Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
4 Somogyi Néplap 1988. május 26., csütörtök AMERIKAI DESIGN Az érezhetetlen szék Irigykedve néztem a tavasszal Budapesten az Iparművészeti Múzeumban megrendezett Amerikai design című kiállítást. Nem azért, mert amerikai, hanem azért, mert design. Ez utóbbi helyett a formatervezés kifejezést fogom használni, bár állítólag az angol nyelvű szó bővebb értelmű. A látogató akarva-akarat- lanul is összehasonlította a látottakat azzal, amit itthon tapasztal. A kiállításon ugyanis háromnegyedrészben tömegtermékek, bármelyik üzletben kapható tárgyak szerepeltek. Az összehasonlításban, sajnos, rendre alulmaradunk. Az egy hatalmas és gazdag ország — védekezik rögtön nemzeti önérzetünk. S kell némi bölcs önmérséklet hozzá, hogy az ember önmagát is helyes útra terelje: ezeknek a dolgoknak kevés közük van a nemzeti önérzethez. A világhírű amerikai formatervezés jegyeit* magukon viselő tárgyak nem azért „verik” a nálunk gyártottak többségét, mert az amerikaiak okosabbak nálunk, s még csak azért sem, mert gazdagabbak. Akkor mi okozza a különbségeket? Kevés ennél bonyolultabb kérdést tudnék kitalálni. Épp ezért a teljes válasznak csupán néhány morzsáját próbálom összesöpörni a következőkben. Lehet-e az ok iparművészeink, formatervezőink kisebb tudása? Ha egy társaságban beszélgetnék, csak annyit válaszolnék: semmi esetre! Ám ide néhány érv is illik. Ha egymás mellé állítom Raymond Loewy 1939- es Pennsylvania Railroad gőzmozdonyát vagy a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak 1936-os gyors- vonati mozdonyát, „a meccs legalábbis döntetlen”. Ha az 1952-ben gyártott Ikarus 55- ös autóbuszt nézegetem hasonló korú amerikai társai mellett, büszkén mondhatom: a P. Horváth György által tervezett magyar busz a maga korában verhetetlen volt. Ha Kelemen József közelmúltból származó Kontál- lux és még újabb Kontano- va villanykapcsolóit és egyebeit látom, semmit sem kell melléjük tennem, szépségük és célszerűségük magáért beszél. Ha Rubik Ernő kockájára és karikavarázsára gondolok, tudom, hogy nemcsak kiváló logikai játékok, hanem formatervezői csúcsteljesítménynek is tekinthetők. Ennyit a tehetségről. (Ha nem elég: a magyar Moholy Nagy László, aki a Bauhaus egyik vezéralakja volt, utóbb a fasizálódó Németországból Amerikába települve egyik megújítója lett a tengeren túli formatervezésnek is.) Lehet-e ok az ottani gazdagság? E kérdésre már kevés egy legyintés. Ugyanis látszólag lehet! A tervezőt meg kell fizetni, részvétele meghosszabbítja a gyártás előtti folyamatot... Alkalmazása nélkül olcsóbb a termék. Olcsóbb? A formatervezés tudomány és művészet. S minden tárgyat meg kell tervezni. Következésképpen a csúnyát és a rosszat is. Akkor pedig nem kerülhet sokkal többe, ha képzett ember tervez szépet. Mi adható el jól? Ami szép és ami célszerű. S amiből kevés van, ami hiányzik. Nos, itt van a kutya elásva. Magyarországon el lehet adni a derékfájdító széket, mert általában kevés a szék. El lehet adni a rosszat akkor is, ha rengeteg van belőle, viszont nincsen jó. Ülni ugyanis muszáj; szék nélkül pedig nem lehet. Az üzleti siker, mint húzó erő, nálunk napjainkig háttérbe szorult. Ilyen körülmények között valóban spórolásnak látszik, hogy senki sem tervezte meg azt a széket. A használhatatlan ülőalkalmatosságok idején hatalmas nyereséget hozhatott volna, ha néhány gyár rosszak helyett formatervezett, kényelmes székeket kezd gyártani. Nem takarékoskodás volt a tervezés mellőzése. Sőt! Pazarlás! Az ok nem a szegénység, hanem az érdektelenség. Amely reményeink szerint lassan megszűnik. Miért épp a széket hoztam példának? Mert ez a tárgy a formatervezés alfája és ómegája. Az említett kiállításon nem véletlenül kapott kiemelt helyet. Ültem is néhányon. Don Chadwick és Bill Stumpf Equa széke egyszerűen érezhetetlen; az ember beleereszkedik, s