Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
JÇ' KähVilág proletárjai, egyesüljetek ! B Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 153. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 28., kedd Ma kezdődik az SZKP pártértekezlete Ülést tartott • HNF orsiágos elnöksége Grósz Károly beszéde Kongresszusi léptékű párt- értekezletre készülnek a Szovjetunióban. A megállapítást már az előkészítés folyamata igazolja. A múlt év végén, ez év elején“ minden pártszervezet, egészen a köztársasági kommunista pártok központi bizottságáig számot adott arról, hogy mit tett az átalakítás kibontakoztatása, elmélyítése érdekében; hogyan tudott — ha tudott — élére állni a folyamatnak. Az országban rha legfontosabb, a döntő kérdésben tehát beszámolásra lesz Utód. Ez a nagyszabású politikai kampány lehetővé tette, hogy minden szinten számba vegyék az eredményeket és a hiányosságokat. Alkalmat adott a központnak, a párt vezetésének arra, hogy kifejtse véleményét, étékeljen, konkrét, a helyi körülményekhez igazodó útmutatásokat adjon. Minőségileg másról volt tehát szó, mint a XXVII. kongresszust megelőző időszakban, amikor az átalakítás elodázha- tatlanságának fölismertetése, az éppen csak megkezdett irányvonal jelentőségének tudatosítása volt a fő cél. Ebben az időszakban már előre vetültek olyan megoldhatatlan problémák, mint a nemzetiségi kérdés nem megfelelő kezelése Örményországban és Azerbajdzsánban, ahol azóta — a Karabah-hegyvidéki események nyomán — az első titkárokat is leváltották. Az SZKP XXVII. kongresszusát túlzás nélkül értékelhette történelminek részt vevő és megfigyelő egyaránt. Am ez az átalakítás korai szakaszában megrendezett nagy horderejű esemény, amelyen még részt vett többek között Ku- najev kazah vagy Uszman- hodzsajev üzbég első titkár is, nem adhatott hosszú távra érvényes válaszokat minden fontos kérdésben. Az átalakítás továbbvitelének, a pártélet demokratizálásának követelményeit határozottan fogalmazta meg a Központi Bizottság 1987. évi januári ülése, míg a gyökeres gazdasági reform kérdéseiben a júniusi ülés hozott meghatározó döntéseket. A nagy október 70. évfordulója kapcsán a párt továbblépett a múlt hibáinak feltárásában és elvszerű értékelésében, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, az ez év februári ülés pedig már a peresztrojka ideológiai megalapozásának igényeit fogalmazta meg. Az átalakítás folyamata második szakaszába lépett, amelynek egyidejű követelménye a gyökeres gazdasági reform végrehajtása és a társadalmi élet széles körű demokratizálása. Miközben az események menete ilyen ütemben felgyorsult, egyre inkább megmutatkozott a testületi megújulás fontossága is. Az átalakítás továbbviteléért küzdők és az azt ellenzők között mind élesebbé vált a harc, mindinkább megmutatkoztak az igazi frontok, így a pártértekezletet megelőző vitákban vagy a küldöttek megválasztásában, a választást befolyásolni igyekvők módszereiben. A pártértekezlet jelölő- bizottsága bizonyára pontosan számba veszi majd azt, hogy a XXVII. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság tagjai közül hányán töltik még be azt a funkciót, amelynek révén annak idején célszerűnek, indokoltnak látszott megválasztásuk, hányán bizonyultak tetteik,*. eddigi munkájuk alapján méltónak az akkori bizalomra. Hogy sokan lesznek vagy kevesebben, ezt előre fölösleges számolgatni. Nem túlzók azok az országszerte sok fórumon elhangzott kijelentések, amelyek szerint a június végén megnyíló XIX. országos pártértekezlet az átalakítás további sorsáról dönt. Feladatai, tennivalói, egyértelműek és világosak, s ezeket számba véve megintcsak nem tarthatjuk túlzónak a „kongresszusi” jelzőt. Igaz az is, hogy a pártértekezlet irányelveiből a legjobban a konkrétságot hiányolják, arra mutatnak rá: a helyes célok megfogalmazása mellől hiányzik a „hogyan” megjelölése, a végrehajtás mikéntjének kijelölése. Figyelni kell e véleményekre, hiszen az átalakítás sorsa iránti őszinte aggodalom, a továbblépés igénye egyszersmind a személyes tenniakarás érződik belőlük. Rájuk hivatkozva meghúzni a vészharangot mindazonáltal nem volna helyénvaló. A hasonló fórumok funkciójából és munkamódszeréből adódik, hogy azok nem adhatnak részletes választ minden egyes kérdésre. A júniusi KB-ülés anyagai alapján csak körvonalai határozhatók meg a gyökeres gazdasági reformnak, amelynek végrehajtásában azóta számos konkrét lépés történt. A XXVII. kongresszustól ugyancsak számon kérhette volna valaki a konkrétságot, a „hogyan?”-okat. Útmutatásai alapján mégis olyan ütemben haladt. előre az átalakítás, hogy két és fél évvel később vitathatatlanul szükségessé vált ez a pártértekezlet, amelyet — ne feledkezzünk meg erről se — két és fél év múlva újabb kongresszus követ. Lengyel László A Hazafias Népfront Országos Elnöksége — Kállai Gyula elnökletével, —' ülést tartott hétfőn a HNF Országos Tanácsának szákházában. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a testületet a párt Központi Bizottságának június 23-i üléséről, ezen belül azokról a személyi javaslatokról, amelyekhez a Központi Bizottság kérte a HNF Országos Elnökségének egyetértését. — A Központi Bizottság a pártértekezletet követő első ülésén mindenekelőtt megvitatta feladáttarvét, tulajdonképpen azt a munka- programot, amely szerint 1989 végéig dolgoznia kelt. Ennek a határidőnek alapvető oka, hogy meggyőződésünk szerint a XIV. kongresszust 1990-ben meg kell tartanunk, és addig el kell végeznünk egy olyan vizsgálatot, elemzést, amelynek alapján hosszabb időszakra rajzolhatók fel mindenekelőtt a párt, s a társadalmi szervek, tevékenységükön keresztül pedig az egész társadalom mozgásirányának főbb kontúrjai — mondotta bevezetőben Grósz Károly. — Meggyőződésem szerint az az időszak véglegesen lejárt, hogy egy irányító központból határozzák meg a társadalmi mozgás részikérdéseit is. Ellenkezőleg, egv olyan korszak következik, amikor értelmesen és egészségesen kell ötvözni — és ezt még meg'kelll tanulini — az önszerveződő, öntevékenyen dolgozó társadalmi közösségek mozgáslehetőségeinek kiszélesítését, bátorítását egyik oldalon; a másik oldalon pedig gondoskodni arról, hogy ez az önmozgás harmonizáljon egy központi törekvéssel, amely nemcsak a csoportérdekeket veszi figyelembe, hanem a társadalom egészének a céljait is követi — hangoztatta Grósz Károly. Szólt arról, hogy ebben az új szemléletmódban átrendeződik a párt irányító szerepe és munkastílusa, és átrendeződik a párt és a társadalmi szervek, a párt és az állami szervek közötti együttműködés gyakorlata is. Ennek első jelentős lépése, hogy számot vessünk az elmúlt három vagy négy évtized tanulságaival is. Egy ilyen nagy léptékű ritmus- váltás, amely remélhetőleg nem társadalmi megrázkódtatásokkal fog végbemenni, hanem közösen irányított, céltudatos munka eredményeként, megköveteli, hogy közösen megharcolt utunk * bázisán járjunk, amely két fontos elemre épül: az értékek megőrzésére és a változtatások szükségességének reális számbavételére. Ezért g Központi Bizottság úgy határozott, hogy munkabizottságot küld ki — Pozsgay Imre vezetésével — ennek a korszaknak, a mögöttünk lévő három-négy évtizednek az elemzésére, s arra, hogy megfogalmazza javaslatait egy új pártprogramhoz. — Ez a munka nemcsak pártpolitikai elemzést kíván, hanem a társadalom minden politikai, tudományos műhelyének a közreműködését kéri, a gazdasági kérdések és folyamatok elemzésétől kezdve a szellemi folyamatok, a társadalmi mozgások elemzéséhez. Megítélésünk szerint a pártot alkalmassá kell* tenni a megváltozott viszonyok és körülmények közötti működésre. Ezért küldtük ki a munkabizottságot a párt szervezeti szabályzatának elemzésére, a szabályzat írott tételei és a gyakorlati tapasztalatok ösz- szevetésére, s ennek alapján egy olyan korszerűsítési elképzelés kidolgozására, amelyben a XIV. kongresz- szusnak kell állást foglalnia. — A következő központi ! bizottsági ülések valamelyikén javasoljuk majd, hogy a KB munkabizottságot küldjön ki a gazdaságpolitika hosszú távú koncepciójának kidolgozására, valamint az alkotmány-módosítással kapcsolatos döntések előké(Folytatás a 2. oldalon.) Beruházás, I # . f *1 f karbantartás y^ukor gyári fejlesztések Igazgatói tanácskozást tartottak tegnap a Kaposvári Cukorgyár vezetői az idei beruházási, karbantartási és műszaki feladatokról. A megbeszélés végső eredménye: jó ütemben halad a munka. Néhány területen a tervezetthez képest előbbre járnak, néhol viszont van apróbb lemaradás. A kampány kezdetére végül is mih- den szükséges teendő elvégezhető. Az elmúlt négy évben kevés pénz jutott a gyár fejlesztésére, ezt átvészelték, s most új szakasz kezdődik, az idén elindítanak egy jelentős — hároméves — beruházást, amely összesen százmillió forintba kerül majd. A költségek egy részét világbanki hitelből kívánják fedezni. A beruházás célja az egész cukor- gyártási technológia automatizálása. A program megkezdése az idén 17 millió forintot igényel. Hatmillió forintot költenek 1988-ban számítógépekre és programokra. Fejlesztik a répaátvételt a ' gyártól távolabb levő átvevőhelyeken. Korszerűsítik a csomagolást, megkezdődik a víztisztító rendszer fejlesztése; ez a beruházás a környezetvédelmet is szolgálja. A karbantartási költségek is nagyobbak a megszokottnál, a hatékonyság javítására, a répatisztító további fejlesztésére és a műszerezésre,'■ a laboratóriumok fölszereltségének javítására költik a pénzt. A munkakörülmények is jobbak lesznek: a szociális létesítmények felújítása is szerepel az idei karbantartási programban. A gyár tehát készül a répa fogadására. A mai állapot szerint jó közepes termés várható. Hétezer hektár termését kötötték le szerződésekkel, ez — száznapos kampányt számítva — körülbelül 90 százalékos répaellátottságot jelent. A maradék