Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-18 / 145. szám
4 Somogyi Néplap 1988. június 18., szombat A sárkányrepülő tisztessége KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK Akik tudják, hogy a kaposvári sportrepülőknek milyen mostoha körülményekkel, nehézségekkel kell megküzdeniük, különösen értékesnek tartják az MHSZ Noszlopy Gáspár Repülőklub sportolói által elért legújabb sikereket. Ugyanis a Magyar Repülő Szövetség és az MHSZ Repülőfőnökség idei díjkiosztó ünnepségén egyszerre hárman is magas elismerésben részesültek. Barka József — aki decemberben az F-vizsga harmadik feltételét is teljesítette — megkapta a Nemzetközi Repülő Szövetség (vitorlázórepülőknél „csúcsot” jelentő) gyémántkoszorús jelvényt, Kovács Sándor klubtitkár pedig — az E-vizsga befejezésével — az aranykoszorús jelvényt érdemelte ki. Minden bizonnyal a kaposvári repülők történetének egyik legnagyszerűbb sikere az is, hogy Szabados Zoltán, a motoros sárkányrepülő 1987. évi nemzeti bajnoka elnyerte az Év legeredményesebb motoros sárkányrepülő sportolója címet. S a versenyzés közben tanúsított példamutató magatartásával esélyes lett a Sportszerűségi díjra is ... A nemzeti bajnokság I. kategóriájának negyedik versenyszáma közben történt. Az útvonal befejező szakaszán, 600 méter magasan repülve egy felborult sárkányrepülőgépet pillantott meg a terepen. Furcsának találta, hogy nincs mozgás körülötte, ezért leereszkedett, s egészen alacsonyan körözni kezdett felette. Az, hogy a Trabant-motorral felszerelt sárkányával nehezen kivívott első helyezését ezzel a késlekedéssel elveszítheti a nyugati márkájú, jobb teljesítményű motorokkal rendelkező rutinos versenyzők mezőnyében, egyszeriben mellékessé vált számára. Különösen, amikor észrevette, hogy a sérült sárkányszerkezet mellett mozdulatlanul fekszik a pilótája. Megpróbált leszállni, de a rendkívül rossz terepviszonyok miatt le kellett mondania erről a szándékáról. A baleset helyszínének felderítésével, térképen való azonosításával értékes perceket veszített, de nem is gondolt erre. Célba érkezése után azonnal beült az indulásra készen várakozó mentőautóba, hogy mutassa a baleset helyszínéhez vezető Utat. Így versenyzőtársa a lehető legrövidebb időn belül elsősegélyben, majd szakorvosi ellátásban részesülhetett. Ám, miközben távol volt a starthelytől, zivatar tört ki, s alaposan eiáz- tatta a sorsára hagyott sárkányát. Így aztán nem csoda, hogy a másnapi rajtnál nem akart elindulni a motorja. Végül hosszas küszködés után Princz Józseffel, a segítőtársával sikerült kiküszöbölni a hibát, s a mezőny Startra készen a Phobos-űrszonda nulmányozásához szükséges fedélzeti műszerrendszer energiaellátó egységét és a napsugárzás ingadozását mérő műszer földi ellenőrző berendezéseit magyar kutatók dolgozták ki, illetve készítették. A Mars és a Phobos mag- neto-ionoszféráját, a kis és közepes energiájú töltött részecskéket az Eszter mérő- rendszer méri. Adataiból következtetni lehet az égitest karára, felszínének sajátosságaira, fizikai, kémiai jellemzőire. Miután az űrszonda a Mars egyik holdja, a Phobos közelébe ér, egyes műszerei a fedélzetről vizsgálják a után eredhetett. Szerencséjére, az első három versenyszámban olyan tetemes előnyre tett szert, hogy az utolsó két számban elhullaj- tott pontjai