitikai szerepét, a nemzetközi béke és biz­tonság, a kölcsönös előnyö­kön alapuló sokoldalú együttműködés erősítésére irányuló aktivitását. A Finn­ország korábbi elnökei — Paasikivi és Kekkonen — által kidolgozott külpolitikai alapelvek kiállták az idők próbáját, általános elisme­rést és tekintélyt hoztak or­száguknak — mondotta. Koivisto személyes érdeme­ként említette, hogy követ­kezetes és alkotó módon al­kalmazza ezeket az alapel­veket mai világunk körül­ményei között. A Magyar Szocialista Mun­káspárt közelmúltban meg­tartott országos értekezleté­ről szólva hangsúlyozta, hogy a tanácskozás megerősítette a magyar külpolitika eddigi irányvonalát. Eszerint — or­szágunk adottságainak és a 'realitásoknak megfelelően — a nemzetközi biztonság megszilárdítását, a kölcsönös bizalom erősítését a minden résztvevő fél számára elő­nyös együttműködés bővíté­sét tekintjük a legfontosabb­nak. Nemzetközi kapcsola­taink továbbépítése gazda­sági-társadalmi céljaink el­érésének is elengedhetetlen feltétele. Olyan kapcsolat- rendszer kialakítására töreK- szünk, amelyben fontos sze­Ezt követően Mauno Koi­visto emelkedett szólásra. Bevezetőben köszönetét fe­jezte ki a meghívásért, s ismételten gratulált Grósz Károlynak főtitkárrá válasz­tásához. A továbbiakban méltatta a megbeszélések meleg baráti hangulatát, majd így folytatta: — Mi Finnországban a földrajzi távolságtól és a társadalmi rendszerek kü­lönbözőségétől függetlenül közeli rokonnak érezzük Ma­gyarországot. Különösen né­peink és nyelveink közös eredetének tudata hoz közel minket egymáshoz. A legma­gasabb szintű látogatások és a személyes kontaktusok fon­tosak voltak a kapcsolatok fejlődésében — jelentette ki, s emlékeztetett arra, hogy ebben az évben lesz huszon­öt' éve annak, hogy finn ál­lamfő először látogatott Ma­gyarországra. A két ország közötti vi­szonyról megállapította, hogy az nem korlátozódott pusz­tán hivatalos szintre. A finn repet játszanak a politikai párbeszéd, a gazdasági együttműködés korszerű for­mái, a műszaki-tudományos kapcsolatok, a kulturális er. tékek cseréje és a közvetlen emberi kontaktusok. A Minisztertanács elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy országaink példamu a- tó viszonya ebbe az iránybi fejlődik. Jóleső érzéssel szólt a népeinket összekötő rokoni szálakról, amelyek egyre -szélesedő és tartalmában mind gazdagabb kapcsolat- rendszerben fejeződnek ki. E kedvező tendencia folyta­tásának biztosítéka az a mostani megbeszéléseinken is' kifejezésre juttatott köl­csönös szándék, hogy együtt­működésünk még rejtett tar­talékait feltárjuk és kiak­názzuk. — A mai napon aláírt, a beruházásokat kölcsönösen védő és ösztönző megállapo­dás újabb jelentős lépés ab­ban a közös törekvésünkben, hogy minél kedvezőbbé te­gyük a vállalatok közötti együttműködés feltételeit — állapította meg. — Várako­zás előzi meg a közös vállal­kozásban létesülő budapes’i gyógyszálló építését, amely például szolgálhat a turiz­mus terén kialakítandó új típusú együttműködésre. A kapcsolatok újabb je­lentős állomásaként emlí­tette a hamarosan, nyolca­dik alkalommal sorra kerülő magyar—finn barátsági hét rendezvényeit és az ehhez kapcsolódó testvérvárosi konferenciát. Mint hang­súlyozta: örömmel támogat­juk állampolgáraink közvet­len részvételét az országaink közötti kapcsolatok építésé­ben, a „népi diplomácia' kiszélesítését. Grósz Károly végezetül Mauno Koivisto és felesége, a finn vendégek egészségé­re, Finnország és a testvéri finn nép boldogulására, or­szágaink együttműködésére népeink barátságára és a békére emelte poharát. és a magyar állampolgárok ezrei teremtettek kapcsola­tokat egymással baráti tár­saságok, valamint számos tetvérváros és az egyházak közvetítésével. — A nemzetközi gazdaság­ban bekövetkezett változá­sok, a gazdasági élet szerke­zetváltása mindkét ország­ban új kihívásokat jelente­nek az utóbbi időben a ke­reskedelem számára, azon­ban egyben új lehetőségeket is kínálnak — állapította meg Mauno Koivisto. — Ki­használásuk várhatóan elő­mozdítja a nyolcvanas év.ek- ben egy helyben topogó áru­csere-forgalmat. Mint az ál­lamfő megállapította: e te­rület fejlődése nem