Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

2 Somogyi Néplap 1988. június 18., szombat A vilniusi szovjet—magyar barátságfesztivál hazai és vendégrésztvevőinek egy cső' portja a lityán főváros kultúrpalotája előtt Az azerbajdzsán parlament elutasította Karabach kiválását Az azerbajdzsán parlament pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy nem járul hoz­zá a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület Örményor­szágnak történő átadásához — közölte az MTI moszkvai tudósítójával a bakui kül­ügyminisztérium illetékese. Az azerbajdzsán törvény- hozás ezzel jóváhagyta a köztársaság legfelsőbb taná­csa elnökségének hasonló ér­telmű határozatát, amely egyebek között hangsúlyozta: Karabah kiválása Azerbaj­dzsán számára elfogadhatat­lan, mert ellentmond az or­szág alkotmányának, az azer­bajdzsán és az örmény nép érdekeinek. Az azerbajdzsán képvise­lők egyúttal határoztak a nemzeti viszonyokkal és az internacionalista neveléssel foglalkozó állandó parlamen­ti bizottság felállításáról. Szuverén köztársaság bel- ügyeibe való beavatkozásnak minősítette a bakui parla­ment az örmény törvényho­zásnak azt a szerdai határo­zatát, amelyben Örményor­szág támogatásáról biztosí­totta a karabahi terület el­szakadási törekvéseit. Ezzel kapcsolatban a bakui illeté­kes hangoztatta, hogy Kara­bah az Azerbajdzsán SZSZK elválaszthatatlan részét ké­pezi. Hozzátette, hogy a par­lamenti vita részvevői hang­súlyozták: Karabah sohasem volt Örményország része, ezért mindenféle jogi és er­kölcsi alapot nélkülöznek a kiválását sürgető követelé­sek. Közölte azt is: nincs in­formációja arról, hogy a tes­tület ülésén jelert voltak-e a karabahi képviselők. Az azerbajdzsáni parla­ment ülésén Szulejman Tat- lijev, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöke terjesztette elő a karabahi kérdésről szó­ló napirendi pontot. A vitá­ban részt vett Abdul Rah­man Vezirov, a köztársasági Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is. Az MTI Bakuból kapott ér­tesülései szerint Vezirov mérsékletre intette az éles­hangú felszólalásoktól sem visszariadó képviselőtársait. A KB első titkára hangsú­lyozta: az azerbajdzsán né­pet továbbra is a szoros ba­rátság szálai fűzik össze az örményekkel. Nem szabad teret engedni olyan szélsősé­ges provokációnak, ame­lyek a két népet megpróbál­ják szembeállítani — hang­súlyozta. Az azerbajdzsáni külügy­minisztérium illetékese az MTI-nek adott telefoninter­júban elmondta, hogy Baku­ban teljes nyugalom van. A parlamenti ülés idején a vá­ros valósággal kiürült, mert aki tudta, tévén vagy rádión kísérte figyelemmel a ta­nácskozást. Moszkvában hivatalos helyről egyelőre nem kom­mentálták a két szövetségi köztársaság közötti vita leg­újabb fejleményeit. Az azer­bajdzsán parlament határo­zatához egyelőre Jerevánban nem fűztek véleményt, meg­jegyzést. A pénteki bakui lépés a szovjet alkotmány szerint kizárja annak lehető­ségét, hogy Karabah Ör­ményországhoz kerüljön, mert nincs meg a két köz­társaság között szükséges megegyezés. Moszkvai meg­figyelők azonban nem tart­ják kizártnak, hogy a vita ezzel még nem zárult le, s eldöntésében a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa mondja majd ki a végső szót. Á magyarországi egyházak felhívása Tiltakozások a romániai intézkedések ellen A Romániában élő ma­gyarság és más nemzetisé­gek településeinek felszá­molását célzó átalakítás el­len, az egyetemes európai történelmi és kulturális örök­ség megmentése érdekében újabb hazai művészeti, tu­dományos szövetségek emel­ték fel szavukat, a magyar- országi egyházak vezetői pe­dig „Minden ember szülő­földjén boldoguljon” jel­mondattal felhívást tettek közzé. Az egyházak felhívásá­ban megfogalmazottak sze­rint a magyarországi egyhá­zak evangéliumi kötelessé­güknek engedve ökumeniku­sán és saját felekezeteik ösz- szefogásaként segítséget nyújtottak' az áttelepülőknek, mert mint keresztyének, másként nem tehettek. Szol­gálatukban kifejeződést ad­tak annak, hogy minden nemzeti kisebbséghez tartozó embernek is a szülőföldjén kell boldogulnia és ember­hez méltó életet élnie. A ma­gyarországi egyházak azzal a reménységgel vannak, hogy keresztyén hitükkel a meg­békélést szolgálhatják. Ké­szek arra, hogy a romániai egyházakkal, azok vezetőivel és híveivel együtt gondol­kodjanak és imádkozzanak. A romániai intézkedések nyomán az európai civili­záció ezer éves kulturális kincsei, falvak, s azok temp­lomai ítéltetnek pusztulásra. Ezért kérnek minden hívőt, testvért és barátot, egyházat, egyházi és világi szervezetet és minden jóakaratú embert, hogy a legszélesebb nyilvá­nossággal siessen segítségük­re. „Reménységgel és imád­sággal tekintünk minden, megbékélést szolgáló kezde­ményezés elé, így különösen miniszterelnökünk közeljö­vőben Romániában teendő útjára és tárgyalásaira” — hangoztatja a felhívás. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat győri vándorgyűlésén tilta­kozott a romániai intézkedé­sek ellen. A magyar történe­ti és művészeti emlékek hi­vatott védelmezőiként azzal a kéréssel fordultak a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyához, hogy emelje fel sza­vát az egyetemes európai történelmi és kulturális örökség megmentéséért. A magyar képzőművészek és iparművészek szövetsége nyílt levelet intézett minden romániai alkotóművészhez és értelmiségihez abban a re­ményben, hogy közös az ag­Bartók Béla hazatérő hamvainak július 7-i temetésére az eseményt előlkészítő kormánybi­zottság — az Elnöki Ta­nács és a Miniszterta­nács nevében — meg­hívta a nagy zeneszerző szülőfailuja, Nagyszent- uniklós küldöttségét és felajánlotta, hogy a de­legációt vendégül látja. Az illetékes román ha­tóságók közölték buka­resti nagykövetségünk­kel, hogy a meghívásnak nem tesznek eleget. godalmuk a román tervek­kel kapcsolatban. Egyebek között hangoztatják: a ki­sebbségi kultúrák őrzése, fej­lesztése egyetemes nemzeti, emberi kötelesség, amely­nek folyamatosan meg kell felelni. A magyar színházi szakma — csatlakozva a magyar épí­tőművészek szövetségének felhívásához — a világ szín­házi embereihez fordult, hogy emeljék fel szavukat a romániai falvak megmenté­séért. (MTI) HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Magyar-finn-olasz hárompárti szakértői kerék­asztalt kezdenek az európai biztonság, a bizalomerő­sítés és a leszerelés kérdéseiről Helsinkiben. - Nagy­szabású szolidaritási rockkoncert a londoni Wembley stadionban a 24 éve börtönben sínylődő dél-afrikai fekete polgárjogi vezető, Nelson Mandela 70. szüle­tésnapja alkalmából. VASARNAP: A francia nemzetgyűlési választások második fordulóján a szocialista párt nem kapja meg a várt abszolút többséget, de vitathatatlan, 'hogy őt illeti a kormányzás. - 120 ország hatezer tudósának részvé­telével nemzetközi tanácskozás kezdődik Stockholmban az AIDS elleni küzdelemről. HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár az afganisztá­ni rendezési megállapodások végrehajtásáról tárgyal Nadzsibullah afgán államfővel; ugyanaznap találkozik Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkárral, aki átadja neki II. János Pálnak a szovjet-vatikáni kap­csolatok javítását szorgalmazó levelét. )- Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a párt vál­ságos helyzetére és betegségre hivatkozva benyújtja lemondását. KEDD: Az EGK külügyminiszterei jóváhagyják az EGK és a KGST Moszkvában parafáit közös nyilatkozatát, és a Magyarországgal folyó kereskedelmi tárgyalások meg­gyorsítását határozzák el. - Az NDK vezetőkkel tárgyal Berlinben Frantz Vranitzky osztrák kancellár. - Jelen­tős személyi változásokról dönt, a gazdasági reform meggyorsításáról, valamint a vezetők kiválasztásának javításáról hoz határozatot a LEMP Központi Bizottsá­ga. - Az Örmény Legfelsőbb Tanács úgy határoz, hogy kéri Karabah-hegyvidék Örményországhoz csatolását a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának Elnökségétől és