Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

1988. június 29., szerda 5 Somogyi Néplap---------------------------------------------­D IÁKOK NYÁRI MUNKÁJA Ax idén kvwMvbbvt várnak Tavaly nyáron Somogybán 174 cég 2977 diákot foglal­koztatott a szünidőben. Az idén eddig 158 vállalat ' je­lezte a megyei tanács mun­kaügyi osztályának, hogy a vakációban foglalkoztatná­nak tanulókat, összesen 2205 ifjú embert várnának a so­mogyi gazdasági egységek. Hagyományosan nagy mun­kaadó a kereskedelem, a vendéglátás és a sok SZOT- és egyéb üdülő, valamint a mezőgazdaság. Az idén is sok tanuló dolgozhat a Balaton­nál. Balogh Lászlótól, a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetőjétől elsősorban az iparról és az építőiparról kértünk információt. Az ugyanis közismert, hogy a fentebb említett szakterüle­teken — elsősorban a. bolti kiskereskedelemben — nagy a munkaerőhiány, tehát ter­mészetes, hogy az űrt töb­bek között diákokkal is igye­keznek betölteni. Az ipar munkaerőhelyzete már „tar­kább”, néhol felesleg is mu­tatkozik, bár van még jó né­hány hiányszakma is. Vi­szont ezt a gondot nem lehet diákokkal megoldani, hiszen elsősorban szakképzett em­berekre lenne szükség. Mindennek tükrében érde­kes a szárnak közt tallózni. Néhány gyereknek adna munkát több cég, a Délviép nyolcnak, a Kaposgép kettő­nek, a1 KVGY háromnak,, a KÉV ötnek, a Csepel és a Sütév siófoki üzeme tíznek. Nagyobb foglalkoztató a húskombinát, ahol harminc diákot ' várnak, ugyanennyit dolgoztatna az FMV. A leg­nagyobb munkaerőhiánnyal — legalábbis ezekből az ada­tokból ítélve — a patyolat és a tejipar küszködik, az előb­binél 75, az utóbbinál 45 diák munkájára van szükség ezen a nyáron. Pályázati rendszer a vezetőválasztásban Tíz üres igazgatói szék Jó társaságban könyvek között Nyáron sem üres a gyerekkönyvtár Ez az első nyár, amikor Kovács Petra nemcsak la­pozgatja a könyveket, hanem már olvasni is tudja. Igaz, kissé még lassan fogynak az oldalak, így élvezetesebb a sok képpel illusztrált mese­könyveket böngészni. S ezekből is van bővén a ka­posvári megyei könyvtár gyermekrészlegében, ahol — különösen a rossz időben — egymásnak adják a gyerekek a kilincset. — Két hét múlva megyek nyaralni a nagyihoz, addig már nem akartam napközibe menni. Ha süt a nap, a nő­véremmel strandolunk, ha esik, itt töltjük a nap nagy részét — mondja Vigh Lász- Ió: aki nem nagyon” szereti, ha vidéónézés közben zavar­ják. Annyi érdekes film van, ha estig itt ülne, sem tudná végignézni. Iskolások érkeznek, új já- . tékot tanít nekik a nevelő. Akinek kedve van, csatla­kozhat a vidám napközisek­hez. Szójátékok, nyelvi fej­törők, tréfás feladatok sze­repelnek a programban. Aki megunta, kedvére válogathat a könyvespolcok gazdag kí­nálatában. Bodor Zoltán a Balatonra készül: — A jó bizonyítványért horgászfölszerelést kaptam ajándékba az aputól. Mielőtt kimegyek a tóra, szeretném megismerni a halakat. Ehhez keresek könyveket. A Búvár zsebkönyvet már megtalál­Romániában a település- rendezés hosszabb ideje na­pirenden szerepel. Elsősor­ban Nicolae Ceausescu párt­főtitkár és államfő beszédei­nek idevonatkozó . részeit idézik a lapok, amikor mél­tatják az 1968 után bekö­vetkezett városfejlesztési folyamatot, és azokat a távlati terveket, amelyek egyrészt úgynevezett agrár­ipari központok kialakításá­ra, másrészt a fejlődéskép­telennek ítélt falvak felszá­molására vonatkoznak. Bár a területrendezési pártprogramot 1974-ben fo­gadták el, a sajtókampány mégis 1968-tól számítja a „nagy átalakulás” kezdetét. Azért, mert