Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

2 Somogyi Néplap 1988. június 13., hétfő Befejeződött Radzsiy Gandhi látogatása hazánkban Á munkásőrök igénylik a társadalmi közmegbecsülést Radzsiv Gandhi június 11-én Balatonfüredre látogatott, ahol fát ültetett Rabindranath Tagore, a nagy indiai költő mell­szobra mellett (Folytatás az 1. oldalról.) telező állomása a hazánkba látogató magas rangú indiai vezetők programjának. A nagy indiai költő, Rabind­ranath Tagore nevét viselő tóparti sétányon a távoli országból érkező vendégek, kormányfők, államfők egy- egy fát ültetnek el látoga­tásuk emlékére. Az évek során parkká terebélyese­dett. emlékhelyen a vendég­látók megmutatták Radzsiv Gandhinak azt a fát, ame­lyet édesanyja, Indira Gandhi ültetett el 1972-es magyarországi látogatása alkalmával. A hagyományo­kat megtartva Radzsiv Gandhi egy hárs-csemetét helyezett a sétány földjébe. Budapestre visszatérve a délutáni órákban az indiai delegáció szálláshelyén a két küldöttség Grósz Károly és Radzsiv Gandhi vezeté­sével újabb plenáris meg­beszélést tartott, amelyet ezúttal teljes egészében a kétoldalú kapcsolatoknak szenteltek. A kétoldalú politikai kap­csolatok fontos állomása­ként Radzsiv Gandhi — aki a miniszterelnöki pbszt mel­lett az Indiai Nemzeti Kongresszus (I.) párt elnöki tisztét is betölti — látoga­tásra hívta meg Indiába Grósz Károlyt, főtitkári mi­nőségében. A meghívást a magyar vezető köszönettel elfogadta. Az indiai miniszterelnök és felesége este Grósz Ká­roly társaságában megte­kintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műso­rát a társulat székházában. * * » Hivatalos baráti látogatá­sának befejeztével szomba­ton elutazott Budapestről Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnö­IA közélet hírei Az SZKP pártmunkás­küldöttségének látogatása Az MSZMP KB meghívá­sára június 7. és 12. között konzultációt folytatott ha­zánkban az SZKP KB Pro­paganda Osztályának dele­gációja, élén Andrej Gra- csovval, a KB alosztályve- vezetőjével. A küldöttség vélemény* és tapasztalat- cserét folytatott a politikai intézményrendszer reform­járól, a demokrácia fejlesz­tésével kapcsolatos elképze­lésekről, az ezen a téren szerzett eddigi tapasztala­tokról. Az SZKP küldöttségét fo­gadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára.* ke, aki Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghí­vására tartózkodott hazánk­ban. Az indiai kormányfőt ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mel­lett Grósz Károly, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Madarasi Atti­la, pénzügyminisztérium ál­lamtitkár és Bányász Rezső kormányszóvivő búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszí­tett Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Oláh József, ha­zánk indiai, Szatinder Ku­mar Lambah, Indiai ma­gyarországi nagykövete, és Hazánkba érkezett William Verity Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter meghívására szombaton Bu­dapestre érkezett William Verity, az Amerikai Egye­sült Államok kereskedelmi minisztere. Kíséretében van Paul Freedenberg kereske­delmi államtitkár és Louis Laun kereskedelmi minisz­terhelyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Mar­jai József fogadta. Jelen volt Mark Palmer, az Ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete. Elutazott a kínai kohóipari miniszter Elutazott Budapestről Csi Jüan-csing kínai kohóipari miniszter, aki Berecz Fri­gyes ipari miniszter meghí­vására tartózkodott hazánk­Antonio Casas Salvi, a Ve­nezuelai Köztársaság bu­dapesti nagykövete, a diplo­máciai testület doyenje. A búcsúztatási ünnepsé­gen Radzsiv Gandhi vendég­látója, Grósz Károly társa­ságában fogadta a felsora­kozott katonai díszegység parancsnokának jelentését, majd a magyar és az indiai himnusz elhangzása után ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután el­köszöntek a jelenlévő ma­gyar, illetve indiai szemé­lyiségektől. Az indiai miniszterelnök Boeing óriás-repülőgépe éj­szaka 10 óra után szállt fel Ferihegy betonjáról. ban. A két miniszter tár­gyalást folytatott a két or­szág vaskohászata közötti együttműködés fejlesztésé­ről, a kínai kohászati üze­mek rekonstrukciójában va­ló magyar részvétel lehető­ségéről, és technológia át­adásáról. A vendéget fogadta Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke is. Dr. Markója Imre hazaérkezett Hazaérkezett szombaton Budapestre dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, aki kül­döttség élén Mahmut Oltan Sungurlu török igazságügy­miniszter meghívására láto­gatást tett Törökországban. A magyar és a török igaz­ságügy-miniszter aláírta a két ország közötti szerződést a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtott jogsegély­ről. (Folytatás az 1. oldalról) újulás útján című vita­anyaghoz, hangsúlyozva, hogy a testület tevékenysé­gének középpontjában a szo­cialista társadalmi rendszer építése és védelme áll. Borbély Sándor, arról is szólt, hogy a társadalomnak mindenkor szüksége van a jól mobilizálható társadalmi erőre. Ilyen emberek közös­sége a testület is, amelynek ma feladata és politikai fe­lelőssége az is, hogy tagjai nagyobb részt vállaljanak a társadalom demokratikus fórumainak munkájából. A tanácskozás vitával foly­tatódott, melyben felszólalt Lukács János. Elöljáróban annak a- véleményének adott hangot, hogy a tanácskozás­nak időszerűséget ad a kö­zelmúltban megtartott or­szágos pártértekezlet. Az országban tapasztalha­tó közhangulatot értékelve Lukács János megállapította, hogy az javult, reménykel­tőbb lett, erősödőben van a bizalom, a párt megélénkült, van önbizalma, tettrekészsé- ge. A munka most kezdő­dik: a tetteken, az önálló, felelős gondolkodáson és a cselekvésen van tehát a sor. Ki kell tehát használni a mostani kedvező politikai körülményeket — mondotta. — Tartós útitársunk az az ellentmondás még, hogy mi­közben hatékonyabb társa­dalmat, pártot, kormányt, gazdaságot, munkásőrséget, oktatást, tudományt aka­runk, a hozzá vezető utat, az elkerülhetetlen változást, a megújulást a mindenna­Elöljáróban köszönetét mondott a munkásöröknek a politikai program végre­hajtása érdekében kifejtett támogatásért, és elismerően szólt a munkásőregvségeken belül a közösségi szellemet gazdagító erőfeszítésekről, s a különböző formájú szerve­zeti törekvésekről. A további­akban a pártértekezlet nyílt, őszinte, szenvedélyes vitáját méltatva emlékeztetett ar­ra: az értekezlet és a párt vezetése nem múltat taga­dott, hanem jövőt épített és programot adott. Így foly­tatta: — A nagy jelentősé­gű tanácskozás hatására egyértelműbbé vált, hogy kik vannak velünk, kik akarnak nekünk segíteni, s kik azok, akik változatlanul bizonytalanok és vívódnak. S tisztábban lehet látni: kik vannak ellenünk. Ezt akartuk! Szerettünk volna egyszer világosan eligazodni ezen a politikai térképen. Olyan helyzet alakult ki, hogy az egyén eldöntheti: mit vállal, s mit tagad meg ebből a programból. Ma a párttagság önbizalma nö­vekvőben van, felemeltebb fejjel jár — joggal. Vannak pókban nehezen vállaljuk, félünk tőle, néha ellenállást tanúsítunk vagy egyszerűen csak várakozunk — mon­dotta. Majd a politikai in­tézményrendszer reformjával kapcsolatban kifejtette: az alapintézményeket, így a munkásőrséget is meg kell őrizni, meg kell szilárdíta­ni, ezeknek nem a felszá­molása, hanem jobb műkö­dése a cél. A pártról szólva Lukács János hangsúlyozta: az MSZMP politizáló párt kí­ván lenni, amely hatni tud, cselekvésre, eredmények el­érésére ösztönöz. A testület munkáját érté­kelve a KB titkára megál­lapította,: politikailag egy­séges, fegyelmezett, szocia­lista közösség a munkásőrö­ké, sok emberi és közösségi érték hordozója. Társadal­munknak ma nagy szüksé­ge van értékekre, azok erő­sítésére, gyarapítására min­den területen. Lukács János, az ifjúság helyzetét elemezve leszögez­te: a fiatalok türelmet, jó szót, eligazító, cselekedetei­ket vezérlő eszmét és taná­csot várnak. A munkásőrség sokat tesz az ifjúságért, s ez a szép feladat soha sem veszít időszerűségéből — mondotta. Végezetül a Köz­ponti Bizottság nevében to­vábbi sikereket kívánt a munkásőröknek szép hi­vatásuk teljesítéséhez. Vitával folytatódott va­sárnap a munkásőrparancs- nokok IV. országos értekez­lete. A záróülés elnökségé­ben helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitká­persze, akik töprengenek, vívódnak, kicsit zavarban is vannak, de a párttagság zöme felelősen gondolkodó ember; érzi, hogy támoga­tást kapott. S a vezetés és a tagság közötti párbeszéd értékesebb, aktívabb, alko­tóbb, mint korábban volt. S ez lendületet, bátorítást ad a pártmozgalomnak. Bízom benne, hogy mindez lettek­ben nyilvánul meg. Grósz Károly az ellenség, az ellenzékiek nyíltabb je­lentkezését említve kijelen­tette : rendeződésüket, erő­gyűjtésüket, politikai kon­cepcióik