Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

1988. május 7., szombat Somogyi Néplap 3 SZOVJET KATONAVENDÉGEK KAPOSVÁRON Ismerkedtek a várossal A győzelem napja alkal­mából a szovjet déli hadse­reg csoport egyik alakulatá­nak tisztjei, katonái és hoz­zátartozói tettek látogatást tegnap Kaposváron. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság kaposvári tagcsoportjá­nak képviselőit tavaly ők látták vendégül, most az ak­kori meghívást viszonozták. A harminctagú csoportot elsőként a városi pártbizott­ságon fogadták. Tolnai Sán­dor, a kaposvári városi párt- bizottság első titkára és Papp János, a városi tanács elnöke köszöntötte a szovjet katonavendégeket, s tájékoz­tatták őket Somogy megye múltjáról, Kaposvár történe­téről, jelenéről, gazdasági ar­culatáról. Ezt követően a küldöttség a Kaposvári Vil­lamossági Gyárba látogatott, ahol Varga József fogadta őket. Az igazgató beszélt a gyár termékeiről, a piaci kö­vetelményekről, s arról, mi­lyen változásokkal járt, hogy 1986 óta önálló a gyár. Énnek kapcsán a szovjet vendégek számos kérdést tettek föl az önálló működés előnyeivel és a vállalati ta­nács működésével kapcsolat­ban. Érdeklődtek a szociális ellátásról, a vállalat kultu­rális és szabadidős életéről. A politikai munkáról szólva Bene László, a vállalat párt­bizottságának titkára el­mondta, hogy a politikának és a termelésnek szoros kap­csolatban kell lennie egy­mással. A gyárban nagy Motorfűrész-kezelőket, tar­goncavezetőket, erdészeti nö­vényvédőket, traktorosokat és darukezelőket képeznek Szőcsénypusztán felnőttok­tatás keretében. Ilyen szak­munkás nagyon kevés van hazánkban, indokolt tehát számuk növelése. Milyen módon jelentkezhetnek ide az ideiglenesen munka nél­kül maradottak? —- Egyszerű — válaszol Ott György, a szőcsénypusz- tai szakiskola igazgatója. — Szerződést kell kötniük va­lamelyik téesszel vagy ter­melőüzemmel. A tanfolyam díja tetemes: meghaladja a tízezer forin­tot. Ezt a szövetkezet vagy üzem fizeti, ha a leendő dolgozó vállalja, hogy a bi­zonyítvány megszerzése után a cégnél marad. Hogy meny­nyi ideig, ez a megállapo­dástól függ. A szakiskola igazgatója a tanfolyamok jellegéről és idejéről értesíti a munka­erő-szolgálati irodákat. Azok pedig tájékoztatják az igé­nyekről az iskolát. Ha pél­dául jelzik, hogy traktoro­múltra tekint vissza a ma­gyar—szovjet barátság ápo­lása. Rendszeresen fogadnak komszomol-küldöttségeket, s a gyár dolgozói közül is töb­ben jártak már a Szovjet­unióban. A legfontosabb azonban a munka, a terme­lés, mindaz, amelyről a gyárlátogatás során győződ­hettek meg a vendégek. A szovjet katonák a látogatás után a megemlékezés koszo­rúit helyezték el a szovjet hősök Szabadság parki em­lékművén. A délutáni program egy újabb látogatással folytató­dott. A vendégek a Balaton Fűszértnél a raktáráruház megtekintése során Kapos­vár kereskedelmi életébe is bepillantást nyerhettek. Ezt követően a küldöttség az Április 4. utcai új lakóháza­kat, a sétálóutcát tekintette meg, majd a szennai falu­múzeumba utazott. Az est hátralevő részében az Édosz Művelődési Ház­ban ünnepi megemlékezést tartottak a győzelem napja alkalmából, ahol Németh Jó­zsef, a városi pártbizottság munkatársa mondott beszé­det. Az előadáson föllépett a Somogyi Aprók, az 503-as Szakmunkásképző Intézet citerazenekara, befejezésül pedig a szovjet vendégek ad­tak műsort a házigazdák tiszteletére. A baráti talál­kozón részt vettek a város MSZBT-tagcsoportjának ügy­vezető elnökei is. sokra van szükség, s össze­gyűlik 26 jelentkező, már megkezdik az oktatást. Ha a dolgozó a tanfolyam befejezése után úgy dönt, hogy nem annál a vállalat­nál, üzemben vagy téesz- ben kíván munkába állni, amelyik a tanfolyam díját fizette, akkor a pénzt vissza kell fizetnie. Az új munkál­tató azonban átvállalhatja. Szőcsényben mindössze harminc személyt tudnak a bentlakásos tanfolyam során elhelyezni. A képzés viszont akkor lenne gazdaságos, ha legalább százan tanulhatná­nak egyszerre. Ehhez bőví­teni kellene a kollégiumot is. A szakiskola az egész Dunántúl üzemeinek és téeszeinek képez szakembe­reket. A gazdasági szempon­tok azt kívánnák, hogy ok­tatási központként működ­jön. így költségvetés szem­pontjából nem Marcalihoz tartozna. Nagyon sok téesz a kőmű­veseit küldi a tanfolyamok­ra. A téli fagyszabadság idején ugyanis fát termel­nek ki. Előfordult az is, hogy a villanyszerelőket A téma: tizenöt somogyi termelőszövetkezet helyzete, sorsa. A megye agrárágaza­tában nemcsak gazdaságilag, hanem társadalompolitikai- lag is jelentős ez. Négy és fél ezer ember, a szövetke­zetekben dolgozók több mint egyötöde él, dolgozik itt, a megye szántóterületének több mint egyötödén. Döntő többségük kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok között, erősen hullámzó eredmény­nyel, ingatag gazdasági ala­pokkal. Ez általános jellem­ző, mert egyedileg tekintve a hasonlóságok mellett mind a tizenöt szövetkezetnél más és más a kép. — A különbözőségek mel­lett az a legfőbb közös vo­nás, hogy ezek a gazdasá­gok — összefüggésben a re­formfolyamatokkal, a szalbá- lyozóváltásokkal — olyan helyzetbe kerültek, hogy igencsak megsokasodtak jö­vőjük kérdőjelei. Alig több mint fél évvel ezelőtt, ami­kor a megyei pártbizottság kidolgozta Somogy kibonta­kozási programját, külön is figyelmet fordított erre a tizenöt nagyüzemre, s hatá­rozatában javasolta a gazda­ságok vezetőinek: gondjaik okait feltárva dolgozzák ki a tervidőszak hátralevő évei­re azoknak a tennivalóknak a sorát, amelyekkel stabili­zálható a gazdaság, eredmé­nyesebbé tehető a gazdálko­dás. Külön szakértői bizott­ság is alakult a programok kidolgozása, illetve minősí­tése érdekében. A Vöröskereszt világnap alkalmából tegnap ünnepsé­get tartott a Magyar Vörös- kereszt Országos Vezetősége a szervezet székházában. Hantos János, a Magyar Vö­röskereszt Országos Végre­hajtó Bizottságának elnöke emlékezett meg a szervezet megalakításáról. Elmondta: a Vöröskereszt-mozgalom 125 éves történelme, során az emberiség legátfogóbb hu­manitárius mozgalmává fej­lődött. A Vöröskereszt jelmonda­ta az idén: „125 év az em­beriség szolgálatában”. A szervezet ezzel a mondattal hívja fel a világ népeinek figyelmét a mozgalom em­berbaráti céljaira és mozgó­sít a segítségnyújtásra, a szolidaritásra, az együttmű­nem mindig tudták a szak­májukban foglalkoztatni; őket rakodógép-kezelőnek képezték ki, ott ugyanis a gépjármű-vi'ilamosághoz is érteni kell. Ott György sze­rint e tanfolyamok sikeres elvégzéséhez szükséges némi előképzettség. Újabban üzemekben indí­tanak kihelyezett tanfolya­mokat. Ehhez a szőcsényiek szakmai és pedagógiai se­gítséget adnak. Ennek elő­nye, hogy a hallgató gya­korlatban, felügyelet mellett végezheti leendő munkáját. A szerkezetváltásnak, azon­ban nemcsak személyi, ha­nem tárgyi feltételei is van­nak. Szőcsényben nem tud­ják, hogy milyen eszközök állnak majd a jövőben az üzemek rendelkezésére. így nem a jövő, hanem a ma szakembereit képezik. Azo­kat sem minden nehézség nélkül. A legelterjedtebb gépekhez sincs biztosítva ugyanis az alkatrész-után­pótlás. A különleges típu­sokhoz pedig egyenesen le­hetetlen beszerezni. B. A. készültek — az útkeresés azonban még korántsem ért véget. Meggyőződéssel mon­dom ezt. a tsz-szövetség leg­utóbbi elnökségi ülése alap­ján, ahol a testület több for­rásból is táplálkozó felelős­ségérzettől fűtötten mondott véleményt az évtized végéig szóló elképzelésekről. Nem sok olyan téma van, amely­hez szinte minden jelen le­vő elnökségi tagnak van hoz­záfűzni valója. Ezúttal így történt, s ennek egyik dön­tő oka az ugyancsak „gya­korló” szövetkezeti vezetők segítő szándéka: szűkebb ér­telemben a társak, szélesebb körben a szövetkezeti moz­galom féltése. Tény, hogy az el térő adott­ságok és okok miatt a vál­ság szélén álló szövetkezetek eltérő módon keresik gazda­sági kibontakozásuk lehető­ségeit. Az egyedi törekvések mellett azonban minden ja­vaslatban ott vannak a jól általánosítható szándékok. Ilyen például a termőföld ésszerűbb hasznosítása — fi­gyelembe véve a jogszabály- változások teremtette új le­hetőségeket —, a piaci igé­nyekhez alkalmazkodó vetés­szerkezet-váltás, az állatte­nyésztés jövedelmezőségé­nek fokozása, a kiegészítő tevékenység részarányának jelentős emelése. Senki sem vitatja, jó cé­lok ezek. Egybeesnek az egész ágazat szándékaival, megfelelnek a kor közgazda­ködésre, a béke védelmére. A Magyar Vöröskereszt te­vékenyen részt vesz a nem­zetközi vöröskereszt-moz­galomban: a szolidaritás és együttműködés erősítéséért, a békéért folytatott munkálko­dásában, a nemzetközi se­gélyakciókban. A 14 ezer alapszervezet több mint egy­millió 200 ezer aktivistája önzetlen munkájával elősegí­ti a lakosság egészségvédel­mét, az idős, beteg emberek gondozását, az egészségügyi intézmények vérellátását, az elsősegélynyújtást. Virágzik a Iskola­sxÖYotkosot Marcaliban A marcali Lenin utcában iskolás lányok hajladoznak a Gyermekláncfű virágüz­letben, rendezgetik a csere­pes virágokat. A kirakat üvegén piros tulipán a jel, s benne két betű: ISZ. A Mikszáth általános is­kola tavaly novemberben hozta létre az iskolaszövet­kezetét, harmincnégy hato­dikos és hetedikes diák a tagja a vállalkozásnak. Fel­nőtt vezetőjük Csordás Fe­rencire, az iskola csapatve­zetője. A gyerekek egymás sza­vába vágva mesélnek az eredményeikről. Az elnök Ribák Csaba, VlI/d. osztá­lyos tanuló. Minden osztály­ban van egy képviselő, aki megszervezi a munkát. A virágüzlet a tanítási napo- ! kon délután egy órától este hatig van nyitva, szomba­ton pedig 8-tól 11 óráig. S Nyáron sem szünetel a mun­ka, hiszen elveszítenék azo­kat a vevőket, akik már megszokták itt a vásárlást. Ezért egyeztetniük kell, ki, hogyan ér rá a szünidőben. A növényeket a marcali költségvetési üzem szállítja a boltba. Bátor Marianna. sorolja a sok szép virág ne­vét: van itt tigrisbegónia, sági követelményeinek. Az elnökségi ülésen mégis több bírálat, kétely fogalmazódott meg, mint dicsérő szó. Úgy vélem, hogy most, az útke­resés közben, azért is érde­mes ezekre az észrevételekre megkülönböztetett figyelmet fordítani, mert olyanoktól származik, akik a maguk gazdaságában, saját bőrükön érzik napjaink mezőgazdál­kodásának minden nehézsé­gét. Nem véletlenül 'hangzott el például az az észrevétel., hogy a kibontakozás, a gaz­dasági stabilizáció nem egyetlen és kizárólagos útja a fejlesztés. Bizonyos terüle­teken és bizonyos esetekben éppen a visszafejlesztés hoz­hat fölendülést. Kivált az olyan gazdaságokban, mint ez a tizenöt somogyi üzem, ahol saját fejlesztési forrás jószerivel nincs, viszont egy részük roskadozik a magas kamattal terhelt adósságok alatt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a meglevő eszközök hatékonyabb ki­használásával ki lehet lá­balni a válságos helyzetből, hogy a szerkezetváltáshoz nem szükséges a pénz. Ar­ról van inkább szó, hogy a programokban arányosabban fogalmazódjon meg a forin­tok nélkül végrehajtható, belső szervezeti, érdekeltsé­gi, üzemi váltás és a to­vábblépéshez nélkülözhe­tetlen fejlesztés. „Segítsünk, ne várjuk meg a lehetetlenülést!” — el­hangzott ez a mondat azon a testületi ülésen. Ez az őszinte szándék hozott fel­színre olyan javaslatokat is, hogy ahol az elemzések, a lehetőségek a jelenlegi szö­vetkezeti formák között nem ígérnek megbízható megoldást, ott keresni kell — most még időben — az új vállalkozási formák lehe­tőségét; hogy nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a programokban a kibontako­zás személyi feltételeire. S az sem hátrány, ha közvet­lenül tanácsért fordul az egyik szövetkezet a másik­hoz, mint tették például a görgetegiek, akik a barcsi tsz segítségét kérték a belső ér­dekeltség kialakításához. Útkeresés közben van So­mogy tizenöt szövetkezete. Felelős, nagy munkájukban nincsenek magukra hagyva. Bizonyosan érzik ezt. Vörös Márta croton, jégvirág, Yukka, díszcsalán, sőt agancspáf­rány is, de ez — sajnálko­zik — nagyon drága, eddig mindössze hármat adtak el. A diákok büszkén mondják, hogy már a „rábeszélőké­pességük” is kialakult, tud­ják, milyen alkalomra me­lyik virágot kell ajánlaniuk. A vásárlók tájékoztatására táblát is készítettek, melyen az egyes növényfajták víz­igényét jelezték. Az ősszel, a tanulmányi kirándulásokon sokféle száraz termést gyűj­töttek, tobozból, makkból, a csomorós fűz tisztított ágai­ból maguk készítettek dísz­csokrokat. — Hát nem szeb­bek, ízlésesebbek ezek, mint a művirág? — mutatják al­kotásaikat a lányok. Környezetvédők Gondot okoz a veszélyes hulladék (Tudósitónktól.) A Hazafias Népfront mar­cali várospolitikai és kör­nyezetvédelmi munkabizott­sága kibővített ülést tartott a Mechanikai Művek gyár­egységében. Raposa Lajos­nak, a munkabizottság ve­zetőjének megnyitója után Hanyecz. Imre főmérnök részletes tájékoztatót adott a gyáregység gazdasági te­vékenységéről, a környezet- védelmi rendszabályok meg­tartásáról. Külön beszélt a veszélyes ipari hulladékok gyűjtésének, tárolásának és megsemmisítésének lehető­ségeiről. Az előadó és a résztvevő szakemberek szóvá tették: a környezetvédelmi törvényt nem követte hatékony és következetes végrehajtás ah­hoz, hogy a' szennyeződése­ket minél gyorsabban és minél nagyobb hatásfokkal felszámolják. A marcali gyáregységben keletkező ve­szélyes festékhulladékot ed­dig Balatoníűzíőn semmisí­tették meg. Sajnos, kapaci­tás hiányában az égetőmű csak 1989-től tud újabb ve­szélyes hulladékot megsem­misíteni. A Mechanikai Művek mar­cali gyáregysége eleget tett a raktározási követelmé­nyeknek. Az ülésen részt vett Koltai Balázs, a törzs­gyár környezetvédelmi tit­kára, s bejelentette: a MÁV- kutatóintézet fej lesztésében sikerült olyan égetőkazánt készíteni, amelyben a fel­gyülemlett veszélyes hulla­dékok elégethetők. Az égés­termék pedig újra felhasz­nálható festékalapanyagnak. A kihelyezett ülés részt­vevői megtekintették a gyár­egység műhelycsarnokait. Külön figyelmet fordítottak a festő- és savazótechnoló- gia környezetvédelmi fölté­teleire. Jártak a szennyvíz- tisztítóban és a veszélyes ipari hulladékok tárolásá­nak a helyén. Többen java­solták: a Marcaliban és vonzáskörzetében levő ipari és mezőgazdasági üzemek közös összefogásával, anyagi hozzájárulásával kellene megoldást találni a helyben keletkező hulladékok meg­semmisítésére. Tervezik, hogy az ősszel, az iskola melletti területen szalmavirágot termesztenek. Megyei támogatásként 50 ezer forintot kapnak az in­duláshoz. A legsikeresebb hónap eddig a március volt: tizenötezer forint forgalom után ötezer forint volt a nyereség! — Jut belőle mindenre — mondja az egyik szöszke lány. — Ebből vásároltuk meg a bolt fűtéséhez a gáz­palackokat, s ebből rendez­tük meg a majálist! Külön­leges felvonulást szervez­tünk, az iskolaszövetkezet tagjai virágokkal díszített traktoron, gyermekláncfűből készült koszorúval ünnepel­ték a munka ünnepét. K. Ä. ÚJ SZAKMÁT TANULNAK A FELNŐTTEK r Átképzés a pusztán ÚTKERESÉS KÖZBEN A segítségadás kötelessége ..Dióhéjban” ennyi az előzmény. A programok el­Ünnepség a Vöröskeresztben Gyermekláncfű

Next

/
Thumbnails
Contents