Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
1988. május 21., szombat Somogyi Néplap 5 Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete (Folytatás a 4. oldalról.) A továbbiakban a mindent irányítani kívánó centralizmust bírálva rámutatott, hogy a pártmunka jelenlegi gyakorlata szerint a felsőbb szervek akaratát továbbítják az alapszervezetek a végrehajtás szintjéig. Ez a módszer nem teszi lehetővé a párttagság és az állampolgárok aktivitásának teljes körű kibontakozását. Végül sürgette: a pártnak fel kell készítenie tagjait annak elfogadására, hogy nemcsak az állami tulajdon szocialista, hogy hárítsuk el azok bizalmatlanságát, akik ellenzik a külföldi vagy magántőke termelésbe vonását, engedjünk teret a valódi vállalkozói közösségeknek, melynek természetes velejárója a jövedelemkülönbségek megléte is. Karvalits Ferenc, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazdaság tartósan alacsony teljesítménye, az életszínvonal visszaesése, egyes rétegek nehéz szociális viszonyai önvizsgálatra kell késztessenek. A végrehajtásban dolgozó vezetőkről szólva a többi között elmondta: — A felelősségünket mindenekelőtt abban látom, hogy a gazdaság- és társadalom- politika hibái, tévedései a gyakorlatban szinte maradék nélkül érvényesülhettek. Nem feszegettük, hogy a reformszemlélet leszűkült a gazdaság szférájára és a pártban, a politikai intézményekben a viszonyok egyre inkább ellentétbe kerültek a fejlődéssel. Ezután a párt belső életével kapcsolatban kifejtette: — Meggyőződésem, hogy a társadalomnak nem egyszerűen működőképes pártra, hanem dinamikus, cselekvéseiben mindig konzekvens, határozott és eredményeket is felmutatni képes pártra van szüksége. A társadalom progresszív- erői is várják annak bizonyítékát, hogy nemcsak reformszándékaink vannak, hanem a cselekvés garanciáit, kikényszerítő mechanizmusait is beépítjük nemcsak a gazdaság, hanem a politikai intézményrendszer működésébe is. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke a pártértekezletet megelőző vitákról elmondta: hozzájárultak helyzetünk tisztázásához, a tennivalók számbavételéhez és kifejezésre juttatták a cse- lekvökészsé^et és a tenni- akarást. — Ezeket a vitákat alapjában a józanság, a felelősségérzet és az elkötelezettség jellemezte. Arról nem vitáztak, hogy szocializmus épüljön-e hazánkban, de arról igen, hogy a szocailiz- mus miként épüljön, milyen legyen. Azt nem vitatták, hogy a párt vezesse-e a szocialista építőmunkát, de arról vitatkoztak, hogy a párt miként vezetheti azt a legeredményesebben. Nem vitatták szövetségi hovatartozásunkat, de vitatkoztak arról, hogyan lehetne a kapcsolatainkat gyümölcsözőbbé tenni. A következőkben a párt megújulásáról szólt, arról, hogy vezető szerepének be töltéséhez szükség van esz mei, politikai, szervezeti es cselekvési egységére. — Az állásfoglalás-tervezet megerősíti, hogy a demokratikus centralizmus pártunknak továbbra is ion- top működési elve. Helyeseljük a Központi Bizottságnak azt a véleményét, hogy ennek az elvnek korszerű ér telmezése és gyakorlati alkalmazása még további munkát igényel. Ez azért szükséges, mert az utóbbi időben gyakran találkozunk a demokratikus centralizmus eltérő magyarázásával, sőt félremagyarázásával is. Hallani olyan véleményeket: „nálunk az. a baj, hogy túlságosan nagy a demokrácia”, s akik ezt mondják, ebben látják minden ' lazaság okát. Mások arról panaszkodnak, hogy túlzott a centralizmus. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a tapasztalata, hogy pártunk tagságának döntő többsége eleget tesz önként vállalt kötelezettségeinek, gyakorolja jogait és nehezebb körülmények között is becsülettel teljesíti kötelességét. Az egész pártra árnyékot vet azonban annak a kisebb hányadnak a magatartása, amely lazítja, sőt megsérti a párt fegyelmét Sajnos, róluk sokkal többet beszélnek, mint azokról, akik fegyelmezetten élnek és dolgoznak. Az erkölcsi lazulás a párttagok egy részét is érinti. Körükben is előfordul munka nélküli jövedelemszerzés, spekuláció, ügyeskedés, megvesztegethetőség, a közös vagyon tékozlása, jogtalan előnyök igénylése és elfogadása. A párttagság és a közvélemény különösen elítéli, ha ezekben vezető beosztású személyek a vétkesek. Akik ilyen