tíz százalékot társgyáraktól veszi majd át a Kaposvári Cukorgyár. Mint Kováts Imre, a gyár igazgatója elmondta; a mai helyzetet áttekintve úgy tetszik, hogy a cég túljutott azon az időszakon, amely fennállása óta az egyik legnehezebb volt. A sok évtizedes gyár fejlődése ismét lendületes. • Somogyi pártmunkásküldöttség utazott Ciechanowba Háromtagú somogyi pártmunkásküldöttség utazott tegnap Ciechanowba Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt ciechanowi vajdasági bizottságának meghívására. A delegáció, amely öt napot tölt a vajdaságban, ipari és mezőgazdasági üzemeket, intézményeket látogat meg, megismerkedik a lengyelországi reformfolyamatokkal, és tárgyal a két tcst- vérmegye együttműködésének továbbfejlesztéséről. Áz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg Mauno Koi- vistónak, a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a Mauno Koivistó- val, valamint a kíséretében hazánkban járt személyiségekkel folytatott tárgyalások hasznosak voltak, kifejezték a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti eredményes együttműködést és a két rokgnnép közötti hagyományosan jó viszonyt. E látogatás várhatóan újabb lendületet ad az együttműködésnek, a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésnek. A testület megtárgyalta a Magyar Szocialistá Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének személyi kérdésekben tett együttes javaslatait, azokat elfogadta és ennek megfelelően a hatáskörébe tartozó tisztségekkel kapcsolatban a megválasztásra az Országgyűléshez előterjesztést tesz. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletét hozott egyes magas állami tisztséget betöltő vezetők bérénék szabályozásáról. Az Elnöki Tanács elnöke, az Országgyűlés elnöke és a Minisztertanács elnöke havi munkabérét eddig egyedi elbírálással, jogi szabályozás nélkül állapították meg. Az új törvényerejű rendelet a kérdést jogilag rendezi. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy a végrehajtás részletes szabályait megállapítsa. Az Elnöki Tanács módosította a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló, 19'71-ben alkotott törvényerejű rendeletét. Eszerint a huszonöt és az ezt követő minden tíz év szolgálati idő után járó jubileumi jutalom eddig egy hónapi alapilletményt kitevő összegét másfél hónapi alapilletménynek megfelelő mértékre emelték. A rendelkezést az 1988, évi kifizetésekre is alkalmazni kell. A testület a továbbiakban kinevezésről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, kegyelmi ügyekben döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ár. Lévai Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét érdemei elismerése mellett, nyugállományba helyezése miatt tisztségéből felmentette és dr. Szabó Istvánt a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Dr. Szabó István a hivatali esküt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibornak, a legfőbb ügyész helyettesének több évtizedes vezető ügyészi munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. 3assó Mihály a Budapesti Pártbizottság első titkára Hétfőn kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Jelen voltak a kerületi pártbizottságok első titkárai, a fővárosi állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. •A testületet Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésen személyi kérdésekben döntött. Havasi Ferenc azzal a kéréssel fordult a Budapesti Pártbizottság Végrehajtó Bizottságához, hogy nyugállományba vonulása miatt felmentési kérelmét terjessze a pártbizottság testületé elé. A budapesti pártmozgalom élén végzett munkáját elismerve, kérésének eleget téve a testület Havasi Ferencet felmentette a pártbizottság első titkári funkciójából és pártbizottsági tagságából. Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatóját érdemei elismerése mellett ugyanésak felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól, mivel az országos pártértekezleten a Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjává megválasztotta. Ezt követően a jelölőbizottság vezetője, Szkokán Ferenc javaslatot tett az első titkári funkcióra. Eszerint a legtöbben Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét és Jassó Mihályt a Budapesti Pártbizottság titkárát javasolták e tisztségre. A testület a kettős jelölést követő vita utón titkos szavazást tartott. Az első fordulóban Iványi Pál 42, Jassó Mihály 40 szavazatot kapott. Tehát egyik jelölt sem érte el a szükséges többségi arányt. A második fordulóban mindkét jelölt 41-41 szavazatot kapott. Végül a harmadik fordulóban Jassó Mihályt 44 szavazattal a Budapesti Pártbizottság első titkárává választották. * * * A választást követően Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott? Havasi Ferencnek, a reformok érdekében, valamint a Budapesti Pártbizottság élén végzett munkájáért, a munkás- mozgalomban kifejtett kiemelkedő tevékenységéért.
