Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! EPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIV. évfolyam, 150. szám Ára: 1,t0 Ft 1988. június 24., péntek Bercez János tévényilatkozata az ülésről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának június 23-i ülé­sén végzett munkáról, az el­fogadott határozatokról nyi­latkozott a csütörtök esti tv-híradónak Berecz János, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára: — Elsőként egy feladat­tervet tárgyaltunk meg és fogadtunk el, ezt a Politikai Bizottság megbízásából én terjesztettem elő. Ez a terv tartalmazza a pártértekezlet állásfoglalásából a Központi Bizottságra vonatkozó fel­adatokat. Meglehetősen ter­jedelmes, 29 pontból áll ez a rész, a kormánynak tett ajánlásainkat 14—15 pont­ban foglaltuk össze, s teen­dőt ajánlunk a társadalmi szervezeteknek is. A napi­rendhez 13 felszólalás hang­zott el, ami érthető is, hi­szen e feladatterv határozza meg munkánkat, ezt kell végrehajtani a XIV. kong­resszusig. Eerecz János kitért arra is, hogy e feladatterv nem helyettesíti a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozási prog­ramot, a kormány ugyancsak tavaly elfogadott stabilizá­ciós programját sem, hiszen az országos pártértekezilet ál­lásfoglalása nem írt elő kü­lön feladatokat a gazdaság­ban, mert ott a kulcskérdés a stabilizációs program vég­rehajtása. — Sok, nem sok, — fog­lalt állást a Központi Bizott­ság — versenyt kell futnunk az idővel is, és a feladatok­kal is, ősszé kell gyűjteni a megfelelő energiát ahhoz, hogy mind a stabilizációs programot, mind pedig a most kiegészítésként elfoga­dott feladattervet megvaló­sítsuk. E feladattervet köz- zétesszük a Pártéletben, és eljuttatjuk minden alapszer­vezethez, hogy szinte tétele­sen ellenőrizhessék az állás- foglalást és a feladattervet, egybeesnek-e, s hogy mik a végrehajtás teendői. Miután ez — névre, osztályokra szó­lóan — a Központi Bizott­ság feladatterve, nem tartal­maz semmilyen előírást sem területi pártszervezetre, sem alapszervezetre, de aki oda­figyel, az okul belőle. A kormánynak tett aján­lásokról is beszélt a Közpon­ti Bizottság titkára. Elmon­dotta például, hogy miután a .legnagyobb közérdeklődés­re- a hosszú távú gazdaság- politikai koncepció kidolgo­zása tarthat számot, úgy foglalt állást, hogy a témá­val két munkacsoport foglal­kozzon. — Javasoltuk a kor­mánynak, hogy a testület alakítsa ki a kormányzat hosszú távú gazdaságpoliti­káját, a Központi Bizottság­ban pedig legyen egy másik munkacsoport. Az általuk végzetteket a Központi Bi­zottság majd hasonlítsa ösz- sze: ami egybeesik, annak örüljünk, azt pedig, ami kü­lönbözik, vitassuk meg ala­posan. Tehát az alternatívák kidolgozása máris megkez­dődött. A folyamatosság mellett most a megújulásra kell a hangsúlyt helyezni. Arról a szintről, amit elértünk, min­dent el kell vetnünk, ami ta­gadandó, és mindent meg­újítani, amire van erőnk, le­hetőségünk és tudjuk, hogy meg kell újítani. Ez az eddi­gi időszak önkritikáját is jelenti, nemcsak kritikáját, hiszen szinte- mindnyájan ré­szesei voltunk a tegnapnak. Ugyanakkor jelenti azt is, EK—Magyarország Újabb __________ t árgyalási forduló Újabb tárgyalási forduló kezdődött csütörtökön Brüsz- szelben, a Közös Piac köz- . pontjában, a nyugat-európai közösség és Magyarország szakértői között egy keres­kedelmi és gazdasági együtt­működési egyezményről. A korábbi tárgyalási forduló­kon a nézetek fokozatosan közeledtek, de az áruforga­lom mennyiségi korlátozá­sainak teljes feloldását ille­tően egy ponton a tárgyalá­sok elakadtak. A Közös Piac egyes tagországai (például Spanyolország és Olaszor­szág) ellenezték, hogy bizo­nyos magyar exportcikkek korlátozását megszüntessék, míg Magyarország — GATT- ^jtagságából eredő jogainál fogva — a mennyiségi kor­látozás teljes megszüntetését igényli. A csütörtökön kezdett és terv szerint ma folytatandó tárgyalásról egyelőre semmi­lyen tájékoztatást nem ad­tak. A Közös Piac központ­jának jól tájékozott körei­ben azonban úgy tudják, hogy az EK — a tagországok külügyminiszteri tanácsa el­igazításainak megfelelően — új javaslatot terjeszt elő. Eszerint erősen szűkítik ama áruk listáját, amelyek meny- nyiségi korlátozását csak ké­sőbb és csak fokozatosan akarják feloldani, s új — át­hidaló — javaslatot tesznek a korlátozások teljes felol­dásának időpontjára is. A közös piaci központ saj­tóköreiben bizonyosra ve­szik azt is — s hivatkoznak Willy de Clercqnek, az EK főbizottság külikapcsolatak- ért felelős tagjának kijelen­tésére —, hogy az EK főbi­zottság erősen szorgalmazza a tárgyalás mostani eredmé­nyes befejezését. Szeretné, ha az EK és a KGST köl­csönös elismerését és együtt­működési készségét kinyil­vánító közös nyilatkozat szombaton esedékes aláírá­sának előestéjén megállapo­dás jönne létre a KGST egyik tagországával, mégpe­dig éppen Magyarországgal, olyan egyezmény megkötésé­ről, amely a legszélesebb kö­rű a KGST-tagországokkal tervezett valamennyi egyez­mény közül. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23- án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a feladattervet az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásá­nak végrehajtására, a párt vezető szer­vei munkájának nyilvánosságáról, va­lamint a választási törvény alkalmazá­sának tapasztalatairól és módosításá­nak főbb irányairól /szóló előterjesz­tést. Az ülésről közlemény jelenik meg. hogy kötelességünk másként dolgozni és másként tájékoz­tatni a közvéleményt. A Köz­ponti Bizottság munkatervé­ben szerepel a teljes nyilvá­nossághoz való viszony, az, hogy milyen legyen a párt sajtópolitikája. Első lépés­ként most — ezt sürgősen meg kellett tennünk — a párt vezető szervei munká­jának nyilvánosságával fog­lalkoztunk. A Központi Bi­zottságot illetően azt a meg­oldást választottuk, hogy nemcsak az előadói beszéde­ket hozzuk nyilvánosságra, hanem részletes tájékoztatást adunk a vitáról is, — s min­dig attól függően, hogy mi­lyen terjedelmű, olvasmá­nyos vagy nehezebb stílusú —' valamilyen formában mindig közzé tesszük majd a határozatokat. Ez megtörtén­het az ülést követően a na­pilapokban, vagy később a Pártéletben, a Társadalmi Szemlében, esetleg a titkári tájékoztatóban, ami minden alapszervezethez eljut. Sőt: a Népszabadságban a vita ösz- szefoglalóját is közreadjuk, a sajtónak tájékoztatást tar­tunk. Ha közérdekű témát tárgyalunk, akkor a Népsza­badság, mondjuk egy héttel korábban, tartalmi ismerte­tőt ad az előterjesztésről. — Minden vezetőnek, ve­zető csoportnak kötelessége, hogy tájékoztatást adjon. Azt akarjuk, hogy arca legyen a politikának, arca legyen a döntéseknek; az, akire tarto­zik vagy aki részese a dön­tésnek mondja el, hogy miért úgy döntöttek, milyen alter­natívák közül választottak. Emellett kijelölünk egy szó­vivő-koordinátort — nem a legmegfelelőbb elnevezés, majd keresünk pontosabbat — a Központi Bizottságban. Az a véleményünk ugyanis, hogy a tájékoztatás nem le­het egy ember monopóliuma. De kell valaki, aki vagy tá­jékoztat, vagy megszervezi, hogy az arra illetékes tájé­koztatást adjon, nyilatkozzon. (Folytatás a 2. oldalon.) Az idei szezonra elvég­zendő feladatokat a felké­szülési tervben határozták meg. Az előző évekhez ké­pest az ivóvízhálózat 28,4 km-rel nőtt, a bekötött in­gatlanok száma 