az Azerbajdzsán SZSZK Legfelsőbb Tanácsától. SZERDA: Eredménytelenül fejeződik be Turgut özal török mi­niszterelnök tárgyalása Athénban Andreasz Papandreu görög kormányfővel. CSÜTÖRTÖK: Párizs és Teherán helyreállítja több éve meg­szakadt diplomáciai kapcsolatait. — A helyi közigazga­tás hatáskörét kibővitő új tanácstörvényt fogadnak el a lengyel parlamentben. — A nyugat-európai parla­ment szintén jóváhagyja az EGK és a KGST kapcsolat­felvételéről szóló nyilatkozatot. - A nyugatnémet Bun­destag felhivja Romániát, tartsa tiszteletben a nemze­tiségek jogait. PENTEK: Shultz amerikai külügyminiszter közli, Washington nem kívánja újra megadni Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, ,mert Bukarest nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. — Az azerbajdzsáni Leg­felsőbb Tanács összeül az örmény kérés megtárgyalá­sára. A hét kérdése Radzsiv Gandhi a pesti Du- na-parton, a IX. kerületi Közraktár utcában, Dzsáva- barlál Nehru emlékkövének avatásán lemzi e napokban a francia belpolitikai életet. Mitter­rand elnök első nyilatkoza­tában igyekezett tisztázni a képet. Leszögezte, hogy a szocialisták nem lépnek szövetségre semmilyen más erővel. A kisebbségi kor­mány az elnök programját hajtja végre, s ehhez nem a pártoktól, hanem a vá­lasztóktól vár támogatást. Mitterrand az oktatás és szakképzés erőteljes fejlesz­tését, a beruházások ösztön­zését, a fancia ipar korsze­rűsítését helyezte kilátásba. Enyhíteni kíván a munka- nélküliségen, és meg akarja őrizni a társadalombiztosí­tási rendszert — mondta. Ezeket az elképzeléseket kell majd Michel Rocard kormányfőnek megfelelő törvényjavaslatok formájá­ban a parlament elé ter­jeszteni, ahol alkalmanként kialakuló, és változó több­ségek hagyhatják azokat jó­vá. Az első próba június 23- án, a bizalmi vita, akkor derül ki, életképes-e ez az elképzelés. Megfigyelők szerint nem fenyegeti azonnali bukás veszélye az új kormányt. A Életképes lesz-e a szo­cialista kisebbségi kormány Franciaországban? Mitterrand biztos győzel­me után az elnökválasztá­son a parlamenti választás némi csalódással zárult a francia szocialisták számára: a második fordulóban nem szerezték meg a remélt és várt abszolút többséget a nemzetgyűlésben. Ilyen egyébként először fordul elő az V. köztársaság történe­tében. Csak kisebbségi kor­mány alakítható, miután a szocialisták és kommunisták szövetsége már régen a múlté, és a 27 kommunista képviselő legfeljebb eseten­ként támogatja majd a szo­cialista kisebbeségi kor­mányt. Ennek az ingatag helyzetnek a terhével kezdi meg Francois Mitterrand második elnöki időszakát. A választási végeredmény azonban szinte minden po­litikai pártnak csalódást okozott. A szocialisták ki­sebb arányban győztek, mint azt előzőleg gondolták, a jobboldal viszont vissza­Az orosz ortodox egyház fennállásának 1000. évfordu­lóján rendezett ünnepségek keretében egy templom alapkövét tették le Moszk­va egyik régi városrészében vágásra készült, s ez elma­radt. A szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig Le Pen elnökválasztási 15 százaléka után majdnem búcsút mond­hatott a parlamenti szerep­lésnek: a korábbi 35 helyett most mindössze egyetlen képviselő adhat hangot a törvényhozásban a szélsősé­ges nézeteknek. Az FKP szintén veszített. Igaz, csak nyplc helyet, és a 27 kép­viselői mandátum váratlanul jó eredménynek számít a mélypontot jelentő elnökvá­lasztási szereplés után. Bizonytalanság és az erő­viszonyok lázas elemzése jel­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Nadzsibul­lah afgán államfő a moszk­vai Kremlben találkozott jobboldali középpártok szö­vetségén belül egy csoport önállósulni készül, és ettől a csoporttól a szocialista kormány esetenként támo­gatást remélhet. A kommu­nisták egyelőre fenntartá­saikat hangoztatják, de azt is leszögezték, hogy a szo­cialistákkal meglévő nézet- különbségek ellenére nem fogják a jobboldalt segíteni. Gőzön István

Next

/
Thumbnails
Contents