Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

1988. május 6., péntek Somogyi Néplap 5 Francia nap a kórházban Érettségik: május 16-tól Május 16-áft kezdődnek íz idei érettségi vizsgák a kö­zépiskolák nappali tagozata­in: a gimnáziumokban mint­egy 25 200, a szakközépisko­lákban csaknem 31 ezer diák ad számot tudásáról,, a négy év alatt elsajátított ismere­tekről. Az első napon a ma­gyar nyelv és irodalomból írásbeliznék a diákok, a töb­bi tárgy írásbeli vizsgáit az ezt követő napokon — má­jus 20-ig — tartják meg. A közös érettségi-felvételi írás­beli vizsgák május 23—24-én lesznek, a szóbeli érettségik pedig június 9. és június 22. 'között zajlanak le. A gimnáziumokban a ta­núlók magyar nyelv- és iro­dalomból, valamint idegen nyelvből írásban és szóban is vizsgáznak, matematikából csak írásbeli, történelemből csak szóbeli vizsga lesz. Az ötödik érettségi tárgy — a diákok választása szerint — ezúttal is sokféle lehet, pél­dául fizika, kémia, biológai, földrajz, technika, idegen nyelv, vagy valamelyik gya­korlati fakultatív tantárgy. Valamennyi szakközépiskolai tanuló köteles magyar nyelv- és irodalomból írásbeli és szóbeli, történelemből szóbe­li vizsgát tenni. Szaktól füg­gően kötelező vizsgatárgy a matematika, a fizika, a bio­lógia, az idegen nyelv, s va­lamennyiük számára kötele­ző a vizsgázás a szakmai el­méleti vizsgatárgyból. A Művelődési Minisztéri­umban elmondták: az idei érettségik követelményeit, il­letve a vizsgaeljárást illető­en a korábbiakhoz képest nem lesz változás. Mint is­meretes, az elmúlt évtől azok a diákok, akiknek a közép­iskolában tanult idegen nyelvből középfokú vagy fel­sőfokú állami nyelvvizsgájuk van, e tárgyból érettségi vizsga nélkül jeles minősí­tést kapnak. Elsősorban a munkába állást érinti az az ugyancsak az elmúlt évtől érvényes változás, hogy a középiskola I—IV. osztályá­nak eredményes befejezése — érettségi nélkül — im­már nem jelent középiskolai végzettséget, tehát megszűnt a végbizonyítvány kiadásá­nak lehetősége. A miniszté­riumban egyébként külön munkacsoport foglalkozik az érettségi korsszerűsítésével kapcsolatos feladatokkal. A megyei kórház közmű­velődési bizottsága, mintegy nyolcvan egészségügyi dol­gozó részvételével, tegnap tartatta meg első nyilvános rendezvényét, Francia nap címmel. Dr. Totth Lászlónak, a bi­zottság elnökének bevezető gondolatai után a magyar— francia kapcsolatokról hang­zottak el előadások. Laczkó András, a Somogy főszerkesztője Francia hatá­sok a magyar irodalomban címmel tartott áttekintő elő­adást, majd dr. Nagy Gyula, a megyei kórház bőr- és nemibeteggondozó intézeté­nek főorvosa emlékezett meg a francia—magyar or­voskapcsolatok legszebb fe­jezetéről, s ennek kapcsán Gruby Dvid életéről és mű­ködéséről. Az előadással egyidőben plakátkiállítás nyílt az óceán világáról. Dr. Kisgyura Attilánétól, a közművelődési bizottság elnökétől és dr. Totth Lászlótól, a bizottság titká­rától megtudtuk, hogy az elmúlt év márciusa óta új­jászervezték a bizottságot. Legfontosabb feladatuknak az intézményi könyvtár fej­lesztését tartják. Minden kórházi osztály rendelkezik ma már letéti állománnyal, a szakszervezeti könyvtár pedig 3500 kötettel szolgálja az olvasókat. Gondoskodtak az egészségügyben foglal­koztatott alacsony iskolai végzettségű dolgozók beis­kolázásáról. Ezenkívül két angol nyelvtanfolyam is in­dult. Az egészségügyi sport­napok keretében számos sportrendezvény várja az egészségügyi dolgozókat. Helyszűke miatt a francia napéhoz hasonló programra azonban csak egy-két alka­lommal kerülhet sor évente. Dr. Nagy Gyula főorvos el­mondta, hogy e nap meg­szervezéséhez a Francia Kulturális Intézettől Jacques Batho, igazgatótól és Jean Luc Gronel kulturális atta­sétól kaptak támogatást. In­gyen bocsátották rendelke­zésükre a kiállítás anyagát és a videofilmeket. Gruby Dávidról, aki 1810-ben szü­letett Magyarországon és később Kaposi Mórichoz ha­sonlóan Bécsben lett orvos — azért is emlékeztek meg, mert a neves orvos a 'bécsi egyetem katedráját vissza­utasítva 1840-ben Párizsba költözött és Pasteur elődje­ként igen eredményes kuta­tómunkát végzett. À gombás bőrbetegségek kortanával foglalkozott,-s különös hang­súlyt kapott munkásságában a vele járó betegség korta­nának leírása. V. A. Györffy György Herder-dijas Tegnap Bécsben ünnepé­lyesen átadták az idei Her- der-díjakat hét európai kul­turális személyiségnek, köz­tük Györffy György törté­nésznek. A nyugatnémet F. V. S. alapítvány e rangos díjait a bécsi egyetem ke­retében működő kuratórium minden évben — ezúttal már huszonötödik alkalommal — olyan kelet- és délkelet-eu­rópai alkotó humán értelmi­ségieknek ítéli oda, akik ki­magasló mértékben járultak hozzá az európai kultúra gazdagításához. A magyar történészen kívül az idén Iíerder-díjban részesült Don- ka Petkanova bolgár közép­korkutató, Roman Berger csehszlovák zenetudós és ze­neszerző. Krisztosz Kapra- losz görög szobrász, Edvard Ravnikar jugoszláv építész, Mieczyslav Porebski lengyel művészettörténész és Zoe Dumitrescu-Busulenga ro­mán irodalomtudós. Az Osztrák Tudományos Akadémia dísztermében tar­tott ünnepségen megjelent Kurt Waldheim köztársasági elnök és az osztrák közélet számos vezető személyisége. KÖNYVES­POLC TAPASZTALATCSERÉN KARLSRUHÉBAN- ----------------■ - *■ - ■ ............ ­S zázhatvan sportegyesül«! tájoló HÉTVÉGI Szombathely, Zalaegerszeg és Kaposvár ének—zene ta­gozatos általános iskoláinak kórusai mutatkoznak be ma délután 16 órakor a Munká­csy gimnázium aulájában. Tini-diszkó várja a fiata­lokat szombaton 15 órakor a Kilián György Városi Mű­velődési Központban. Ugyan­itt tekinthetik meg az ér­deklődők Berzy Katalin ke­ramikusművész kiállítását. „Fordul a világ" énekli Koncz Zsuzsa legújabb nagylemezén. Hétfőn, 19 órakor rajongói is találkoz­hatnak a kitűnő énekessel, akit a Fonográf KFT kísér. A Kilián művelődési köz­pontban megtartandó kon­certen Koncz Zsuzsa vendé­ge Bródy János lesz. „Játszani is tudtam'’, ta­lán ez lehetne a mottója Papp Sándor Balázs festő­művész ma megnyíló kiállí­tásának, melyet Gábor Ist­ván festőművész ajánl az érdeklődők figyelmébe fél ötkor a Somogy Megyei Mú­zeumban. Idén is megrendezi a Ber­zsenyi Társaság — a költő születésnapján — a Keszt­helyi Helikont. Pénteken es­te hét órakor Nemzeti fe­gyelem és önfegyelem cím­mel Pozsgay Imre. a Haza- fias Népfront főtitkára tart bevezető, vitaindító előadást, amely másnap délelőtt foly­tatódik. Ezt követően Nik- lára látogatnak a rendez­vény részvevői, ahol meg­koszorúzzák Berzsenyi Dá­niel síremlékét. A Bagausz gyermekszín- pad és a Csiribiri bábcso­port közreműködésével anyák napi ünnepi díszelő­adást rendeznek Barcson a művelődési központban pén­teken fél hatkor. Játszóház várja a „ci­gánytelepen" a barcsi gye­rekeket szombaton 16 órai kezdettel. A Bari Károly Klub szervezésében megren­dezendő játékdélutánt Pin­tér Éva vezeti. Ugyancsak a barcsi fiata­loknak ajánljuk a Candi együttes közreműködésével a vasárnap 19 órától 23 óráig tartó ifjúsági táncestet a művelődési központban. A Dél-Balatoni Kulturális Központban láthatja a kö­zönség Csák Máté festőmű­vész kiállítását. A nagyatá­diak figyelmébe ajánljuk Szabados János festőművész kiállítását, melyet Benkő László nyit meg ma délután 17 órakor a Gábor Andor Művelődési Központ kiállí­tótermében és klubjában. Képünkön a Kaposváron élő művész alkotása látható. Joseph Heller: Isten tudja Európa harmadik legna­gyobb repülőterén landol­tunk. Miközben a leszállás­hoz készülődtünk, egy má­sik repülőgép éppen fölszállt. Frankfurtból szinte • percen­ként indulnak a repülőgé­pek. Nagyon szemmel kel­lett tartani egymást, mert itt könnyű elkeveredni ; sok figyelmeztető történet ke­ring az üvegajtók között bolyongó turistákról. Az első nap — azaz már­cius huszonegyediké — az utazásé és az ismerkedésé volt. Este hangulatos vacso­rán ismerkedtünk a vendég­látókkal: a Stadtjugendaus- schus, vagyis a Városi Ifjúsági Bizottság vezetői­vel. Ennek a szervezetnek az a sajátossága, hogy sok­féle arculata van: evangéli­kus fiatalokat, politika iránt érdeklődőket, tűzoltókat, sportrajongókat, természet­kedvelőket, hobbibarátokat és még számos más elfog­laltság híveit szervezi és irányítva. Számunkra kissé furcsa volt ez a sokarcúság, ám a sport és egészség té • makörében — amelynek he­lyi összefüggéseit, eredmé­nyeit és gondjait megismer­ni tapasztalatcserénk célja volt — hamar megtaláltuk a „közös nevezőt". Másnap reggel a városhá­zára igyekeztünk. Az épület előtti árbocon a magyar nemzeti zászló lengett, hírül adva a helybelieknek, hogy vendégek érkeztek. Mint a későbbiekben kiderült, a he­lyi újság is megírta, hogy Kaposvárról, „abból a me­gyéből, ahol a Balaton is van”, Hanna Tóth — azaz Tóth Anna, a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya ve­zetőhelyettesével az élén — tíztagú magyar küldöttség érkezett, hogy a tömegspor­tot, az egészségmegőrzést és a betegségmegelőzést tanul­mányozza. Norbert Vöhringer, a pol­gármester áttekintést adott a város és környéke múlt­járól, jelenéről és sportéle­téről. Karlsruhe, a hajdani badeni hercegség egykori székvárosa gyorsan fejlődött attól kezdve, hogy a város­alapító Károly Vilmos őr­gróf 1715-ben ' egy vadász­kastélyt építtetett ide. A kastély körül gyorsan nőt­tek az utcák, s a „vadász­tanya” várossá terebélyese­dett. Ma már 265 ezer lako­sa van. Mint a polgármester elmondta, Karlsruhét a gaz­dasági válságok sem érin­tették olyan érzékenyen, mint más ipari központokat. Ennek az a magyarázata, hogy e városban elsősorban közepes nagyságú üzemek vannak, amelyek méreteik­nél és jellegüknél fogva könnyebben tudtak váltani a kereslethez igazodni, mint a mammutcégek. A városban ismert - és elismert műszaki egyetem van. amely kapcso­latot tart a Budapesti Mű­szaki Egyetemmel. Ismerve látogatásunk cél­ját a polgármester a sport­élet ismertetésére tért át. A városban 160 sportegyesület működik, 80 ezer taggal. Az egyik egyesületi -tagság nem zárja ki a másikat, tehát sokan vannak, akik egyszer­re több egyesületnek is a tagjai. A város évente kö­rülbelül 2 millió márkával támogatja az egyesületeket. Ez az összeg az összes léte­sítmények fenntartásának és az újabb beruházásoknak mintegy 30 százalékára ele­gendő. Az egyesületek a többi költséget a tagdíjak­ból, valamint kölcsönökből fedezik. Nem minden város­ra jellemző ez a támogatási rendszer, a szociáldemokra­ták által irányított telepü­léseken például a város fel­adata és felelőssége a sport fenntartása. Azokban a vá­rosokban az egyesületek ke­vésbé érzik az anyagi ter­heket, ám a tapasztalatok szerint Karlsruhéban mégis több jut a sportra — és az öntevékenység is jobban ki­bontakozik —, mivel társa­dalmi összefogással bővítik a szűkös kereteket. Ez meg­felel annak az egész ország­ban megmutatkozó törek­vésnek, sportátszervezésnek, amely célul tűzte ki, hogy nagyobb gondot fordítsanak a tömegsportra, mint a ko­rábbiakban. ( Folytatjuk.) Kovács Gyula Joseph Heller, a világhírű amerikai író május 1-jén töltötte be 65. életévét. Leg­utóbbi fényképéről derűs, mosolygós arc néz ránk, szemmel láthatóan túl van pár évvel korábbi súlyos be­tegségén. Heller nemcsak az ameri­kaiak kedvence: Isten tudja című regénye — magyar nyelven ez volt az ötödik megjelent könyve — hóna­pokig állt nálunk is a si­kerlista élén. Mi 'okozta ezt a felfokozott olvasói vára­kozást? Elsőnek a könyv témáját említhetjük. Az Is­ten tudja tulajdonképpen Dávidnak, Izrael legnagyobb királyának a regénye. A bibliai téma mindig is von­zó volt. írók és olvasók szá­mára újabb igazgyöngyök bukkanhatnak elő a múlt tengeréből. A másik vonz­erő kétségkívül Heller sok­szor elképesztő szókimondá­sa. Ez a szókimondás már nem is naturalista. Sokak számára talán frivol és obsz- cén is egyszerre. Nem különcködés ez Hel­ler részéről, hanem nagyon is tudatos írói vállalás. A regény minden során átsüt: az. írónak kisujjában van a Biblia, mindent tud róla. Ám kezdettől érzékelteti : nem hagyományos történel­mi regényt akart írni. „Én teljesen átírtam az Ötesla- mentumban azokat a része­ket. amelyek Dávid király­ival foglalkoznak. Megírtam a XX. századi Dávid király történetét, és ezen keresztül azt, hogy milyen a mi poli­tikánk, milyenek mai er­kölcseink, háborúink és egyéni szenvedéseink” — vallotta egy interjúban. Az Isten tudja tehát nem regény, nem is lehet az a szó igazi értelmében. Inkább egy hatalmas monológ, ame­lyet megszakítanak az öreg és a beteg Dávid király só­hajtásai, visszavágyódása a régi szép időkbe. És azután váratlan asszociációkkal mai korunk súlyos gondjait ele­veníti meg: az agressziót, a terrorizmust, a fajgyűlöletet, és a hatalmi tébolyt —, hogy csak néhányat említsünk. A monológon egy nagyon is nyomon követhető cselek­ménylánc vonul át: Dávid eseménydús élete kora ifjú­ságától késő öregkoráig. Ezt a színes, elevenen lüktető kavalkádot lenyűgöző erővel állítja elénk az író. Idézzük fel a könyvből azt a részletet, amikor a pa­rittyás Dávid megöli Góliá­tot. Milyen tömören, milyen plasztikusan áll előttünk a kép: „teljes erőmből még kétszer megforgattam a ka­romat, aztán halálpontosan becéloztam hatalmas, undo­rító fogai közt tátott szájá­nak sötét nyílását. Utolsó pörgetésemet is befejezve eleresztettem a hüvelykuj­jammal a hurkot. Éreztem, hogy a kő a zsineggel együtt kigombolyodik, aztán a leg- csekélyesebb ingadozás nél­kül kirepül a hurokból, és a csontom velejében érez­tem, hogy egyszerűen nem tudom elhibázni.” Mindez az öreg király szá­mára már csak emlék a ré­gi dicsőségből. Törődött, megbékélt teste nem vágyik újabb kalandokra-. Szelleme azonban még vitriolosan ép: perel és perben áll minden­nel, még istennel is, akinek számos döntését igazságta­lannak érzi. Ez a Dávid így ■válik nagyon is mai ember­társunkká, mai problémáink felvetőjévé. Hogyan őrizzük meg rohanó életünkben ér­tékeinket? Mi az, amit egy­általán meg kell őrizni anyagi és szellemi kincseink közül? Konkrét választ nem kaphatunk, hiszen az egyéni választás sokféle lehet. Az Isten tudja című könyvében — akárcsak többi művé­ben — a meghökkentés írói fogás, amelynek az a célja, hogy utána még jobban elénk táruljon az etikai el­kötelezettség. Remekmű-e Heller új re­génye? Mintha látnánk az író hamis mosolyát: isten tudja! De ebben a mosoly­ban az is benne van, hogy olvassuk el. Érdemes. I)r. Sípos Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents