Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

6 Somogyi Néplap 1988. június 4., szombat AZ IFJÚSÁG ELETE Közéleti fiatalokat növelnek Megszerezni könnyebb, mint megtartani Együttműködés az iskolákkal Támogatják a lakást építő fiatalokat Megszervezik a szánlódi sportnapokat Egymás nélkül nem boldogulnak A teljesítmény függ a műszakke7 'éstől is A kaposvári Ipari Béákkö^ Népiskola hatszor nyerte el a Kiváló KtSK-sáérvéiset sí­met. At öröm áronban so­hasem volt teljes: négy eve öályaífialí a diákok a K1§M Központi Bizottságán mik Vörös Vándorzászlőjá- rn, de eddig nem kapták meg. Ai idén megtört a jég: At elö^menvekröl Hutáéi öeitt diákmozgalmat segítő pedagógus és Vető Bőben, üt iskolai KíBz-bizotiság munkatársa beszélt.-- A tanuiás-tamtas mel­lett az eg.vik legfontosabb nevelési célunk az, hogy ak­tív, közéleti, politikus fia­talokat neveljünk — mond­ta Kordéj Béla. — Ez azon­ban nem könnyű, mert a gyakran egyhangú, kötele­zőnek érzett kisdobos- és út­törőélet után nem szívesen jelentkeznek a fiatalok a KISZ-be. Minden gyérekért meg kell küzdeni, hogy vál­lalja a mozgalmi munkál. Ha már belépett a KISZ-ta- gok sorába, szeretnénk, ha nem csalódna. Igyekszünk olyan rendezvényeket, prog­ramodat szervezni, amelyek kielégítik minden diák igé­nyét. Ez azonban nem csu­pán KISZ-l'eladat. A diák- mozgalommal, a KISZ-en kívüli fiatalokkal együtt ér­hetünk csak célt. Szeret­nénk, ha minél többen kap­csolódnának be a mozga­lomba, ez azonban nem me­het a minőség rovására. Az iskola 510 növendéke közül 260 a KISZ-lag. Ez 58 szá­zalékos szervezettséget je­lent: nem kevés, de célunk, hogv tovább növeljük az arányukat. Az elsősök közül kívánjuk az utánpótlást biz­tosítani: a fölvételinél a közéleti aktivitást, s a tanul­mányi eredményt egyaránt figyelembe vesszük. Az is­kola tanulmányi átlaga, 3,41, így a KISZ-be a közepesnél gyengébb tanulókat nem veszünk fel. Tudjuk, hogy a tanulás, a napi fölkészülés sok időt és energiát igényel : nem mindenkinek jut ideje a mozgalomra. Minden osz­tályban szeretnénk egy ak­tív magot kialakítani, amely húzóerővé válik, amely a többieket is mozgósítja. A legnagyobb gondot én abban látom, hogy a diákok nin­csenek tisztában alapvető mozgalmi ismeretiekkel, tudnivalókkal. Nem elég ön­állóak, kevés az ötletük. Meghatározza a munkát, hogy a tanulók hatvan szá­zaléka kollégista vagy bejá­ró, akik a hétvégeken nem szívesen maradnak az isko­lában. Ahhoz, hogy a diákok a szabadidejüket is velünk töltsék, olyan programokat kell szerveznünk, amely ér­dekli őket. Arról, hogy me­lyek ezek, Vető Róbert be­szél: — A legnépszerűbbek a sportrendezvények és a diákkörök. A sportmunksV ban szinte minden tanuló részt vesz aktív sportolóként vagy pártoló tagként. A diákkörök közül a fémmeg­munkáló és a közlekedési a legkedveltebb, de sokan jár» nak a honismereti es a szá­mítástechnikai foglalkozá­sokra is. A videósok rend­szeresen készítenek filmeket az iskola életerői. Megörö­kítették már a diákszjrtpad és a diáknapok rendezvé­nyeit is. Ez utóbbit minden évbeh nagy érdeklődéssel várják a tanulók. A néhány napos diákhátálom idején rengeteg érdekes, szórakoz­tató programot szervezünk. A munkában is számítani lehet ránk. A fémmegmun­káló diákkör tagjai évek óta rendszeresen végeznek tár­sadalmi munkát a városban, cfe minden diákra