áll arányban a két nép közötti kapcsolatok kedvező alaku­lásával. Finnországban ér­deklődés mutatkozik a Ma­gyarországgal kialakított gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok gyarapítására. — Országainknak közösen kell törekedniük a hagyo­mányos kereskedelem fej­lesztésére, s keresni kell az új módszereket és együttmű­ködési formákat — hangsú­lyozta. — örvendetes, hogy az utóbbi időben a keres­kedelmi cserék sokoldalúb­bá válnak, s szaporodnak az együttműködési formák is. Ilyen értelemben is jelentős a ma aláírt, az országaink kpzötti beruházások védel­mére vonatkozó egyezmény. Finnország külpolitikáját a földrajz és a történelem határozta meg. Országunk biztonsága szempontjából döntő jelentőségű, hogy kap­csolataink szomszédainkkal rendezettek legyenek, és hogy közvetlen környezetün­ket, az északi térséget elke­rülje a nemzetközi feszült­ség. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet­ről szólva megállapította : Finnország számára lehető­séget nyitott a földrész ügyeinek intézésében való részvételre, s megerősítette az ország helyzetét, s új szerep betöltésének lehetősé­gét kínálta az európai poli­tikában. Finnországban nagy meg­elégedéssel nyugtázták a két vezető nagyhatalom és kato­nai szövetség között kibon­takozó párbeszédet. Mauno Koivisto reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokon sikerül biztosítani a leszerelés és a bizalom területén elért ígé­retes kezdetek folytatását. Mint megállapította: az ered­ményes tárgyalások és a gya­rapodó kapcsolatok vitatha­tatlanul pozitív hatással len­nének egész Európa, s an­nak északi része biztonságá­ra és együttműködésére. — Magyarország céltuda­tosan tevékenykedett az eny­hülés és az együttműködés elősegítése érdekében — ál­lapította meg. — Tevékeny­ségi hátterünk eltérő, de célkitűzéseink — a nemzet­közi biztonság erősítése és az európai együttműködés széles bázison történő gya­rapítása — messzemenően azonosak. Finnország és Ma­gyarország annak a politiká­nak a példái lehetnek, ame­lyet a kis országok ma az egymástól egyre jobban füg­gő és egymásra hatást gya­korló népek közösségében folytathatnak. A megbeszéléseket értékel­ve kifejtette: a két ország közötti politikai kapcsolatok jók és problémamentesek, azokat a testvérnépek közel­sége jellemzi, amely különö­sen a gazdasági és a sokol­dalú kulturális együttműkö­désben tükröződik. Gazdasá­gi területen remélhetően új együttműködés kezdődik. Nemzetközi kérdésekben a különösen saját földrészünk, Európa biztonságát és a né­pek közötti együttműködés gyarapításának szükségessé­gét és lehetőségeit illetően nézeteink messzemenően azo­nosak — mondotta Mauno Koivisto, s kijelentette, hogy Finnország a jövőben is kész továbbfejleszteni a gyümöl­csöző kapcsolatokat a rokon magyar néppel, majd Grósz Károly és Trautmann Rezső, valamint a jelenlevők egész­ségére, a két ország közötti barátság és jó viszony to­vábbi fejlődésére emelte po­harát. Grósz Károly pohárkoszöntője Mauno Koivisto pohárköszöntője A Külügyminisztérium szóvivői értekezlete A Külügyminisztérium szó­vivője hétfőn a miniszté­riumban tartott nemzetközi sajtóértekezletet. Komoróczki István a Kül­ügyminisztérium nyilatkoza­tait ismertetve elsőként Alois Mock osztrák alkancel- lár május végi látogatásáról szólt. A hivatalos látogatás a két ország jól fejlődő kap­csolatainak állomása, a ma­gyar—osztrák magas szintű politikai párbeszéd fontos eleme volt — hangoztatta. A külügyminiszteri tárgyalá­sok során megállapították, hogy a két ország kapcsola­tai problémamentesek, s mindkét fél kész az együtt­működés további fejlesztésé­re. A gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének lehetősé­geiről az osztrák alkanceilár pozitív hangon nyilatkozott az osztrák sajtónak. A kül­ügyminiszteri tárgyalások során a magyar fél részletes tájékoztatást kapott Ausztria úgynevezett új Európa-poli­tikájáról, amely alatt fő­ként Ausztriának a Közös Piachoz való közeledése, é„ esetleges távolabbi időben történő csatlakozása érten­dő. A szóvivő rámutatott: magyar részről abból a fel- tételezésből indulunk ki, hogy osztrák szomszédaink cselekvésükben