Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
Somogyi Néplap 1988. május 4., szerda 4 OTTHON ES CSALAD Egyesület a sokgyermekes családokért EGY KAPOSVÁRI NAGYCSALÁD HARMÓNIÁJA Századunk elején még a polgári családokban is általános volt az öt-hat gyermek. Később csak a munkás- és parasztcsaládokra volt jellemző, manapság pedig a három gyermeket nevelő családok már nagy családnak számítanak. Több gyermeket vállalni ma, a közgondolkodás szerint, meggondolatlanság. A gyermekek számával ugyanis nő a szülők szellemi és anyagi terhe. Ezen az egyre súlyosbodó gondon segít a februárban megalakult Nagycsaládosok Egyesülete. Komlóssy Ilona, az Edosz Művelődési Ház könyvtárosa tagja az országos egyesületnek, most néhány társával együtt a helyi szervezet megalakításán munkálkodik. — A nagycsaládosok kaposvári egyesületének a megalakításához kérvényt nyújtottunk be a megyei tanácshoz — mondja a fiatal- asszony. — Először a rádióban hallottam erről az egyesületről. Megtudtam, hogy a létrehozásának a hasonló gondokkal küszködő emberek segítése a célja. Felkutatják — a csereüdültetéstől a vásárlási kedvezményekig, az ingyenes egyetemi előkészítőktől a nyelvórákig — azokat a lehetőségeket, amelyek enyhítik a több gyermeket nevelő családok anyagi gondjait. Az egyesület tagjai természetesen nem pénzt kapnak, hanem különböző módon segítik egymást. Nehéz a kapcsolattartás az országos egyesülettel; elsősorban úgyis a helyi gondokat kell megoldani, ezért szeretnénk megalakítani a Hazafias Népfront segítségével a kaposvári szervezetet. Valószínűleg két-három hónap múlva meglesz az engedély. Továbbra is várjuk a nagycsaládosok jelentkezését a HNF megyei székházában. Az egyesületnek egy-két gyerekes családok, valamint nagyszülők is pártoló tagjai lehetnek. — Önöknek hány gyermekük van? — Három: Gáspár 12, Miklós 8, Anikó pedig 6 éves. így is terveztük a férjemmel, bár mindkettőnknek csak egy testvére van. Amikor Gáspárral és Miklóssal gyesen voltam, úgy éreztem, hogy még mindig túl sok a szabadidőm, nem vagyok eléggé megterhelve. Az igazi gond akkor kezdődött, amikor a gyerekeink iskolások lettek, nekem pedig vissza kellett jönnöm dolgozni. A sokgyermekes anyák ideális munkaideje napi négy-hat óra lenne. Erre lehetőség ugyan van, ám az ilyen állások anyagi megbecsülése rendkívül szerény. — Az emberek manapság csodabogárnak tekintik a nagy családot vállaló szülőket. Az árváltozások pedig a kisebb létszámú családokat is érzékenyen érintették . . . — A mi családunkban alig háromezer forint jut egy tagra, amikor kézhez kapjuk a fizetést. Havonta csak egyikünk kaphat valami drágább dolgot: például egy pár cipőt. Ha három gyerek nem is háromszoros költség, de egy-két gyereknél a szülő megengedheti magának, hogy bőkezűbb legyen. A férjem a legkevésbé megfizetett diplomások közé tartozik: vegyészmérnök. Az áremelkedésekről csak annyit: a múlt hónapokban vettünk szandált a férjemnek és Miklósnak, s a fiamé tíz forinttal drágább volt. Sokat segítenek a szüléink, én pedig megtanultam befőzni, hajat vágni, és 34 évesen kötni is. — Mit nevez Ön a kiadásaik közül luxuskiadásoknak? — Luxuskiadásaink zöme a gyerekeink örömét szolgálja: a déligyümölcstől a drágább játékokig, a számítógéptől a moziig vagy a színházig. Talán nem is annyira anyagilag, inkább időben jelent nagy terhet mindhárom gyermekünk zene- és nyelvtanulása. — A nap huszonnégy óráját hogyan tudja felosztani a családja, a háztartás és a munkahely között? — Ha csak a munkát nézem: a mosás, főzés, takarítás, munkahely négyszöge szorongatóan szűk, bár a férjem otthon sokat segít. Törőcsik Mari mondta egyszer, hogy minden évszakban egy napot saját kénye- kedve szerint használ föl. Ez jogos igény, nekem is szükségem van rá, s ha lehet, meg is teszem. Egyébként nem vagyok fáradt, a családom olyan örömet szerez nekem, amely semmiféle sza- badságérzettel, anyagi gazdagsággal nem pótolható. Tamási Rita Takarékoskodó családok Több vállalatnál hallottam olyan dühös megjegyzést, hogy „ezek a mai fiatalok nem tudnak takarékoskodni, letörne a kezük, ha eloltanák a villanyt, lekapcsolnák a gázkonvektort'’. Ha az embernek módja lenne rá, s egy kicsit utánanézne, hogy ezek a zsémbelődő férfiak és asszonyok mennyire mutattak példát a saját gyermekeik nevelésében, egész biztos, hogy több rossz példát találna, mint jót. A takarékosságra ugyanis nem felnőtt-, hanem gyerekkorban kell nevelni mindenkit. Sajnos, volt egy olyan Időszak hazánkban, amikor felütötte a fejét a pazarlás, s a takarékosságra akkor is buzdító televízió, rádió, sajtó felhívásainak vajmi kevés hatásuk volt a családokra. Sajnálatos idő- eltolódással, most próbál kiki — nemegyszer kapkodva — rendet teremteni otthon, s jobban megnézni, mire költi a pénzét. Sajnos, olykor a mások jó példáját se értettük meg akkor, amikor nálunk az életszínvonal még nem kény- szerített annyi családot az okosabb gazdálkodásra. Nagyon meglepett a múltkor, amikor egy hetvenes évek végén készült amerikai filmben viszontláttam, amin annyit nevették az emberek annak idején a sajtóban megjelent tudósításokat olvasva^ jól szituált közép- osztálybeli hivatalnokok a gépkocsit a ház előtt hagyva kerékpáron mentek a hivaT falba. Sok egyéb takarékos- sági forma híre jutott még el hozzánk, csak valahogy nem gondoltuk, hogy nekünk is meg kellene szívlelni ,a tanulságokat. Most talán könnyebben visszatalál a takarékosság a gyermekek nevelésébe a jelenlegi gazdasági helyzet miatt. Azt hiszem, hogy-., nem kell különösebben magyaráznom: sokkal jobb lett volna, ha a családok már korábban, s tömegesen gondot fordítottak volna erre. A középkorúak — azok. akik a háború idején még gyerekek voltak — rákényszerültek arra, hogy megtanulják. mekkora értéke lehet egy szelet kenyérnek, de még egy pohár víznek is. Az ötvenes évek végén, s különösen a később születettek már azt szokták meg, hogy nem kell semmiről sem lemondaniuk. Most persze előfordulhat, hogy egyik-másik túlzó igényüktől meg kell válniuk. Sajnos, ők régebben ritkábban szóltak azért a gyermekeiknek, mert a téliszalámis vajaszsömlét hanyagul a szemétbe dobták az iskolában, aztán akár kellett, akár nem, az egész lakásban minden lámpát felgyújtva, minden háztartási eszközt bekapcsolva hagytak. S így az sem csoda, ha a munkahelyükön sem mindegyikük járt élen abban, hogy megszüntesse a fölösleges pazarlást. A gyerek könnyen megtanulja és el is hiszi, hogy csak a drága szappan, sampon, hajlakk, dezodor a jó, mégha a valamivel olcsóbb is megteszi. El sem tudja képzelni az ebédet, ha nem karajt, combot, tarját vesz az anyukájuk, pedig az olcsóbb húsból is lehet jót és Á válás pedagógiai kérdései Az országok nagy részéiben az utóbbi húsz év alatt kétszeresére, esetenként háromszorosára emelkedett a válások száma. A legtöbb fejlett országban g házasságok egynegyede-egyharmada kerül válságba, s bekövetkezik a válás. Hazánkban a válások százalékaránya 30 körül mozog. Az elváltaknak körülbelül a fele házasodik újra. Dr. Varró