Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

2 Somogyi Néplap 1988. május 6., péntek Á magyar kormányfő Londonban Lengyel szakszervezetek a sztrájkokról A kormány ftlelős a történtekért — állítják (Folytatás az 1. oldalról.) terelnök-asszony különös melegséggel szólt arról, hogy ma is elevenen élnek benne 1984-es budapesti látogatá­sának — mint mondotta — „felejthetetlen élményei". Méltatta azt a kezdeménye­ző és úttörő szerepet, ame­lyet Magyarország vállalt a gazdasági-társadalmi reform- folyamatokban. Brit tapasz­talatokra utalva nagy nyu- matekkal hangsúlyozta, hogy a gazdaság korszerűsítésé­nek hosszú távú érdekei rö­vid távon rendszerint igen kemény, áldozatokkal járó intézkedéseket követelnek meg. Grósz Károly átadta Thatcher asszonynak Kádár János üdvözletét. Tájékoz­tatta vendéglátóját Magyar- ország jelenlegi helyzetéről, gondjairól. Hangsúlyozta, hogy az egyéni érdekeltség erősítésével, a teljesítmény­központú ösztönzés intézmé­nyes rendszerének kialakí­tásával kívánja a magyar vezetés a gazdasági kibonta­kozás feltételeit megterem­teni. Átfogó eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet fő folyamatairól, amelynek során a brit kormányfő kü­lönös érdeklődést tanúsított a Szovjetunióban és más ke­let-európai szocialista orszá­gokban végbemenő változá­sok iránt. Grósz Károly magyaror­szági látogatásra hívta meg a brit kormányfőt. Felkérte Margaret Thatcher asszonyt, hogv továbbítsa II. Erzsébet királynőnek Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke meghívását. Este a brit kormányfő a miniszterelnöki rezidencián díszvacsorát adott magyar vendége tiszteletére. A va­csorán Margaret Thatcher és Grósz Károly pohárköszön­tőt mondott. Margaret Thatcher köszöntője Margaret Thatcher elöljá­róban szívélyesen üdvözölte Grósz Károlyt és kíséreté­nek tagjait, majd felidézte Kádár János közel három évvel ezelőtti — mint mon­dotta — igen sikeres láto­gatását és ez alkalomból is üdvözletét küldte az MSZMP főtitkárának. Ugyancsak meleg szavak­kal emlékezett az 1984-es magyarországi látogatásának élményeire. — Ezek a látogatások — folytatta — nem protokollá­ris események voltak csu­pán, ahogyan az öné sem az. Szilárd céljuk volt, hogy a Kelet és Nyugat közötti érintkezés közvetlen csator­náját nyissuk meg, s e csa­tornát ezután igen hatéko­nyan tudtuk használni. — Nemcsak a mi kapcso­latainkban elért eredmé­nyeknek köszönhetőek azok a hatalmas változások, ame­lyek a kelet—nyugati kap­csolatokban az elmúlt né­hány évben bekövetkeztek: a reform és az átalakítás kez­dete a Szovjetunióban, a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverekre vonatkozó megállapodás, a szovjet dön­tés az Afganisztánból törté­nő kivonulásról. De azoknak is köszönhetőék, mert má­sok ugyanazokat az elveket és ugyanazt az utat követ­ték, amelyet mi tártunk fel. Remélem, hogy az ön lá­togatása tovább vezeti or­szágainkat ezen az úton, mert szenvedélyesen hiszem, hogy ez a helyes út. — Beszéltünk azokról a hatalmas változásokról is, amelyek Magyarországon történnek és amelyekben — tudom — személyesen is nagy szerepet vállal. Ma­gyarország a szocialista or­szágok között élenjár a gaz­dasági és társadalmi refor­mok bevezetése terén, s ezért csodálattal adózunk Neil Kinock. a Munkáspárt vezére, az ellenzék vezetője, a Hyde Park Hotelben, szál­láshelyén kereste fel a ma­gyar kormányfőt. Önöknek — mondotta a brit kormányfő.majd rámutatott: — Az Önök országa az egyéni teljesítmények ra­gyogó történelmével rendel­kezik minden téren: a mű­vészetben. a zenében, az iro­dalomban és a tudományban egyaránt. Mindannak, ami az egyéni kezdeményezést és vállalkozást