Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

1988. május 12., csütörtök Somogyi Néplap 5 SOMOGYI FIATALOK — H O N VÉD K O LLÉGIU M B AN Á Gyilkos szarvas ......■■ «■ ' ~ ' w ...... „ urugyen Két népfőiskola Csurgón „Tanulni soha nem késő” A növendékek megismer­kednek a tereptannal és a lövészettel is — az utóbbit egyelőre légpuskával gyako­rolják. A szellemi erőpróba a Ságvári Endre Gimnázium­ban van. A fiúk szívesen járnak ide, s testvérosztály- kapcsolatok is kialakultak a lányosztályokkal. A gyen­gébb nem képviselői a kol­légium ifjúsági klubjának rendezvényein is részt vesz­nek. A gimnáziumban — mint dr. Merényiné dr. Sza­bó Zsuzsanna igazgatóhe­lyettes tájékoztatott minket — elsősorban az orosz nyelv, a matematika és a magyar nyelv megtanulása okozza a legtöbb gondot a kollégis­táknak. A jó tanulmányi eredmé­nyek nagyon fontosak. Akik nem érik el a kívánt ered­ményt, nem tanulhatnak to­vább a hazai és a külföidi katonai főiskolákon; őket tiszthelyettesképző iskolák­ba irányítják. A kollégium­ba jelentkezők viszont tisz­tek szeretnének lenni. Eh­hez jó alapot kapnak; sok ezredes és tábornok pálya­futása indult már honvéd­kollégiumból. A kollégiumi ellátás tel­jesen ingyenes, sőt a növen­dékek havonta néhány száz forint zsebpénzt is kapnak. Az ellátmányi pénz szünidő­re is jár a tanulóknak. A nyári szünetben így elég szép költőpénzük van — fő­leg, ha a szülőktől kapott zsebpénzt is beszámítjuk. A szülőkkel egyébként a tan­évben minden hétvégén ta­lálkozhatnak a tanulók: a gyerekeket is hazaengedik, s a szülők is jöhetnek. Az arra járó érdeklődők akár hétköznap is bekukkanthat­nak. Töreki Kornél növendék Marcaliból jött, a Noszlopy Gáspár Általános Iskolában fejezte be az általános isko­lát. Most harmadéves. — Nem először vagyok egyenruhások között — mondta Kornél. — Édes­apám munkásőr, és időnként magával vitt a nagybajomi táborba. Iskolaigazgatóm, Szűcs István nemcsak en­gem tanított, hanem már édesapámat is tanította. Az igazgató nem győzte faggatni korábbi tanulóját a kollégiumi élményeiről. Csakúgy, mint Tóth Margit, 'a balatonszentgyörgyi álta­lános iskola igazgatóhelyet­tese, aki két tanítványával is találkozott. Csombordi Csaba harmad­éves; — Mindig vonzódtam az egyenruhához, a fegyverek­hez, ezért választottam ezt a pályát. Szeretem a focit is, és itt sok NB I-es mécs­esét láthatok. Külön élmény számomra, hogy rendszere­sen játszhatom a teremfoci­ról híres zalaegerszegi sport- csarnokban. Ivók Róbert szintén bala­tonszentgyörgyi; elsőéves. Társához hasonlóan jó ta­nuló volt az általános isko­A találkozás valójában nem ürügy, inkább adósság- törlesztés egy megjelent no- velláskötet apropójából. Sza­pudi András író, Rózsa Fe- renc-díjas újságíró — köz­tudomású — lapunk főmun- katársa, siófoki szerkesztősé­günk vezetője. Kollégánk, barátunk. Több mint egy év­tizede cserélte föl szülőföld­jét a somogyi tájakkal, több mint tíz éve járja a tópar­tot, Külső-Somogy lankás vidékét, falvait, ismerkedik az élet valóságával, a szülő­földhöz kötődő emberek so­kaságának gondolatvilágá­val, s tájékoztat, üzenetet közvetít, állást foglal — örül és háborog, elemez és visz- szafogottan ujjong, novel­lákká, irodalmi riportokká érleli személyes élményeit —, azaz képessége, tehetsége szerint teszi a dolgát. írá­sai örömet adnak a szá­munkra, olvasói szeretik, s mert itthon van, mégis tá­vol — ismerkedésre hívtuk. Bemutatkozásra és kapcso­latteremtésre Somogy szék­helyén