2852-vel emelkedett, s így a vízgyűj­tők területén 2068,3 km há­lózatot üzemeltetnek 98 277 bekötéssel. Topschál József elmondta, hogy a gyorsfej­lesztési programban létesített úgynevezett csúcsvízművek (Kenésén és Almádiban), ja­vítani fogják ugyan a vízel­látást, de a fővízmű-beruhá- zás hiányában az igényeket feltehetőleg így sem tudják a kívánt módon kielégíteni. Ha szükségessé válik, egyes térségekben ismét a vízkor­látozás elrendelését javasol­ják. Az ellenőrzést a siófoki rendőrkapitányság közremű­ködésével megszigorítják. A vízgyűjtő területen ez évben naponta 81 550 köbmé­ter szennyvizet tudnak megtisztítani. A múlt évihez képest a keszthelyi szenny­víztisztító telep kapacitása 8 ezer, a tapolcai telepé két­ezer köbméterrel nőtt. Üzem­be helyezték a Tihany—Ba- latonfüred—Balatonfűzfő kö­zötti szennyvízkivezető rend­szert, ezáltal megszűnt a ti­hanyi szennyvíztisztító telep. E térségből az összes szennyvíz idegen vízgyűjtő­be kerül. A déli parton át­adták a boglárlellei keleti fő­gyűjtőt is. A csatornahálózat 141 km-rel bővült, a közcsa­tornába bekötött ingatlanok száma 895-tel nőtt. így a vízgyűjtő területén 709 csa­tornahálózatot üzemeltet 16 741 bekötéssel a DRV. A tájékoztató után a prog­ram résztvevői megtekintet­ték a balatonkenesei csúcs- vízmüvet (ami a többi kö­zött Siófok ellátását is ja­vítja), majd a fűzfői telepen tanulmányozták a berende­zéseket, végül az almádi új létesítményt nézték meg. Ma’ a vonyarcvashegvi üzemve­zetőségen folytatják a szem­lét. Balatonkenesén felszíni csúcsvíemű kezdi meg júliusban az üzemelést, amely napi öt­ezer köbméter balatonvizet tesz emberi fogyasztásra alkalmassá. Képünkön az új vízmű szűrőtornyai (MTI-fotó — Arany Gábor felvétele) Kenésén, Almádiban csúcsvízmű A Balaton üdülőterületé­nek vízellátásáról, valamint a vízminőségvédelmi program megvalósításáról tartottak tá­jékoztatót, illetve rendeztek kétnapos szemlét a Dunán­túli Regionális Vízművek szakemberei. A rendezvény tegnap délelőtt kezdődött Siófokon a DRV székházá­ban, ahol az országos víz­ügyi szervek, az egészségügy, valamint a sajtó képviselői­nek Topschál József igazgató beszélt az eredményekről és a gondokról. A Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó településeknek na­ponta 157 ezer 388 köbmé­ter ivóvizet tud adni a vál­lalat, ám csúcsidényben ez kevésnek bizonyul. Tavaly például a víztermelés 16 eset­ben érte el, illetve haladta meg a kapacitás mértékét. Júniusban és júliusban a vízkorlátozás elrendelését kellett kérniük a tanácsok­tól. A korlátozás ellenére sok településen volt nyomáscsök­kenés, illetve időszakos hi­ány. Az ellátási gondok eny­hítése végett 231 alkalom­mal szállítottak a „szomjas’- településekre ivóvizet. Evek óta vizsgálják, hogy a csúcs­idényben a fogyasztók meny­nyi vizet használnak locso­lásra. Tavaly is kimutatható volt, hogy a száraz idősza­kot követő csapadékos na­pokon folyamatosan és nagy ütemben csökkent a vízfel­használás. E tényből arra le­het következtetni, hogy leg­alább 40—45 ezer köbméter ivóvizet (a térségben fel­használt mennyiség 30—35 százalékát) a fogyasztók lo­csolásra használnak. Zagyvarékason a termelőszövetkezetek, mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek be­mutatót rendeztek a Béke Mgtsz, földjén a szálastakarmány-betakarítógépekből. A két­napos bemutatón több száz szakember volt kíváncsi a hazaiak mellett a csehszlovák, a szovjet, a jugoszláv, valamint az osztrák, az NSZK-beli és a francia cégek gépeire. Ké­pünkön : az NSZK-beli Claas cég rendfelszedő adaptere a bemutatón Szemle a Balaton körül ULEST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents