Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
2 Somogyi Néplap 1988. június 30., csütörtök Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka Folytatja munkáját az SZKP értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) csökkent, hanem számottevően — reálértékben mintegy 3 százalékkal — nőtt a fogyasztás is. Ezért a jövedelemképződés gyors bővülése sem voilt elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a belső felhasználás élénkülését. Az év közben hozott, főként az elosztást érintő központi kormányzati intézkedések a kialakuló folyamatokat már csak részben tudták befolyásolni. A végeredmény : a számítottnál gyorsabb jövedelembővülés ellenére nem rubelelszámolású kereskedelmünkben a tervezett kiviteli többlettel szemben behozatali többlet keletkezett, a fizetési mérleg hiánya 846 millió dollár lett. Az 1986. évi eredmények az 1987. évi állami költségvetés összeállításakor feltételezettnél rosszabbak lettek. A gazdasági folyamatok az év első hónapjaiban sem javultak. A kormány számos intézkedést hozott már az év elején, majd később is a gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatásának tompítására, megszüntetésére, főként a belföldi vásárlóerő szűkítésére, javítva ezáltal a költségvetés helyzetét. E lépések egyúttal az 1987. évi népgazdasági terv főbb céljainak teljesítését is szolgálták. Mint a mostani ülésszakot előkészítő parlamenti bizottsági viták is rámutattak: ez a gyakorlat ismétlődik, okát fel kell tárnunk, és gazdaságirányítási, politikai intézményrendszerünk korszerűsítése során kiküszöbölésére kell törekednünk. — A költségvetési hiány mérséklésére vonatkozó döntéseket mindenekelőtt az kényszerítette ki, hogy külső és belső egyensúlyi helyzetünk romlásának megálljt kell parancsolni. Egyidejűleg intézkedések születtek a gazdaság szelektív élénkítése, ezen belül elsősorban a gazdaságos export bővítése érdekében. Ezek közé tartozik az állóeszközök gyorsított leírásának engedélyezése, a kiemelkedő hatékonyságú vállalatoknak engedélyezett nyereségadó-kedvezmény, a forgóalap kötelező feltöltésére vonatkozó adminisztratív előírások eltörlése, a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni kétszeri leértékelése. A cél tehát az volt, hogy a kiugró eredményeket elérő vállalatokat, szövetkezeteket segítsük, miközben a jövedelemtermeléssel összhangban nem álló hazai felhasználást korlátozzuk. Szerény — talán a kelleténél kisebb — léptékkel a lakossági betét- és hitelkamatok is emelkedtek. Az évközi intézkedések megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy javították ugyan a költségvetést, ám a reálfolyamatokat csak részben változtatták meg, néhány területen pedig kifejezetten feszültségeket okoztak. Újra bebizonyosodott, hogy az utólagos beavatkozások mind a gazdálkodók, mind az intézmények körében zavarokat okoznak, rontják az előrelátó gazdálkodás feltételeit. Viszont az is igaz, hogy a hatásukra kialakult, részben átmeneti feszültségek összességükben kevesebbék annál, mint ha ezek az intézkedések elmaradtak volna. Többszöri kísérlet ellenére 1987-ben sem tudtuk megfékezni a támogatások növekedését. A vállalatok és a szövetkezetek csaknem 213 milliárd forint, nyereséget növelő támogatást kaptak, ami 7 százalékos emelkedés az elző évhez képest. Ezen felül 18,1 milliárd forintot közvetlenül az alapok kiegészítésére vehettek igénybe. Bár a nyereség támogatástartalma valamelyest mérséklődött, a 80 százalékot meghaladó szint igen magas. Minden ésszerűségnek ellentmond, hogy a vállalatok és szövetkezetek több mint fele kap valamilyen jogcímen nyereségnövelő támogatást. A központi pénzalap elsősorban a termelő infrastruktúra, az exportbővítő és a fejlett műszaki megoldásokat tartalmazó vállalati beruházások pénzforrásaihoz járult hozzá. A nagyberuházások mintegy 2,4 milliárd forintos költségvetési terhének több mint. a fele az észak—déli metróvonal tervezett ütemének megvalósítását szolgálta. Közel 500 millió forint jutott a Ferihegyi repülőtér és a repülésirányítás fejlesztésére. Célcsoportos beruházásra több mint 8 milliárd forintot fordítottak. A költségvetési kiadások között növekvő arányt képviselnek a lakossági és a közösségi fogyasztással összefüggő kiadások, illetve támogatások. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében a költségvetési intézmények körében az elmúlt évben csökkentettük év közben a támogatásokat. A tervezéskor zárolt tartalékot — a támogatások 3 százalékát — nem lehetett felhasználni, év közben differenciáltan, további több mint 4 milliárd forinttal csökkent a támogatás. Mindez az árak növekedésével párosulva az intézményi előirányzatok reálértékének visszaesését okozta. Különösen azok az egészség- ügyi, szociális, oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények kerültek nehéz helyzetbe, amelyeknél a mérsékelten bővülő vagy éppen csökkenő állami pénzeszközöket nem, vagy nehezen lehet vállalati, esetleg lakossági pénzeszközökkel kiegészíteni. A társadalombiztosítási kiadások összege 12,6 milliárd forinttal több az előző évinél, és 2 milliárd forinttal meghaladja az előirányzatot is. A túllépés döntően az évközi szociálpolitikai intézkedések következménye. — Bár a kormány számos intézkedést tett a költségvetési egyensúly javítására, az előző évihez képest növekvő költségvetési kiadások biztonságos ellátásához a folyamatosan rendelkezésre álló bevételek nem voltak elegendők. Ez mar az előirányzatok kialakításakor is előre látható volt. Ezért kért és kapott a kormány az 1987. évi költségvetési törvényben felhatalmazást az Országgyűléstől rövid lejáratú hitelek felvételére. E felhatalmazás alapján év közben 25 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vettünk fel a Magyar Nemzeti Banktól. A költség- vetési hiány ezen felüli részét átmenetileg az állami pénzkészlet csökkenése fedezte. Az 1987. évi költségvetési hiány végleges rendezéséhez a rövid lejáratú hitelt hosszú lejáratúvá szükséges átalakítani, és a további 9,8 milliárd forint hiány fedezésére hosszú lejáratú jegybanki hitelt kell igénybe venni. Kérem Önöket, adják meg a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy a hiány finanszírozásához szükséges hitelmegálilapodásokat megköthesse — mondta a pénzügyminiszter, majd rátért az idei feladatok elemzésére. — Gazdasági munkánk középpontjában a Miniszter- tanács — Önök által elfogadott — stabilizációs programjában kitűzött célok elérése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait i.s : egyidejűleg kell szolgálnia a külső egyensúlyi helyzet javítását és a belső egyensúly megteremtését. Az 1988. év első öt hónapjának tapasztalatai azt jelzik, hogy jó és nemkívánatos folyamatok is jelen vannak gazdasági életünkben. Így legfontosabb gazdaságpolitikai célunk: a külső egyensúly terén az eltelt öt hónap adatai figyelemre méltó eredményeket jeleznek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege konvertibilis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt, a behozatal forintértéke mérséklődött. Az áruforTARTALMAS VITA galmi egyenleg az év eddig eltelt időszakában kiegyensúlyozott, szemben a tavalyi nagy összegű hiánnyal. A rubelviszonylatú külkereskedelemben a cserearányok számunkra most kedvezőek, a behozatal mennyiségben az egy évvel ezelőttit körülbelül 4 százalékkal meghaladja, a kivitel a tavalyihoz hasonló. A hiány első öt havi összege forintban az 1987. év hasonló időszakánál mintegy 20 százalékkal kisebb. Az ipari termelés az év elején még viszonylag gyors ütemben bővült, majd a növekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgozóipari ágazatok termelés- növekedése alacsony. A lakosság belföldi fogyasztása a tervezett ütemhez közelálló jövedelem-kiáramlás mellett csökkent. A kiskereskedelmi áruforgalom 6 százalékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beruházások — különösen a vállalatiak — igen gyorsan nőnek. A parlament márciusi ülésén is elég részletesen 'szóltam az év elején kialakult, „likviditási válságnak” nevezett pénzügyi feszültségről. Már akkor jeleztem, hogy a kormány közreműködésével megállapodás született a kereskedelmi bankok és a jegybank között a kialakult helyzet rendezéséről. A kereskedelmi bankok pénzellátásának lehetőségeiről a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke folyamatosan konzultál a kereskedelmi bankok vezetőivel. A második negyedévben a hitelpiacon nem volt számottevő feszültség, a bankok a vállalatok reális hiteligényét kielégítették. A belső pénzpiac egyensúlyának továbbra is fontos előfeltétele, hogy a kormány mindent, megtegyen annak