számíta­ni lehet, ha valahol dolgos kezekre vun szükség. Hosz- szú ideje minden évben ho­zunk valamilyen díjat az építőtáborokból, s a gyü­mölcsszedés eredményessé­gében is az elsők közt va­gyunk a városi iskolák kö­zbit. Bíró Bálint, a pártszerve­zet ifjúsági felelőse még hozzáfűzi : — A technikusképzés be­indításával előtérbe került az elméleti képzés, és kissé háttérbe szorult a gyakorlat. Csökkent a bérmunkák szá­ma, így valamivel kevesebb pénzzel gazdálkodik a; if­júságpolitikai alap is. Ezt a pénzt azonban igyekszünk jól fölhasználni. Rendezvé­nyek szervezésére, a szociál­politikára egyaránt jut be­lőle. A mozgalomban még­sem az anyagiak a legfonto­sabbak. A KISZ vonzását elsősorban közösségformáló ereje, politikussága adja. Az. hogy elnyertük a Vörös Ván­dorzászlót, további felada­tokat is ró ránk. Szeret­nénk minél tovább megtar­tani, s ez még talán a meg­szerzésénél is nehezebb lesz, bizonyítani azt, hogy nem érdemtelenül nyertük el. Marcaliban a városi KISZ- bizottság munkaközvetítő irodához hasonló szolgálta- ta'tást vezetett be a fiatalok számára. A tapasztalatokról Petres Miklós, a KISZ-bi- zottság munkatársa mondta: — Szeptemberi ülésünkön került szóba a fiatalok gond­ja. Erre reagálva októberben terveztünk egy információs rendszert Marcalinak és kör­nyékének a munkaerőhely­zetéről. Fölvettük a kapcso­latot a város összes üzemé­vel, és a munkaerőigényü­ket havonta kérjük tőlük. Így mi pontosabb adatokkal szolgálhatunk mint a tanács, mert oda csak negyedéven­ként küldik meg a jelentést. A listánkon mintegy két­A Somogyi Erdő- és Fa- l'afeldolgozó Gazdaságban csaknem 1500 fiatal dolgo­zik: ők sajátosan kapcso­lódnak be az ifjúsági moz­galomba, hiszen csak Bar­cson és Csurgón van KISZ» bizottság. Az erdészetek fia­taljai a helyi KlsZ-alap- szervezetben dolgoznak, s nem a munkahelyi alap­szervezetekben. Így a ka­posvári központi alapszer­vezet is csupán nevében központi: valójában ntncs szükség összehangoló tevé­kenységre, Ezt a feladatöt évek óta az ifjúsági bizott­ság látja, et. A testület igyekszik minden olyan kér­déssel foglalkozni, amely -a fiatalokat érinti. Mégsem le­het elvárni, hogy minden te­rület, minden fiatal gondjá­ról tudjanak, így a nemrég rendezett ifjúsági parla­mentnek különösen nagy .je­lentősége volt a gazdaság történetében. Az idei a tar­talmában is különbözött a korábbiaktól. Először kerültek a parla­ment elé olyan nagy jelen­tőségű — a fiatalokat köz­vetlenül is érintő kérdések —, mint a gazdaságirányítás korszerűsítése, az állami if­júsági munka továbbfejlesz­tése, a foglalkoztatáspolitika az átképzés. Üj vonás, hogy most először vettek részt a parlamentek előkészítésében a szakszervezeti ifjúsági ta­gozatok is. A küldöttek fontosnak tar­tották. hogy az ifjúsági par­lamenten a súlyuknak meg­felelően kapjanak helyet a fagazdaság gazdasági prog­ramjában meghatározott feladatok. Így éles vitában foglaltak állást a fiatalok a jövedelemtermelő képesség növelése, a fagazdaság fej­lesztése, a külkereskedelmi egyensúly javítása mellett. Pálvölgyi Zoltán, a köz­ponti alapszervezel titkára hozzászólásában elmondta: továbbra is kiemelt feladat a szakember utánpótlás, el­sősorban a fiatalokból. En­nek érdekében együttmű­ködési szerződést kötöttek a szakmunkásképző intéze­tekkel és a szákközépisko­lákkal. Jó a