messzeme­nően figyelemmel lesznek országuk nemzetközi státu­szára, és megőrzik Ausztriá­nak a Kelet- és Nyugat-Eu- rópa közötti kapcsolatban el­foglalt hagyományosan po­zitív szerepét. • A külügyminiszterek nagy figyelmet szenteltek az 1995- re tervezett, Budapesten és Bécsben közösen megrende­zendő szakvilágkiállítás té­májának. Az Alpok—Adria Mun­kaközösségről nyilatkozva Komoróczki István kifejtet­te, hogy a munkaközösség — amelyben jelenleg Auszt­ria, Olaszország, Jugoszlá­via, az NSZK és hazánk köz- igazgatási egységei vesznek részt — a helsinki folyamai újszerű, a regionális együtt­működést erősítő, eredeti formája. A különböző társa­dalmi berendezkedésű és eltérő politikai elkötelezett­ségű országok együttműkö­dése jótékonyan hat a kát- és többoldalú kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesz­tésére, a régió politikai lég­körének alakulására, s ezál­tal az európai helyzet egé­szére. A szóvivő ezután Radzsiv Gandhi közelgő látogatásá­nak jelentőségét méltatta, ki­emelve, hogy az indiai mi­niszterelnök személyében a második indiai kormányfő tesz látogatást hazánkban. A két ország kapcsolatai ha­gyományosan jók, barátiak — mondta. — Rendszeresek a kölcsönös magas szintű politikai érintkezések. A szóvivő a továbbiakban a hazai és a nemzetközi saj­tó jelenlévő képviselőinek kérdéseire válaszolt. Az egyik újságíró azt firtatta : a Kül­ügyminisztérium milyen lé­péseket tett annak kapcsán, hogy Romániában újabban nem engedélyezik a helység­nevek magyar nyelvi alak­jának használatát, s olyan nagyszabású településrende­zési programot irányoznak elő, amely során megszün­tetnék a nemzetiségiek lakta helységeket. Komoróczki Ist­ván elmondta: április elején a Külügyminisztérium terü­letileg illetékes miniszterhe­lyettese bekérette a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetét. A meg­beszélésen kifejtette: mélysé­ges nyugtalansággal értesül­tünk arról, hogy április 3- tól Romániában, egy koráb­bi rendelkezés újkeletű al­kalmazása nyomán,'•hivatalo­san és a különböző nemze­tiségi nyelvű lapokban, ki­adványokban a helységnevek csak román elnevezés szerint használhatók. Hangsúlyozta: elismerjük, hogy ez a ren­delkezés Románia beiügye, ugyanakkor felhívtuk a fi­gyelmet annak magyar vo­natkozásaira. Az erdélyi te­lepülések a magyar történe­lemhez és a. magyar nyelv használatához is kötődnek, a magyar helységnevek tiltása súlyosan sérti a nemzetiségi jogok gyakorlatát. Ezt az in­tézkedést indokolatlannak tartjuk, mivel nem lehet más célja, mint a nemzeti­ségi identitás gyengítésé, a történelem átírása, a nemze­tiségi települések anyanyelvi elnevezéseinek kitörlése az emlékezetből. A miniszter­helyettes egyúttal aggodal­munkat fejezte ki a tervbe vett közigazgatási átszerve­zés várható következményei miatt. A kisebb falvak, te­lepülések tömeges felszámo­lása módosítja az ország et­nikai képét, rendkívül hátrá­nyosan érinti a nemzetiségi lakosságot. A tervezett kény­szerű lakóhely-változtatás a legalapvetőbb emberi jogo­kat sérti, a nemzetiségi fal­vak ezreit számolja fel fizi­kailag. annak minden követ­kezményével, így gyengíti' a nemzetiségi közösségek ösz- szetartozását, hagyományai megőrzését és ápolását. Ma­gyar részről nyomatékosan kértük, hogy a román fél térjen minderre vissza, és adjon magyarázatot a ben­nünket foglalkoztató kérdé­sekre. Sajnálatos, hogy a megnyugtató válasz, többszö­ri sürgetés ellenére minded­dig elmaradt. Az egyik tudósító arról ér­deklődött: igaz-e, hogy az NSZK után Finnország ha­zánk második legnagyobb hi­telezője. A pontos sorrend ismeretének hiánya miatt a szóvivő ígéretet tett a kér­dés későbbi megválaszolásá­ra. Grósz Károly tervezett Egyesült Allamok-beli útjá­ról szólva egy érdeklődő új­ságírónak elmondta, hogy John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes a napokban Budapestre érke­zik, s a tárgyalásokon min­den bizonnyal szóba kerül Grósz Károly amerikai láto­gatása, annak tervezett idő­pontja is. Előmosott és kőmosott bakfis- farmeraljak, márványmosott kamasz­farmerdzsekik nagy választékban kaphatók a boltunkban! Kaposvár, Május 1. u. 15. (102476)

Next

/
Thumbnails
Contents