erősíti, sikerre kell vezetnie. Egy nagyobb piaci szabadsággal rendelke­ző gazdaság bizonyára a leg­jobb hosszú távú alapot biz­tosítja az Önök boldogulásá­hoz. — Egyik legkiválóbb múlt­béli államférfiuk, Széchenyi gróf azt írta naplójában:,,A németek sokat írnak, a fran­ciák sokat beszélnek, az an­golok sokat tesznek”. Meg­ígérhetem. hogy- Nagy-Bri­tannia sokat fog tenni, hogy segítsen Önöknek. — Vállalataink, különösen a csúcstechnológia területén, a leghatékonyabbak és leg­Grósz Károly Grósz Károly válaszbeszé­dében megköszönte a meg­hívást, a szívélyes fogadta­tást és azokat a megtisztelő szavakat, amelyekkel a mi­niszterelnök-asszony a ma­gyar népet, s a magyar ve­zetés erőfeszítéseit méltatta. Margaret Thatcher 1984 februári magyarországi és Kádár János 1985 októberi londoni megbeszéléseire utalva kiemelte, hogy e ma­gas szintű látogatások, a magyar és brit kormányzati szervek képviselőinek rend­szeres találkozói és megbe­szélései eredményeként az elmúlt években jelentős mértékben fejlődtek gazda­sági-kereskedelmi, tudomá­nyos-műszaki és kulturális kapcsolataink. Számos kor­mányközi és intézményközi megállapodást kötöttünk. — Mai találkozónkon megelégedéssel nyugtáztam az ön és kormányának ér­deklődését és megértését Magyarország helyzete és a magyar vezetés törekvései iránt, örömmel tapasztaltam azt is, hogy egybehangzóan kedvezően ítéljük meg kap­csolataink jelenét és jövő­jét, hogy kormányaink ré­széről kölcsönös az elhatá­rozás az együttműködés ki- szélesítésére és elmélyítésé­re. Ügy érzem, hogy azonos a szándékunk az intézmé­nyek, vállalatok közötti együttműködés kiszélesítésé­nek, az emberek közötti kapcsolatok bővítésének ösz­tönzésében Í9. — Az elmúlt évben kul­turális és tudományos-mű­szaki egyezményt kötöttünk, ennek keretében a British Council újra megkezdhette működését Budapesten. Nagy­versenyképesebbek között vannak a világon, s alkal­masak arra, hogy részt ve­gyenek 'gazdaságuk korszerű­sítésében. Igyekszünk segíte­ni, amikor az Önök prog­ramjait megvitatja a Világ­bank és a Nemzetközi Valu­taalap. Szeretnénk, ha az Európai Gazdasági Közösség­gel folyatott tárgyalásaik si­kerrel zárulnának, s ezért megtesszük, ami tőlünk te­lik. Ugyancsak szeretnénk a lehető legtöbbet megvalósí­tani a Nagy-Britannia és Magyarország közöti csere­kapcsolatok tekintetében. Nagyon jó kapcsolatok ala­kultak ki Royal Society — amelynek tagságát magam is büszkén viselem —, illetve a Magyar Tudományos Akadé­mia között. Egyre több gya­korlati együttműködés jön létre minden területen, s ezt nagy örömmel tapasztalom — mondotta Margaret Thatcher. Végezetül ismét a Magyar- ország iránti jószándékukról, békevágyukról biztosította a vendégeket, és poharát Grósz Károlyra, a magyar népre, Nagy-Britannia és Magyar- ország kapcsolataira emelte. válasza ra értékeljük a brit hozzá­járulást a Magyarországon a közelmúltban bevezetett két- tannyelvű középiskolai ok­tatáshoz. Meggyőződésünk szerint hosszú távon kölcsö­nös előnyöket szolgál az is, ha brit segítséggel maga­sabb színvonalra tudjuk emelni az angol műszaki nyelv oktatását felsőoktatási intézményeinkben is. Kö­szönjük azt a megkülönböz­tetett érdeklődést és publi­citást, amelyet brit részről tapasztalunk a Pető Intézet működése iránt. Az alkal­mat felhasználva szeretném reményemet kifejezni, hogy a brit kormány és más ér­dekelt intézmények támoga­tásával megvalósíthatjuk el­képzelésünket, a Nemzetkö­zi Pető Társaság megalapí­tását, hogy nemzetközi ösz- szeíogással segíthessünk a Föld számos országának mozgássérült gyermekén. A magyar kormányfő ez­után — vendéglátója sza­vaira reagálva — szintén Széchenyi Istvánra hivat­kozott, aki a korabeli Ang­liában szerzett tapasztala­tait igyekezett átültetni a magyar valóságba. — Úgy vélem, hogy Nagy- Britannia, gazdasági ered­ményeivel és tudományos vívmányaival, napjainkban is gazdag tapasztalatokat és tanulságokat kínál Magyar- ország számára — hangoz­tatta. Grósz Károly a továbbiak­ban emlékeztetett arra, hogy Margaret Thatcher olyan időszakban látogatott Ma­gyarországra, amikor a nem­zetközi helyzetet a feszült­ség, a bizonytalanság jelle­mezte: Kádár János londoni látogatása idején pedig már elérhető közelségbe került a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek találko­zója. — Megnyugtató és biztató, hogy jelen találkozónkra jó­val kedvezőbb nemzetközi légkörben kerülhet sor — állapította meg. — Népünk örömmel fogadta a szov­jet—amerikai viszonyban kibontakozó kedvező fejle­ményeket, a legfelső szintű párbeszéd új raf elvételét. A magunk részéről bizta­tónak tartjuk azt is, hogy az elmúlt közel másfél évti­zedben az európai biztonsá­gi és együttműködési folya­mat bebizonyította életké­pességét. Meggyőződésünk, hogy a folyamatban részes valamennyi ország közös érdeke a bécsi utótalálkozó mielőbbi, az európai bizton­ság megszilárdítását, az európai együttműködés el­mélyítését szolgáló konkrét és tartalmas megállapodá­sokkal történő befejezése. A miniszterelnök-asszony- nyal és a külügyminiszter úrral ma folytatott megbe­széléseken a magyar—brit találkozókon már megszo­kott nyíltsággal cseréltünk véleményt a nemzetközi po­litika legfontosabb kérdései­ről. Természetes, hogy né­hány kérdésben álláspon­tunk eltérő volt. Számos olyan érintkezési pontot ta­láltunk azonban, amelyekről kiindulva népeink javát szolgáló közös erőfeszítése­ket tehetünk a nemzetközi feszültség további enyhíté­séért, a béke ügyének elő­mozdításáért. — Magyarország számára egyaránt létfontosságú a nemzetközi politikai légkör és a nemzetközi gazdasági környezet kedvező alakulá­sa. Kormányom képviselői ezért szorgalmazzák a kor­látozásoktól mentes keres­kedelmi kapcsolatok építé­sét, a kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműkö­dés bővítését mind a kétol­dalú tárgyalásokon, mind a nemzetközi fórumon. A gaz­dasági-társadalmi stabilizá­ciót és az erre épülő kibon­takozást célzó programunk az eddiginél is jobban kí­ván építeni a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő erőforrásokra. Magyar- ország ebben a vonatkozás­ban is teljesen nyitott: min­den külföldi partnert szíve­sen fogadunk, aki a kölcsö­nös előnyök alapján részt kíván vállalni gazdaságunk megújításában. Remélem, hogy látogatásom ráirányít­ja a brit kormánykörök, a brit bankok és vállalatok figyelmét a gazdasági prog­ramunkba való széles körű bekapcsolódási lehetőségek­re — mondotta Grósz Ká­roly és poharát őfelsége II. Erzsébet királynőre, Marga­ret Thatcherre, az Egyesült Királyság népére és arra emelte, hogy a többi nem­zettel összefogva továbbra is működjünk együtt közös hazánk, Európa, s egy bol­dogabb világ építésén. Varsóban tegnap sajtóér­tekezleten ismertették a len­gyel szakszervezetek orszá­gos képviseletének (OPZZ) állásfoglalását az országban kialakult helyzetről, illetőleg a reformok gyorsítását szol­gáló rendkívüli kormányföl­hatalmazás tervezetéről. Az OPZZ végrehajtó bi­zottsága állásfoglalásában egyrészt elítélte a vadsztráj­kokat, másrészt szolidaritá­sáról biztosított minden, le­gális eszközzel folytatott te­vékenységet, amely a reál­bérek és az életszínvonal megőrzését szolgálja. A nyi­latkozat szerint a kialakult helyzetért elsősorban a kor­mányzat a felelős, a hibás ár- és bérpolitika, amely nö­veli az inflációt és tovább szegényíti a belső piacot, valamint a fogyasztási cik­kek termelését gátló adópo­litika, a szakszervezet jel­zéseit figyelmen kívül hagyó Irán válaszul Franciaor­szág Teherán iránt tanúsí­tott „pozitív magatartására” — elősegítette a Libanonban fogva tartott három francia férfi kiszabadítását — közöl­te tegnap a teheráni rádió Ali Reza Moajeri miniszter­elnök-helyettest idézve. Teherán akkor vállalt sze­repet a túszok kiszabadítá­sában, amikor Jacques Chirac került a francia miniszter- elnöki székbe, és Irán azt tapasztalta, hogy Chirar po­zitívan viszonyul „a Teherán által szabott feltételekhez” — közölte Maoreji egy tele­víziós nyilatkozatában. A három év után kiszaba­dult francia foglyok egy pá­rizsi katonai repülőtéren. magatartás az igazgatás ré­széről. A szakszervezetek mind a gazdasági reform mellett voltak — hangoztatja a nyi­latkozat, amely szerint a bürokratikusán, következet­lenül végrehajtott reform nem hozta meg sem a kí­vánt gazdasági hatásokat, s nem eredményezte az élet- színvonal deklarált védel­mét sem. A nyilatkozat egy­úttal elítéli a vadsztrájko­kat, és fölhívja az összes szakszervezet figyelmét, hogy a jogrendnek megfelelően járjon el. Az OPZZ egy másik nyi­latkozata azt követeli a kor­mánytól, hogy az úgyneve­zett rendkívüli fölhatalma­zásról szóló törvényjavaslat­ból, amely a reformok be­vezetését akarja gyorsítani, töröljenek minden olyan részt, amely a szakszerveze­ti jogok korlátozását irá­nyozza elő. Bejrúti Irán-barát fegyve­res csoportokkal közeli kap­csolatban álló libanoni for­rások szerint Párizs bele­egyezett, hogy fegyvereket ad el Iránnak és visszafizeti tartozásának nagy részét, cserében a két francia dip­lomata és egy újságíró ki­szabadításáért. Miután a kiszabadult tú­szok tegnap megérkeztek Pá­rizsba, Chirac közölte: im­máron nincs akadálya an­nak, hogy Franciaország és Irán helyreállítsa (a múlt év júliusában megszakadt) dip­lomáciai kapcsolatait. Moa- jeri erre azzal a kijelentés­sel reagált, hogy Teherán hamarosan válaszol a fran­cia kezdeményezésre. Osztrák intézkedés a menedékjogról Ausztriában hétfőtől kezd­ve gyorsított eljárással bí­rálják el a magyar és len­gyel állampolgárok mene­dékjogi kérelmeit, és az ese­tek többségében ezeket nem fogják elfogadni — jelentet­te be Kari Blecha osztrák belügyminiszter. Mint sajtóértekezletén utalt rá, Magyarország és Len­gyelország lakosai ma már szabadon utazhatnak kül­földre, ezért indokolatlan, hogy a hazájukba visszatér­ni nem akarókat Ausztriá­ban „politikai menekültek­ként” kezeljék. Azok, akik nem tudják bizonyítani, hogy hazájukban politikai­lag üldözték őket, legfeljebb „gazdasági menekülteknek” tekinthetők, de az osztrák állam nem tudja őket eltar­tani addig, amíg más orszá­gokba szóló bevándorlási kérelmüket intézik. Az idei év első hónapjában a tava­lyi azonos időszakhoz képest a külföldről Ausztriába ér­kezett és menedékjogra szá­mot tartó személyek száma mintegy két és félszeresére nőtt. A terv szerint az Auszt­riában menedékjogot kérel­mező magyarokat és lengye­leket mindjárt az országba érkezésükkor anyanyelvükön írt tájékoztatóban figyel­meztetik majd, hogy igen csekély esélyük van a „po­litikai menekült” státusának elnyerésére. Kérésüket a jö­vő héttől kezdve első fokon már három nap alatt elbí­rálják, az esetleges felleb­bezést pedig két hét alatt. A visszautasított jelentkező­ket megpróbálják meggyőz­ni, hogy — ha más orszá­gokba való befogadásukra sincs kilátás — térjenek vissza hazájukba, végső eset­ben azonban kiutasításuk is szóba jöhet — közölte a mi­niszter. Irán járt közb« Kiszabadultak a francia túszok

Next

/
Thumbnails
Contents