Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

2 Somogyi Néplap 1988. június 25., szombat HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: íMerényletkisérlet Ankarában az Athénból éppen hazatért Turguz Ozal török kormányfő ellen. - Romá­niában a sulinai kikötőben észlelt törvényszegések miatt több vezetőt leváltottak. VASARNAP: A kanadai Torontóban megnyílt a hét vezető nyugati ország csúcstalálkozója. — Tanácsválasztásokat tartottak Lengyelországban új, demokratikusabb vá­lasztási törvény alapján, és igen alacsony (56 százalé­kos) részvétellel. - Újabb ellenkormányt alakítottak a kabuli rendszer ellen küzdő afgán erők. HÉTFŐ: Katonai puccs Haitin, az ország új „erős embere": Henry 'Namphy tábornok. - Kilenc év után először körvonalazódik közös alap a kambodzsai válság meg­oldásához, mondta a vietnami külügyminiszter, miután befejezte thaiföldi tárgyalásait. - A katonai bizalom növelése céljából Prága—Berlin-Bonn forró drót léte­sítését javasolta Erich Honecker az atomfegyvermen­tes övezetekről és egyéb leszerelési témákról rendezett berlini nemzetközi értekezleten. KEDD: Véget ért a torontói csúcstalálkozó: enyhítik a sze­gény afrikai országok adósságterheit, de továbbra sincs egyetértés a mezőgazdasági támogatások leépí­tésében. — Kanadából szovjet diplomatákat utasítottak ki.'.- Achille Ochettót választották meg az Olasz Kom­munista Párt új főtitkárává. - Szófiában megkezdődött a balkáni külügyminiszter-helyettesek háromnapos ér­tekezlete. - Az örmény többségű Karabah-hegyvidék területi tanácsa úgy döntött, újból a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsához fordul az Azebajdzsánból való ki­válás kérelmével, miután a köztársaság legfelső ta­nácsa ezt elutasitotta. SZERDA: A 71 éves Do Muoit választották meg Vietnam új miniszterelnökévé; két jelölt között döntött a nemzet- gyűlés. - A Szovjetunióból válaszlépésként kanadai diplomatákat utasítottak ki. — A bonni Bundestag ha­tározatban (szólította fel Romániát az emberi jogok tiszteletben tartására. — Sikeresnek minősítette teheráni látogatását a brit parlamenti küldöttség. CSÜTÖRTÖK: Megkezdte ausztriai látogatását II. János Pál pápa. - Újabb tárgyalási forduló kezdődött Brüsszel­ben az EGK és Magyarország képviselői között. - Prá­gában tárgyalt David Mellor brit külügyi államminisz­ter. - Megnyílt az újjáválasztott francia nemzetgyűlés első ülése, a parlament új elnöke: Laurent Fabius szo­cialista volt kormányfő. PENTEK: A burgenlandi Darázsfalván, nagyszámú magyar za­rándok jelenlétében misét celebrált II. János Pál. — Kairóban újabb négyoldalú tanácskozás kezdődött An­gola, Kuba, Dél-Afrika és joz Egyesült Államok rész­vételével. - Lengyelországban találkozik egymással Ja­ruzelski és Honecker. A Síé# kérdés* Mit hozott a világnak a „hét nagy" kanadai konferenciája? Az irokéz indiánok nyel­vén Toronto valami olyas­mit jelent: találkozóhely. A szokásos hetes „nyugati csúcs” itt zajlott le, közel a Canadian National 556 mé­teres felhőkarcolójához, amely köztudomás szerint pillanatnyilag a világ leg­magasabb épülete, s a tete­jén van a „Top of the World” étterem ... A konferencia Reagan amerikai elnök búcsúzása je­gyében állott, hiszen jövő ilyenkor már más képviseli az Egyesült Államokat. A sors forgandósága: Reagan most elnöki tevékenysége egyik fő eredményének a Szovjetunióval kialakult pár­beszéd folyamatossá válását említhette. 