kapcsolat a sop­roni Erdészeti ás Faipari Egyetemmel, ahonnan rend­szeresen járnak fiatalok nyá­ri szakmai gyakorlatra a somogyi gazdaságokba. Az erdőgazdaság a megyéhez való kötődést a somogyi klub százötven betöltésre váró állás van, de csak huszon­ötén kerestek föl bennünket állásügyben. Ennek oka egy­részt az, hogy kevesen tud­nák erről a szolgáltatásunk­ról, másrészt jelenleg Mar­caliban még nincsen akkora gond az elhelyezkedéssel. Valóban nincs gond? Mi várható a következő néhány évben? Bikali Istvánná, a városi tanács főelőadója: — Az első ízben elhelyez­kedni kívánók esélyei az előző évekhez viszonyítva negyven százalékkal csök­kentek. A fiatalok iránti vállalati igények még meg­haladják a munkát vállal­ni kívánók számát. Az idén munkájának anyagi és er­kölcsi támogatásával is erő­síti. A tanulás, a szakmai kép­zés mellett azonban gondos­kodnak a vezetők a fiatalok szórakozásáról, kikapcsoló­dásáról is. Minden évben megszervezik a szántód! sportnapokat, amelyen ta­valy 280-an vettek részt. A férfi és női lövészet mellett sakkban, asztaliteniszben, atlétikában, kispályás lab­darúgótornában mérték össze tudásukat a verseny­zők. Az ifjúsági parlamenten a gazdaság 31) év alatti fiatal­jai vettek reszt, Közülük so­kan a családalapítás terhei­vel küszködnek, így szá­mukra fontosak azok a ked­vezmények, amelyeket a gazdaság vezetőt kínálnak. Az erdőgazdaság dolgozói kedvezményes áron vásárol­hatnak faanyagot, s mmden olyan építőipari termékei, amely saját gyártmány, így például a tetőanyagokat, aj­tókat, ablakokat. Az évi tá­mogatások negyven százalé­kát a fiatalok közt osztják szét, ezzel is erősítve kötő­désüket a gazdasághoz, A pénz felhasználásáról a gaz­daság vezetői az ifjúsági bi­zottsággal közösen döntenek. A bizottság a KlSZ-alap- szervezetek mellett, azokat segítve működik. Minden egységtől egy tagot delegál­hatnak a fiatalok a testület­be érdekeik, véleményük képviseletére. Kocsis Tamás, az ifjúsági bizottság titkára elmondta: egyik legfontosabb felada­tuknak azt tartják, hogy a fiatalok problémáit a parla­mentek közti időszakokban is megoldják. — Nincs minden telepün­kön KISZ-alapszervezet. mindenhonnan jönnek vi­szont az ifjúsági bizottság­ba. A tagokat beszámoltat­juk, s így értesülünk a kü­lönböző telepeken élő fiata­lok életéről. Ifjúsági parla­mentet nem tarthatunk min­den évben, bizottsági ülést azonban igen. Az idei ifjú­sági parlament azonban megerősített bennünket ab­ban, hogy tevékenységünk­nek nagy szerepe van a fia­talok összefogásában, a ha­tékonyabb munka és a moz­galmi élet szervezésében. a KISZ végző szakmunkástanulók mindegyike elhelyezkedhet szakmájában. Velük hosz- szabb távon sem lesz prob­léma. Annál több viszont a gimnáziumot végző fiatalok­kal. Sok év tapasztalata alapján 30—35 százalékukat veszik föl első próbálkozás után a felsőoktatási intéz­ményekbe. Évente negyven­ötven érettségizett, de szak­ma nélküli fiatal keres mun­kát. Az áfész tudna alkal­mazni huszonöt képesítés nélküli eladót, hiány van vi­déki nevelőkből is, de eze­ket a fiatalok nem vállal­ják: keveslik a fizetést, nem szívesen mennek falura. Volt rá példa: decemberben jöt­tek, hogy nincs még állásuk, A Kaposgép Vállalatnál a munkások többsége teljesít­ménybérben dolgozik. Da­rázsdi Zoltán 11 éve, ipari tanulóként került a vállalat­hoz, s