Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
1988. május 13., péntek Somogyi Néplap 3 Mérlegen a képviselői munka Ülést tartott a megyei népfrontelnökség A somogyi képviselőknek a választások óta végzett munkáját tekintette át tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Pásztohy Andrásnak, a képviselőcsoport vezetőjének írásos beszámolója mindenekelőtt tényszerűségre törekedett. Szerepelt benne, hogy a somogyi képviselők tizenegyszer kértek szót az ország- gyűlési vitákban s hogy miként .tartották a kapcsolatot választóikkal, milyen szerepet vállaltak a közélet számos területén s az is, hogy sokrétű munkát végeztek a parlament állandó bizottságaiban. Nem szólhatott viszont a családtól távol töltött napokról, a különféle fórumok előtt éjszakába nyúló felkészülésekről, a felelősség terheiről. Nem szólt a belső vívódásokról sem, mikor például az adótörvénnyel kapcsolatos döntés előtt a képviselőknek mérlegelniük kellett, hogy két kényszerű lehetőség közül melyiket választhatják. A tájékoztató szerényen hallgatott arról, hogy a képviselők az ország- gyűlési hozzászólásaiban nincsenek már udvarias formulák, jólfésült általánosságok, egyre több a kemény szókimondás, sőt néhány somogyi „honatya” már magával ragadóan érvelve, „papír” nélkül is helytáll az ország nyilvánossága előtt. Mindez a számoknál is jobban-példázza, hogy a korábbiaknál érdemibbé vált képviselőink tevékenysége. Más kérdés, hogy az állampolgárok egy része e munkát máig is azon méri le, hogy a képviselő mit tudott kijárni „fent”, vagy hogy egyéni panaszügyében neki adott-e igazat. A képviselő valós megítélésének azonban az is része kell legyen, hogy kész-e,' akár a népszerűtlenséget vállalva, nemet is mondani, vagy képes-e az embereket a készre-várás helyett cselekvésre mozgósítani. Pásztohy András képviselőtársai véleményét is tolmácsolva szólt arról, hogy a jelentős döntéseket még ritkán előzi meg társadalmi vita, s az ott elhangzottakat az emberek közül sokan pusztába kiáltott szavaknak érzik. Mint mondta, a közelgő pártértekezlet példájával is sokat segíthet, hogy a jövőben általános gyakorlattá váljon a születő döntéseket megelőző érdemi vita. Beszámolt az országgyűlés ügyrendjének korszerűsítéséről. A tájékoztatót követően záporoztak a kérdések. Legtöbben azt tudakolták: a személyes adottságok és a közéletünk nyújtotta lehetőségek alapján kellően érdemi-e a képviselői munka. Képesek-e a képviselők eligazodni például az állami költségvetés adattengerében, áll-e mögöttük tanácsadói csopört, s egyáltalán győzik-e az ezernyi kötelezettség teljesítését a napi munka mellett. A képviselőcsoport vezetője köszönettel fogadta a népfront és az MTESZ által is fölajánlott ' sokrétű segítséget. Többen szóvá tették: a közvélemény kevésbé tájékozott a képviselői munka hétköznapjairól, így többek között az országgyűlési bizottságokban végzett tevékenységükről. A képviselő nem állhat ki jogtalan vagy épp a valós lehetőségekkel nem számoló panaszok és kérések mellett. Az elnökség valamennyi tagja egyetértett abban, hogy az országgyűlés légköre egyre oldottabb, vitái markánsabbak. Szükség van azonban szerepének további erősítésére, munkamódszerének továbbfejlesztésére. B. F. A világszerte jól ismert amerikai John Deere cég részére kezdtek homlokrakodókat gyártani a Kaposgép vállalatnál. Az első 20 darabos szállítmányt néhány hét múlva indítják útnak a John Deere