Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 120. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 21., szombat Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanácskozáson. Jelen vannak - szavazati joggal - a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendégei. A szerény ünnepélyességgel díszített teremben mottóként hirdetik a feliratok: ,,A párt vezetésével, a demokrácia és a reformok útján a szocializmusért!” „Nemzeti összefogással a kibontakozásért, a megújulásért!” A Központi Bizottság tavaly decemberben foglalt állást arról, hogy a két kongresszus közötti szokásos, úgynevezett „felező KB-ülés” helyett ezúttal a nagyobb hatáskörrel bíró országos pártértekezlet tekintse át a szocialista építőmunka időszerű kérdéseit. Az MSZMP történetében mindössze egyetlen alkalommal, a konszolidáció időszakában, 1957 júniusában került sor hasonló tanácskozásra. A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezér- igazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke; Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter; Dudla József, az MSZMP Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, az MTESZ elnöke; Garaczi Károly, a Szerszámgépipari Müvek Kecskeméti Gyárának művezetője; Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Gőg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke; Gye- nes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradástechnika Szövetkezet elnöke, az Okisz elnöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese; Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter; Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggönygyár osztályvezetője; dr. Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem rektora; Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Schmidt Zoltán- né, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke; Szlamenicky István, a Szövosz főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Kádár János előadói beszéde A párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről Az országos értekezletet Lázár György nyitotta meg. Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes. A küldötteket mindenütt a Központi Bizottság határozatának megfelelően választották meg, a pártértekezleten képviselve van az MSZMP minden nemzedéke, a társadalom valamennyi rétege, az ország minden területi egysége. Ezután bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnökségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkárságára, a szerkesztőbizottságra és a szavazatszedő bizottságra vonatkozó, írásban kiosztott javaslatokat változtatás nélkül elfogadták. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések" megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy a Magyar Néphadsereg küldöttcsoportja indítványozza: a jelölőbizottságban kapjon képviseletet a Külügyminisztérium és a Határőrség küldöttcsoportja is, így a 33 tagú bizottság két taggal egészül ki, s valamennyi küldöttcsoport képviselője részt vehet a munkában. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi javaslatról: az országos értekezlet a tanácskozás elnökségére, napirendjére, ügyrendjére, munkabizottságaira tett javaslatokat az ismertetett módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság május 10-i ülésén úgy határozott, hogy a párt vezető testületéi megújulásának elősegítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindkét testület újjáválasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság mandátuma a vezető testületek újjáválasztá- sáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a két testület létszáma — jelenleg 106, illetőleg 25 fő — az újjáválasztás során lényegesen ne változzék. A küldöttcsoportok előzetesen egyetértettek azzal, hogy a jelölőbizottság ebből kiindulva tegye meg javaslatát. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint a létszámra vonatkozó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát a következő: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorából. A pártértekezlet egyperces néma felállással adózott a Központi Bizottság volt tagjai : Brutyó János. Cserháti István, Her- c/.eg Károly, Nemes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi A pártértekezlet napirendjéről szavaznak a küldöttek Ellenőrző Bizottság tagjai közül elhunyt Győri Imre és Takács Imre emlékének. Elnöki megnyitójának végén az MSZMP főtitkárhelyettese tisztelettel köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat — a magyar munkásmozgalom veteránjait, pártonkívülieket — az MSZMP minden tagját, s eredményes munkát kívánt, az országos pártértekezletnek. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára mondott előadói beszédet. Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva a Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresszusi határozatok végrehajtásának alakulását, tapasztalatait. A múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos üléi sén, hanem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. A pártértekezlet összehívását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan,' a tényeket mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évben a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése. 0,8 százalékkal nőtt. Beruházásokra 1987-ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint, 1987-ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibilis valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minőségi változások, a szerkezetátalakítás vontatottan halad, a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az életszínvonal érzékelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitűzött gazdasági és életszínvonal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozottak, s a végrehajtás is elmaradt a követelményektől. Ezt felismerve a ' Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs programot terjesztett az Ország- gyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alakulása természetszerűleg kihatott az ország társadalmi és politikai .életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézmény- rendszerünk a megváltozott viszonyok között nem áll feladata magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocialista rendszer ellen felhasználni. Mindezt mérlegelve határozott úgy a Központi Bizottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most összeült országos értekezlete tekintse át a párt helyzetét és jelölje ki a legfontosabb feladatokat a következő kongresszusig. Nyilvánvaló. ha a pártértekezlet figyelmét a szocialista építés legidőszerűbb, a párttagságot s a közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, akkor megadja a nélkülözhetetlen világos útmutatást a gyakorlati munka elengedhetetlen megjavításához. A pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének megújítása, megfiatalítása, amit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A párt'értekezle't — mozgalmi hagyományainknak megfelelően — a pártszervek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a budapesti pártbizottság, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-tervezet vitája keretében egész párttagságunk, pártonkívü- li szövetségeseink széles köre vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás hangzott el. és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak. külön a véleményezésre felkért testületek tagjainak, mindazoknak, akik véleményük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés munkájában. A beérkezett javaslatok közül az állásíóglalás-terve- zet véglegesítésénél a Központi Bizottság hasznosította mindazokat, amelyek abba beépíthetők voltak. Számos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. Sok olyan észszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás menetében hasznosítható. Ezeket a Központi Bizottság rendszerezi, és a végrehajtásra kötelezett szervek vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Az előkészítő szakaszban több helyen feltették azt a kérdést, hogy milyen ügyek eldöntésére van felhatalmazása a pártértekezletnek. A szervezeti szabályzat nem részletezi a pártértekezlet feladatkörét. A választ nem a paragrafusokban kell keresni, hanem politikailag kell mérlegelni. Ha így közelítünk a kérdéshez, azt mondhatom, hogy a pártértekezletnek joga és kötelessége (Folytatás a 2. oldalon)
