Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

1988. május 2., hétfő Somogyi Néplap 5 Anyák napi köszöntő a Parlamentben Diákszinjátszók találkozója Csurgón HÁROM SOMOGYI RÉSZTVEVŐ — LESZ-E ÚJABB SIKER? Az édesanyákat köszön­tötték szombaton a Parla­ment kongresszusi termé­ben. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa közös, az anyaság tár­sadalmi megbecsülését jel­képező rendezvényére hat­száz vendéget hívtak meg: többgyermekes anyákat, a mások gyermekeit nevelő nevelőanyákat és sok nehéz­séget vállaló nagymamákat. A központi ünnepséget megnyitó beszédében Han­tos János, a Vöröskereszt főtitkára emlékeztetett arra, hogy 1925-ben a Magyar If­júsági Vöröskereszt kezde­ményezte az anyák napjá­nak megünneplését Magyar- országon. Azóta hagyomány, hogy május első vasárnap­ján országszerte megemlé­keznek az édesanyákról. A szervezet legutóbbi kong­resszusa arra szólította fel tagszervezeteit, hogy meg­őrizve az anyák napja ben­sőséges, családi ünnep jel­legét, bővítsék a megemlé­kezések körét, s tegyék tár­sadalmi ünneppé a kezde­ményezést. Kifejtette: a tár­sadalom és vezető testületéi ezen az ünnepségen is az édesanyák iránti tiszteletü­ket, megbecsülésüket és sze- retetüket kívánják kifejezni, elismerve, hangsúlyozva az anyai hivatás rendkívül je­lentős szerepét a család és a társadalom egészének éle­tében. Ezt követően Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az anyákat. Ünnepi beszédében utalt arra, hogy az utóbbi időben sokat beszélünk a nehézségekről, válságról, problémákról, ám belső in­díttatásból is kötelességünk, hogy a nehéz és súlyos sza­vak mellett a tiszteletet és a szeretetet kifejező szava­kat is használjuk, amikor a terheket is viselő, s ugyan­akkor a család legfőbb bá­zisát jelentő édesanyákról szólunk. — Az anya a legfőbb ka­paszkodó az ember számára — mondotta. — Felnőttként is jó néhány alkalommal visszagondol arra: szeret­tem-e eléggé, megmutat­tam-e eléggé, hogy szeretem, s visszagondol arra, hogy mennyi örömtől fosztódott meg azáltal, hogy korábban elment, mint kellett volna, és hogy terheket viselve is mennyi öröme lenne az élet­ben, ha még láthatná a gyermekeit. Mert az anya számára a gyermek a min­den: Az édesanya szerepéről szólva kifejtette: súlyos ter­heket hordozva előzi meg gyermekei „fejfájását”, hi­szen — mint mondta — fej­fájás közben nem lehet gon­dolkodni, nem lehet felelős­séggel viselni, fejfájás köz­ben nehéz az élet. Egykor kultikus erőt tulajdonítottak a teremtésnek, a szülésnek, a szülési fájdalomnak. Ma régészeti leletekből lehet következtetni arra, hogy milyen volt a mindenkori gyermek viszonya az anyá­hoz. Istenként tisztelték kez­dettől fogva az emberiség­nek azt a felét, amely életet adott, amely kihordta áldott állapotban és aztán megszül­te azért, hogy meg ne sza­kadjon az a lánc, amely a, múltból mindig a jövőbe vezet, hogy az emberiség történelme folyamatos le­gyen. Berecz János felidézte a salamoni bölcsességet, amely szerint a gyermek az anya- szívűeké, hiszen az édes­anya nem tud kárt okozni a gyermekben, bizonyítva, hogy az övé. Mert igazi édesanya az, aki védi, táp­lálja, óvja, felneveli"' gyer­mekét, azzal a reménnyel, hogy mindig csak örömben, boldogságban lesz része, s kétszeresen fáj neki, ha gyermekét sérülés éri, hogy­ha bánata van, ha nem si­kerül valami az életben. Márpedig ez elég sűrűn elő­fordul a mi életünkben is. Ezért az édesanya küldetése ma különösen nagyszerű és helytállást követelő. — Szakértők szerint az ember már ^ méhben meg­formálódik, nemcsak fizikai­lag, hanem alapvető tulaj­donságait is megkapja — folytatta. — Azonos szívrit­must kap, ezért van az, hogy mindig szívesen bújik később az anyjához, mert a szívritmusuk rögtön találko­zik. Ott kapja a meleget, amelyet mindig hiányol, ha távol van az édesanyjától. A családról szólva kifej­tette: sokan megjósolták an­nak válságát, de szerepét nem válthatja fel másik sejt; család volt, van és lesz, nemzetünk alapja, alkotó sejtje. Hibát követünk el. ha nem gondolkodunk, nem gondoskodunk eléggé a csa­ládról. Berecz János a további­akban felidézte a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövet­ség 1945-ben, Párizsban tar­tott konferenciáján elfoga­dott határozatot, amelyben a nők szüntelen harcra