érdekében, hogy a költség- vetés hiteligénye a tervezettet lehetőleg ne haladja meg. A gabona és más piacképes termékek felvásárlása pénzügyi oldalról megoldható. Az .1988. évi terv megvalósítását, ennek külső finanszírozását segíti az a mintegy 360 millió dolláros nagyságrendű hitélmegál- lapodás, amelyet a Nemzetközi Valuta Alappal kötöttünk. A megállapodás segíti a Világbankkal való együttműködés továbbfolytatását, és kedvezően hat nemzetközi pénzpiaci kapcsolatainkra. Az együttműködést a kormányprogram megvalósításának teljes időszakában folytatni kívánja. Válasz Reidl János somogyi képviselőnek A lakosság pénzügyi kérdéseinek kapcsán szeretnék választ adni Reidl János Somogy megyei országgyűlési képviselő írásban feltett alábbi kérdésére: „Szándékában áll-e a Pénzügyminisztériumnak a napidíjak összegét a reális áru- és pénzviszonyoknak megfelelően átalakítani, vagy ez ügyben valamilyen módosítást, korszerűsítést végrehajtani?” (Folytatás a 3. oldalon.) A mandátumvizsgáló Bizottság jelentésének meghallgatásával kezdte meg tegnap második napi munkáját az SZKP 19. országos értekezlete. A jelentést Georgia Razumovszkij, a . bizottság elnöke terjesztette elő. A jelentés után a küldöttek folytatták a Mihail Gorbacsov főtitkár által kedden előterjesztett beszámoló megvitatását. A vita középpontjában a szovjet politikai rendszer reformjával összefüggő kérdések állnak. Őszinte, tartalmas vita folyik az SZKP XIX. pártértekezletének második munkanapján a Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámolóban foglaltakról. Leonyid Abalkin közgazdász professzor kifejtette, hogy helyteleníti a területi első titkárok tanácselnökké választását, Vlagyimir Ka- lasnyikov a volgográdi területi pártbizottság első titkára ugyanakkor támogatta ezt a javaslatot. Abalkin akadémikus komoly kétségeit egyebek között az váltotta ki, hogy a javaslat megvalósítása nem igazi választást eredményezne, hiszen a tanácselnöki posztra mindössze egy jelölt lenne. Abalkin azt is vitatta, hogy ez az elképzelés nem mond ellent a párt és tanácsi szervek funkciójának elhatárolásáról elmondottaknak. Georgij Arbatov akadémikus, a szovjet tudományos akadémia Amerika- Intézetének igazgatója szerint az eltelt három év a gazdaságban nem haszontalanul múlt el. Sok eredményt sikerült elérni a gazdasági reform politikai, szellemi, erkölcsi feltételeinek megteremtésében. Arbatov arról is beszélt, hogy az átalakítás három éve alatt sikerült megállítani a szociális, eszmei-politikai és gazdasági hanyatlás, züllés folyamatát. Vlagyimir Kalasnyikov érintette azokat a pozitív változásokat, amelyek nyomán megváltozott a káder- politika gyakorlata, szélesebbek lettek a demokratizálás és a nyilvánosság keretei. A kritika felelősségéről, a bírálat tárgyilagosságának és pontosságának jelentőségéről beszélt Vlagyimir Karpov. Az írószövetség vezetőségének első titkára foglalkozott az íróknak a párt és a nép előtti felelősségével, s hangsúlyozta, hogy a szovjet irodalom tevékenyen dolgozik az átalakítás érdekében. Bírálta egyes sajtótermékek csoportérdekeket képviselő, nem a valóságra épülő írásait. Vlagyimir Szmirnov lenin- grádi munkás hozzászólásában ismét nagy hangsúlyt kapott a párt- és tanácsi szervek feladatkörének pontos elhatárolása. Arra van szükség szerinte, hogy a tanácsok ismét teljhatalmú néphatalmi szervekké váljanak. A pártértekezlet megválasztotta a tanácskozás szerkesztőbizottságát, amelynek el kell készítenie a határozatok tervezetét. Áz Országgyűlés áltat megválasztott tisztségviselők életrajza STRAUB F, BRÚNÓ, az Elnöki Tanács elnöke 1914. január 5-én született Nagyváradon. Felsőfokú tanulmányait a iszegedi tudományegyetem orvostudományi karán végezte. Kutatómunkáját 1933-ban Szent-Györgyi Albert mellett kezdte. 1937—39 között Iaz angliai Cambridge- ben tanult, 1941-ben magántanár lett, 1945—49 között pedig ,a szegedi tudományegyetem rendes tanára volt. 1948 és 1970 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének igazgatójaként tevékenykedett. 1970-től 11978-ig fi (Magyar ,Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója volt. 1970 és 1978 között az Országos Atomenergia \Bizottság elnökhelyettesi tisztségét is ellátta. Nyugállományba vonulásáig a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai .Intézetének igazgatója volt 1946-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező. 1949-ben pedig tendes tagja. 