István írja: „A válások évente 27—28 ezer gyerek sorsát érintik. A bontóperrel induló, de válással nem végződő esetek számával együtt a családi konfliktusok által érintett gyerekek száma évente 40— 50 ezerre tehető.” A válással kapcsolatos pedagógiai kérdések közül első helyre kívánkozik, hogy milyen hatást gyakorol a gyerekekre szüleik válása? Bognár Gábor—Tekes Józszf : A válás pszichológiája című. 1986-ban megjelent könyve megbízható információkat .szolgáltat e kérdésre. A kisiskolás gyerekek kiszolgáltatottak a szülők veszekedésében. Ezit gyakran ki is használja valamelyik házastárs. A kisgyerek élete a válás időszakában félelmekkel, szorongásokkal terhelt. Iskolai munkája romlik, akaA GYERMEK ÉRDEKÉBEN ratossá, agresszívvé — vagy befeléíordulóvá — válik. Rosszkedve tartósodik. gyakran szeszélyes, magatartását hangulata irányítja. Társaitól elkülönül, esetenként kihívó és szemtelen viselkedést tanúsít a felnőttekkel szemben. A felső tagozatos gyerekek zöme „éretten" viszonyul a szülők válásához. Alapvető igényük, hogy a szülőktől -tájékoztatást kapjanak a válás okairól és helyzetéről, s a jövőbeni kapcsolatokról. Haragot, szégyent éreznek a kialakult válási körülmények miatt. A család felbomlása felborítja a kamaszok értékrendszerét, úgy érzik: ..nincsenek szabályok". Az értékzavar következménye a szélsőséges viselkedés- zavar. Néhány pedagógiai eljárást ismertetünk, amely mérsékelheti a gyerekeket a váláskor érő lelki traumát. Legfontosabb kívánalom, hogy még a nagyon kicsiny gyermeket is tájékoztatni kell a válásról, de nem szabad olyan információkkal terhelni, amelyeket életkorából, értelmi képességeiből adódóan nem érthet meg. Ne rombolják ezek a gyerek önértékelését, ne keltsenek benne bűntudatot. Kívánatos, ha ezen a beszélgetésen mindkét szülő jelen van. A gyereknek tudnia ikell. hogy a szülök már nem szeretik egymást, de továbbra is szeretik gyermeküket. A válás csak kettőjüket érinti, gyermeküktől nem szakadnak el. Tudatosítani kell a gyermekkel, hogy döntésüket megfontolták, mindannviuk számára ez a legjobb megoldás. A gyerek jelenlétében kell megbeszélni azt is, hogy hol és hogyan fognak élni különválásuk után, mikor és milyen rendszerességgel ' fognak találkozni az elköltöző szülővel. Reális, érthető magyarázatot kell adni arra, hogy miért válnak el a szülők. Ügyelni kell arra is. hogy a gyerekkel folytatott beszélgetés legfontosabb kérdése a jövő tisztázása legyen. Óvakodni kell a házastársi konfliktusok olyan feltárásától, ami rossz fényben állítaná be a másik szülőt. Kovács Gézáné — dr. Béna Ferenc Aranymennyegzőre várják a párokat Eger város augusztus 6-án harmadszor rendezi meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Népszava Barátság Klub szervezésében a nyugdíjasok országos találkozóját. Az előző találkozókhoz hasonlóan most is sok érdekes programmal várják a vendégeket. A város központjában — a Dobó téren és környékén — ismételten megrendezik a kézműves mesterek országos kiállítását és vásárát, amelyen részt vehet bárki, aki úgy érzi. hogy jr keze munkájával létrehozott termékek igényt tarthatnak a közönség érdeklődésére. A városi hatóságok erre az egy napra mindenkinek szabad kiállítási és árusítási engedélyt adnak, csak a helypénzt kell megfizetni. A részvételre előzetesen levélben, vagy személyesen kell jelentkezni az Egri Városi Tanácsnál (Dobó tér 1.). Az egri bazilikában országos aranymennyegzőt rendeznek. Erre szeretettel várják azokat a nyugdíjasokat, akik az idén ünnepük 50 éves házassági évfordulójukat. A szertartás után közös lakodalmat tartanak a finomat főzni. S ugyanezt a méregdrága játékokkal, edzőcipővel, farmerrel is folytatni lehet. Az egész . életre kihat, ha azt .szokja meg a fiú és a lány. hogy a szülei esetleg erőn felül is ragaszkodnak ahhoz, ami az ő esetükben már az elérhetetlen luxus kategóriájába tartozik. Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy ez nem jellemző a nagycsaládosokra, hiszen ott mindenki természetesnek tartja, hogy örökli a másik használt ruhadarabját, s azt is, hogy ne kívánjon olyat, amit a szülei nem tudnak "megvenni. Senki sem örül annak, hogy most többen kénytelenek takarékoskodni, mint néhány évvel ezelőtt. Abban viszont jó lenne reménykedni. hogy az eddiginél mégis jóval több gyerek tanulja meg otthon, hogy a valóságos anyagi helyzethez igazodva alakuljanak ki az igényei, s azt is. hogy az ' otthoni nagyobb takarékosság is hozzájárul ahhoz: még mire futja a családnak. Ez a magatartás jól kamatozik majd felnőttkorban a munkahelyen is. L. G. jubiláló pároknak és családtagjaiknak, illetve vendégeiknek. Jelentkezni lehet személyesen, levélben, vagy telefonon a Népszava Barátság Klub szervező irodájában (Budapest VII.. Rákóczi út 52. Telefon: 224- 810). A város melletti parkban — a szőlőhegyekkel és borospincékkel övezett Szép- asszony-völgyében — a szabadtéri színpadon rendezik meg a nyugdíjasok Ki mit tud "’-vetélkedőjét. Ezen a kulturális, művészeti erőpróbán részt vehet minden nyugdíjas: (egyének, csoportok), énekesek, zenészek, versmondók, mesemondók, parodisták, humoristák, bűvészek, bohócok, artisták és minden egyéb népszórakoztató tehetségek : énekkarok. Csordás Gézáék portájáról az a hír járja Somogy - udvarhelyen: nem lehet úgy odalátogatni, hogy rendet ne találjunk. Giza néni, a ház asszonya azt tartja: ahol összevisszaság uralkodik, ott rendetlen az ember lelke is. — Szép házat építettünk fel, a magunk erejéből — mondja Csordás Géza. Vigyázunk rá, hogy szép is maradjon. Idősek vagyunk már, a gyermekek elkerültek a családi otthonból: magunkra maradtunk, de emiatt nem búslakodunk. Lassan alakítottuk, szépítettük a környezetünket: van csempés fürdőszobánk, s látja, itt, a konyhában, étkezősarkot is kialakítottunk. — Ha vendég jön, minzenekarok, táncegyüttesek. Jelentkezni ugyancsak a Népszava Barátság Klub szervezői rodá jában 1 eh et. A vetélkedő után a rádióból és televízióból ismert népdal-, cigánydal- és ma- gyarnóta-énekesek szórakoztatják a közönséget. Végül a Heves megyei népi együttesek zárják a műsort, amely utcabállal folytatódik este 22 óráig. A rendezők szeretettel várják a találkozóra a falvak, városok, üzemek és szövetkezetek nyugdíjasait. A szervezetten érkező csoportok részére szállásról, étkezésről is gondoskodnak. Ezt előzetesen meg kell rendelni a Népszava Barátság Klubnál telefonon vagy levélben. dig ide invitáljuk; valahogy jobban esik a beszélgetés itt, mintha a szobában ülnénk le — folytatja Giza néni. Napközben nemigen jut idő arra, hogy Csordásék a konyhában tereferéljenek. A friss tavaszi időben akad jócskán munka a kertben is, a veteményesben is. A ház előtt a virágoskert Giza asz- szony keze munkáját dicséri. Este azonban kell a nyugalom. Csordás Géza faragással múlatja az időt, régi készségeket készít, mint például aprócska rokkát, kicsi szövőszéket. Ha úgy fordul a kedve, megpendíti az öreg cimbalmot, s szép, hangulatos nótákat énekel melléje. K. Ä. Szabadság tér 10.