ma a forgácsolóüzem egyik legeredményesebben dolgozó munkása. — A mi- normarendsze­rünkben a munkadarab ide­je van meghatározva. Egy csavar elkészítési ideje pél­dául két perc, A napi 900 darabot 4B0 perc alatt kell elkészíteni. Ez az időegység nálunk a norma. Egy hó­napban ennek alapján kell les órát teljesíteni. Amit e fölött dolgozunk, azt kapjuk prémiumban: Eddig 110 szá­zalék volt a plafon, annál többet meg senkinek sem sikerült teljesítenie. Hogy ki milyen eredménnyel zárja a hónapot, az sok mindentől függ. Az egynap teljesít­ményre már az is rányom­ja a bélyegét, hogy miként kezdődik egy műszak. Nem mindegy milyen távolságról kell az anyagot szállítani, s hogy milyen szerszámokkal és hánnyal tudunk dolgozni. Sokszor anyaghiány miatt segítsünk, pedig már szep­temberben munkába kellett volna állniuk. — Mit vállalhatnak a nyolc osztályt sem végzet­tek? — 1986-hoz képest kilenc­ven százalékkal esett az igény az alacsony képzettsé­gűek iránt. Ez nagy szám, de szerencsére még így is meghaladja az igény a kí­nálatot. A jövő már nem ilyen rózsás. A kezdet kezdetén levő információs szolgála­tunkat szeretnénk kibőví­teni. Munkatársaink jelen­leg egyenként keresik föl a vállalatok munkaügyi osz­tályait, így arról az egv-két helyről is tudomást szer­zünk, amelyet egyébként nem jelentenének be. Ha az üzemek is magukénak érzik majd ezt a problémát és segítenek bennünket, nagy segítséget tudunk nyújtani a pályakezdőknek. V. O. állnak a gépek, s az egyik napi gyengébb teljesítményt másttap kelt pótolni. Egy gépen két ember dolgozik, műszakonként váltva egy­mást. Ók alkotnak egy bri­gádot, s a teljesítményüket hónap végén közösen érté­kelik. Egymás nélkül nem boldogulnánk, s ha valame­lyikünk gyengébben dolgozik abban a hónapban, a társ is kárát látja. Hdtt László a szereidéből így egészíti ki ezt: — Vannak üzemrészek, ahol valóban ösztönzően hat a tel­jesítménybérezés, de a sze­reidében én hasznosabbnak ítélném meg az braberflze- lést, » ha valaki kiemelkedő teljesítményt nyújt, azt moz­góbérrel jutalmaznám. így szerintem nem sokkal lenne kevesebb a termelés, viszont jobb lenne a minőség. A magas norma mindenképp a minőség rovására megy, s ez a vállalatra is rossz fényt vethet. Ha több idő jutna egy darab előállítására, fi­gyelmesebben, pontosabban dolgozhatnánk. lenne idő arra. hogy többször átnéz­/.u i\, Ui UllOl 1 /./. U ly« U!l darabul adunk ki a kezünk közül. Mi is brigádokban dolgozunk, s gyakran nem tudjuk teljesíteni a normát. Ez részben a mi hibánk, de gyakran rajtunk kívül álló okok miatt áll a munka. Ha két hétig akadozik az anyag- ellátás, a következő kát hét­ben kell pótolni a kiesett időt. Ez a hangulatra is rá­nyomja bélyegét. A hóvági hajrában idegesek, fáradtak az emberek, s ezt csak rész­ben pótolja a nagy fizetés. — Ha valaki nem teljesí­ti a normát, pótidőt kérhet, ami azt jelenti, hogy a 70— 80 százalékos teljesítmény­re is megkapja a teljes fi­zetését — mondja Balázs József a darabolóból. — Er­re azonban nem szabad épí­teni, mindenkinek úgy kell dolgoznia, hogy meglegyen a normája. A mi üzemrészünk általában teljesíti a követel­ményeket, sőt igyekszünk a normát túlhaladni, hisz min­denkinek jól jön az a plusz, amelvet azért adnak. H. É. Horváth Éva Marcaliban, kísérletképpen Munkahelyet kínál

Next

/
Thumbnails
Contents