Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
1988. május 4., szerda Somogyi Néplap 5 Erdman: Áx öngyilkox A TRAGÉDIA KOMÉDIÁJA Az anyag titkait kutatja Osztálytársaival még nem találkozott Nikolausz László, a kaposvári Ipari Szakközépiskola másodikos tanulója, mióta hazaérkezett Győrből, így csak szülei és tanárnője, Szabó Lászlóné tudja, hogy az országos Irinyi János kémiai versenyen megszerezte a hatodik helyezést. A nyúlánk fiatalember most szülei társaságában piheni iki a döntő fáradalmait. Szobájában könyvök, földgömb, (térkép. — A Habsburgok — olvasom a mellette heverő könyv címlapján. — A történelem is nagyon érdekel — mondja mosolyogva. — A kémiát Kadarkúton az általános iskolában Füredi Mária tanárnő óráin szerettem meg. Nagyon jól magyarázott; ez könnyűvé tette a tanulást. A szakközépiskolában a gyártás- technika ' tagozaton találkoztam ismét a tantárggyal. Tanárnőm sokat segített a felikészülésben, mert csak az, amit órákon tanulunk, nem lett volna elegendő a versenyen. Minden héten különórát adott, gyakoroltuk az elmúlt évi versenyfeladatokat, kísérleteztünk. Tavaly a megyei versenyen negyedik helyezést értem el. — Mi vonzza a kémiában? — Az anyag és az atom felépítése, szerkezete. Főleg az elmélet érdekel. Kísérletezésre kevesebb lehetőségem adódik. — Hogyan sikerült elérni a hatodik helyezést? — Pénteken volt az írásbeli Győrben. Ennek eredményét este hirdették ki, és akkor már tudtam, hogy a Új oktatástechnológiai eljárást fejlesztettek ki és szabadalmaztattak a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben. Az új eljárás hazai gyártIII. kategóriában — olyan szakközépiskolások között, ahol nem tantárgy a kémia — az első tíz között végzek. Huszonketten indultunk, elég szoros völf a verseny. — Mit jelent a gyakori atban a hatodik helyezés? — Nem tudom, hogy a továbbtanulásnál beszámít- ják-e. Annyi biztos, hogy most már véglegesen a vegyészet felé fordul az érdeklődésem. Nikolausz László komoly, megfontolt fiatalember. Mindennap hajinaiban kel, hogy Kadarkútiról eljusson Kaposvárra, és csák délután há- rotn—négy óra tájban ér haza. Szabadidejében olvas, és ha teheti, segít a házi murikában lis. Ha kapna egy világszínvonalon felszerelt laboratóriumot, ahol tetszése szerint kísérletezhetne, azt kutatná, hogy az anyag szerkezetének vizsgálata során meddig ad útbaigazítást a kémia. — Ma már nagyon nehéz a határvonalat meghúzni a természettudományok között. A verseny során is több olyan feladattal találkoztam, amelyiik szinte teljes egészében a fizika tárgykörébe tartozott — mondja. mányú technikai berendezésekre épül, s olcsóbb a világon elterjedt hasonló rendszereknél. Iránta az egyébként konkurens világhírű cégek, a Sony és a Philips is érdeklődnek. Az évad utolsó nagy színpadi bemutatójául egy mifelénk jószerével ismeretlen szovjet szerző még ismeretlenebb darabját választotta a kaposvári Csilky Gergely Színház társulata. Ascher Tamás rendező Nyikoláj Erdman Az öngyilkos című komédiáját vitte színre. Szem- jon Szemjonovics Podszekal- nyikov története ez, a Szovjetunió forradalom utáni évtizedének kisemberéé. A munkanélküli kispolgár megalázó, kiszolgáltatott helyzete természetesen a családi kapcsolatot is felőrli. Üldözési mániája van akkor is, ha felesége és anyósa kényesen vigyáz rá, hogy az étkezésben ne szenvedjen hiányt. Szemjon Szemjonovics azt gondolja, hogy minden amaiitt van, hogy hangsúlyozzák : ő, Podszekalnyükov egyetlen kopejkát sem ad haza. (A Podszekalnyikov név egyébként erdőirtást jelent.) Ám arra, hogy öngyilkos lesz, a kilátástalan helyzetben sem igen gondol. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ellenőrizhetetlenül történnek vele a dolgok. S ebben rejlik a darab igazi aktualitása is! 'A véletlenül kitudódott öngyilkossági szándék hírére ugyanis sorban érkeznek írók, az értelmiség más képviselői, romantikus szerelemre vágyó nők, megannyi lepusztult egziisatencia, akikben egy közös vgn: valamennyien hasznot szeretnének húzni Szemjon Szemjonovics halálából. Szeretnék elérni, hogy búcsúlevelében őket Is megemlítse, mint akikkel rosszul és igazságtalanul bánt a szovjethatalom, noha figyelmesebb bánásmódót érdemeitek volna. A darab komikumba hajló elemeit éppen az adja, hogy a halálba készülő emberre többé már nem vonatkoznak a társadalom konvenciói. Ha akarja, bátran szemébe mondhatja mindenkinek a Véleményét, még a legmerészebb tettre is elszánhatja magát: telefonon föltárcsázza a Kreml épületét. Közben környezetét csendre is intheti, mert amikor az egyik kolosszus a másikkal beszél, csendnek kell lenni. Természetesen nevetünk, mert a vonal másik végén leteszik a kagylót, s ember rünk arra a következtetésre jut, hogy odafönn megijedtek tőle. Hiszen Podszekai- nyiikov elárulja azt is, hogy egy individuum beszél. A mindent kimondás boldogsága mellett egyéb haszna is van az öngyilkosjelölt státuszának. Az újdonsült barátok, akik hasznot remélnek a küszöbönálló halálból, minden földi jóval ellátják Podszekalnyikovot, S kell-e egy munkanélküli, pénztelen alaknak több, mint hogy finom ételeket ehessen, s vodkát ihasson rá. A dolog viszont akkor fordul fonákjára, amikor az ígért ön- gyilkosság ideje elérkezik. Hiszen ilyen paradicsomi állapotban teljesen fölösleges a halált választani, mert ez a helyzet kísértétiesen hasonlít ahhoz, amit. az Izvesztyija ír, tudniillik, hogy az élet nagyszerű. (Bár Szemjon Szemjonovics gondolkodó lény, s így várja az állítás cáfolatát is a nevezett .újságban.) Ascher Tamás jó érzékkel ötvözi mindvégig a darabban a komédiát a tragédiával. Olyan egyensúlyit sikerült '.találnia a kettő között, - hogy általa egy jellegzetesen orosz-ihangulatú groteszk világ érzette kerekedik bennünk. Apróságnak . tűnhet, ám a darab egészét tekintve igenis lényeges az az áhitat, ahogy a szereplők egymás nevét említik. A Szemjon Szemjonovics, Szerafima, II- jinicsna, Arisztarh Dominyi- kovics — nem egyszerű nevek, hanem szerencsétlenségüket, kitaszítottságukat hordozva is individuumok. A kaposvári előadás nagy érdeme, hogy létre tudott hozni egy' olyan közösségi munkát, amelyben minden Várnai Ágnes VIDEO AZ OKTATÁSBAN „Az oktatástól nem szabad pénzt elvonni' A kadarkúti tanács jó gazda A falvak általános iskoláinak működését, személyi és tárgyi feltételeinek színvonalát elsősorban a helyi tanácsok gondoskodása határozza meg. A kadarkúti iskola és a tanács kapcsolatáról Mezey Béla iskolaigazgató így beszélt: — Kiegyensúlyozott kapcsolatunk van a tanáccsal. Az évek során bebizonyosodott: jó „gazdánk ". Anyagi lehetőségeihez mérten folyamatosan fejleszti intézményünket. Az iskola technikai fölszerelése korszerű. az írásvetítőktől a'kísérleti eszközökig, a videokészüléktől a Színes tévéig minden a rendelkezésünkre áll. A szülői munkaközösség kezdeményezésére, megyei támogatással, a helyi tanácsnak köszönhető, hogy számítás- technikai szakkörünknek négy gépe is van. — Az iskolához hétközi diákotthon is kapcsolódik ... — Tíz esztendeje oldja meg ez a