Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

1988. május 13., péntek Somogyi Néplap 3 Mérlegen a képviselői munka Ülést tartott a megyei népfrontelnökség A somogyi képviselőknek a választások óta végzett mun­káját tekintette át tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Pásztohy Andrásnak, a képviselőcso­port vezetőjének írásos be­számolója mindenekelőtt tényszerűségre törekedett. Szerepelt benne, hogy a so­mogyi képviselők tizenegy­szer kértek szót az ország- gyűlési vitákban s hogy mi­ként .tartották a kapcsolatot választóikkal, milyen szere­pet vállaltak a közélet szá­mos területén s az is, hogy sokrétű munkát végeztek a parlament állandó bizottsá­gaiban. Nem szólhatott vi­szont a családtól távol töltött napokról, a különféle fóru­mok előtt éjszakába nyúló felkészülésekről, a felelősség terheiről. Nem szólt a belső vívódásokról sem, mikor pél­dául az adótörvénnyel kap­csolatos döntés előtt a kép­viselőknek mérlegelniük kel­lett, hogy két kényszerű le­hetőség közül melyiket vá­laszthatják. A tájékoztató szerényen hallgatott arról, hogy a képviselők az ország- gyűlési hozzászólásaiban nincsenek már udvarias for­mulák, jólfésült általánossá­gok, egyre több a kemény szókimondás, sőt néhány so­mogyi „honatya” már magá­val ragadóan érvelve, „pa­pír” nélkül is helytáll az or­szág nyilvánossága előtt. Mindez a számoknál is jobban-példázza, hogy a ko­rábbiaknál érdemibbé vált képviselőink tevékenysége. Más kérdés, hogy az állam­polgárok egy része e mun­kát máig is azon méri le, hogy a képviselő mit tudott kijárni „fent”, vagy hogy egyéni panaszügyében neki adott-e igazat. A képviselő valós megítélésének azonban az is része kell legyen, hogy kész-e,' akár a népszerűtlen­séget vállalva, nemet is mondani, vagy képes-e az embereket a készre-várás helyett cselekvésre mozgósí­tani. Pásztohy András képvise­lőtársai véleményét is tol­mácsolva szólt arról, hogy a jelentős döntéseket még rit­kán előzi meg társadalmi vita, s az ott elhangzottakat az emberek közül sokan pusztába kiáltott szavaknak érzik. Mint mondta, a közel­gő pártértekezlet példájá­val is sokat segíthet, hogy a jövőben általános gyakorlat­tá váljon a születő döntése­ket megelőző érdemi vita. Beszámolt az országgyűlés ügyrendjének korszerűsíté­séről. A tájékoztatót követően záporoztak a kérdések. Leg­többen azt tudakolták: a személyes adottságok és a közéletünk nyújtotta lehető­ségek alapján kellően érde­mi-e a képviselői munka. Képesek-e a képviselők el­igazodni például az állami költségvetés adattengerében, áll-e mögöttük tanácsadói csopört, s egyáltalán győ­zik-e az ezernyi kötelezett­ség teljesítését a napi mun­ka mellett. A képviselőcsoport veze­tője köszönettel fogadta a népfront és az MTESZ által is fölajánlott ' sokrétű segít­séget. Többen szóvá tették: a közvélemény kevésbé tájé­kozott a képviselői munka hétköznapjairól, így többek között az országgyűlési bi­zottságokban végzett tevé­kenységükről. A képviselő nem állhat ki jogtalan vagy épp a valós lehetőségekkel nem számoló panaszok és kérések mellett. Az elnökség valamennyi tagja egyetértett abban, hogy az országgyűlés légköre egy­re oldottabb, vitái markán­sabbak. Szükség van azon­ban szerepének további erő­sítésére, munkamódszerének továbbfejlesztésére. B. F. A világszerte jól ismert amerikai John Deere cég ré­szére kezdtek homlokrako­dókat gyártani a Kaposgép vállalatnál. Az első 20 da­rabos szállítmányt néhány hét múlva indítják útnak a John Deere