Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
2 Somogyi Néplap 1988. június 14., kedd Magyar—amerikai kereskedelmi nyilatkozatot írtak alá ________ M agyar—amerikai közös nyilatkozatot írtak alá június 13- án a Parlamentben. Az okmányokat William Verity, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztere és Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter írta alá (Folytatás az 1. oldalról) még lehetősége és tennivalója, hogy a kereskedelempolitika eszközeivel tovább segítsék és ösztönözzék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlesztése szempontjából 1fon- tosnák tartotta az előrelépést a gazdasági együttműködések, az ipari kooperáció, a harmadikpiaci fellépés és vállalkozások, a működőtőke-áramlás, a technológia és a management-transzfer tekintetében. Marjai József és William Verity a megbeszéléseket követően közös nyilatkozatot írtak alá. A dokumentum ünnepélyes aláírása előtt William Verity felolvasta Ronald Reagan-nek, az Egyesült Államok elnökének a magyar—amerikai kereskedelmi megállapodás megkötésének 10. évfordulója alkalmából a két ország állami és vállalati vezetőihez küldött üzenetét. Ronald Reagan ebben kifejtette, hogy eredményesnek tartja a kereskedelmi megállapodást, amely alapvető összeköttetést teremtett országaink között. Az elnök megítélése szerint további jelentős lehetőségek vannak az A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei jóváhagyták az EGK és a KGST együttműködését kilátásba helyező „közös nyilatkozatot, s kifejezték azt a politikai akaratukat is, hogy Magyarországgal minél hamarabb eredményesen befejeződjenek a kereskedelmi és a gazdasági együttműködési egyezmény megkötését célzó tárgyalások. Az EGK-tagországok külügyminiszterei hétfőn Luxemburgban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter soros elnök vezetésével tartott ülésükön meghallgatták Willy de Clercqnek, az EGK-bizottság amerikai üzleti részvételre a magyar gazdaság fejlesztésében. Reményét fejezte ki, hogy a következő tíz évben a kapcsolatok mindkét fél előnyére jelentősen bővülnek. A közös nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy a két ország kormánya határozottan támogatja a kölcsönösen előnyös kereskenemzetközi kapcsolatok és kereskedelmi megállapodások ügyeiért felelős tisztség- viselőjének jelentését a Közös Piac és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködését kinyilvánító, az együttműködés területeit felvázoló közös közleményről, amelyet a múlt héten Moszkvában parafaltak. Ezután Willy de Clercq je lentést tett azoknak a tárgyalásoknak a helyzetéről, amelyek Magyarország és az EGK között folynak egv kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megkötéséről. Az EGK-bizottság szóvivője szerint a Közös Piac és delmi kapcsolatok további bővítését. Megállapították, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom még nem érte el lehetőségeinek határát, és megerősítették szándékukat az áruforgalom szintjének növelésére, illetve a két fél közötti gazgasági együttműködés diverzifikálására. Magyarország közötti tárgyalások újabb fordulójára, a megállapodás megkötésére rövid időn belül sor kerülhet. rikai gazdasági és kereskedelmi vegyes bizottság hozzájárult a kétoldalú kereskedelem kedvező légkörének kialakításához és a vállalatok munkakörülményeinek javításához. Megállapodtak abban, hogy a vegyes bizottság következő ülését Washingtonban tartják meg, ez év őszén. Mindkét fél elismerte a magyar—amerikai gazdasági tanács értékes közreműködését a két ország vállalatai közötti aktiv kereskedelmi kapcsolatok erősítésében. Megállapodtak abban, hogy a tanács következő ülését ez év októberében tartják meg az Egyesült Államokban. Egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésében továbbra is szerepet játszhatnak a mindkét ország törvényeinek és szabályozásának megfelelő, kereskedelmileg életképes közös vállalkozások. Vállalták, hogy a potenciális üzleti partnerek gyors megismerésének és a kapcsolatok megteremtésének érdekében egymás rendelkezésére bocsátják a vegyes vállalatokra és más üzleti lehetőségekre vonatkozó információkat. Megállapodtak abban, hogy programot dolgoznak ki a kereskedelemfejlesztő akciókra és ennek megtervezéséhez, illetve lebonyolításához kölcsönösen megadják a szükséges segítséget. Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke hétfőn ebédet adott William Verity tiszteletére. Az ebéden részt vett Marjai József, ott voltak a két tárgyaló küldöttség tagjai, továbbá a Kamara több tagvállalatának vezetői. A SZOT elnökségének ülése Elismerésüket fejezték ki azért, hogy a magyar—ameEGK—MAGYARORSZÁG Rövid időn belül sor kerülhet a megállapodás megkötésére Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára június 13-an a Kremlben fogadta Agostino Casaroli bíborost, vatikáni államtitkárt A francia választások eredménye (Folytatás az 1. oldalról.) számára az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedését. Az elnökség úgy döntött, hogy a bérreformra vonatkozó elképzeléseit a SZOT legközelebbi ülése elé terjeszti megvitatásra, s az ott elfogadott állásfoglalás alapján tagsági vitára bocsátja. A szakszervezeti üdültetés időszerű feladatairól szóló előterjesztés vitájában az elnökség úgy foglalt állást, hogy az egyre nehezedő, pénzügyi, gazdasági gondok miatt 1990-től alapvetően módosítani szükséges a kedvezményes üdültetés egész szervezeti, elosztási rendszerét. A térítési díjak jelenleg jóval alatta maradnak az üdültetés valóságos költségeinek; a kedvezményes szakszervezeti üdültetés személyenkénti egy napi átlagos költsége 325 forint, s ebből a dolgozónak átlagosan mindössze 71 forintot kell megfizetnie. A változtatásokkal azt kell elérni, hogy a jövőben ne magát az üdültetést, hanem szociális helyzetük alapján az üdültetést igénybe vevőket támogassák. Ennek érdekében a SZOT elnökségének javaslata szerint a kedvezmény nem épülne be automatikusan az üdülőjegy árába, hanem az- a beutalókkal együtt az alapszervezetekhez kerülne, s ott a tagság döntése alapján- a jelenleginél differenciáltabban — és feltehetőleg igazságosabban — használhatnák fel dolgozóik támogatására. A szakszervezeti üdültetés új rendszerére vonatkozó javaslatát az elnökség ugyancsak a SZOT plénuma, majd a tagság elé terjeszti vitára. Tekintettel az üdültetés pénzügyi gondjaira, valamint arra, hogy a jelentős áremelkedések ellenére az elmúlt években sem változtak a térítési díjak, a SZOT elnöksége úgy foglalt állást, hogy még a tervezett átfogó változtatások előtt emelni szükséges a térítéseket. Ez év negyedik negyedétől a dolgozók által fizetendő átlagos napi térítési díj a jelenlegi 71 forintról 100 forintra növekszik. Az elnökség napirendjén szervezeti és személyi kérdések is szerepeltek. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára kérte, hogy nyugdíjazási kérelmüket az elnökség támogatólag terjessze a SZOT plénuma elé. A testület ezzel egyetértett és 27 tagú jelölőbizottságot bízott meg a SZOT ülése elé terjesztendő személyi javaslatok kialakítására. A jelölő- bizottság kedden tartja alakuló ülését. A bizottság elnöke Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az elnökség döntött arról, hogy június 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. A francia nemzetgyűlési választásokon váratlan döntetlen eredmény született : egyetlen pártszövetség sem szerezte meg az abszolút többséget. A legtöbb mandátumot Mitterrand elnök Szocialista Pártja kapta, de a várt többségtől elmaradt. Az FKP képviselőivel együtt a baloldal többségben van az új nemzetgyűlésben, de a két baloldali párt eltérő politikája ma kizárja a kormánykoalíciót. A választások második fordulója után a következő végeredmény alakult ki: Szocialista Párt és szövetségesei 276 (+61) FKP 27 (—8) Tömörülés a köztársaságért (RPR) 126 (—25) Unió a francia demokráciáért (UDF) 129 (—2) Egyéb jobboldali 16 (+4) Nemzeti front 1 (—30) A részvétel ebben a fordulóban is alacsony maradt — a választásra jogosulták mintegy 70 százaléka járult az urnákhoz. A választás eredményével újszerű- helyzet állt elő Franciaországban: az V. köztársaság 30 éve alatt először történt meg, hogy a -nemzetgyűlésben nincs - többsége egyetlen politikai erőnek sem. Az újraválasztott Mitterrand elnök kezében a döntés, milyen kormányt próbál adni az országnak. Michel Rocard miniszter- elnök kijelentette, hogy ez az eredmény „tökéletesen megadja a módot"’ az elnöki politika végrehajtására — vagyis bízik benne, hogy Mitterrand megtalálja a lehetőséget a szükséges kormánytöbbség összekovácsolására. Georges Marchais, az FKP főtitkára kijelentette, hogy a kommunisták a népi_ erők új egységével és új politikával javasolják kivezetni az országot a válságból. Sajnos, az elnök másféle politikát követ és a jobboldal felé akar nyitni, így szó sincs arról, hogy az FKP támogatná ezt, a kormányt. Ha a leendő kormány bármely téren haladó intézkedéseket tesz, a kommunisták abban támogatják, de nem állnak be az elnök táborába. A IKSZ országos értekezletének állásfoglalása Belgrádban közzétették a JKSZ május végén megtartott országos értekezletének állásfoglalását. A 37 pontból álló, mintegy 15 -ezer szavas dokumentum, amelyet a Borba hétfői számának mellékleteként közölt, bevezetőben hangsúlyozza: a konferencia alapvető feladatként az ország gazdasági, valamint politikai intézményrendszere gyökeres reformjának haladéktalan megkezdését jelölte meg. Ugyanakkor rámutatott, hogy a pártnak meg kell újulnia, s eszmeipolitikai vezető erőként a szocialista reformfolyamatok serkentőjévé és irányítójává kell válnia. Történelmi szükségszerűség, hogy a pártot elválasszuk az államtól — állapítja meg a határozat — a pártnak a munkásosztályra kell épülnie, és hatalmi pozíció helyett a szocialista erők legátfogóbb frontján kell tevékenykednie. Ezzel elválaszthatatlanul összefügg a szocialista szövetség (népfront) szerepének lényeges megerősítése, mert ez a szervezet tartja fenn a párt és az összes haladó társadalmi erő közötti demokratikus kapcsolatokat. A társadalmi-gazdasági válság gyorsabb leküzdése, a JKSZ 13. kongresszusán rögzített fejlesztési stratégia va- lóraváltása megköveteli a szocialista önigazgatási termelési viszonyok szilárdítását, a gazdasági egységek önállóságának és felelősségének fokozását, a piaci és a gazdasági törvényszerűségek teljes érvényesítését. Ez csak úgy érhető el, ha az ország kitárulkozik a világ felé, s ezen az alapon jön létre és fejlődik az egységes jugoszláv piac. Az árakat' a piaci feltételek szerint kell kialakítani. A gazdasági határozatokért konkrétan felelősséget kell vállalni. Ehhez meg kell teremteni az állami szervek hatékony működésének feltételeit és mércéit. Fokozni kell a társadalom és gazdaság önigazgatási integrálódását. Végre kell hajtani a gazdaság szerkezeti átalakítását. A dokumentum a továbbiakban utal arra, hogy a radikális társadalmi-gazdasági reform nem hajtható végre az ország 1974-es alkotmányának módosítása nélkül. Ezért a módosított alkotmányt a parlamentnek ez év november végén el kell fogadnia. Kitér a koszovói helyzetre és aláhúzza, hogy az autonóm tartomány kiemelt fejlesztése „megköve teli az egész közösség legna gyobb támogatását”. A határozat megállapítja: a stabilizációért, a válság leküzdéséért folytatott harc terhét úgy kell elosztani, hogy nagyobb teher háruljon azokra, akik most gazdagabbak, jobban élnek. Ennek érdekében megfelelő adóügyi intézkedéseket kell hozni. Következetesen olyan politikát kell folytatni, hogy megszűnjenek a nem munkából eredő és ezért elfogadhatatlan szociális különbségek. A kommunistáknak feltétlenül kezdeményezniük kell, hogy az illetékes szervek felülvizsgálják az önigazgatási, a közéleti és a társadalmi tisztségviselők anyagi és egyéb jogait rögzítő önigazgatási és törvényes rendelkezéseket, csökkenteni kell e jogok birtoklóinak számát. A társadalmi eszközök észszerűbb felhasználása érdekében meg kell szigorítani a különböző kedvezmények és térítések igénybevételének feltételeit. A káderpolitikában határozott változtatásokra van szükség. Konkrét mércék alapján szét. kell választani egymástól a rátermett és a tehetségtelen ' kádereket, s meg kell különböztetni a jó munkásokat és a dologkerülőket, a kezdeményezőkész és a konzervatív embereket, a korral lépést tartó és a dogmatikus személyeket. Biztosítani kell,'hogy a vállalati ügyintéző szervek tagjainak megválasztásáról a dolgozók önállóan döntsenek. Meg kell szüntetni a csoportok és egyének káderpolitikai monopóliumát. A konferencia szorgalmazta, hogy a párt sürgősen alakítson ki egységes, világos eszmei-politikai álláspontot a sztrájkokról. A JKSZ álláspontja szerint minden embernek joga van arra, hogy szabadon kifejtse gondolatait, óhajait, érdekeit, beleértve politikai érdekeit is — hangsúlyozza a dokumentum —, ezért az országos értekezlet síkraszállt e jog maradéktalan érvényesítéséért, amit a szocialista önigazgatási demokrácia és a szabadság előfeltételeként értékelt. Ezt a szabadságot az önigazgatási érdekek pluralizmusa tükrözi, de a pluralizmus nem függhet nyilatkozatoktól és normáktól. A JKSZ-nek erélyesen küzdenie kell a szocialista önigazgatási rendszer alapjait tagadó politikai nézetek szervezett kifejezésre juttatása ellen. Egységesen el kell vetnie a többpártrendszer bevezetésére vonatkozó követeléseket, de ugyanúgy a párt- és állami monolitizmusra való visszatérést is, mert a szocialista önigazgatáshoz viszonyítva mindegyik visszafejlődést jelent. A JKSZ és az egész szocialista önigazgatási front demokratizálásában halaszthatatlan intézkedésekre van szükség. Meg kell szüntetni a pártvezetőség és az állami szervek közötti „perszonál- uniót ". A pártvezetőség és a tagság között sokkal átfogóbb és állandó demokratikus kapcsolatot, kölcsönös felelősségvállalást kell teremteni. Ki kell fejleszteni a kommunisták közötti demokratikus véleményharcot, mert csak így jöhetnek létre voluntarizmustól mentes határozatok. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az országos értekezlet bírálta a Központi Bizottság és a KB-elnök- ség munkájának hiányosságait, s végül megállapítja: meg kell teremteni a párt vezető testületéinek eszmeipolitikai egységét. A kb a felelős azért, hogy az országos konferencia állásfoglalásából eredő konkrét programot kidolgozza és következetesen valóra váltsa. NATTA LEMONDOTT Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára hétfőn benyújtotta .lemondását. Mint az ANSA olasz távirati iroda jelentette, Natta az OKP Központi Bizottságához és Központi Ellenőrző Bizottságához intézett levelében kérte a két testületet, hogy mentse fel őt a párt főtitkárának tisztéből. A rövid jelentések Natta kérésének indokát nem közölték. Utaltak azonban arra, hogy Allessandro Natta április 30-án szívinfarktust kapott, s ezt követően hosz- szabb kórházi ápolásra szorult.