azt hiszi, hogy a semmin ül... S itt az említett villany- kapcsoló. Magyarországon, mióta a Kontakta ezeket a kapcsolókat gyártja, szinte lehetetlen másfélét eladni. Nem egészen folyamatos a Kontálluxból a kínálat, de a rövid hiányidőszakok kivárhatók. A vevők ki is várják, mert ez a termék annyira jó. Viszont tervezőjétől, Ke-_ lemen József tői tudom: csupán a szerencsés véletlenek sorozata segítette e villanykapcsoló-család megszületését. A Kontakta gyár kivételnek számít, néhány hasonlóval egyetemben. A cégek többsége ugyanis nem alkalmaz formatervezőt... Kiváló iparművészeink dolgoznak szívesen a tömeg- termelést segítve. Ám az él- hetetlenebbek tudásukhoz méltatlan feladatokat vállalva kínlódnak valahol, az élelmesek pedig egyedi termékeiket műalkotásként értékesítik. • Sok helyütt — nemcsak Amerikában — ez az arány fordított. Nem megyek mesz- sze, Lengyelországba csupán. Miért lehet ott ezerféle nagyon szép .üvegholmit kapni? Annyit tudok: nem azért, mert mérhetetlenül gazdagok. Mégis, ha ott az ember a kevés áru közül válogat, aránylag több jó formájú tárgyat talál, mint nálunk. Az amerikai formatervezés világhírű. Mert tömegesen is1 megmutatkozik. Amerikában az üzleti siker mindennél fontosabb, és értik is a módját, miképpen arassanak sikert. Semmi kedvem sincs utánozni Amerikát és az amerikaiakat. Másféle világ. De a formatervezés tömeges alkalmazását szívesen eltanulnám tőlük. Az első gazdasági munka- közösségek 1982-ben alakultak meg. 1986-ig a kisvállalkozásoknak nem volt érdek- védelmi szervezetük. Némi fáziskéséssel születtek meg tehát azok a rendelkezések, amelyek szerint a géemkák érdekképviseletét a Kiosz elvállalhatta. Az eredmény: sok munkaközösség tagjai úgy döntöttek, hogy a dolgok nehezén négy év alatt túlestek, s már nem érdemes csatlakozniuk a kisiparosok szervezetéhez. Sárdt Lajos, a Kiosz megyei szervezeténél elmondta : — Az egész országban kevés kisvállalkozás lépett be a szervezetbe, Somogybán is mindössze 12 géemká tagja a Kiosznak. Érthető a tartózkodás, de szerintünk mégiscsak jó volna, ha mind többen csatlakoznának hozzánk. Sokszor kérés nélkül is képviseljük a kisvállalkozások érdekeit, mivel a négyéves késés nem a mi hibánkból történt, s úgy érezzük, hogy szükség van a munkaközösségek álláspontjának szervezett megjelenítésére. Az idén erőteljesen igyekszünk rábeszélni a Két leányvállalattal bővült a Videoton az év elején, így öt önálló elszámolású egysége van. A múlt héten nagy visszhangja támadt a rádió 168 óra című műsorában elhangzott egyik riportnak, amely hírül adta, hogy nemsokára piacra kerülnek a francia kooperációban készülő Thompson teleFregatt sör Komáromból Fregatt néven az északdunántúli üzletekbe került a Komárom Megyei Sörgyár első saját főzésű söre. Az évi 250 ezer hektoliter kapacitású gyárat efey ipari és kereskedelmi vállalatokból, valamint mezőgazdasági nagyüzemekből álló gazdasági társaság építtette, mintegy 900 millió forintért. Jórészt szocialista országokból vásárolták a gépeket, berendezéseket. A beruházás első ütemében, a múlt év közepén a palackozógépsor készült el, s azóta a gyár bérmunkában a Kőbányai és Borsodi, valamint Csehszlovákiában vásárolt söröket palackozott. Most Fregatt néven, minőségét hat hónapig megőrző pilseni típusú sört főz. A közeljövőben megjelenik a Komáromban főzött Tallé- ros és Matróz sör is. csaknem ötszáz somogyi gé- emkát, hogy lépjenek be a Kioszba. — Önök szerint miért lenne jó ez a kisvállalkozásoknak? — Ha megszületik az új társasági törvény, akkor egy sor új szervezeti forma is lesz. Ügy gondoljuk, mindenképpen kell olyan szervezet, amely összefogja a társas magánvállalkozásokat. Ma külön-külön szaladgálnak ügyeik után, s nincsenek meg mindig á kellő közgazdasági és jogi ismeretei a géemkák tagjainak és vezetőinek. Az egységes föllépés mindig eredményesebb, mint az elszigetelt. A