sem veszélyeztették a kaposvári klub szakosztályvezetőjének nemzeti bajnoki címét. Am, ha az a bizonyos „kitérő” esetleg a dobogós helytől is megfosztja, akkor sem bánta volna meg — állítja —, hogy így tett. Hiszen vannak dolgok, amelyek a győzelemnél, az egyéni sportsikernél sokkal fontosabbak! Akár véletlennek is nevezhetnénk — bár eredményeit, tetteit ismerve ez nem lenne jogos —, hogy Szabados Zoltán éppen öt évvel ezelőtt, 1983 tavaszán kezdett el aktívan foglalkozni a sárkányrepüléssel és a vitorlázórepülőgépek vezetésének elsajátításával. Vagyis abban az esztendőben, amelytől a kaposvári repülőklub elindult a felemelkedés útján ... E fél évtized alatt a vezetésével létrejött és megerősödött a sárkányrepülő szakosztály, egy sor növendék vált a „keze alatt” jól kiképzett pilótává, ö pedig — ez is ritka teljesítmény — hű maradt mindkét kedvenc repülő-szakágához. Miközben motoros sárkánnyal háromszáz órát töltött a levegőben, s élvonalbeli versenyzővé küzdötte fel magát, vitorlázó-repülőgépen repülve ezüstkoszorús teljesítményjelvényt, repülőgépvezető szakszolgálati engedélyt szerzett, s több mint százhúsz órát repült. Egyben ,a munkahelyén is alaposan ki kellett tennie magáért, mert a sárkányrepülőgép építése, üzemeltetése önköltséges, sok pénzébe kerül... Büki Péter holdacska felszínét, mások leszállnak arra. Az egyik leszálló egység a Phobos felszínén legalább fél évig működik majd, s megfigyeléseit közvetlenül a Földre juttatja. Központi számítógépe — amelyet magyar szakemberek készítettek — vezérli az egység tudományos berendezéseit, összegyűjti, rendezi és a földi továbbításhoz előkészíti azokat az adatokat, információkat, amelyeket a műszerek a Phobos felszínéről és belsejének szerkezetéről szereznek majd. A szonda másik leszálló egysége eltávolodik majd a leszállás helyétől, megfigyeléseit a Phobos körül keringő szonda közvetíti a Földre. Az űrszondák felbocsátásánál is részt vesznek majd a programban közreműködő intézetek kutatói. Ekkor megbeszélik a Mars-program előkészítését is. Kit ábrázol a szobor? Kaposváron, a színház park sarkánál impozáns szobor áll. A férfierő és elszántság jelképe. Az oroszlánnal viaskodó Herkulest ábrázolja, amint a halálos csapást méri ellenfelére. A bronzba dermedt erő az első világháborúban elesett nyolcezer 44-es ezredbéli katona emlékét idézi. A szobor magassága a talpazatával együtt csaknem hat méter, szépen illeszkedik a környezetbe, körülötte szép park, mögötte a múzsák békés szentélye. Alkotója Já- lics Ernő szobrászművész. A talpazatot Szivessy Tibor budapesti műépítész tervezte, ugyanitt készült az Ad- retti-féle kőfaragó műhelyben, haraszti-hegyi mészkőből. Számos útikalauzban és várostörténeti kiadványban rosszul szerepel az avatás éve! Nem 1928-ban, hanem 1932 szeptember negyedikén állították fel a szobrot, húszezres tömeg jelenlétében. A pályázatot a szobor elkészítéséhez évekkel előbb kiírták, de akikor az anyagi költségeket a város nem tudta vállalni. 1931-ben kilenc pályázó adta be a tervét. Bory Jenő, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Kopits Ferenc, Jálics Ernő, Sidló Ferenc, Pásztor János, Szent- györgyi István, Mangó Ede szobrászművészek és Szivessy Tibor műépítész. A pályamunkák közül a bíráló bizottság a legszebbnek a vodt 44-es tartalékos hadnagy Jálics Ernő szobortervét találta. Jálics Ernő Kadarkúton született 1895. március 13- án. Somogysárdon tanítós- kodott, de kiváló képességei révén a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol Sidló Ferenc és Radnai Béla tanítványa volt. 1928-tól 1930- ig Rómában dolgozott, mint ösztöndíjas. 