1985-ben az MTA alelnökének választotta. 1985 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának megalakulása óta elnöke volt. iKiváló tudományos tevékenységéért kétszer ikapott Kossuth-díjat. SARLÓS ISTVÁN, az Elnöki Tanács helyettes elnöke 1921. október 130-án született \Budapesten. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Eredeti .foglakozása tanár. 1939-től tagja a pártnak. A fel- szabadulás (után \a pártban és különböző tömegszervezetekben 1töltött be tisztségeket, 1959-től 'az MSZMP VI. kerületi bizottságának első titkára, 1963 •és 1970 között a Fővárosi Tanács elnöke volt. 1970—1974 között a /Népszabadság főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1974-től 4982-ig a Hazafias Népfront OT főtitkára, 1982 júniusa lés \1984 decembere között pedig a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Ezt követően az Országgyűlés elnöki tisztét ,töltötte be. 1966-tól az MSZMP .Központi Bizottságának, 4975 és ,1987 között a Politikai IBizottságnak a tagja. 1963 óta országgyűlési képviselő. STADINGER ISTVÁN, az Országgyűlés elnöke 1927-ben született Keszthelyen. Eredeti foglalkozása repülőgép-szerelő, s 1945-ig szakmájában dolgozott. 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás után pártmunkás lett, 1951- től pedig különféle gazdasági beosztásokban dolgozott. Több gyár igazgatója jpolt, majd 1962-ben a |Fővárosi Gázművek vezérigazgatója llett. 1978 óta a jFővárosi Tanács elnökhelyetteseként, .1988. január 1-jétől pedig a tanács általános elnökhelyetteseként tevékenykedik. 1980 óta országgyűlési képviselő. 1980—1985 között az Országgyűlés ipari bizottságának titkára, 1985-től Iaz Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke volt. HORVÁTH LAJOS, az Országgyűlés aielnöke 1926. november 6-án született Pécsett. Érettségi után, 1946- tól tímártanuló volt a Pécsi Bőrgyárban, iKésőbb elvégezte a közgazdaságtudományi egyetemet. 1947 óta a párt tagja. 1951 —1956 között ia Baranya Megyei Tanácsnál tervelöadó, 1955- töl tervosztályvezető, majd 1960-tól a tanács elnökhelyettese volt. 1966—1971 között a Pécsi Városi Tanács elnökeként dolgozott. 1971-től lg. Baranya Megyei jTanács elnöke. 1975 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára volt 1975-től. POZSGAY IMRE, államminiszter 1933. november 26-án született Kónyi- ban. A Lenin tIntézetben történelem és marxizmus—leninizmus tanári •szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság marxizmus—leninizmus esti egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztályvezetője, később titkára volt. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályve- zetöjeként. majd a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának helyettes vezetőjeként (tevékenykedett. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési. miniszterré nevezték ki-1982 óta a Hazafias Népfront OT főtitkára. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól tagja. Az MSZMP országos értekezletén ,a iKB a Politikai Bizottság tagjává választotta. CZIBERE TIBOR művelődési miniszter 1930. október 16-án született Tapolcán. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett. 1956-tól a Ganz-Mávag mérnöke volt, 1963-tól a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen fanít; 1968—1974 között a gépészmérnöki kar dékánja, 1978 és 1986 között az egyetem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1976-tól levelező, 1985-től rendes tagja. 1983—1985 között országgyűlési képviselő volt, jelenleg pótképviselő. 1985-től a Hazaifas Népfront Országos Tanácsának aielnöke, a HNF Borsod Megyei Bizöttságának elnöke. 1962-ben Kossuth-díjat kapott. KULCSÁR KÁLMÁN igkzságügy-miniszter 1928. június 27-én[született Erdőtelken. Egerben ésazELTE jogtudományi karán tanult. 1950—1957 között az igazságügyi szervezetben tevékenykedett. 1957—1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, 1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója volt. 1973-tól az MTA levelező, 1982-től rendes tagja, 1983- tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. Az ELTE egyetemi tanára s a Magyar Szociológiai Társaság elnökeként is tevékenykedik. 1985-ben Állami díjat kapott.