nyugat-európai leányvállalatához, az NSZK- ba. Az új kapcsolat jelentős exportnövekedést hozhat a kaposvári vállalatnak; az idén ugyanis további 316 homlokrakodóra adott megrendelést az amerikai világcég. A John Deere alapos magyarországi felmérés után választotta a Kaposgép vállalatot. A tengerentúli partner a gyártáshoz csupán a konstrukciót adta, a technológiát már a kaposvári szakemberek dolgozták ki. A mostani szerződés újabb jelentős állomás a vállalat életében. Az üzleten túl kedvező referenciát biztosít a Kaposgép számára, a vállalat megítélését nagymértékben befolyásolja a világban. Vitafórum az új földértékelésről Túlterheltek a telepek Számos korrekciót igényelnek Somogy mezőgazdasági vezetői A föld jobb értékelésére szükség van, de döntő dolog, hogy az igazságos legyen! — hangzott el a megye mezőgazdasági vezetőinek tegnap délelőtt a megyei tanácson tartott vitafórumán. Szennyvíztisztítás gondokkal Egy hónappal ezelőtt a MÉM miniszteri értekezlete úgy foglalt állást: a földek közgazdasági értékelési rendszerére és módszerére kidolgozott javaslatot — a véglegesítés előtt — széles körű társadalmi, gazdasági vitára kell bocsátani. A szakmai megbeszélések megyénként, országszerte megkezdődtek; a tegnapi somogyi vitán Hoffer István, a MÉM Föld- értékelési és Térképészeti Hivatalának vezetője és dr. Szölösi Endre, a MÉM főosztályvezetője vett részt. A gazdaságok vezetőinek volt idejük, módjuk - a felkészülésre, írásos tájékoztatást kaptak az új értékelési rendszer kidolgozásának módszeréről, és egy mellékletben arról is, hogy ez a gyakorlat miként érinti a mező- gazdasági üzemeket. Ezt az anyagot egészítette ki rövid tájékoztatójában a minisztérium jelen levő két képviselője. A száztíz éve kidolgozott, a föld hozadékán alapuló aranykoronás értékelőrendszer elavult. Az új módszer kidolgozásának indításakor is, ma is abban egyetértenek az ágazat vezetői, hogy szükség van egy új, a mai viszonyokat tükröző értékelési rend kialakítására. Ez az új értékelés alapul szolgálhat a szabályozórendszer továbbfejlesztéséhez, a föld védelméhez, a földcserék szabályozásához. Több évi munka, már menet közben figyelembe vett módosító javaslatok alapján készült el a komplex földértékelés új rendszerének tervezete; ez részben a termőhelyi értékszámon alapul, részben figyelembe veszi a közgazdasági körülményeket. Az így, együttesen kialakított értéket pontszámok fejezik ki (egytől százig) komplexen. Tény, hogy az átlagosan 123 hektáronként vett minta számos hiba forrása lehet, ezért a tervezet azt is tartalmazza, hogy a várhatóan az ezredfordulóig elkészülő genetikai talajtérképek alapján tovább kell pontosítani a rendszert. A tegnapi vitafórum azonban arra enged következtetni, hogy a somogyi üzemek vezetői meglehetősen sok hiányosságot látnak, sok tekintetben elengedhetetlennek tartják a korrekciókat. Tizenhármán kértek szót a jó félnapos vitában. Többen kifogásolták — például Papp Jenő nagyberki elnök, Takács Ernő szennai főagronó- mus —, hogy az értékelési rendszer nem veszi kellően figyelembe a termőképességet lényegesen befolyásoló domborzati viszonyokat. Figyelmen kívül marad a megyében különösen sok kiesést okozó vadkár. Talán a legtöbb kritika a közgazdasági helyzet értékelését érte. Olyan szempontból is, hogy a kidolgozott javaslat az 1981—84-es tapasztalatokon alapul, s azóta — kivált az ez évben bevezetett reformokkal — lényeges változások történtek. Hibának tartották azt is, hogy olyan tájegységek kerültek azonos közgazdasági körzetbe, ahol merőben eltérőek ezek a körülmények. Nem egy üzem kerülne a javaslat alapján olyan ellentmondásos helyzetbe, hogy bár adottságai miatt a gazdaságilag elmaradott térséghez tartozik, az új értékelés ennél jóval magasabb minőségűnek határozza meg a földjeit. A módszer fogyatékosságait elemző vita legfőbb forrása: ha változtatás nélkül bevezetnék ezt a rendszert, akkor a megye mezőgazdasági üzemeit kétszázharminc- millió forint veszteség érné. A tervezett földértékelés alapján ennyivel kevesebb ártámogatás illetné meg az üzemeket. Nem véletlenül mondta például Vos Lajos, a lakócsai szövetkezet elnöke: „ha ezt a tervezetet így. korrekciók nélkül elfogadják, akkor a mi területünkön megélni nem lehet”. Ez pedig nem lehet érdeke senkinek. S ilyen helyzetben van a somogyi üzemek többsége. Kovács Ferenc tabi elnök négy fő gondolat köré csoportosította véleményét: „Pontatlannak tartom a termőföldkörzetek kijelölését, tarthatatlan, hogy Tab környéke azonos kategóriában van Tolna megyével. Hiányos és Somogyra nézve különösen hátrányos a közgazdasági értékelés, feltétlenül meg kellene vizsgálni és újra meghatározni a támogat- hatóság határát. A közgazdasági értékeléskor feltétlenül figyelembe kellene venni az 1985 óta bekövetkezett változásokat.” Mint mondta: „Mi szeretnénk a földet valóságos értéke szerint megbecsülni és művelni. Kérem, hogy véleményünk, javaslataink kerüljenek az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elé.” Pfeiffer Elemér, a tsz-szövetség megyei titkárhelyettese valamennyi somogyi üzem nevében kérte a korrekciók elvégzését. Olyan értékelési rendet igényelnek az ágazat somogyi vezetői — mondta vitazáró összefoglalójában dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese —, hogy üzemükben az adott földön tisztességes munkával meg lehessen élni. Az amúgy is kedvezőtlen adottságú megyét ez a javasolt értékelési rend rendkívül hátrányosan érintené, így nem értenek egyet vele, és számos korrekciót igényelnek az ágazat vezetői. V. M. Megyénkben a csatornázás és szennyvíztisztítás lényegesen lassabban fejlődött, mint a vízellátás; nőtt az aránytalanság e két szolgáltatás között. Tavaly Somogy lakosságának csupán a 33,1 százaléka élt csatornázott területen. Kaposváron a régi, napi 75 000 köbméter kapacitású szennyvíztelep nem alkalmas a városban keletkező, körcsatornán elvezetett ösz- szes szennyvíz tisztítására. A korábbi évekhez képest némi javulást jelent a napi 20 ezer köbméter kapacitású új telep mechanikai fokozatának a beindulása. Ez tehermentesíti a régit. A telep beruházásának gyorsítására pénz híján nincs lehetőség, a szennyvíztisztítási kapacitás hiánya a megyeszékhely fejlődésének is gátat szab. A régi szennyvíztelepen kezelt szennyvíziszap további hasznosítását a To- ponár térségében megépült komposztálótelepen végzik. A megye többi, nagyobb települése közül a nagyatádi szennyvíztisztítón a biológiai fokozat bővítésére volna szükség. A jelenleg napi 2800 köbméter kapacitással dolgozó biológiai fokozat bővítését itt is a pénzhiány akadályozza, ezért a város csatornahálózatát is csak kismértékben lehet fejleszteni. Lényegesen jobb a helyzet Barcson, ahol tavaly társulat alakult a csatorna- hálózat építésére, hogy a szennyvíztisztító még szabad kapacitását minél jobban lekössék. Hasonló a helyzet Csurgón is. Túlterhelt viszont a tabi telep; itt most készítik a bővítés kiviteli terveit, de a pénzügyi fedezete még nincs meg. A legnagyobb feladatot — a Balaton vízminőségének védelmében — a part menti települések a csatornázása jelenti. A munkákat célcsoportos beruházásban, három régióban végzik el. Ennek során nőtt a tó mentén a szennyvíztisztító telepek kapacitása és a regionális gyűjtőhálózat, társulati beruházásban pedig a mellék- gyűjtőket bővítették. Az első régióban, a Balatonszárszó—Balatonvilágos közötti szakaszon az összegyűjtött szennyvizeket a siófoki telepen tisztítják. A 20 ezer köbméter napi kapacitású telepre nyáron, csúcsidőben másfélszer több szennyvíz érkezik, mim amennyit meg tud tisztítani. A városban további csatornázásokra csak akkor kerülhet sor, ha bővítik a telepet is. Az utóbbi időben jelentős csatornahálózat épült ebben a térségben Balatonszárszón és Siófokon. Boglárlellén tisztítják a Balatonszemes és Bélatelep között összegyűjtött szennyvizet, s elkészült a Fonyód— Boglárlelle közötti fő gyűjtőcsatorna is. Itt társulati beruházásban tavaly is nagyobb csatornaépítési munkát végeztek. Nyáron a bog- lárlellei szennyvíztisztító is túl van terhelve, s ugyanez mondható el a Koppány-pa- takba történő kivezetés műtárgyaira is. Ezek bővítésére tavaly ugyancsak készült beruházási program. Cél- csoportos beruházásban a keleti főgyűjtő kivitelezése is megkezdődött, elkészülte után lehetőség nyílik arra, hogy Balatonszemes szennyvizeit is Boglárlellére vezessék. A harmadik régióban, Bélatelep és Balatonszent- györgy térségében nincs jelentős csatornahálózat. A regionális szennyvíztisztító telep és a régió keleti fő gyűjtőrendszerének az építését az elmúlt években tovább folytatták. A telepet — a tervek szerint — az idén a második félévben helyezik üzembe. A regionális fő gyűjtő eddig Balatonfeny- ves határáig készült el. E beruházásokhoz igazodnak a társulási beruházások munkái. A Balaton-part csatornázatlan területein a szippantott szennyvíz elszállítását és ártalmatlanítását a Somogy Megyei Település- tisztasági és Kertészeti Vállalat végzi. Az ártalmatlanítást nagyrészt a korábban kialakított teraszos-kazettás tisztítótelepen, valamint a siófoki előkezelő telepen végzik. Az utóbbi időben a régi szennyvíztisztító telep átépítésével Fonyódon épült szippantottszenny víz-előkezelő. . Somogy belső területein lényegesen rosszabbak a szippantott szennyvíz elhelyezési lehetőségek. A kaposvári telep még a helyi szippantott szennyvíz elhelyezését, előkezelését sem tudja biztosítani. Megyénkben 43 olyan szennyvízürítő hely van, főleg régi homokbányák, lefolyástalan horhók és gödrök, ahol nincs meg a vízügyi szakhatóság engedélye. A szippantott szennyvíz mennyisége a kiépített vízhálózattal arányosan nő, ezért egyre nagyobb szükség van a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő elhelyezésre és ártalmatlanításra. Most Barcs térségében készítenek elő egy teraszos-kazettás szennyvízürítő helyet. A gyorsított ütemű vízellátási program is indokolja, hogy Somogy más települései is minél előbb felzárkózzanak a Balaton-part ellátottságához. Lehőcz Rudolf Kérgezett fa exportra Évente csaknem húszezer vagon kérgezett fát küld exportra a Sefag. A nehéz és aprólékos kézi munkát ugyan nem váltja föl teljesen a gépi, de jelentősen megkönnyíti. A kép a Sefag kardosfai fakitermelésén készült Kaposváron gyártják a homlokrakodót a John Deere-nek