nyugat-európai leányvállalatához, az NSZK- ba. Az új kapcsolat jelentős exportnövekedést hozhat a kaposvári vállalatnak; az idén ugyanis további 316 homlokrakodóra adott meg­rendelést az amerikai világ­cég. A John Deere alapos ma­gyarországi felmérés után választotta a Kaposgép vál­lalatot. A tengerentúli part­ner a gyártáshoz csupán a konstrukciót adta, a techno­lógiát már a kaposvári szak­emberek dolgozták ki. A mostani szerződés újabb je­lentős állomás a vállalat életében. Az üzleten túl kedvező referenciát biztosít a Kaposgép számára, a vál­lalat megítélését nagymér­tékben befolyásolja a világ­ban. Vitafórum az új földértékelésről Túlterheltek a telepek Számos korrekciót igényelnek Somogy mezőgazdasági vezetői A föld jobb értékelésére szükség van, de döntő do­log, hogy az igazságos legyen! — hangzott el a megye mezőgazdasági vezetőinek tegnap délelőtt a megyei taná­cson tartott vitafórumán. Szennyvíztisztítás gondokkal Egy hónappal ezelőtt a MÉM miniszteri értekezlete úgy foglalt állást: a földek közgazdasági értékelési rend­szerére és módszerére kidol­gozott javaslatot — a végle­gesítés előtt — széles körű társadalmi, gazdasági vitára kell bocsátani. A szakmai megbeszélések megyénként, országszerte megkezdődtek; a tegnapi somogyi vitán Hoffer István, a MÉM Föld- értékelési és Térképészeti Hivatalának vezetője és dr. Szölösi Endre, a MÉM fő­osztályvezetője vett részt. A gazdaságok vezetőinek volt idejük, módjuk - a felkészü­lésre, írásos tájékoztatást kaptak az új értékelési rend­szer kidolgozásának módsze­réről, és egy mellékletben arról is, hogy ez a gyakor­lat miként érinti a mező- gazdasági üzemeket. Ezt az anyagot egészítette ki rövid tájékoztatójában a miniszté­rium jelen levő két képvi­selője. A száztíz éve kidolgozott, a föld hozadékán alapuló aranykoronás értékelőrend­szer elavult. Az új módszer kidolgozásának indításakor is, ma is abban egyetértenek az ágazat vezetői, hogy szük­ség van egy új, a mai viszo­nyokat tükröző értékelési rend kialakítására. Ez az új értékelés alapul szolgálhat a szabályozórendszer tovább­fejlesztéséhez, a föld védel­méhez, a földcserék szabá­lyozásához. Több évi munka, már menet közben figyelem­be vett módosító javaslatok alapján készült el a komplex földértékelés új rendszeré­nek tervezete; ez részben a termőhelyi értékszámon ala­pul, részben figyelembe ve­szi a közgazdasági körülmé­nyeket. Az így, együttesen kialakított értéket pontszá­mok fejezik ki (egytől száz­ig) komplexen. Tény, hogy az átlagosan 123 hektáron­ként vett minta számos hi­ba forrása lehet, ezért a tervezet azt is tartalmazza, hogy a várhatóan az ezred­fordulóig elkészülő geneti­kai talajtérképek alapján to­vább kell pontosítani a rend­szert. A tegnapi vitafórum azon­ban arra enged következtet­ni, hogy a somogyi üzemek vezetői meglehetősen sok hiányosságot látnak, sok te­kintetben elengedhetetlen­nek tartják a korrekciókat. Tizenhármán kértek szót a jó félnapos vitában. Többen kifogásolták — például Papp Jenő nagyberki elnök, Ta­kács Ernő szennai főagronó- mus —, hogy az értékelési rendszer nem veszi kellően figyelembe a termőképessé­get lényegesen befolyásoló domborzati viszonyokat. Fi­gyelmen kívül marad a me­gyében különösen sok ki­esést okozó vadkár. Talán a legtöbb kritika a közgaz­dasági helyzet értékelését érte. Olyan szempontból is, hogy a kidolgozott javaslat az 1981—84-es tapasztalato­kon alapul, s azóta — ki­vált az ez évben bevezetett reformokkal — lényeges vál­tozások