Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
te ft > Világ proletárjai, egyesüljetek ! I r Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 147. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 21., kedd Grósz Károly kötetlen eszmecseréje a vendégekkel Párt- és állami vezetők fogadták a finn politikai küldöttséget Grosz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke június 20-án a Parlamentben fogadta a 8. magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn politikai küldöttséget Ülésezett az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Magyar párt- és állami vezetők fogadták hétfőn a VIII. magyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatára hazánkba érkezett finn politikai küldöttséget. A finn politikai, gazdasági és kulturális élet képviselőiből álló delegációt llkka Kanerva államminiszter vezeti. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke kötetlen eszmecserét folytatott a finn vendégekkel a Parlamentben. A delegáció tagjait köszöntve a mindenekelőtt a Magyarországot és Finnországot összekötő hagyományosan jó kapcsolatokat méltatta. Emlékeztetett arra, hogy a kapcsolatépítés kiemelkedő állomása volt a közelmúltban Mauno Koivis- to köztársasági elnök budapesti látogatása. Megemlítette azt is, hogy bár a felhőtlenül alakuló kétoldalú kapcsolatok részeként a gazdasági együttműködés is fejlődött, e területen még számos lehetőség vár kiaknázásra. Ennek egyik okaként a magyar gazdálkodók aktivitásának hiányát jelölte meg a miniszterelnök, hangoztatva, hogy a politikai kpntaktusok a gazdaságban is4- nagyobb mozgásteret teremtenek, amivel a hazai cégeknek jobban kellene élniük. A magyar belpolitika időszerű törekvéseit vázolva Grósz Károly elmondta, hogy hazánk megújulási törekvései négy fő irányban bontakoznak ki. Ezek sorában fontos feladatnak tekintjük egy korszerűbb állami felépítményrendszer kialakítását, amely a többi között magában foglalja a párt- és az állami szervek munkájának különválasztását, illetve az állami struktúrában a Parlament és a kormány újfajta viszonyának kialakítását. A legnagyobb feladatot azonban a gazdaság korszerűsítése jelenti. Ennek kulcselemei közé tartozik a gazdaságirányítás megújítása; végcélként egy, az állam által befolyásolt önszabályozó piac létrehozásával. Ez — hangzott el a tájékoztatón — az állami és a magántulajdon jelenlegi részarányának megváltoztatását is szükségessé teszi; tőkeerejétől és a gazdasági struktúrában betöltött szerepétől függően a magán- tulajdon akár 20—25 százalékkal is részesedhetne a hazai gazdálkodásban. További fontos lépés a gazdaság szer- 1 kezeiének átalakítása, és. nem utolsósorban a munkafegyelem javítása, a minőségi munka megkövetelése. Főbb törekvéseink közé tartozik még az ideológiái élet megújítása és a jelenleginél is nyitottabb ikülkap- csolatok kialakítása. A finn delegáció nevében llkka Kanerva köszönetét mondott az őszinte hangú tájékoztatásért. Hangsúlyozta: Finnországban nagy érdeklődéssel és mély rokonszenv- vel kísérik Magyarország építőmunkáját, illetve azt a szabad szellemi légkört, ame- • lyet Grósz Károly szavai is tükröztek. Finnország törekvéseit sok tekintetben hasonló elképzelések vezérlik; a legfontosabb feladatnak a tudásra és a technikára építő intenzív gazdálkodás kialakítását tartják. Nem kevésbé jelentős, hogy Finnországban ezeket a feladatokat az európai államok szoros együttműködésének tükrében vizsgálják. A finn politikai küldöttséget e nap folyamán a Parlamentben fogadta Traut- ■mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A magyar vezetők tájékoztatást adtak az Elnöki Tanács, illetve az Ország- gyűlés tevékenységéről, majd időszerű belpolitikai és nem- - zetközi kérdéseket tekintettek át. A megbeszéléseken részt vett Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A finn vendégek délután eszmecserét folytattak Vár- konyi Péter külügyminiszterrel. A mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat 1987. évi költségvetésének végehaj- tásáról tárgyalt hétfőn a Parlamentben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A testület elé terjesztett írásos anyag szerint az időjárástól és a piaci változásoktól nagymértékben függő élelmiszergazdaság tavaly is meghatározó szerepet töltött be a belső ellátásban és az expontfeladatok teljesítésében. Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt az élelmiszergazdaság annak ellenére, hogy a gabonafélék termés- eredménye elmaradt a tervezettől. A mezőgazdasági nagyüzemek 28 milliárd forintos nyereséget realizáltak, ez megközelíti a tervezettet, és 2 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit. A nyereségtöbblet döntően az ipari, szolgáltató „ tevékenység bővüléséből. származott. Az élelmiszeripar 16,6 milT liárd forint nyereséget ért el, ez a tervezettnél 3 milliárddal magasabb, és 4 milliárddal haladta meg az 1986. évit. Az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Red- nágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi rrrniszterhe- lyettes olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet, amelyek az idei gazdálkodási eredményekre is hatással vannak. Az agrárágazatban felhasznált anyagok ára az év első öt hónapjában a tervezettnél nagyobb arányban nőtt, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ez mintegy 2,5 milliárd forintos többletkiadást okoz. Ugyanakkor a