bejáró diákjaink gondját. A százszemélyes diákotthon termeit délelőtt tanteremként használjuk, délután pedig tanulószobákként. Működésének köszönhető, hogy a bukási arány iskolánkban alacsony, sz!n- te kivétel nélkül elvégzik a gyerekek a nyolc osztályt. — Pár éve bővítették az iskolát... — A hétmillió forint költséggel épült négy tantermet és két politechnikai műhelyt 1985-ben adták át. A helyi tanácstól még egymillió forintot is kaptunk a berendezésére. — Hány szolgálati lakásuk van, és milyen az állapotuk? — Az utóbbi tíz évben valamennyi lakást közművesítettek, kettő új is épült, így 17 pedagóguscsaládnak tudunk lakást biztosítani. Mezey Béla végigvezetett bennünket az iskolában. Láttuk az esztétikus, új bútorokkal berendezett szaktan- termeket és a korszerűen felszerelt orosznyelvi tantermet, ahol a diákok differenciált oktatását modern berendezés segíti. Az intézmény udvarán felújított kézilabdapálya és salakos futópálya szolgálja a 650 diák sportigényeit. Itt épül az új tornaterem is. A munkát tavaly szeptemberben kezdték, s a következő tanévre — valószínűleg — elkészül. Több mint hétmillió forintba kerül. Beruházója a helyi tanács, s a kaposvári Modul Tervező-kisszövetkezet tervei alapján a kadarkúti tanács költségvetési üzeme építi. Az iskola pincehelyiségéből társadalmi munkával hangulatos csapatotthont is kiálakítottak Kadarkúton. Verkman József tanácselnök a kadarkúti iskola és a tanács kapcsolatáról elmondta: — Ennél jobban is szeretnénk támogatni az iskolánkat, de anyagi forrásaink csak ezt engedik. A tanterem még mindig nem elég, ám hamarosan levonul a demográfiai hullám Végrehajtó bizottságunk úgy foglalt állást, hogy az oktatástól nem szabad pénzt elvonni. A következő ötéves tervciklusban új pedagóguslakások építését is tervezzük, a régieket pedig tovább korszerűsítjük. T. R. szereplőnek sajátos helye, és a darab szempontjából jelentős feladata van. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a szépemlékű Marat halála óta a itársUlatnaik ebben a darabban van újra reménye arra, hogy érvényre juttassa a kollektív játékot az. egymás mellett párhuzamosan futó jó szerep- fonmálásokikal szemben. Ez egyben azit is jelenti, hogy Az öngyilkost nem egy-két szereplő jegyzi, hanem nagyon sokan. A legdemokratikusabb lenne névsor szerint említeni őket, mert ha értékelni kezdenénk Koltai Róbert PodszekalnyLkovját, nem mehetnénk el bővebb említés nélkül Kulka János nagyszerű alakítása, vagy Cyuricza István sokáig emlékezetes vacsora alatti monológja mellett. S akkor még nem szóltunk Molnár Piroskáról, aki a vidámpark étitermének alkalmazottjaiként olyannyira felejthetetlenül itudött ordináré és rokonszenves lenni. A darab sikeréhez ezúttal nem hozzájárultak, hanem annak részesei voltak, már csakugyan a névsor rendjét figyelembe véve: Bezerédi Zoltán, Hunyadkürti György, Jordán Tamás, Kristóf Kata, Lázár Kati, Németh Judit, Pogány Judit, Spindler Béla, Szalma Tamás. Jól szolgálta a darabot Khell Zsolt díszlete is, kár, hogy a. technikai berendezések még bizonyos ráhagyá- sökikal működnek. így a műsorfüzetben meghirdetett két felvonás helyett hármat láthatott a premier közönsége. Ez szült is némi bizonytalanságot, annak ellenére, hogy logikailag a második rész után nem volt vége a darabnak. (De mindnyájan láttunk már olyan előadásokat, amelyek ilyenkor csakugyan befejeződtek.) Remélhetőleg hamarosan elhárulnak a technikai akadályok és a mostani bemutató igazi sikerdarabbá érhet össze. Két felvonásban. Varga István Várnak az erdők Áz egészségóvás lehetőségei Napjainkban egyre inkább rádöbbenünk egészségóvásunk szükségességére. A fiatalok harmatgyenge erőállapota, a légzőszervi megbetegedések, az idegi bán- talma.k, az infarktus-özön, és hasonló kedvezőtlen tények azt jelzik, hogy égetően szükség van a cselekvésre. Méghozzá a több mozgásra, kirándulásra, sportra, hiszen a betegségek nagy része az egészségesebb életmóddal, a cigarettázás, a túlzott alkoholfogyasztás mellőzésével, több mozgással, kiegyensúlyozottabb életvitellel megelőzhető. A kibontakozás gondolatát az életmód-szemléletünkben, életvitelünkben is alkalmaznunk kell. Hiszen csak egészséges, munkára képes emberek tudják megvalósítani a gazdaság fejlesztését is. Az emberek többsége tisztában van a fentiekkel. A gyakorlatban azonban még mindig túl kevesen igyekeznek megvalósítani. Kevés a reggelenkénti kocogok, a csak kedvtelésből sportolók száma, s ez a szám — a vállalt különmunkák miatt is egyre csökken. Pedig az emberi szervezetnek nagy szüksége van a rendszeres, aktív pihenésre. Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik például a nyár egy részét a Balaton partján töltik? S vajon hogyan élnek ezekkel? A turisztikára, természet- járásra, a tó mindkét oldalán gyönyörű tájak, terepek találhatók. Somogybán mintegy 300, Veszprémben 1400, Zalában pedig 500 kilométer jelzett turistaút van. Az északi oldalon a turistaúthálózat kielégítő, a déli oldalon viszont a jelzett utak nem képeznek egységes úthálózatot. Sajnos, az utak nagy része elhanyagolt, bozótos, s a jelzések is sok helyütt felújításra várnak. Kevés a pihenő, a kilátó, a táborozóhelv, s a kerékpáros turizmus fejlődésével nem j tart lépést a kerékpárutak kialakítása. Jóllehet a somogyi oldalon nem túl sok a fürdőzésen kívüli egyéb programlehetőség, még azt a keveset sem igen használják ki. Hiszen itt is akadnak várak, templomok, műemlékek, népi értékek, amelyek megtekintésre érdemesek, s megérnek néhány kilométernyi gyaloglást vagy kerékpározást a szabad levegőn, az erdei utakon. Ráadásul a turisztika, a természetjárás az a sportág, amelyet nem kell korhoz kötni. S mit tehetnek azok, akik változatosabb, nagyobb fizikai megterhelést igénylő mozgáslehetőségek után kutatnak? A lehetőség szinte korlátlan, xsupán... Közismert, hogy vannak olyan szolgáltatásszerű sportágak, amelyek nem kevés pénzbe kerülnek. A tópart szinte valamennyi településén találhatók teniszpályák, melyek egyre nagyobb tömegeket vonzanak. Több teke- és minigolf-pá- lya, lovaglási lehetőség, csónak, vízibicikli és szörfkölcsönző várja a magyar és külföldi vendégeket. A legtöbb üdülőben vannak pingpong-asztalok, s a strandokon is vannak labdázásra kijelölt területek. Emellett ott van a több évvel ezelőtt meghirdetett — és azóta is haladó — „Nyitott pályák akció”. Erről külön is érdemes szót ejteni. Nem egy, sok pénzért megépült sporttelepről, pályáról tudunk, amely nyáron bezárja kapuit, s őrzői lehetetlenné teszik, hogy a mozogni vágyók bejuthassanak. Ez felháborító, és — úgy hisszük — tarthatatlan! Ugyanakkor — bizonyos fokig —■ érthető is. Az iskolák udvarán például, ahol kiépített pályák találhatók, mindenért az igazgató a felelős. Ha valaki eltöri a kezét, azért is. Akkor van tehát csak esélyük a mozogni vágyóknak, hogy az ilyen helyekre bejussanak, ha az iskola felügyeletet biztosít. A felügyelőt persze fizetni kell, és egy sereg egyéb nehézség is fölmerül. Tálán ezeket is ki kellene iktatni... Gyarmati László