történtek. Hibának tartották azt is, hogy olyan tájegységek kerültek azonos közgazdasági körzetbe, ahol merőben eltérőek ezek a kö­rülmények. Nem egy üzem kerülne a javaslat alapján olyan ellentmondásos hely­zetbe, hogy bár adottságai miatt a gazdaságilag elma­radott térséghez tartozik, az új értékelés ennél jóval ma­gasabb minőségűnek hatá­rozza meg a földjeit. A módszer fogyatékossá­gait elemző vita legfőbb for­rása: ha változtatás nélkül bevezetnék ezt a rendszert, akkor a megye mezőgazdasá­gi üzemeit kétszázharminc- millió forint veszteség érné. A tervezett földértékelés alapján ennyivel kevesebb ártámogatás illetné meg az üzemeket. Nem véletlenül mondta például Vos Lajos, a lakócsai szövetkezet elnö­ke: „ha ezt a tervezetet így. korrekciók nélkül elfogad­ják, akkor a mi területün­kön megélni nem lehet”. Ez pedig nem lehet érdeke sen­kinek. S ilyen helyzetben van a somogyi üzemek több­sége. Kovács Ferenc tabi elnök négy fő gondolat köré csoportosította véleményét: „Pontatlannak tartom a ter­mőföldkörzetek kijelölését, tarthatatlan, hogy Tab kör­nyéke azonos kategóriában van Tolna megyével. Hiá­nyos és Somogyra nézve kü­lönösen hátrányos a közgaz­dasági értékelés, feltétlenül meg kellene vizsgálni és új­ra meghatározni a támogat- hatóság határát. A közgaz­dasági értékeléskor feltétle­nül figyelembe kellene ven­ni az 1985 óta bekövetkezett változásokat.” Mint mondta: „Mi szeretnénk a földet va­lóságos értéke szerint meg­becsülni és művelni. Kérem, hogy véleményünk, javasla­taink kerüljenek az ország­gyűlés mezőgazdasági bizott­sága elé.” Pfeiffer Elemér, a tsz-szövetség megyei tit­kárhelyettese valamennyi somogyi üzem nevében kér­te a korrekciók elvégzését. Olyan értékelési rendet igényelnek az ágazat somo­gyi vezetői — mondta vita­záró összefoglalójában dr. Győri József, a megyei ta­nács elnökhelyettese —, hogy üzemükben az adott földön tisztességes munkával meg lehessen élni. Az amúgy is kedvezőtlen adottságú me­gyét ez a javasolt értékelé­si rend rendkívül hátrányo­san érintené, így nem érte­nek egyet vele, és számos korrekciót igényelnek az ágazat vezetői. V. M. Megyénkben a csatorná­zás és szennyvíztisztítás lé­nyegesen lassabban fejlő­dött, mint a vízellátás; nőtt az aránytalanság e két szol­gáltatás között. Tavaly So­mogy lakosságának csupán a 33,1 százaléka élt csatorná­zott területen. Kaposváron a régi, napi 75 000 köbméter kapacitású szennyvíztelep nem alkal­mas a városban keletkező, körcsatornán elvezetett ösz- szes szennyvíz tisztítására. A korábbi évekhez képest némi javulást jelent a napi 20 ezer köbméter kapacitá­sú új telep mechanikai fo­kozatának a beindulása. Ez tehermentesíti a régit. A telep beruházásának gyorsítására pénz híján nincs lehetőség, a szenny­víztisztítási kapacitás hiá­nya a megyeszékhely fej­lődésének is gátat szab. A régi szennyvíztelepen kezelt szennyvíziszap további hasznosítását a To- ponár térségében megépült komposztálótelepen végzik. A megye többi, nagyobb települése közül a nagyatá­di szennyvíztisztítón a bio­lógiai fokozat bővítésére vol­na szükség. A jelenleg napi 2800 köbméter kapacitással dolgozó biológiai fokozat bő­vítését itt is a pénzhiány akadályozza, ezért a város csatornahálózatát is csak kismértékben lehet fejlesz­teni. Lényegesen jobb a helyzet Barcson, ahol tavaly társulat alakult a csatorna- hálózat építésére, hogy a szennyvíztisztító még sza­bad kapacitását minél job­ban lekössék. Hasonló a helyzet Csurgón is. Túlter­helt viszont a tabi telep; itt most készítik a bővítés ki­viteli terveit, de a pénzügyi fedezete még nincs meg. A legnagyobb feladatot — a Balaton vízminőségének védelmében — a part menti települések a csatornázása jelenti. A munkákat célcso­portos beruházásban, három régióban végzik el. Ennek során nőtt a tó mentén a szennyvíztisztító telepek ka­pacitása és a regionális gyűjtőhálózat, társulati be­ruházásban pedig a mellék- gyűjtőket bővítették. Az első régióban, a Ba­latonszárszó—Balatonvilágos közötti szakaszon az össze­gyűjtött szennyvizeket a sió­foki telepen tisztítják. A 20 ezer köbméter napi kapaci­tású telepre nyáron, csúcs­időben másfélszer több szennyvíz érkezik, mim amennyit meg tud tisztíta­ni. A városban további csa­tornázásokra csak akkor ke­rülhet sor, ha bővítik a te­lepet is. Az utóbbi időben je­lentős csatornahálózat épült ebben a térségben Balaton­szárszón és Siófokon. Boglárlellén tisztítják a Balatonszemes és Bélatelep között összegyűjtött szenny­vizet, s elkészült a Fonyód— Boglárlelle közötti fő gyűj­tőcsatorna is. Itt társulati beruházásban tavaly is na­gyobb csatornaépítési mun­kát végeztek. Nyáron a bog- lárlellei szennyvíztisztító is túl van terhelve, s ugyanez mondható el a Koppány-pa- takba történő kivezetés mű­tárgyaira is. Ezek bővítésé­re tavaly ugyancsak készült beruházási program. Cél- csoportos beruházásban a keleti főgyűjtő kivitelezése is megkezdődött, elkészülte után lehetőség nyílik arra, hogy Balatonszemes szenny­vizeit is Boglárlellére ve­zessék. A harmadik régióban, Bé­latelep és Balatonszent- györgy térségében nincs je­lentős csatornahálózat. A regionális szennyvíztisztító telep és a régió keleti fő gyűjtőrendszerének az építé­sét az elmúlt években to­vább folytatták. A telepet — a tervek szerint — az idén a második félévben helyezik üzembe. A regionális fő gyűjtő eddig Balatonfeny- ves határáig készült el. E beruházásokhoz igazodnak a társulási beruházások mun­kái. A Balaton-part csatorná­zatlan területein a szippan­tott szennyvíz elszállítását és ártalmatlanítását a So­mogy Megyei Település- tisztasági és Kertészeti Vál­lalat végzi. Az ártalmatlaní­tást nagyrészt a korábban kialakított teraszos-kazettás tisztítótelepen, valamint a siófoki előkezelő telepen végzik. Az utóbbi időben a régi szennyvíztisztító telep átépítésével Fonyódon épült szippantottszenny víz-előke­zelő. . Somogy belső területein lényegesen rosszabbak a szippantott szennyvíz elhe­lyezési lehetőségek. A ka­posvári telep még a helyi szippantott szennyvíz elhe­lyezését, előkezelését sem tudja biztosítani. Megyénk­ben 43 olyan szennyvízürí­tő hely van, főleg régi ho­mokbányák, lefolyástalan horhók és gödrök, ahol nincs meg a vízügyi szakhatóság engedélye. A szippantott szennyvíz mennyisége a kiépített víz­hálózattal arányosan nő, ezért egyre nagyobb szük­ség van a környezetvédelmi követelményeknek megfe­lelő elhelyezésre és ártal­matlanításra. Most Barcs térségében készítenek elő egy teraszos-kazettás szennyvízürítő helyet. A gyorsított ütemű vízellátási program is indokolja, hogy Somogy más települései is minél előbb felzárkózzanak a Balaton-part ellátottsá­gához. Lehőcz Rudolf Kérgezett fa exportra Évente csaknem húszezer vagon kérgezett fát küld ex­portra a Sefag. A nehéz és aprólékos kézi munkát ugyan nem váltja föl teljesen a gépi, de jelentősen megkönnyíti. A kép a Sefag kardosfai fakitermelésén készült Kaposváron gyártják a homlokrakodót a John Deere-nek

Next

/
Thumbnails
Contents