mezőgazdaság által felkínált termékek ármozgása — amelynek tervezett mértéke 3—4 százalék az előzetes számítások szerint — mindössze egy százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy a termelők és a vállalatok visz- szafogott árpolitikát folytatnak, ám részben a maguk kárára. Mivel a támogatások csökkennek, a gazdálkodóknak az árakban kellene érvényesíteniük ráfordításaikat, és amennyiben ez tartósan nem következik be, úgy az agrárolló tovább nyílik. Ez egyértelműen káros lehet. A témával kapcsolatban Varga János (Tolna megye) nem a piacszabályozás elemeit vélte felfedezni abban, hogy a húsipari vállalatok a sertés „alapanyagért” egymásra ráígérve versenyeztek, hanem egyfajta rendezetlenséget, a vertikális kapcsolatok alapvető zavarait. A sertéstermelői árakkal kapcsolatban fejtette ki véleményét (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Otto Wolff von Amerongen megbeszélése Kádár -János, az MSZMP elnöke, az Elnöki Tanács tagja hétfőin délután dolgozószobájában fogadta Otto Wolff von Atnerongent, az NSZK-beli Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnökét, aki a Financial Times budapesti szimpóziumán vesz részt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Otto Wolff von Amerangennek, a német Gazdaság Keleti Bizottsága elnökének, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHT) volt elnökének a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a magyar—NSZK együttműködés elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke hétfőn adta át. A vendéggel hétfőn megbeszélést folytatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Több a tartós fogyasztási cikk Nincs hiány színes tv-ből — 220 ezer mélyhűtő A tartós fogyasztási cikkek jó részéhez — köztük a tavaly még hiánycikknek számító színes televíziókhoz, videókészülékekhez, automata mosógépekhez és fagyasztó- ládákhoz — az idén már jóval könnyebben jutnak a fogyasztók, s esetenként válogathatnak is a különböző típusok közül. A Kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint színes televíziókból az idén már nincs hiány, e készülékeket országszerte minden üzletben lehet kapni. Gond azonban, hogy kevés az olcsó készülék, a kis- és közepes képernyővel készült színes tévékhez nem tudtak a gyártók kellő mennyiségű import képcsövet beszerezni. Színes televíziókészülékeket azok a vállalatok adnak részletre, amelyeknél nagyobb mennyiség van a raktárakban, s a hitelt a kereskedelTerméscsökkenést okozott az aszály V Hegyeszerte aratják az árpát A konzervgyárba kerül a zöldborsó Tegnap délelőtt megindultak a kombájnok csaknem valamennyi somogyi gazdaságban, s aratják az árpát. Több mint tizenötezer hektárról kell betakarítani a termést. S nemsokára megkezdődhet a búza aratása is. A kezdés tapasztalatai nem valami kedvezőek: az elmúlt két hónapban nem esett számottevő csapadék Szomjazik a föld, szikkadnak a növények. A megyei lanács mezőgazdasági osztályán hallottuk, hogy Szent- gáloskér és Magyaratád környékén emiatt legkevesebb húsz százalékos a veszteség. Vése és Böhönye táján van némi remény a bizakodásra. A feladatok megoldásához megfelelő géppark áll a gazdaságok rendelkezésére; részben biztosították a szükséges alkatrészeket is, bár továbbra is gond van a csapágyakkal és az ékszíjakkal. A szolgáltatók ugyan csak a hónap végén kezdik meg az ügyeletét, de már most is fogadják azokat, akik különböző berendezéseket akarnak soron kívül vásárolni. Az aratással egy időben folyik a zöldborsó betakarítása. Ennek a zöldségfélének java a Nagyatádi Konzervgyárba kerül. Sem a feldolgozók, sem a termelők nincsenek megelégedve a termésátlagokkal. Osztopánban például alig 3,3 tonnát tudnak betakarítani egy hektárról a szárazság miatt. Ha a következő napokban sem esik nagyobb eső, gond lesz a zöldségfélékkel is. mi cégek saját erőből nyújtják. A fekete-fehér televíziók közül a szovjet és román gyártmányok folyamatosan kaphatók, a keresettebb hazai Orion készülékekből kevesebbet kínál a. kereskedelem. Az év első öt hónapjának mérlege: színes televíziókból 23 százalékkal kisebb, fekete-fehér tévékből 10 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor. Videókészülékekből az elmúlt évben 38 500 fogyott az üzletekben, s nem bizonyult elegendőnek. Noha három hazai termelő is hozzáfogott az import alkatrészek összeszereléséhez, a szűkös devi- zalehetőségek miatt nem tudnak elég készülékft adni a belkereskedelemnek. Az automata mosógépekről is ugyanez mondható el, mint a színes televíziókról; a hazai gyártó a korábbiaknál nagyobb mennyiségű korszerű, energiatakarékos, kisméretű, ám drága készüléket szállít a belkereskedelemnek. A tapasztalatok szerint a „nagytudású” gépeket a háziasszonyok ki sem tudják • használni, hiszen a 10—15 programból mindössze néhányra van szükségük. Nagyobb a keletje a Szovjetunióból és a Csehszlovákiából származó szintén helytakarékos, de olcsóbb gépeknek, ám ezekből sincs elegendő. A hagyományos hűtőszekrények iránti kereslet és kínálat nagyjából kiegyensúlyozott, néhány keresett hazai típusból azonban kevés van. Import gépek folyamatosan kaphatók. Mélyhűtőkből az idén 220 ezret hoznak forgalomba, e? 20 százalékkal több, mint tavaly volt, ám várhatóan nem lesz elég. A közeljövőben írnak szerződést alá, amelynek értelmében a Szovjetunióból 4 ezerrel több mélyhűtő érkezik, mint amennyiben korábban megállapodtak.