hív­tak fel, hogy az egész vilá­gon tartós legyen a " béke, otthonaink boldogságának, gyermekeink boldogulásá­nak együttes biztosítéka. Is­mét össze kell fogni az édesanyáknak, hogy ez a határozat megvalósuljon — jelentette ki. A párizsi fel­hívás szellemében az édes­anyák nélkül nem lehet és nem szabad politizálni, ök tudják igazán megbecsülni azt a szándékot, hogy atom­fegyver mentes világot aka­runk az ezredfordulóra, hogy megsemmisítsék a ve­gyi fegyvereket, hogy lesze­reljék a rakétákat. Ez a ha­tározat ma igazán időszerű. A család létezésének ugyan­is egyik legfontosabb felté­tele a béke. De tudjuk, hogy nemcsak az: a haza állapo­ta is jelentős mértékben be­folyásolja a család, s így az édesanya sorsát. Illyés Gyula Szekszárd fe­lé című versét felidézve megállapította: szép a mi nyelvünk. Szülő—szülőföld, anya—anyaföld; haza—édes­anya egymástól elválasztha­tatlan fogalmak/ A haza vi­szont konkrét, kemény, s megpróbáltatást is ró ránk néha. Most ilyen időszak van. Változásra, reformra, fordulatra van szükség — de nem felfordulásra. S min­den változást, minden for­dulatot, minden reformot nyugodtan, magabiztosan, a közmegegyezés alapján kell végigvinni. Akármit is dönt a közel­jövőben az országos pártér­tekezlet, e döntésből nem lesz semmi, ha tovább vára­kozunk — jelentette ki. — tylindenből akkor lehet va­lami, ha cselekvés támaszt­ja alá, ha az életben nem­csak szavakban, hanem tet­tekkel is szolgáljuk törek­véseinket, céljainkat. Egy családban az édesanya az, aki nyugalomra inthet, ■ aki cselekvésre serkenthet. és aki levezeti a feszültségeket. Néhány intő jel azonban mutatja, hogy valami el­bomlott a családban: ma minden ezer családból öt­száz felbomlik. Ez egy meg- tisztulási folyamat, amely után ismét helyreáll majd a család értéke. — Komoly, súlyos felada­tok várnak ránk, hiszen sen­ki sem oldhatja meg helyet­tünk a problémákat, nem enyhíthfeti a gondokat, nem változtathat a magyarság helyzetén. Az MSZMP vál­lalja a felelősséget nemcsak a múltért, nemcsak, a jele­nért, hanem a jövőért is. Arra kérem a magyar édes­anyákat, hogy támogassák ezt a felelősségvállalást, a párt törekvéseit, döntéseit! mert nem önmagáért, hanem a magyar népért teszi. A ma­gyar nép nagy erejét pedig elsősorban a magyar édes­anyák, törekvéseik, az álta­luk szült és nevelt gyerme­kek jelentik — mondotta végezetül a Központi Bizott­ság titkára. Újra ünnepelt Csurgó; a 'kétévenként megrendezett országos diákszínjátszó fesz­tivál ugyanis ünnep a nagy­községben. Nem meglepő az sem, hogy igazi fesztiválhan­gulat uralkodott ezekben a napokban Csurgón. Ehhez az idén hozzájárult az. is, hogy a két fellépő csoport közötti rövid technikai szü­netekben sem tétlenkedtek a nézők; Lőrincz Kálmán lé­pett gitárjával a színpadra, s rögtön megénekeltette a társaságot. A műsorközlő szerepét Peterdi Pál vállalta. 'Á szombati nap több ér- dekes^produkciót hozott. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumból érkezett cso­portok mindig magas szín­vonalú műsorral lépnek szín­padra. Ez a hagyomány most is folytatódott. Mindössze nyolc szót használtak föl Variációk című műsorukban, de a közönséget mindvégig képesek voltak megragadni. A soproni Széúhenyi gim­názium két évvel ezelőtt a fesztivál fődíját szerezte meg. Az idén újra a csoport vezetője, Szabó Miklós ta­nár írta és rendezte darab­jukat, amelyet a szakmai ér­tékelésen egyöntetű dicséret­ben részesítettek.. Sokan már az idei fődíja­sokat is bennük látják. A há­rom somogyi együttes közül a boglárlellei kertészeti szak- középiskola Vikár Béla diák­színpada lépett föl szomba­ton: Karinthy Ferenc Szabá­lyos lélektani dráma című színpadi játékát adták elő. Több jó alakítást láthattunk ebben a prodükcióban. A kát kaposvári gimnázium tegnap állt közönség elé. A Mun­kácsy Mihály Gimnázium Ruzante Csapodár madárka című darabját, a Táncsics A sárbogárdi Petőfi gimná­zium a János vitézt dolgozta föl Jelenet a soproniak előadá­sából gimnázium diákszínpada pe­dig Thomas Mann A kivá­lasztott című színpadi adap­tációját adta elő. Hogy mi­lyen eredménnyel, ez csak vasárnap késő este derült ki az ünnepélyes eredmény­hirdetésen. A résztvevő csoportok vé­leménye szerint az eddigi fesztiválokhoz képest sokkal jöbb összeállítású a zsűri s munkájuk szakmai szem­pontból sok hasznot hozott az együtteseknék. (Máté La­jos elnöklete mellett Acs Já­nos, Gálos Tibor, Nánay Ist­ván és Takács Vera voltak a bírálók.) Több rendezvény is hozzá­járult a fesztivál sikeréhez. A résztvevők a Meller-kastély- b an megtekinthették Kiss György Munkácsy-díjas gra­fikus kiállítását, Raksányi Lajos állandó kiállítását, va­lamint Z. Varga Csaba mun­káit. A fesztivál ideje alatt fellépett a buzsáki hagyo­mányőrző együttes, a műve­lődési ház előtti utcácskában pedig somogyudvarhelyi né- pijáték-készítők kínálták portékáikat. Győri Mihályné csumabábokat árult, Csordás Géza szép faragásait vásá­rolhatták meg a résztvevők, Mester Ferenc pedig már fe­ledésbe merült régi népi játékokat varázsolt újjá., A nádihegedű mellett lopótök­ből készült dudát szólaltatott meg, és a fogékonyabbakat megtanította a kóepuska he­lyes kezelésére is. Az idén először nemzetközi lett a fesztivál, hiszen a nyugat- németországi Karlsrúhéból is érkezett egy csoport. A Ja­kab Színház tizenhét éve működik, tagjainak életkora 17 és 50 év között váltako­zik.. Fellépésükön Vlagyimir Salesnyikov Bojkott című da­rabját adták elő nagy si­kerrel. V Nagyon várták a résztve­vők Cseh Tamást, aki szom­A boglárlellei Vikar Ucla diákszínpad baton este 10 órakor lépett volna közönség elé a prog­ram szerint. Sajnos nem ér­kezett meg. (Mint megtud­tuk, az autója romlott el.) Node a fesztivál nem azért fesztivál, hogy rosszkedv le­gyen. A helyzetet a soproni­ak ismerték föl legelőbb: gi­tárt szereztek, s közösen éne­kelni kezdték a jól ismert Cseh Tamás-dalokat. Ejfél elmúlt már, amikor még mindig hallatszott a szabad­téri színpad felöl: „Csak tíz év múlva ne ez a dal le­gyen.” A csurgóiak bizonyára nem haragudtak. A fiatalemberek amúgy is a májusfaállítás- sal voltak elfoglalva, a lá­nyoknak meg legalább volt indokuk, hogy az ablakhoz lépjenek, hátha 'kiderül a ti­tok mindjárt az elején ... Varga István A kaposváriak két előadással vesznek részt Országos színházi találkozó Hetedik alkalommal ren­dezi meg a Magyar Színház- művészeti Szövetség — a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával — az országos színházi találko­zót. Ennek „versenyprogram­jában” május első felében budapesti színházak tarta­nak előadásokat. A Nemze­ti Színház a Tasso, a Ka­tona József Színház A revi­zor, a Vígszínház A padlás, a Pesti Színház a Kozma, a Fővárosi Operettszínház A víg özvegy, a Thália Szín­ház az Ezüstlakodalom, a József Attila Színház Az oroszlán télen, az Arany Já­nos Színház A kőszívű em­ber fiai, az Állami Bábszín­ház A vihar, • a Radnóti Színpad A hetvenkedő kato­na, s a Rockszínház a Nyo­morultak című előadásával nevezett a találkozóra. A Magyar Állami Operaház a Mario és a varázsló című egyfélvonásos operát verse­nyen kívül mutatja be, a ta­lálkozó részeként. Az országos színházi ta­lálkozó programjában ki­lenc vidéki társulat szere­pel. Az előadásokat május 15. és 30. között mutatják be Budapesten. A nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház Gaiícia című előadása lesz az első a Thália Szín­házban. Május 16-án a Pécsi Nemzeti Színház a Háztűz- néző című drámával szere­pel a Pesti- Színházban. A József Attila Színházban ad­ják elő 17-én az egri Gár­donyi Géza Színház Figaro házassága című produkció­ját. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház két darabbal is vendégszerepei: 18-án a Fő­városi Operettszínházban Az öngyilkos-t, 23-án a Víg­színházban a Pisti a vérzi­vatarban című örkény-mű- vet mulatja be. A kecske­méti Katona József Színház társulata a Pesti Színházban 21-én a Pygmalionnal, a veszprémi Petőfi Színház pedig 24-én a Katona József Színházban a Play Strind- berggel szerepel. A debrece­ni Csokonai Színház 25-én a Godspellt mutatja be a Nemzeti Színházban, ahová a Szegedi Nemzeti Színház társulata a Hamletet, a za­laegerszegi Hevesi Sándor Színház pedig az Adrian Mólé titkos naplója című da­rabot hozza el 27-én, illetve 30-án. Az országos színházi ta­lálkozó díjait kilenc kate­góriában ítélik oda — a leg­jobb rendezés, női, illetve férfialakítás, férfi-, illetve női epizódalakítás, díszlet, jelmez és dramaturgi mun­ka, valamint az évad leg­jobb együttese (födi j ). A szakmai díjakat június 6-án adják át.

Next

/
Thumbnails
Contents