Kiosz kiépített szervezetével, szakismereteivel sok mindenben segíteni tudna. — Nem lehet, hogy a szervezet csupán a tagdíjbevételeit kívánja növelni? — Az ilyen gyanú csupán mosolyra fakaszt bennünket. Egy-eey munkaközösség havi tagdíja 250 forint, ebből a Kiosz nem fog meggazdagodni ... De ha már itt tartunk, én szólnék még egy víziók. Eddig â hír egyik része, ám a riporter tovább faggatózott, s kiderült, hogy az újfajta készülékek egyikmásik típusa akár három- százezer forintba is kerülhet. Dr. Kőrös Endre, a Videoton Elektronika Kereskedelmi és Szolgáltató Leány- vállalatának igazgatója azt mondta, hogy e rengeteg „Balatoni nyaralót bérelnék” — adta fel a hirdetést 1986 végén hamis néven Elter János budapesti' lakos, így kezdődött az ügy — és a Somogy Megyei Bíróság ítéletével fejeződött be. A vádlottat különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérletéért, továbbá jelentős kárt okozó csalás bűntettéért és közokirat-hamisításért marasztalták el. Elter János elektronikai műszerészként kezdett dolgozni, ám ott nem érezte jól magát, ezért munkahelyet váltott. Nem titkolt álma az volt, hogy versenysakkozó lesz, ezért nem is vállalt állandó munkát. A sakk valóban jól ment neki: mester- jelölt minősítést ért el a Vasútépítő Törekvés Sportegyesületben, amely 1986- ban az országos második osztályban szerepelt. Elter azonban végül is másutt gyanúról. Sokan úgy gondolják, hogy szervezetünk csak az önálló iparosokat képviseli igazán, s a társas vállalkozások tagjait szeretnénk „leigázni”. Nos, erre válaszolva kínálunk föl egy lehetőséget: ha sok munka- közösség lépne be a megyei - szervezetbe, akkor önálló társasvállalkozói tagozatot alapíthatnánk, s az nem lenne alárendeltje a kisiparos szövetségnek, hanem mellérendelt, saját döntési hatáskörű társszervezetként működhetne. Csupán egy „köldökzsinór” kötné össze az anyaszervezetet a géemkás tagozattal. A Kiosz egy évig vállalná az új részleg minden költségét, utána pedig a tagozat önálló költségvetéssel is dolgozna. Amit mi adnánk, az a tapasztalat és a szakértelem. — Ez esetben mit takar ez a két fogalom? — Szervezetünk ott van az ország minden sarkában. Ezt a hálózatot használhatnák a munkaközösségek. Szervezünk tanfolyamokat, továbbképzéseket, szakmai bemutapénz nemcsak egy tévére vonatkozik, hanem egy' komplett műholdvevő rendszerre. Csak hát mindez a jövő, egyelőre csupán az importált készülékek kerülnek a márkaboltba. Ezeket a Thomp- son-tévéket a leányvállalat és a Délker közösen forgalmazza. A leányvállalat nemcsak a kombinált, nem a sakkban... Két évvel ezelőtt talált egy személyi igazolványt és egy jogosítványt. Nem adta le a rendőrségen, hanem megtartotta. Az igazolványban kicserélte a fényképet. Előbb álnéven egy személygépkocsit vásárolt, majd feladta a már említett hirdetést. A válaszokat kitalált lakcímre kérte; egy emeletes ház postaládáihoz odaszerelt még egyet, s arra az álnevét írta ki. Kapott is több ajánlatot. A legkedvezőbbnek egy szekszárdi lakos ajánlatát tartotta, aki a Siófok belvárosában levő nyaralóját szándékozott kiadni. A megnyerő modorú, jó fellépésű vádlott elhitette a nyaraló tulajdonosával, hogy külföldi rokonai számára szeretné bérelni az épületet.' Abban állapodtak meg, hogy ha a „rokonoknak” is tetszik a ház, akkor megkötik az üztókat, végzünk piackutatást is, és így tovább. A társas magánvállalkozók országos tagozata egyébként már áprilisban megalakult és többek között épp a felsoroltakban bíznak a budapestiek. Nem elhanyagolható azonban az érdekvédelmi szerep sem, a Kiosz mind hatékonyabban tudja orvosoltatm tagjainak sérelmeit, illetve a szervezethez tartozók véleményét képviseli az országos fórumokon. — Van már vetélytárs ' is: a vállalkozók országos szövetsége. Nem lehet, hogy inkább az új alakulatot keresik meg a gazdasági munkaközösségek? — Együtt akarunk működni az új szervezettel, s nem harcolni ellene. Bár úgy lenne, hogy a vállalkozók szövetségébe való belépés miatt hanyagolnak el minket a somogyi géemkák. De nem úgy van. Az új szövetségbe is alig jelentkezett egy-két vállalkozó megyénkből. Es tartok tőle, hogy ha megmarad ez a passzivitás, akkor a mind keményebb gazdasági körülmények között, a mindinkább szaporodó vállalkozások sűrűjében az érdekképviselet nélkül dolgozók végül is kárát látják, hogy távol maradnak a nekik előnyöket, segítséget kínáló szervezetektől. L. P. tévépiacot szeretné felmérni ; elsősorban megbízható, a/, ország egész területére kiterjedő, önálló szervizhálózatot hoz létre. A későbbiekben kialakítják az ún. full-service-t, amely igen részletes szolgáltatást nyújt: magába foglalja a figyelem- felhívástól a házhozszállításon át a tanácsadást és az átalánydíjas javítást is. Ügy látszik, a számítás- technika is megköveteli, hogy a berendezések karbantartását egy viszonylagosan független leányvállalat vegye át. Január elsején hívták életre a Videoton Computer Számítástechnikai és Szolgáltató vegyes vállalatot, amely ezt a célt tűzte ki. — Értékesítés, szerviz és marketing — ezek Szécsényi János igazgató jelszavai. Az utóbbit kétszer is hangsúlyozta, hiszen a hazai piac a Videoton számítástechnikai berendezéseiből csupán húsz százalékkal részesedik. . A jövő útját egyrészt a nyomtatógyártásban látják, másrészt a képernyős terminálok fejlesztésében. Ez utóbbiban a tabi gyár is érdekelt. Az elmúlt években egymást követték az újabb és újabb típusok, a váltásra mindig készek voltak a ta- biak, ehhez jórészt meg is voltak a feltételek. Most ti- zenötmilliárd forintnyi fejlesztési pénzt kell beosztania a. Videotonnak. A nagyobb, átfogó programokra szánják ezt az összeget. letet Addig is, a vádlott adott 15 ezer forint előleget, s cserébe megkapta a kulcsokat. Ezután — mivel néhány adatot sikerült megtudnia — hamis adásvételi szerződést vetett papírra. Kitalált tanúkat szerepeltetett, s aláhamisította a tényleges tulajdonos nevét. A siófoki földhivatal ügyrendjének megfelelően be is jegyezte az új tulajdonos nevét. Az erről szóló határozatot megküldte az „érdekelteknek”. (Elter az adásvételi szerződésben meghamisította a tulajdonos lakóhelyét is. így mindkét értesítést ő kapta kézhez.) Ezután jött a nagy üzlet: újabb hirdetés, amelyben az állt, hogy egy siófoki nyaraló sürgősen eladó. Mindjárt az első ajánlatok között volt olyan, amelyet Elter kedvezőnek ítélt. A gyanútlan vevőnek készségesen megmutatta az ingatlant és hamarosan meg is egyeztek a vételárban: a ténylegesen 1 millió 200 ezer forint értékű. nyaralóért Elter 800 ezer forintot kért. Előbb az előleget, majd később a teljes vételárat megkapta, ezután a villa kulcsait is átadta a csőbe húzott vevőnek. Közben a vádlott még egy ajánlatra válaszolt: az újabb jelentkezőnek 760 ezer forintért kínálta a nyaralót. Az új vevő nagyon gyanakvó volt, különösen amikor a tényleges tulajdonos névjegyét megtalálta egy asztalon. Elter mindössze 20 ezer forint előleget kapott. Az új vevő felhívta telefonon az igazi tulajdonost, és ekkor a gyanú bizonysággá érett. Elter hónapokig bujkált, s közben jócskán költekezett. Színes televíziót, vidomag- netofont, számítógépet és mást vásárolt. Mintegy félmillió forint hollétére azonban nem derült fény. A vádlott a tárgyaláson azt állította, hogy elvesztette. S a csalás záró akkordja: dr. Mózes Gábor büntetőtanácsa halmazati büntetésül 4 évi börtönbüntetésre ítélte a vádlottat, 4 évre a közügyektől is eltiltotta, továbbá 100 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte és kötelezte arra, hogy térítse meg a becsapott vevő kárát. Az ítélet nem jogerős. K. Gy. Luthár Péter A Kiosz várja a géemkákat Szükséges az érdekképviselet F. L. CSALÓ A BÍRÓSÁG ELŐTT _____________________■ E ladta a más nyaralóját A Videoton „leányai” a BNV-n