1975 óta, amikor is a fran­ciaországi Rambouillet kas­télyában először ültek le a nyugati vezetők, jó néhány nemzetközi prohléma újra meg újra napirendre kerül az ilyen konferenciákon. Most egy témában kézzel­fogható eredményre jutot­tak: s ez a legszegényebb or­szágok megsegítése. A támogatás, amelyben Torontóban megállapodtak: az adósság elengedése, ka­matkedvezmény, esetleg hosszú távú átütemezés. Wa­shington jobbára csak ez utóbbit vállalná, míg a nyu­gat-európaiak többsége haj­lik a teljes elengedésre. Ja­pán jó példával jár elöl: 5 és fél milliárd dollárját nem követeli vissza egyes fejlődő országoktól. S a nyugati csú­cson először megjelenő Ta- kesita azt javasolta, hogy foglalkozzanak a latin-ame­rikai országok problémájá­val, ráadásul a kereskedel­mi bankokkal szemben fenn­álló adósságokkal is, ne csak a kormányhitel-tartozá­sokkal. Valami megmozdult tehát a világ adóssághegyei körül, ha földrengésről még nem is beszélhetünk! Ami mozdulatlan a „hét nagy” vitatémáiban, az a mezőgazdasági támogatások kérdése. Az Egyesült Álla­mok mindegyre azt követe­li, hogy a nyugat-európaiak ne támogassák saját mező- gazdaságukat. A négy euró­pai résztvevő nevében szót kért az, aki nyolcadikként ül ott a nyugati csúcson: Jacques Delors, az Európai Közösség főbizottsági elnö­ke, és közölte, hogy még el­méletben sem lehet elfogad­ni Reagan elgondolását, hogy az ezredfordulóig építsenek le mindennemű mezőgazda- sági támogatást. „Európában akkor elnéptelenednének a mezőgazdasági vidékek” — mondta. A derűlátást diktálhatták persze belpolitikai indokok, kezdve azon, hogy Ameriká­ban novemberben választa­nak, s a választókat nem szabad válsághangulatban az urnák elé engedni... S hogy az európaiak egyikét említsük: Mitterraind-nak is szüksége van arra, hogy nö­vekvő tekintéllyel — sikeres szereplés adta tekintéllyel — szője tovább a párizsi kor­mánypolitika szocialista szá­lait. Pálfy József A bizalomról A PRAVDA CIKKE Nem szabad azt hinni, hogy a szovjet emberek tü­relme határtalan. Ha a vá­rosokban és a falvakban nincs javulás, ha az ember nem érzi a róla való gon­doskodást, kezdi elveszítem a helyi vezetésbe vetett bi­zalmát — írja a Pravda. Az SZKP KB központi lapja pénteken terjedelmes cikkben idézte fel a szaha- lini területi első titkár kö­zelmúltban 'történt leváltásá­nak általánosítható tanulsá­gait. A Pravda szerkesztő­ségébe érkezett levelek tanú­sága szerint Szahalinon a lakosság elégedetlensége a lakáshelyzet, a , közellátás változatlanul elmaradott helyzete miatt annyira meg­nőtt, hogy végül a dolgozók, a kommunisták követelésére menesztették a területi párt- bizottság első titkárát. Esete azonban nem kirívó egyedi történet. Az asztraha- nyi területi pártbizottság el­ső titkára hasonló elégedet­lenség eredményeként távo­zott posztjáról, még ha — mint a Pravda emlékeztet rá — a hivatalos indoklás sze­rint felmentését ő kérte is, nyugdíjaztatására hivatkoz­va. A lap a helyzet érzékel­tetésére idéz néhány aszt- ■rahányi olvasó leveléből. Egyikük arra panaszkodik, hogy tízkopekes élelmisze­rekért is hosszú sorokat kell végigálilni, s korántsem biz­tos, hogy a sor végén állónak is jut még a keresett áruból. Persze felmerül a kérdés: lehet-e egy tízkopekes élel­miszer miatti sorbanállást az első titkáron számon kérni. Konkrétan nem, de végül is politikai személyiségként az adott térség minden gondja az első titkár hatásköre is. A legfontosabb politikai kér­dés — szögezi le a Pravda — az emberekről való gon­doskodás. Az első titkár mindenért felel: a kenyérért, a sóért, az egész átalakí­tásért. Ha az üzletek válto­zatlanul üresek, ha nincs rend a lakásfronton, ha té-' len hidegek a lakások, akkor az első titkár munkaterüle­tén nincs minden rendben azokkal a káderekkel, akik­re támaszkodik. Darázsfalvi zarándoklat A pápa Bécsből háromne­gyed tízkor érkezett heli­kopteren miséjének helyszí­nére, a Kismarton (Eisen- stadt) közelében lévő Da­rázsfalva (Trausdorf) száz hektáros sportrepülőterére. Itt a hajnali óráktól kezdve mintegy százezer ember se­reglett össze a nagy ese­ményre. Becslések szerint körülbelül hatvanezren ér­keztek Magyarországról és többezren Jugoszláviából. A nagy tömeg fogadását, a sze­mélyek és járműveik elhe­lyezését, valamint a rendez­vény egészének zavartalan lebonyolítását segítette a kedvező időjárás is, amely az előző napi esőzések után pénteken derűsre fordult. II. János Pál a mise előtt különleges autóján, a „Pá- pamofoilon” László István kis­martoni megyéspüspök társa­ságában végigjárta a részve­vők sorait és áldását adta az őt üdvözlő sokaságra. A ma­gyar szektorban lévő tízez­rek kis magyar nemzeti zász­lócskákat lengetve köszöntöt­ték az egyházfőt. Ezután a térség egyik ol­dalán erre az alkalomra épí­tett, 27 méter magas, fém­kereszttel díszített oltárnál megkezdődött a szertartás, amelyben 150 egyházi sze­mély és ezer tagú énekkar működött közre. A miseszövegek németül, horvátul és magyarul egy­aránt elhangzottak, s a szer­tartásba az összegyűltek az ajándékul kapott három nyelvű ima és énekesköny­vek segítségével is bekap­csolódhattak. Miután László István püs­pök német, magyar és hor- vát nyelvű üdvözletét inté­zett Burgenland magas ven­dégéhez, a világ katolikusai­nak fejéhez, a pápa megtar­totta szentbeszédét. Ebben ő is szívélyesen kö­szöntötte az esemény részt­vevőit, köztük külön meg­említve a Magyarországról és a Horvátországból érkezett sok vendéget. VI. János Pál ezután a hitszónoklatot lé­nyegében a katolicizmus bel­ső ügyeivel összefüggő val­láserkölcsi témáknak szen­telte, s a korábbi általános várakozásoktól eltérően nem foglalkozott a római katoli­kus egyház és a szocialista országok közötti kapcsolatok ügyeivel, noha sok megfi­gyelő számított erre. Az egyházfő szólt a római ka­tolikus . hit összetartó erejé­Tüntetés Washingtonban Az amerikai képvdiselőház három tagja is felszólalt azon a tiltakozó tüntetésen, amelyet magyar származású amerikakiak tartottak csü­törtökön Washingtonban. A mintegy ötszáz fő részvételé­vel lezajlott tüntetés csü­törtökön a Fehér Ház előtt kezdődött. Ezt követően pe­tíciót nyújtottak át a wa­shingtoni külügyminisztéri­umban. A petícióban az Egyesült Államok kormá­nyának hivatalos közbenjá­rását kérték ahhoz, hogy megakadályozzák Romániá­ban, így Erdélyben is, a fal­vak, városok tervezett le­rombolását. A tüntetés a washingtoni román nagykövetség előtti tiltakozó felvonulással ért véget. II. János Pál pápa megér­kezése után megáldja a ma­gyar zarándokokat ről, amelyek — mint mond­ta — a jelenlévőket is ide­szólították. Beszédének befejező részé­ben a pápa anyanyelvükön szólt a jelenlévő magyarok­hoz és horvátokhoz. A ma­gyar résztvevőkhöz intézett szavaiban először Paskai László esztergomi érsekprí­máshoz és a többi magyar főpaphoz, valamint papokhoz fordult üdvözletével. Ezután melegen üdvözölte a kismar­toni egyházmegyéből és Ma­gyarországról érkezett ma­gyar anyanyelvű vendégeket, s külön is a soraikban lévő erdélyi menekülteket. Mint mondotta, általuk köszönti az egész magyar egyházat és nemzetet. VI. János Pál rá­mutatott, hogy a magyar nép története szorosan ösz- szekapcsolódik a keresztény­séggel, s közölte: a magya­rokkal lelki egységben ő is megünnepli Szent István ki­rály idei jubileumát. Felrobbant egy óriási olajtartály, június 23-án az észak-mexikói Monterrey-ben. A több millió liter űrtartalmú tartály robbanását követően tűz ütött ki. Legkevesebb ha­tan meghaltak és sokan megsebesültek. A robbanás körzetéből több ezer családot ki­telepítettek LEVÉL A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTERHEZ Genscher Romániáról Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyminisztere szovjet kollé­gájához, Eduard Sevardnad- zéhoz intézett személyes üze­netében aggodalmát fejezte ki a helsinki folyamatba il­leszkedő bécsi utóértekezlet alakulása miatt. A Moszkvában Andreas Meyer-Landrut NSZK-nagy- követ által már szerdán át­nyújtott levél tartalmáról pénteken egybehangzóan szá­molt be az általában jól ér­tesült, tekintélyes Süddeut­sche Zeitung és a külügymi­nisztériumhoz közelálló bon­ni General-Anzeiger című lap. A müncheni újság értesü­lése szerint a nyugatnémet miniszter levelében emlé­keztetett a Sevardnadzéval az ENSZ székhelyén folyta­tott tárgyalásaira, amelye­ken a felek egyetértettek ab­ban : mindegyikük a maga ol­dalán azon fáradozik, hogy alháruljamialk az akadályok a bécsi utóértekezlet sikeres nyári befejezésének útjából. Genscher — így tudja a Süddeutsche Zeitung — az üzenetben most utalt arra, hogy a Kelet részéről kilá­tásba helyezett haladás a tárgyalóasztalnál egyelőre nem valósul meg. Az utóér­tekezlet mielőbbi befejezésé­nek legfőbb akadálya az a körülmény — írja a lap —, hogy Románia jelenleg hatá­rozottan elutasít mindenfajta új megállapodást az emberi jogok és az emberi kapcsola­tok területén. Minthogy az értekezleten érvényesül a ha­tározatok csak konszenzus alapján történő elfogadásá­nak elve, Románia elméleti­leg meghatározatlan időre el­húzhatja, sőt, esetleg kudarc­ra kárhoztathatja az értekez­letet — állapítja meg a mün­cheni újság. A befolyásos lap szerint Genscher a levélben mind­amellett csak közvetve tért ki Románia problémájára. Államminisztere, Helmut Schäfer azonban — írja — a Magyar Televízió 'számára adott, és a külügyi hivatal által már nyilvánosságra ho­zott nyilatkozatában kifej­tette: az NSZK számára a német és a többi európai nemzeti kisebbség sorsa el­sődleges ügy. Bonn ezért sík- raszáll azért, hogy a kisebb­ségek ápolhassák kulturális, nyelvi és egyéb hagyomá­nyaikat, és látogathassák hozzátartozóikat. A General-Anzeiger ugyan­csak a Varsói Szerződés tag­államai nehéz feladatának te­kinti, hogy áthidalják Ro­mánia negatív magatartását a semlegesek és az el nem kötelezettek javaslataival szemben a humanitárius kér­désekkel és az emberi jogok­kal kapcsolatban. A Bundestag, a bonni Szö­vetségi Gyűlés egyhangúlag elfogadott legutóbbi határo­zatában felszólította az NSZK kormányát: „hasson oda, hogy a román kormány tartsa magát a helsinki zá­róokmány úgynevezett har­madik kosarának kikötései­hez, és a bécsi útóértekezle- ten adja fel elutasító állás­pontját a semleges és el nem kötelezett országok kompro­misszumos javaslatával szemben az emberi jogok tiszteletben tartásának terű- létén. Ez — a határozat sze­rint — elsősorban az embe­ri jogok tiszteletben tartá­sának ellenőrzésére vonatko­zik” — olvasható a többi között a határozatban.

Next

/
Thumbnails
Contents