kidolgozását, kivi­telezését nem szabad tétle­nül szemlélni. Ha a helyzet úgy alakul, a vezetés — fe­lelőssége tudatában — ad­minisztratív eszközöket vesz igénybe. De csak akkor dönthet nyugodtan, ha érzi maga mögött a „hátorszá­got”, a tömegtámogatást, s mindenekelőtt a kommunis­ta közösség támogatását. Az ellenséggel és az ellenzé­kiekkel szemben — kellő toleranciával — egységet kell teremteni a mozgalom­ban, a közéletben. A továbbiakban felhívta ra, a Minisztertanács elnö­ke és Lukács János, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. A vitában elhangzott, hogy a munkásörök hangu­lata a pártértekezlet óta jobb, mint korábban volt: dolgozni akarnak, eredmé­nyeket, sikereket elérni. Ugyanakkor jogos elvárás­ként vetették fel, hogy a társadalom ne a formális elemeken keresztül ítélje meg a testületet. A mun­kásőrök igénylik a társadal­mi közmegbecsülést, és eh­hez — megítélésük szerint — a pártnak és a parancs­noki állománynak jobban kell tudatosítani a testület mai feladatát, szerepét és jelentőségét. Az országos pártértekez­let állásfoglalásához kap­csolódó tennivalókról szólva többen kifejtették : végre­hajtásának garanciája lehet a jnunkásörök szándékainak, tenniakarásának a mostani tanácskozáson is tetten ér­hető kinyilvánítása. Az or­szágszerte megélénkült poli­tizálást érintve hangzott el az is, hogy a sok embert éi'intő szerkezetváltás fon­tosságának tudatosításához a munkásőrök saját eszközeik­kel kívánnak hozzájárulni. Felhívták azonban a figyel­met arra, hogy csökken az önként vállalt közéleti mun­ka rangja, s számos helyen tapasztalható sanda meg­jegyzés tevékenységükkel kapcsolatban. A vasárnap délelőtti vitá­ban felszólalt Grósz Károly is. a figyelmet arra, hogy fel­ütötte fejét a közvélemény­ben a túlhajtott magyarko­dásba bújhatott nacionaliz­mus. Értékrend-zavar ta­pasztalható — jelentette ki, s leszögezte: ma a haza ér­dekét igazából az képviseli, aki fellép a nacionalizmus­sal szemben, s az indoko­latlan magyarkodás hirde­tése helyett a valódi haza- szeretet talaján áll. A munkásőrök tevékeny­ségét méltatva a párt főtit­kára megállapította: soha ilyen éhség a tiszta emberi viszonyok és a közösség iránt nem volt, mint nap­jainkban. S ha ez így van — márpedig így van —, ak­kor csak múló, átmeneti tü­net lehet a bizonytalanko­dás. Az ország gazdasági hely­zetét vizsgálva Grósz Ká­roly kijelentette: nagy rit­musváltásra van szükség, új módszereket, eszközöket kell kialakítani. A társadalmi­gazdasági folyamatok végig- vitelének alapkérdése: az alkotó, értékteremtő mun­ka. Ugyanakkor át kell ren­dezni az ösztönzőket, a kényszerpályákat is, ezek csak is együtt és egyszerre működhetnek hatékonyan. Utalt arra, hogy az oktatás­ban át kell csoportosítani a rendelkezésre álló eszközö­ket, ugyanis a mai felké­szültségi szinten nem lehet a jövő évszázad várható követelményeinek megfelel­ni. Más szemléletre van szükség az iskolában, s más követelményrendszert kell kialakítani a munkahelye­ken is • — mondotta, s rá­mutatott: új magatartás, új szemléletmód várható el az alkalmazott kutatás, a mű­szaki fejlesztés területén. S itt — ezt világosan ki kell mondani — egyetlen norma fogadható el : a teljesítmény. A főtitkár meggyőződésé­nek adott hangot, hogy az ország túljutott a nehézsége­ken, a gondokon, S ebben — mint oly sokszor már — úttörő szerepet vállaltak a haladó erők. Ezt követően Borbély Sán­dor röviden összefoglalta a ■vita tapasztalatait. A ta­nácskozás az Internacionálé elénekelésével ért véget. satlakozva a meghirdetett béke-világhullám akcióhözT június 11-én Budapesten, a Hö- ök terén békeakciót szervezett az Országos Béketanács az atomfegyvermentes világért, öbb száz hazai és külföldi jelenlétében Rába Andrea 43-szor megkongatta a békeharan­AZ IGALI , KÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS V. B. szakigazgatási szerve pályázatot hirdet az IGAL községben levő szolgáltatóházban 26 m- alapterülctű üzlethelyiségek hasznosítására. A helyiségekben elsősorban az alábbi kisipari tevékenységet,gyakorló kisiparosok jelentkezését várjuk: — kozmetikus — férfi- és női szabó — háztartásigép-szerelő A pályázatokat a megjelenéstől számított 1 hónapon belül az Igali Községi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szervéhez lehet benyújtani. 7275 Igái, Vörös Hadsereg u. 107. Telefon: 22 (102166) Grósz Károly felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents