Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
1988. május 12., csütörtök Somogyi Néplap 3 Minden újdonság csak játék a demokráciával, ha továbbra is fentről döntik el a mi hatáskörünkbe tartozó kérdéseket — így értékelte a szovjet gazdasági reform első lépéseit Vlagyimir Ka- baidze, az ivanovói szerszámgépipari egyesülés vezérigazgatója, az egyik legbefolyásosabb szovjet gazdasági vezető. Nevét a 70- es évek végén az ivánovói „gazdasági csoda" tette ismertté: egy középvállalatból létrehozta a Szovjetunió vezető szerszámgépipari egyesülését. Az „Ivanovo" márkajelzésű szerszámgépeket ma már Japán, az NSZK és Svédország vállalatai is vásárolják. Kabaidze az elsők között emelt szót a gazdasági változások szükségessége mel- x lett. S nemcsak szólt, hanem cselekedett is. Ma a peresztrojka realitás. Miről beszél most Kabaidze? A helyzet józan értékelésének szükségességéről. „Ogonyok” című népszerű hetilapnak adott interjújában óva int mindenkit a reform gyors sikerével kapcsolatos hamis illúzióktól. — Kezdettől fogva vallom — mondta Vlagyimir Kabaidze —, hogy az önfinanszírozás és a gazdálkodási önállóság nem varázsszer, amelynek segítségével megoldódik minden gond. Olyan újdonságok ezek, amelyeket alaposan ki kell próbálni, bevezetésüket és alkalmazásukat meg kell tanulni. A vezérigazgató szerint túl nagy a felhalmozódott problémák terhe, túl bonyolult az átalakításra váró gazdasági szerkezet. S emellett a reformnak ellenzői is van nak. A konzervatív erők igyekeznek visszaszerezni IPAR ÉS REFORM elvesztett pozícióikat, s ezt igen ügyesen, a reform zászlaja mögé bújva teszik. Az önfinanszírozás önmagában egyszerűnek látszik. Gyakorlatilag a vállalatok és az állam közötti adókapcsolatok korszerűsítéséről van szó. A gyár egyetlen kopejkát sem kap az állami költségvetésből. ugyanakkor nyereségének előre meghatározott részét köteles befizetni a költségvetésnek. A fennmaradó összeggel önállóan gazdálkodhat. — Ez volt az elképzelés — mondta Kabaidze —, a minisztérium azonban áthúzta minden számításunkat: önkényesen a számára megfelelő nyereségelosztást irta elő . . . S még a gyárban maradó nyereség felhasználását is szigorúan szabályozza. Hasonló a helyzet egy másik újdonsággal, az állami megrendelésekkel is. Hozzá kell tenni, hogy a vezérigazgató távolról sem minden gondért csak bürokraták ellenállását teszi felelőssé. Véleménye szerint „lent” sincs még minden rendben. Mi változott a szovjet gazdaságban? A peresztrojka 1985 áprilisában kezdődött a Szovjetunióban. Az SZKP Központi Bizottságának plénumán akkor elemezték nyíltan az ország gazdaságának helyzetét. A szovjet gazdaság válság előtti állapotba került. A vélemények radikális megfogalmazására később került sor, a határozott változások politikai akarása azonban már akkor kifejeződött. S választani kellett: vagy folytatják a régi irányvonalat, vagyis az öncsalás harsonáinak hangjai közepette haladunk a másodrangú nagyhatalom státusza felé, miközben csökken a nép életszínvonala is, vagy szembenézünk az igazsággal, megteremtjük a szocializmus mint társadalmilag igazságos és gazdaságilag hatékony rendszer hírnevét. A választást nemcsak meg kellett tenni, hanem meg is kellett magyarázni a lakosságnak. Társadalmi nyilvánosságra, annak tudatosítására volt szükség, hogy az utasításos-adminisztrativ módszerek természetüknél fogva a nemzeti vagyon herdálásához vezetnek. Az utasításos gazdálkodás, amely állandóan deficites volt, az országot az egyik közgazdász epés megjegyzése szerint egyre inkább olyan „ércbányász-társadalommá” változtatta, ahol az ércet azért bányásszák, hogy acélt készítsenek belőle azokhoz az exkavátorokhoz, amelyek ugyanazt az ércet, bányásszák. A fogyasztási cikkek termelésének növelése csak szavakban történt meg. Hogy ebből a „kör négyszögesítéséből" kiutat találjunk, radikális gazdasági reformra volt szükség. De- mokratikusabbá kellett tenni a társadalom életét, hogy kitörhessünk ebből az elvarázsolt körből. 1985 áprilisában megszületett a döntés: több demokráciát, több szocializmust, átalakítást a gazdasági viszonyokban, átalakítást a gondolkodásban. Három év telt el azóta. Sok is. kevés is — ám ahhoz elegendő, hogy tapintsuk a változásokat, megértsük a szándékokat, eltakarítsuk a torlaszokat. Ahhoz kevés, hogy végrehajtsuk a gazdaság átalakítását. Bár érthető a peresztrojka híveinek türelmetlensége, számolnunk kell a realitásokkal. Mi történt a gazdasági életben az elmúlt három év alatt? A szándékok tudatos koncepcióvá, olyan intézkedések „csomagjává” alakultak, melyek felölelik a gazdaság fejlesztésének valamennyi irányát, nemcsak bizonyos szféráját. A vállalat vagy ágazat keretein belül végzett kísérletekről áttértünk az egész régi mechanizmus megváltoztatására. Megkezdődött a szerkezeti átalakítás. Ami különösen fontos, már a jelenlegi szakaszban is sikerült a gazdaság szociális irányultságát fokozni, - összegeket biztosítani az egészségügy, az oktatás fejlesztésére, az ipar; beruházások egy részét átcsoportosítani a lakásépítésre. Ha a legáltalánosabb mutatók, a bruttó nemzeti termék növekedését vizsgáljuk, a haladás nyilvánvaló: az elmúlt két évben 8 százalékkal növekedett. Ennek ellenére gyökeres javulást még nem sikerült elérnünk. A gazdaság bajairól kiderült, hogy el vannak hanyagolva, s ami még fontosabb, alábecsültük a régi gazdasági mechanizmus ellenállását, a régi gondolkodásmód sztereotípiáinak tartósságát. Hogy a reform lassan, sok konfliktussal valósul meg. Még mindig nem vált általánossá az a meggyőződés, hogy nem győzhet a forradalom „fentről”, ha nem támogatja a „lent levők” tömeges aktivitása. E szempontból azt mondhatjuk, hogy a peresztrojka a legnehezebb szakaszában van. Előre kell haladnunk. Ez ma teljes mértékben a peresztrojkában részvevők energiájától függ, amely az első impulzust három évvel ezelőtt kapta. Leonyid Korenyev ÁTALAKÍTÁS A Szovjetunióban folyó átalakítást méltán kíséri a szokottnál is nagyobb figyelem hazánkban. Érthető ez, hiszen ami ma a Szovjetunió társadalmi életében és gazdaságában történik,, hatással van a magyar kibontakozási folyamatra is. Mai összeállításunk írásait az APN szovjet sajtóügynökség bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére. A peresztrojka és a család 380 méter magas televíziós torony épült az üzbegisz- táni Taskentban. Tizenkét csatornán sugároz műsort Hogyan él egy átlagos szovjet család a peresztrojka közepette? Miként értékeli az eseményeket? Milyen reményeik, törekvéseik vannak? # * * Novoszibirszkben él a No- voszjolov család : Szergej 32 éves, a felesége 2 évvel fiatalabb. két iskolás gyermekük 8 és 10 éves. A család jövedelme két keresetből egy évben körülbelül 5.5 ezer rubel. Szabványos kétszobás lakásban élnek. Autójuk. telkük nincs (nem jutott rá), de adósságuk sincs. Korábban, a peresztrojka előtt nyugodtabban és egyszerűbben éltek, munkájuk, fizetésük és így az életük stabil volt. Szergej a novo- szibirszki vegyigyárban felújító lakatos, 250 rubelt keres. A felesége, Natalia technológus-mérnök a helyi nyomdaipari vállalatnál, s 200 rubel a fizetése. A bér nem függött attól, hogyan dolgoztak ők maguk, a társaik, a gyár. A pénzt lényegében a beosztás alapján kapták. Most viszont változik a helyzet. Szergej munkahelye nem tartozik a szovjet vállalatoknak ahhoz a 60 százalékához, amelyek már új gazdasági rendben dolgoznak, de hamarosan áttérnek a szükséges, bár korántsem egyszerű módszerre. Onel- számolás a népgazdaság normális működésének feltétele és alapja. Novoszjo- lov és kollégái azonban nem tudják, milyen változásokat hoz ez vállalatuknál. A magasabb pálya garanciái A szovjet politikai rend szer reformjának programja, amelyet Mihail Gorbacsov tömören kifejtett az SZKP KB 1988 februári plénumán, fontos bizonyítéka annak, hogy a párt határozottan követi a társadalom megújításának irányvonalát. E program mögött az a törekvés rejlik, hogy az átalakítást új, magasabb pályára irányítsák, szabad teret adjanak azoknak a termelőerőknek, amelyeket a gazdaság demokratizálása hoz létre. Hangsúlyozom, nem a szocialista alapok leszereléséről, nem egy működő rendszer felváltásáról van szó. Arról van szó, hogy ezeken az alapokon meg kell szilárdítani a népnek azt a jogát, hogy ő az állam gazdája. Meg kell tisztítani rendszerünket mindattól az idegen elemtől, ami a harmincas évek óta rátapadt. A rendszer tervezett áta'a- kításának gerince egy megbízható, demokratikus ellenőrzéssel rendelkező hatalmi és irányító szervezet kialakítása, a szubjektivizmus mesterkedéseit megakadályozó, szilárd jogi Kordon kidolgozása. Hogyan hozható létre ilyen mechanizmus? A KB plénuma kijelölte a legfontosabb irányokat. Mindenekelőtt: a tanácsok szerepének határozott növelése, a választási rendszer tökéletesítése, egyúttal a párt- és állami szervek funkcióinak elhatárolása. Végül: a társadalmi szervezetek rendszerének fejlesztése, munkájuk tartalmának gyökeres megváltoztatása. Ahhoz, hogy a népet szélesebb körben be lehessen vonni az ország igazgatásába, a tár sadalmi struktúrák cselekvőképes rendszere szükséges. A szovjet politikai rendszer reformjára vonatkozó „javaslatcsomag” tehát terjedelmes ... Hogy sikerül-e hiánytalanul megvalósítani a terveket, az a körülményektől is függ. A vitákban részt vevők többsége abban egyetért, hogy a mechanizmus létrehozása során nem szabad megismételni a múlt hibáit. Azelőtt is sok kísérlet történt a társadalom bizonyos területeinek demokratizálására, de lassanként valamennyi zátonyra futott. Azután megmagyarázták: egyesek nem akarták, mások pedig „elbürokratizálták” a gondolatot. Demokratikus ellenőrzés? A felemásság ehhez is nyirbáló ollóval közelít. Éppen azért, hogy kizárják a fontos reform lényegének felemássá tételére irányuló kísérletet azok részéről, akiknek a jogait ez elkerülhetetlenül csorbítani fogja, a visszafordíthatatlan átalakítás híveinek véleménye szerint nem a régi módon, a párt- és államapparátus belsejében kell kidolgozni a poli tikai reform mechanizmusát. Előkészítésének az egész társadalom ügyévé kell válnia, a demokráciát garantáló intézkedések meghatáro zása pedig országos népsza vazásra szolgálhatna alkalmuk Ne feledjük, a hatalom kérdéséről van szó! Arról, hogy azt a népnek kell átadni. Akadnak majd sokan, akik nem akarják, hogy jogaikat korlátozzák, tehát ellenállást fejtenek ki. A párt egészséges erői figyelembe veszik, hogy az ellenállás erői leleményesek. A társadalom demokratizálásának szóbeli támogatása terén — felülmúlhatatlan mesterek. Hiszen a tanácsok szerepének fokozását is már régóta hangoztatták, de szavaknál több nem történt. Nem nélkülözhetjük tehát az olyan törvények előkészítését, melyek pontosan meghatározzák, javítják a néphatalom szerveinek státusát. Mihail Poltoranyin — A változások a zsebünket érintik — mondta Novoszjolov —; már így is elveszítettük a havi prémium 20 százalékát. Igaz, ez nem függ össze az önelszámolással, hanem azzal, hogy az új művezető nem ír be le nem dolgozott órákat állítólagos javítás címén. — Biztosan meg tudunk élni „hozzáírás" nélkül is. ha megteremtődnek a normális feltételek keresetünk növelésére — összegezte Szergej. — De hogyan lehet többet keresni? Létszám- csökkentéssel. Kiszámoltam, hogy el tudjuk végezni a munkát, ha teljes erőbedobással dolgozunk, s meg változtatják a béralap elosztását. Ez a munkás véleménye Az üzemvezető azonban a bevezetendő önelszámolás ellenére újabb lakatosokat vesz föl. Sőt, a szomszédos brigádokban például karbantartóként szerepel az üzemi lap fotósa és munkatársa. a jégkorongcsapat nehány tagja is. — Ez megváltozik az önelszámolás bevezetésével — mondta a felesége. Az ő vállalata már új módon dolgozik, ő tehát jobban eligazodik az új feltételek között. Elmondta: náluk a munka több lett, de a lényeg, hogy fontosabbá vált a vállalat helyzete. — Most olyasmi foglalkoztat, amire korábban nem is gondoltam — magyarázza. — Kiderült, hogy számomra is fontos a nyersanyag, az alkatrész és a termelőeszközök nagykereskedelme. Ha nem tudjuk teljesíteni a szerződéseket, csökken a nyereség, azt pedig megérzem a fizetésemen; a vállalat nem tud lakásokat építeni, kevesebb jut szociális célokra. Az áremelkedések a Novoszjolov családot is aggasztják, ingataggá teszik költségvetésüket, mert az attól függ, hogy munkahelyük nyereséges lesz-e. Azt jelentheti ez, hogy a peresztrojka betört minden lakásba? S ha így van, a gondok mellett miért támogatják mégis Novoszjolovék? — Anyagiakban a peresztrojka egyelőre semmit sem adott — mondja Szergej. — Őszintén szólva azonban én sem adtam semmit az átalakításnak, így nincs mit számon kérni. Egyelőre reménykedünk: a peresztrojka bennem, én pedig a peresztrojkában. Jakov Szamohin