akkor tért át az ország az új területi-köz­igazgatási rendszerre. A ko­rábbi tartományok, körze­tek, városok és községek he­lyett úgynevezett „megyésí- tés” történik: megyék, váro­sok és községek alkotja az új területi-közigazgatási egységeket. A megyék terü­letét úgy jelölték ki, hogy azok átlagos nagysága 6100 négyzetkilométer körül mo­zog, a lakosaik száma pedig átlagosan 600 ezer fő. A meghirdetett program alapján biztosítani kívánják a termelőerők ésszerű tele­tam, de jó lenne valami részletesebb útmutató. Vá­lasztok néhány regényt is, hogy rossz időben se unat­kozzam. — Ez elég lesz a nyárra, most már csak a húgomnak kellene nézni valamit. Anita még csak harmadikos, s na­gyon szereti a lányregénye­ket. Keresek neki valami Pöttyös-könyvet. A két Lot­it. Ëz jó is lesz — dönt a fiú a régi kedves ifjúsági re­gény mellett. Ez így együtt bizony szép halom könyv. De muszáj mind elvinni, hisz a nagy nyaralások idején ki tudja, mikor tud Bodor Zoltán is­mét könyvtárba menni. A szőke kisfiú néhány hó- • napra búcsút int a könyvtár­nak. Vida Ibolya azonban még marad. A Kincskereső legújabb számát lapozgatja pítését és elosztását 'az or­szág egész területén.*, így korszerű ipart telepítettek az erdélyi területekre, a nemzetiségi vidékekre is. Ez­zel egyidőben nagyarányú lakásépítés is kezdődött: 1968-401 több mint 3 mil­lió lakás épült, és ez lehe­tővé tette, hogy a románok lakta vidékről átköltöztes- 'sék az embereket, a nemze­tiségi vidékekre. A követ­kezmény a lakosság nemze­tiségi összetételének jelen­tős felhígulása. Az első szakaszban a vá­rosok fejlesztésére fordítot­tak gondot, majd ezt követ­te a főváros, Búkarest nagy­arányú átépítése, amely je­lenleg is látványosan folyik. A városközpont teljesen ki­cserélődik, a régi épületek helyett újak emelkednek. A területrendezés újabb szaka­sza most van kibontakozó­ban. E program hivatalos célja a falusi élet és mun­kakörülmények egyre erő­sebb közelítése a városi életformához, összesen 558 agráripari központot jelöl­nek ki, s ezek nagyarányú fejlődésnek néznek elébe. Miután a hivatalos megíté­lés szerint jelenleg sok a gazdasági-társadalmi fejlő­désre képtelen falu az or­épp, az előtte levő számos újság közül. — Jobban, kedvelem az újságokat a könyveknél. Több bennük a kép, és olyan sokfélét lehet bennük olvasni. Minden héten eljövök ide a friss lapokért, s néha a felnőttrészlegbe is átme­gyek, Szeretek itt lenni, mert jókat lehet olvasni, s mindig sok a gyerek. A múltkor megismerkedtem egv kislánnyal, azóta már meg is látogattam otthon. Elég unalmas így nyáron, a barátnőim mind nyaralnak, én viszont itthon töltöm az egész vakációt. Délelőtt tele­víziózom, délután olvasok vagy sétálok. Ha unatkozom, eljövök ide. Gyorsabban megy jó könyvek társaságá­ban az idő — mondja a he­tedikes kislány. H. É. szág területén, ez szüksé­gessé teszi — a program és a hivatalos megnyilatkozá­sok szerint — a falvak tö­meges felszámolását, lerom­bolását. A tervek alapján közel 8000 falut és több száz nagyobb községet számol­nak fel. Ezeknek a területeit átadják a mezőgazdasági termelésnek. Korántsem könnyű feladat ez. A nemzetiségek bölcső­jének felszámolása, a törté­nelmi helyek eltüntetése élénk tiltakozást váltott ki nemcsak Magyarországon, hanem másutt is szerte a világon. Ezekről a megnyi- lakozásokról a román sajtó nem ad áttekintést, egyetlen híradás sem jelent meg a lapokban. A lakosságot tel­jesen elzárták így a nem­zetközi visszhangtól, vélemé­nyektől. Ami viszont ismertté vált, az a területrendezési prog­ram céljait igyekszik nép­szerűsíteni. Az új község­központokban erős gazdasá­got teremtenek majd, s „tág lehetőségeket biztosíta­nak a lakóknak a helyi gaz­dasági-társadalmi fejlődés útján, civilizált életkörül­ményeket alakítanak ki”. Ezekben a községközpon­tokban típusházakat építe­A művelődési miniszter két éve megjelent rendele­té szerint az oktatási intéz­mények vezetői álláshelyeit pályázati rendszer útján kell betölteni, s a megbízás öt évre szól. Ennek a rende­letinek az idén jelent meg a módosítása : az egy-.két év­vel nyugdíj előtt álló intéz­ményvezetőknek az öt év letelte után nem kell pá­lyázniuk, ha a tantestület ezzel egyetért. Idén me­gyénkben hány vezető állás­helyet hirdettek meg, és há­nyán jelentkeztek? — kér­deztük Szente Sándort, a megyei tanács művelődési osztályának személyügyi csoportvezetőjét. — Idén Somogybán 63 vezetői álláshelyet hirdettek meg: 32 vezető óvónői, 18 altalános iskolai, 4 középfo­kú, 3 gyógypedagógiai in­tézmény vezetői, illetve ne­velőotthoni, 3 zeneiskolai és 3 kollégiumi igazgatói stá­tuszt. összesen 59 pályázat érkezett. Néhány helyre nem adtak be pályázatit, míg az is előfordult, hogy^i azonos iskolába többen is pályáztak. NeVezetesen: a böhönyei általános iskola és a kaposvári Munkácsy gim­názium vezetői álláshelyeit hárman pályázták meg, míg többek között — a tavalyi­hoz hasonlóan — az idén sem tudták betölténi a csurgói zeneiskola igazgatói státuszát. — Mi a betöltetlen igaz­gatói álláshelyek oka? — Vagy nem volt pályá­zó, vágy pedig a jelentkezőt nem fogadta el a tantestület, így betöltetlen maradt 5 óvodavezetői, valamint 2 ál­talános iskolai, 2 zeneisko­nek majd. Minden háztar­tásra 200—250 négyzetméter terület jut a gazdasági mel­léképületekkel együtt. A tömbházakba való csoporto­sítás esetén egy-egy család­nak 80—90 négyzetméternyi zöldségesként fenntartására is lehetősége nyílik. A szö­vetkezeti tagoknak a hely­séghez közel- külön háztáji­övezeteket jelölnek iki. A területrendezési prog­ram végleges kidolgozására országos bizottságot hoztak létre, s mint legutóbb is­mertté vált, ennek a bizott­ságnak szeptemberig kell el­készítenie átfogó javaslatát. Időközben megkezdődött a falvak, községek területének felmérése, a jelenlegi álla­pot rögzítése, hogy abból kiindulva készítsek el min­den megyében — a lakos­ság bevonásával — a vég­leges terveket. Lakossági visszhangokat nem ismerte­tett a román sajtó, viszont tapasztalható', hogy a tervek vontatottan, lassan készül­nek, s talán ez is jelzi an­nak a fogadtatásnak a han­gulatát, amely a falvak fel­számolásával kapcsolatban az érintették körében kiala­kult. Oltványi Ottó lai és egy középfokú intéz­mény igazgatói álláshelye. Az utóbbiban; a siófoki szakmunkásképző intézet­ben, a volt igazgatót nem szavazta meg a nevelőtestü­let, új pályázó pedig nem jelentkezett. Ezeknek az in­tézményeknek a vezetését a munkáltató egy évre szóló megbízással oldja meg. Há­rom hónap után azonban új­ra meg lehet hirdetni a pá­lyázatot. — A pályázatok tartalmá­ban és számában milyen változás volt az előző évi­hez viszonyítva? A szava­zásoknál felhasználták az elmúlt év tapasztalatait? — Javult a pályázatok szakmai minősége, alapo­sabb átgondolás, komolyabb munka előzte meg. Idén a szavazások lebonyolítása is A feslett nők Marcaliban éjjelenként az utcán csava­rogtak és a kocsmákban er­kölcstelen életet éltek. Ezért úgy határoztak a városban, hogy télen 21, nyáron pedig 22 óra után nem tartózkod­hatnak s a hölgyek az utcán és az italmérő helyeken ... Mindez 1859 decemberében történt. A korabeli jegyző­könyvek arról is árulkodnak, hogy a csavargó és „korcs­mákban tombérozó gyanús nőket” a bíró elé vezessék, aki majd börtönbe veti őket. Erről viszont eszükbe jutott a választott bölcseknek, hogy nincs börtön a településen; rögtön intézkedtek is a „szé­gyenteljes” hiányosság fel­számolására. Ezeket az érdekességeket a Marcali Helytörténeti Füze­tek legújabb — hatodik — (Tudósítónktól.) Az idén 11. alkalommal rendezték meg Nagyatádon a gyermek- és ifjúsági képző­művészek tehetséggondozó táborát. Feladatának a 12— 18 éves, a képzőművészeteket kedvelő tehetséges fiatalok képzőművészeti kifejező készségének a fejlesztését tartja. Ezzel segítséget kíván adni a pályaválasztáshoz, a továbbtanulásra való felké­szüléshez. A megyéből két hétre Nagyatádra érkezett 41 tehetséges fiatalnak több mint száz alkotásából ren­deztek kiállítást, amelyet — nagyszámú érdeklődő jelen­létében — Ormai István, a KISZ városi bizottságának titkára nyitotta meg a Gá­bor Andor Művelődési Köz­pont galériájában. Az alko­tókról és alkotásaikról a megnyitójában a következő­ket mondta: — A rajzok, a festmények, a plasztikák hűen tükrözik a készítőik formálódó szemé­lyiségét. Az elmúlt napok in­zökkenőmentesebb volt. Elő­nyös változás az is, hogy ebben az évben több olyan intézmény akadt, amelybe két vagy három pályázó je­lentkezett. Ez választási le­hetőséget biztosított a tan­testületnek. A szavazásokon idén is előfordultak szub­jektív megítélések, a helyi pályázó ismertsége nagy előnyt jelentett, egy távol­iról érkező jelölttel szemben. Továbbra is vitás pontja a szavazásnak, hogy az okta- . tási intézmények volt, de új­ból pályázó igazgatói — tan- testületi tagként — szavaz­hattak, mig a „külső” pá­lyázók nem. A vezetővá­lasztás szempontjából to­vábbra is a zeneiskolák vannak a legkritikusabb helyzetben. kötetéből tudtuk meg. Dr. Gál József a kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig írta meg benne Marcali történe­tét. Az 1848-as forradalom vív­mánya volt a népképviselet. Az adó ügyében a város el­lenvéleményét — mind meg­tudtuk — Tisza Kálmán kép­viselő révén próbálta eljut­tatni a pénzügyőrséghez. A panaszra 1868-ban nem érke­zett megnyugtató válasz. Dr. Gál József külön feje­zetet szentelt munkájában a személyi és fogyasztási adó­nak. Mivel az adóztatott cik­kek forgalma csökkent a vá­rosban, ezért bővítették azok körét. A helytörténeti füzetet a Marcali Városi Tanács adta ki. tenzív tevékenysége egy fo­lyamat fontos része, mivel azok a fiatalok, akik az al­kotótáborban dolgoztak, nem először foglalkoztak a képző­művészet különböző ágaival. Valamennyiükben közös, hogy tehetségesek, bennük él az önkifejezés igénye és ké­pessége. A két hét lehetőséget adott a technikai fogások tovább­fejlesztésére, s — ahogy a kiállított alkotások mutat­ják — nem kis sikerrel. A gondolatok, az ötletek a munka, az összefogás ismét értékeket teremtett. Ez a tá­bor résztvevőinek, a szakmai vezetőknek — Leitner Sán­dor festőművésznek, Gera Katalin szobrászművésznek, Ország László rajztanárnak, Takáts Zoltán főiskolai ad­junktusnak és Tibol László rajztanár, megyei szakta­nácsadónak, s a rendezőknek közös eredménye. Az alko­tásokkal a nagyatádi bemu­tatkozás után a megye isko­láiban is megismerkedhetnek az érdeklődők. Területrendezés — bukaresti szemszögből T. R. HELYTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK _____________ K itiltott nők Marcaliban Ifjú képzőművészek tárlata

Next

/
Thumbnails
Contents