cselekményeket követnek el, azok az anyagi kár mellett súlyos politikai kárt is okoznak. A párt vezető erejét úgy őrizhetjük és erősíthetjük, s a párt iránti bizalmat újból és újból úgv nyerhetjük meg, ha a párttagok példamutató- ak a fegyelem, a rend betartásában, ha becsülettel eleget tesznek a párt és a társadalom szabta követelményeknek. A kommunisták személyes példája, tisztessége, elkötelezettsége pártunknak mindig erőssége volt és az marad a jövőben is — mondotta befejezésül. . Fejesné Jenei Csilla, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem hallgatója elöljáróban kiemelte: — Azt hiszem, mindannyian elfogadjuk, hogy az ifjúság jelenti a jövőt, viszont a mai ifjúságpolitika továbbfolytatása az ország jövőjét teheti tönkre. Nehezen lehet olyan politika mellett érvelni, amelynek nem ismerjük sem a szándékát, sem az indítékait, és amely nem ad meggyőző választ napi problémáinkra. Különösen nehéz dolog ez akkor, ha sok kérdésben a párthatározatok és KB-állás- íoglalások nem is jutnak el az egyes párttagokhoz, meghozatalukban személyes beleszólási lehetőségünk nincs, így sokszor mi magunk sem vagyunk igazán megyőződve helyességükről. Ha elfogadjuk — és kérem, hogy fogadjuk el—, hogy a párt vezető szerepét nem adminisztratív eszközökkel, hanem tagjain keresztül, meggyőzés útján kívánja a jövőben gyakorolni, akkor ennek a feltételeit is meg kell teremteni. Aktívan politizálni helyi szinten is csak információk birtokában lehet. Addig, amíg titkos párthatározatok léteznek, illúzió bármiféle demokratikus döntéshozó mechanizmusról beszélni. Szomorú dolognak tartom, hogy pártértekezleti küldöttnek kell lennem ahhoz. hogy megtudjam, létezik a Politikai Bizottságnak egy. a felsőoktatásról szóló határozat:!. Hasonló a helyzet a Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke küldöttekkel beszélget a pártértekezlet szünetében nemrégiben alakult politikai célú ifjúsági szervezettel kapcsolatban is. Annyit tudunk, hogy szerveződését törvénytelennek titulálták, de azt nem tudjuk, hogy mi ezzel kapcsolatban a hivatalos állásfoglalás. Egy azonban biztos: programjuk van, amivel nekünk vitatkoznunk kellene, és ehhez a csöppet sem könnyű feladathoz eddig nem kaptunk segítséget. A továbbiakban azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete, de nem kellene, hogy az. egyedüli ifjúsági tömeg- szervezet legyen. Az állásfoglalás-tervezetben előtérbe került a pártegység védelme. Én is úgy gondolom, hogy egységesebb pártra lenne szükségünk, de nem feltétlenül abban az irányban, amerre a mai politika halad. Nem valószínű, hogy az a legjobb megoldás, ha a nem teljesen egyetértő, de egyébként jó szándékú párttagokat kirekesztjük, mert akkor a velük korábban szimpatizálók egy részének megrendülhet a bizalma, ami csak tovább gyengíti az egységet. Kázsmér János, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója a gyár kommunistáinak véleményét tolmácsolva elmondta: — Jónak tartjuk azt a tervezetben megfogalmazott célt, hogy a gazdasági szervezeteket motiválják a piac törvényei — mondotta. — Csakhogy számolnunk kell azzal is, hogy ebben az átmeneti időszakban a gazdasági szervek mozgástere igen szűkre szabott. Előfordul, hogy több ezres kollektívák eredményes munkáját az" irányító szervek egyetlen, nem körültekintő intézkedése szinte a nullával teszi egyenlővé. Az ilyen helyzeteket nem lehet össztársadalmi érdekre való hivatkozással megmagyarázni. E helyzeteket elkerülendő legyen lehetőség az igazi gazdaságpolitikai prularizmus kialakítására. — Illúziókat nem kelthetünk akkor sem, ha például egyértelmű a tudományos kutatás, az oktatás, a művelődés szerepének igénye, amikor egyértelmű az igazságosabb és egységesebb szociálpolitika kialakításának igénye, és amikor az is egyértelmű. hogy kell a bérreform. De az is egyértelmű. hogy itt folyamatokról. nem pedig rövid tavon megoldható voluntarista elhatározásokról van szó. Nagy politikai veszteség lenne, ha a pártértekezlet nyomán társadalmunk e célokat napi feladatként értelmezné. Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangoztatta: az új gondolkodásmód nélkülözhetetlen a szocializmus vonzó, humanista céljainak megvalósításához, nem jöhet létre parancsra, nem lehet csupán néhány ember alkotása, nem alakulhat ki máról holnapra. Az új gondolkodásmódot a társadalom valamennyi rétegében meglévő szellemi erő alkotó kibontakoztatása alakítja ki és teheti hatékonnyá. Az értelmiségpolitika megújításának szolgálnia kell a „humám erőforrás” sokoldalú hasznosítását, mivel nélküle a társadalmi, gazdasági kibontakozás nem valósítható meg. Az oktatást — a népgazdaság szelektív fejlesztése szempontjából — „húzó ágazatnak” kell tekinteni, és minél hamarabb ennek megfelelően kell biztosítani ellátottságát is. A továbbiakban hangsúlyozta: a kultúrpolitika reformja elképzelhetetlen a kultúra decentralizálása nélkül, amelynek alapvető célja, hogy a művelődési lehetőségek, a kulturális értékek legszélesebb körben jussanak el a társadalom minden csoportjához, rétegéhez, valamennyi állampolgárhoz. Szakítani kell azzal a szemlélettel és gyakorlattal, Pénteken este a nemzetközi sajtóközpontban Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese köszöntötte a pártértekezletről tudósító újságírókat — 30 országból 221-en érkeztek —. majd Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást a pártértekezlet első napjáról. Bevezetőben kiemelte: az értekezlet fő feladata, hogy egy állásfoglalásban kifejezett programot fogadjon el, s a párt élére olyan vezető szerveket válasszon, amelyek alkalmasak arra, hogy ennek az állásfoglalásnak a megvalósítását vezessék, irányítsák. — Ha röviden jellemezni akarnám Kádár János bevezető , beszédét, akkor három szót használnék: fordulat, reform, megújulás. Fordulat •i társadalom teljesítményében, a társadalom aktivitásában, fordulat társadalmi «■létünk minden területén. Reform, amely biztosítja ezt a fordulatot, tehát programszerűen megfogalmazza a fordulat követelményeit min- den területre; nemcsak a gazdasági, hanem a politikai intézményrendszer — a társadalmi szervezetek, a törvényhozás. a kormányzati munka — területére. A harmadik szó a megújulás. A megújulás számunkra most azt jelenti: ahhoz, hogy ilyen nagy követelményeknek egy nehéz helyzetben, összetett, bonyolult kérdésekkel foglalkozó társadalomban meg tudjunk felelni, a párt teljes megújítására van szükség. Arra, hogy a párt adminisztamely szerint az államigazgatás önmagában elég bölcs ahhoz, hogy képviselje a társadalom és valamennyi közössége érdekeit. Ki kell alakítani az oktatási és művelődési intézmények demokratikus irányításának új formáit és testületi kereteit, Antalóczy Albert, a Komárom Megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította: a párttagság, az egész nép által várt és óhajtott átfogó változások, a több területen nélkülözhetetlen fordulat nem következett be, és ez — párosulva a lakosság életkörülményeinek nehezedésével — romló és feszültségekkel terhes közhangulatot okozott. A taggyűléseken, testületi üléseken többségében kritikai, nem egyszer élesen bíráló vélemények, megjegyzések és javaslatok hangzottak el. Mindenütt egyértelmű volt azonban, hogy a kibontakozást a párt vezetésével, szocialista módszerekkel tartják megvalósíthatónak. — A vitákban egyértelműen megfogalmazódott, hogy a demokratikus centralizmusban a hangsúly most a demokratizmus szélesítésére, az önállóság továbbfejlesztésére kerüljön — mondotta. Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a pártértekezletre való felkészülés időszakában a mozgalom — éppen jellegénél fogva — újra széles tömegekhez jutott el. Felelősen, öntevékenyen, a cselekvés jegyében törekedett rá, hogy a párt, a politikai intézményrendszer működéséről, továbbfejlesztéséről javaslatokat tegyen. Szerinte nem véletlen, hogy e tömegszervezet napjainkban nyitottabbá válik a gazdaság kérdései iránt, s nem véletlen az sem, hogy újra felértékelődött a lakóhelyi politikai munka szerepe. A korábbi illúziót, amely szerint a munkahely mindent megold, napjainkra az élet megcáfolta. Végezetül arra hívta föl a figyelmet, hogy a társadalom minden rétege fordulatot, pozitív változást akar és ehhez politikai útmutatást, nagyobb bizalmat vár a párttól. Ebben a bizalomépítésben, bizalomteremtésben a népfrontnak nemcsak látszatfunkciója van, szerepét önálló politikai feladatnak tekinti. Pataki Attila, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat párt- bizottságának titkára elmondta: korábbi tapasztalatai szerint a tagság véleményére, észrevételeire rendre elmaradtak a világos, egyértelmű válaszok. Pedig fontos, hogy a véleménynyilvánításnak hatása is legyen, mégpedig oly módon, • hogy azt vagy elfogadják, vagy megfelelő indokolással elutasítják. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára rámutatott: a párt egységével, akcióképességével elméleti és gyakorlati szempontból különösen időszerű foglalkozni. A tagság ugyanis a tagkönvv- csere időszakában elindított eszmecsere, majd az azt követő viták során úgy ítélte meg, hogy a párt mint vezető erő meggyengült, a gazdaság kritikus, nehéz helyzetbe került. Ennek következtében — sok egyéb gond mellett — megélhetési, foglalkoztatási bajokkal kell szembenézni, együtt élni. Társadalmi méretekben elsősorban ezért erősödött meg a kritika, alakult ki sokak részéről a bizalmatlanság, a kétkedés, vett erőt az elbizonytalanodás. Ez a párton belül is hatott, lefékezte az ütemes, egységes cselekvés kibontakozását. Végezetül kifejtette, hogy szükség van az együttműködő szervek őszinte véleménynyilvánítására a páft munkájáról. Biztosítani kell, hogy a kisebbségben maradottak pártszerű keretek között kifejthessék álláspontjukat. Joguk van azt ugyancsak pártszerű keretek között fenntartani, mivel a kisebbségi vélemény is válhat a többség véleményévé. Az országos pártértekezlet Szabó István felszólalásával befejezte első munkanapját. A vita ma reggel 9 órakor folytatódik. Berecz János sajtóértekezlete ' i ratív és kormányzati jellegű tevékenység helyett elvi, politikai és mozgalmi eszközökkel befolyásolja a társadalmat, hasson a különböző intézményekre annak érdekében, hogy tovább tudjuk folytatni a szocialista társadalom építését. A sajtóértekezleten jelen levő tudósítókat Berecz János tájékoztatta a tanácskozás pénteki vitájáról. A többi között elmondotta, hogy eeves felszólalók nemcsak a Központi Bizottság, vagy annak végrehajtó szervei, tehát a Politikai Bizottság1 felelősségét hangsúlyozták, hanem elemezték saját munkájukat is. Az eszmecserét jellemezve kiemelte, hogy az eddigi vita széles körű és megalapozott volt. A Központi Bizottság titkára kérdésekre válaszolva elmondta: már megkezdte munkáját az a 34 tagú jelölőbizottság. amely Lukács Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével készíti elő a második napirendi pont megtárgyalását. A testületben valamennyi küldöttcsoport képviselője jelen van. Ezzel kapcsolatban több újságíró érdeklődött a pártértekezlet várható személyi döntéseiről. Berecz János hangsúlyozta, hogy e felelős döntéseket csak maguk a küldöttek hozhatják meg: erre a vasárnapi zárt ülésen kerül sor, amelynek eredményét már az esti órákban a televízió és a rádió egve- . nes adásban közvetíti. Berecz János, úgy is, mint a pártértekezlet szerkesztő- bizottságának vezetője, kijelentette: javasolni fogják az értekezletnek, hogy a szocialista pluralizmus terminológiája kapjon helyet az állásfoglalásban. Az erről érdeklődő kérdésre maga is megerősítette, hogy bár a tervezetben ez nem szerepelt, a pénteki vitában többen is használták ezt az új meghatározást. Hozzátette: mi a szocialista pluralizmust a hatalom gyakorlásának lehetséges új formájaként kezeljük. A Központi Bizottság titkárának véleményét kérdezték: válság van-e ma Magyarországon? Berecz János válaszában kifejtette, hogy azzal a küldöttel ért egyet, aki a válság kérdéséről folytatott vitánál jóval fontosabbnak ítélte a megoldási lehetőségek felkutatását, és a cselekvést. Berecz János kifejtette a párt álláspontját — egy külföldi, tudósító érdeklődésére — a szakszervezet és az ifjúsági mozgalom egységét illetően. Hangsúlyozta, hogy a párt nem támogatja új országos politikai szervezet létrejöttét, s fellép a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalom egységének megbontására irányuló törekvésekkel szemben. „ Végezetül kitért arra is. hogy a párt cselekvési programjának tervezete széles körű társadalmi vita eredményeként alakult ki. Ennek során a dokumentum szerkesztői nem arra figyeltek, hogy a javaslatok honnan érkeznek. Csupán abból a szempontból vizsgálták, hasznosították a javaslatokat, észrevételeket, hogy a szocialista reformfolyamat továbbvitelét szolgálják-e.