1925-ben állított ki először, 1930-ban részt vett a Velencei Biennálén. Aktokat, portrékat, emlékműveket és egyháztörténeti alkotásokat készített. Egyik domborműve Budapesten a Goldberger Textilművek étkezőjében található. A földgömböt tartó nő szobra Csongrádon, az iskola kertjében áll. A kaposvári szobor készítésének idején Rabati Jenő újságíró felkereste a művészt Tétényi úti műtermében. „A parányi szobában éppen hogy csak elfért a szobor, • melyet inkább egy lyuknak, mint egy műteremnek lehetett volna nevezni.. Csupán egy százas égő világította meg a helyiséget. Ha a művész térben akarta 'látni a művét, akkor egy fordítva tartott látcsővel kémlelte.” — írta Rabati Jenő. A kíváncsi újságíró azt is tudni szerette volna, hogy ki a férfialak modellje, de ezt a művész sehogyan se akarta elárulni. Csak annyit mondott, hogy a háború előtti évék jeles birkózóbajnakát kérte fel modellnek. Egy helyi újságíróval szövetkezve mégis megoldotta a rejtélyt Rabati Jenő. „Álltunk a műterem előtt, ócska szobor- maradványok, drótok és agyagtömbök között, vártuk, hogy kilépjen az ajtón a titokzatos személy. Jócskán túl voltunk már a tizenegyen, amikor végre megjelent a modell szálas alakja. Alig fért ki az ajtón. A gyér fényben is megismertük; Czája Zsigmond volt a cirkuszos birkózó, ötvenes lehetett akikor, még férfiereje teljében, de a gerincével történt valami baj. Szégyellte, hogy ilyesmire adta a fejét.” A szobor rejtélye tehát megoldódott. De valami hiba mégis volt a kréta körül, ami a fényes ünnepséget, 1932. szeptember negyedikét elhomályosította, leg- ' alábbis Jálics Ernő számára. Mint volt 44-es tisztet meghívták az ünnepségre, de mint a szobor alkotóját, elfelejtették meghívni az ünnepség rendezői. A város vezetői nem akartak egy asztalhoz leülni a „rosszhírű emberrel”. Az ünnepségen még jelen volt. Végignézte az erre az alkalomra Kaposvárra lehozott Giustizia per 1’ Ungheria díszrepülését a város felett, meghallgatta József királyi herceg ünnepi beszédét, de az esti zenés, többféle kürtön megszólaló ta- karodót már aligha hallotta. Békésen szunyókált egy mellékvágányra tolt vasúti kocsiban. Titkolt baja volt, később megzavarodott; elszegényedve öngyilkos létt 1964. augusztus 11-én a kaposvári 44-es emlékmű alkotója. Lévai József PIACI KÖRKÉP Gyümölcsöző nyárelő Magyar fizikusok és mérnökök is részt vesznek a Mars bolygó és Phobos nevű holdjának vizsgálatára konstruált űrszondák start előtti tesztelésénél Bajkonurban, a Szovjetunió űrközpontjának egyik kilövőhelyén. Miként Szabó László, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének műszaki igazgatóhelyettese Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának elmondta: ezekben a napokban — június 20-ig — ellenőrzik az űrszondák összes készülékének, műszerének működését. Az utolsó vizsgáztatásnál szerelik 'be az Eszter nevű, magyar fővállalkozásban készült fedélzeti mérőrendszer detektorait. Az érzékeny adatgyűjtőket ugyanis ez ideig vákuumkamrában tartották, azért hogy megóvják a hi- básodástól. A korábbi beméréseknél kísérleti detektorokat használtak. Az űrszondák berendezéseit már több ízben tesztelték: először a kunstruktőrök nemzeti laboratóriumaiban, majd a fővállalkozóknál, azután a moszkvai társkutatóintézetben és abban a gyárban, ahol az űrszondákat építették. Mindegyik készülék kifogástalanul működik. A Phobos—1 űrszondát július 7-én, a vele csaknem azonos Phobos—2-t pedig július 12-én bocsátják fel. Amíg az űrszondák a Mars felé repülnek, fedélzeti műszereik közül csak azokat működtetik, amelyek a bolygóközi teret vizsgálják és a napfizikai méréseket végzik. A többi készüléket csupán időnként, tesztelésre kapcsolják be a földi irányítók. A két szonda 1989 januárjában, februárjában közelíti meg a Mars bolygót. Néhány hónapig az égitest körüli pályán keringenek, ez idő alatt vizsgálják a Mars bolygó felszínét, légterét, ionoszféráját és magnetoszfé- ráját. A bolygóközi térben és a Mars körül levő részecskék, úgynevezett plazma ta/ Busás kínálatnak és néhány kellemes ármeglepetésnek örvendhettek a tegnapi kaposvári hetipiac vásárlói. Különösen kecsegtető volt a gyümölcsválaszték. Újdonság a 60—80 forintért kínált franciabarack, s most láttunk először ribizlit 35-ért. Kitűnőnek ígérkezik a meggytermés, így várhatóan rohamosan mérséklődnek majd az árak. Most 30-at kértek a pándi üveg- és 20- at a cigánymeggyért. Virágkorát éli a cseresznye: 28—30 forint volt a nagy szemű ropogós java, míg a sárgás hólyagcseresznyét 20-ra tartották. Már kevesebb volt az eper, melynek kilója 40 forintba került. Málna literenként 15- ért fordult elő. Heteken át makacsul tartotta magát a 15 forintos óburgonyaár, végre bekövetkezett az újburgonya nagy áttörése; 7-ért is mérték az apraját, s a legszebbje sem került többe 14 forintnál. Már 25-ért is előfordult a karfiol, még kelendőbb volt azonban a 13 forintos, hét nyelven beszélő fejes káposzta. A Zöldért árudájában már 86 forintos kilós áron adták a kevésbé mutatós zöldpaprikát. A termelőknél — szebb árut ajánlottak — darabonként 5—7-ért, 50 forint volt az álomparadicsom, s csak 5—10-zel olcsóbb a roskatag. Lassan, de biztosan apad az uborka ára. Aki nem volt válogatós, 22-ért is kapott. Ehhez képest okkal drágállottunk 5 forintot a fejes salátáért. Ennyibe került az újhagyma csomója is. Lefutóban van az első borsódömping, ennek ellenére azonnal engedtek 2-3 forintot a 20-ból, ha valaki fanyalogva továbblépett. Még mindig nagy szeme van a zöldbabnak, amelynek csomója így lü-ért fogyott. Nem idézett elő vásárlási lázat a 20-at kóstáló tök és a darabonként 5 forintos karalábé sem. A gombapiac ínyencsége a 120 forintos sampinyon volt. A tyúkok, úgy látszik, sztrájkolnak, kevesebb volt g tojás, s 2,20—2,40-be került darabja. A sok emelgetéstől fejébe szállt a vér egy 220-ra tartott csirkepárnak. Ennyit kértek egy áléit kakasért is. Ügy vitték, mint a cukrot a 30—35 forintos előnevelt baromfit. A 45 forintos előnevelt kacsa kapóssá- gával csak az ugyanennyibe kerülő balatoni keszeg vetekedett. A halárudában volt még élő busa és ponty is, 55, illetve 100 forintért, A virágpiac látványossága a szálanként 30-ért árult kardvirág volt. 5-ért hoztak rózsát, 8—15-ért szegfűt. A mezei csokrok közül a 10 forintos búzavirág jelentett új színt. B. F.