is, ahol leginkább csak munkáiból ismerhetik az olvasók. De ismerik. Kis­regényeiből, novelláiból, amelyek rendre a Somogyi Néplapban jelennek meg elő­ször, tartalmas riportjaiból, s életutakat festő, irodalmi veretű írásaiból, amelyek a Somogyi tájak, emberek so­Harminc általános iskolai vezető látogatott a közel­múltban Zalaegerszegre. So. mogyi iskolaigazgatók, igaz­gatóhelyettesek nézték meg: mit csinálnak, hogyan élnek egykori tanítványaik a Szal- vay Mihály Honvédkollé­giumban. A többemeletes, modern épületben Koncz Árpád őr­nagy, a kollégium igazgató­ja fogadta a vendégeket. El­mondta, hogy a képzési köz­pont 1985. május 1-jén kezd­te meg működését. Eredmé­nyes munkájuk elismerése­ként 1987-ben választhattak névadót, s ez alkalommal a honvédelmi miniszter zász­lót is adott a kollégiumnak. Három évvel ezelőtt két osztállyal indult a tanítás, ma már hat osztályban ta­nulnak az első-, másod- és harmadévesek. A tanulók­nak körülbelül a fele zalai, a fele pedig somogyi. Szep­tembertől várhatóan Bor­sodból, Szabolcs-Szatmárból, Hajdú-Biharból és Buda­pestről is jelentkeznek ide. Gondként említette az őr­nagy, hogy általában kevés jó tanuló jelentkezik. Itt viszont a korábban gyen­gébben tanulók is felzár­kózhatnak, hiszen minden versenyszerűen megy : a ta­nulás, a sport, a művelődés, a kiegészítő elfoglaltságok számos lehetőséget adnak az egyéni képességek kipróbá­lására, fejlesztésére. A kollégiumban a tested­zésre, a testnevelésre na­gyobb figyelmet fordítanak, mint más oktatási intézmé­nyekben. A játékos küzdő­sportoktól a honvédelmi tíz­próbáig széles a választék. K. Gy. iskola. 1986 őszén indult új­ra a képzésnek ez a formá­ja. A most is Baksay Sán­dor nevét viselő népfőiskola hallgatói már a második évfolyamot végzik. A kép­zésre bárki jelentkezhetett. A 25 hallgató között a húsz­évestől a hetvenévesig, a gimnáziumi tanártól a gyári munkásig, a nyugdíjastól az erdészig szinte minden kor­osztály és szakma képvisel­ve van. A népfőiskola prog­ramjáról a kezdeményező intézmény — a csurgói mű­velődési központ — igazga­tóját, Bihariné Asbóth Emő­két kérdeztük. — A Baksay népfőiskola tagjai csurgóiak, illetve a közeli kis települések lakói. Az első évben a magyar tör­ténelemmel, helytörténettel, valamint az időszerű társa­dalompolitikai, gazdasági és kulturális kérdésekkel fog­lalkoztunk. A második évfo­lyam főként a művészetek­re specializálódott. — 1987-től Csurgón egy második népfőiskola is mű­ködik ... — Decemberben indult a „Dráva mente" népfőisko­lánk. Ennek hallgatói a kis települések elöljárói, illetve tiszteletdíjas népművelői. Állandó meghívottakként je­len vannak a csurgói, vala­mint a körzeti tanácsok kép­viselői is. Az előadások az elöljáróságok szerepével, a kis települések kialakulásá­val és gondjaival, a körzete­sítés következményeivel, az apró falvak kulturális ha­gyományaival foglalkoznak. Érdekes beszélgetéseket foly­tatunk a közösségteremtés­ről, a helyi nyilvánosságról és a kis települések fejlesz­tésének lehetőségeiről is. A két népfőiskolának vannak közös programjai ; ezeken általános politikai, gazdasá­gi és társadalmi előadások hangzanak el. Háromnapos közös hétvégi programokat is szervezünk. A Baksay népfőiskola hallgatói nem­rég jártak Pécsen, a város­környéki ásatások eredmé­nyeit ismerték meg. Jelen­tős eredménynek tekintjük, hogy a Baksay népfőiskola hatására, az iharosi résztve­vők kezdeményezésével, lét­rejött a környezetvédő cso­port. — Anyagilag kik támogat­ják a kél népfőiskolát? — Főleg intézményi költ­ségvetésből fedezzük a ki­lában; a jobbak között van itt is. Végéhez ért a látogatás, indultunk vissza, Somogy­ba. Késő délután a kollé­gium kerítése környékén megkezdődött a szokásos mozgolódás: a lányok kifelé induló partnerüket várták... Csurgón az 1940-es évek elején három esztendeig működött a Baksay népfő­Keresztúri József Átalakuló mozihálózat Kétszázharmincnégy so­mogyi településen tartanak napjainkban is még játék­rendi előadást a normál- és a keskenyfilmszínházakban. Alig kevesebb helyen, mint a hatvanas években, ami­kor még erősen érzékelhető volt a korábbi mozihálózat­fejlesztési elképzelés, mi­szerint ahány település van a megyében, annyi mozi mű­ködjék. Akkoriban szélesebb körű társadalmi igényt elé­gítettek ki a filmbemutatók. A filmművészet alkotásai­nak terjesztése a filmre, kultúrára éhes korszakban misszió volt. A napokban foglalkozott a megyei filmforgalmazás helyzetével a megyei párt- bizottság agitációs és pro­paganda-munkabizottsága, s megtárgyalta dr. Németh Jánosnak, a moziüzemi vál­lalat igazgatójának beszá­molóját a filmterjesztés helyzetéről. Napjaink igé­nyével vetette össze tapasz­talatait az igazgató, s azzal a szándékkal, hogy fölvázol­ja a jövőt. Az országostól eltérően ..konzerválódott" több olyan vetítőhely, ahol érdektelen­ségbe fullad csaknem min­den előadás. A megye tele­püléseinek nyolcvan száza­lékán vetítenek, ugyanakkor nálunk is megcsappant az érdeklődés a mozielőadások iránt. A két évvel ezelőtti­hez viszonyítva nemcsak a nézőszám csökkent. A vál­tozatlan mozistruktúra mel­lett igyekeztek, hogy keve­sebbet fizessen rá a vállalat az előadásokra, ezért keve­sebb előadást tartottak. A legsikerültebb fejlesztés a hatvanas évektől kezdődő­en a Balaton-parton volt. A fejlesztésre szánt pénznek 35—40 százalékát ezeknek a településeknek a mozijaira fordította a vállalat, a ha­szon 40 százaléka is itt ke­letkezett. Ez már mutatja, hogy a hatékony gazdálko­dást eredményes mozistruk- túra-átalakítással lehet el­érni. szem előtt tartva a művészetpolitikai feladato­kat. Az is jó befektetés volt, hogy a somogyi mozihálózat az országos átlagnál korsze­rűbb gépi berendezésekkel dolgozik. Két év óta nem futja a vállalatnak arra, hogy a művelődési házakban beren­dezett mozikra a bérleti dí­jon felül is költsön — csak a saját üzemeltetésű film­színházait tudja fejleszteni. Miközben a filmterjesztés, a moziüzemi vállalat keresi az új formákat, amelyek meg­állíthatják a nézőszám to­vábbi csökkenését, újra kell gondolni a bérleti szerződé­sekbe foglaltakat is. Bar­cson nagyszerű példáját ad­ták- annak, miként tud együttműködni a művelődé­si ház és a vállalat; ott és Marcaliban is nyereséges a vetítés. Ám Nagyatádon a művelődési házban levő mo­zira alaposan ráfizet a vál­lalat. Tegyük hozzá: ebben nagy szerepe van a fűtési rendszernek is, amely növe­li az előadások önköltségét. A kis települések filmmel való ellátásának jövője ér­dekelte leginkább a bizott­ság tagjait, s választ kap­tak kérdéseikre az igazgató­tól. Ahol valós igény tapasz­talható a keskenyfilmek iránt, ott a vállalatnak el kell tűrnie a veszteséget is. Ám olyan új mozistruktúrát kell kialakítani, amely job­ban beépül a közművelődés rendszerébe s eredményesen működhet a kulturális érté­kek közvetítésében. Egyik új lehetőségként a társadalmi üzemeltetést ajánlja a vál­lalat a helyi tanácsoknak. Saját berendezéssel, saját önköltséggel és haszon re­ményében (természetesen némi kockázattal) a taná­csok is üzemeltethetnek mo­zit. S arra is van mód, hogy egyéni vállalkozó működtes­se, a Mokép filmjeit vetítve. Tőkeerős partnerek bevoná­sával egy újabb fejlesztési program kidolgozását terve­zi a vállalat. Elsősorban a Balaton-parton. Első lépésként Fonyódon autósmozit kíván létrehoz­ni. A gazdasági kényszer azt is magával hozta, hogy a moziüzemi vállalatoknál az eddigieknél képzettebb gár­da foglalkozzon a filmter­jesztéssel. A kaposvári mo­zimúzeum szélesíti a tevé­kenységét, hatékonyabban bekapcsolódik a megyeszék­hely közművelődési életébe. Hiszem, hogy a moziba járás nem ment ki a divat­ból, idővel ismét a filmszín­ház lesz sok művészi él­mény forrása. Gondolom, csupán átmeneti jelenség a nézők számának csökkenése. Kaposváron és Csurgón kiépíti a vállalat a stúdió- és klubmozik rendszerét. Az új formák megteremtésével bizonyos, hogy élénkíteni le­het az érdeklődést a művé­szi filmek iránt, hiszen fon­tos üzenetet közvetítenek, ma is nélkülözhetetlen for­rásai a világ teljesebb meg­ismerésének, a kulturális ér­tékek átadásának. H. B. rozatunk kiemelkedő darab­jai. Mint országos lapokból is értesülhettek róla: nemrég látott napvilágot legújabb, Gyilkos szarvas című no- velláskötete, sorrendben az ötödik könyve. Ez nemcsak a könyvtárak és könyvüzle­tek látogatóinak, hanem az irodalomkritikusoknak is új­ra fölkeltette a figyelmét. Elismerés fogadta ezt a kö­tetét is, s hisszük: újabb kapcsolatok épülnek azon a találkozón, amelyre a könyv megjelenésének apropójá­ból várjuk olvasóinkat. A megyei könyvtár — mint mindig és mindenben — ez­úttal is szövetségesünkké szegődött. Közösen rende­zünk hát író—olvasó talál­kozót, ahol Szapudi András nyilvánosan is bemutatkoz­hat, s az érdeklődők kíván­ságára dedikálja művét. Az íróval lapunk kulturális ro­vatának munkatársa, Varga István beszélget, s a Fonó­munkás Kisszínpad tagjai olvasnak föl Szapudi And­rás műveiből. Az est május 16-án, hét­főn este 7 órakor kezdődik a megyei könyvtár előadó­termében. Szeretettel hívjuk és várjuk a iSomogyi Nép­lap olvasóit, Kaposvár ér­deklődő közönségét. Ballag Ignác adásokat, de a TIT, a So­mogy Megyei Művelődési Központ és a megyei tanács is hozzájárul. Az előadók­nak tiszteletdíjat, valamint utazási költséget fizetünk. — Kiket hívnak előadást tartani ? — Igyekszünk neves szak- tekintélyeket felkérni, töb­bek között történészeket, fő­iskolai tanárokat. Tartott már előadást a kereskedel­mi kamara főttikárhelyette- se is. A Sefag Csurgói Gyárá­ban több „főiskolással'’ is beszélgettünk. — 1986-ban az elsők kö­zött jelentkeztem a Baksay népfőiskolára — mondta mosolyogva Pallag Ignác, majd hozzáfűzte: — Tanul­ni soha nem késő. Mindig kíváncsi ember voltam, s ez az iskola remek alkalom tu­dásom gyarapítására. Nagy tudású szakemberek érdekes előadásokat tartanak, és jó­kat vitázunk a foglalkozások végén. Közvetlen munkatársa, Paizs József sok elfoglalt­sága miatt ugyan még nem jelentkezett, de azt mondta: — A következő évfolyamot biztos, hogy nem hagyom ki ! A 46 esztendős Keresztúri József szintén a Séf ágnál dolgozik. — Elsősorban a csurgói helytörténet érdekel — mondta —, s mivel színját­szó voltam, a művészetek. Az előadások bővítik isme­reteinket. Ebben a rohanó világban szerintem kell időt szakítani a tanulásra, s eh­hez a népfőiskola nagyon jó lehetőséget ad. Tamási Rita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents