Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 105. szám Ára: 1,80 Ft * 1988. május 4., szerda Igényesség „Követelek mert tisztellek”. Idős tanárunk gyakran idézte a makarenkói gondolatot, ha berzenkedtünk a szigorú osztályzat, vagy a feladott nehéz példák miatt. Csak évekkel később értettem meg, hogy sokunkat ő tanított meg arra, hogy önmagunktól is többet követeljünk, hogy ne érjük be a rutinszerű /Megoldásokkal, s ne induljunk mindig a köny- nyebb ellenállás irányába. Ez a belső igényesség sokáig nem látszott igazán fontosnak gazdasági vagy társadalmi életünkben. A feladatokat mindig valamilyen központban határozták meg, s az egyes munkahelyeken csak végre kellett hajtani azokat. Aki a felülről szabott követelményeknek megfelelt, elégedett lehetett önmagával, s jó „osztályzatot” kapott. Később, a fejlődés magasabb szintjén egyre több működési zavart okozott, hogy máshol határozták meg a tennivalókat, s nagyon is különböző helyi föltételek között, máshol hajtották végre. Jelszó lett, hogy a döntések ott szülessenek, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Az önállóság igénye azonban gyakran ellentmondásba került a végrehajtói megszokásokkal. A szabályzókkal történő közvetett irányítás például kezdetben inkább csak kiskapukereső reflexeket váltott ki a vállalatokból. A gazdálkodó egység többé kevésbé önállóan döntött, ám az év végén „központilag” méretett meg, többnyire a bázis alapján. A helyi vezető így elsősorban a tervszámokat igyekezett kipipálni. A termelési grafikonok íve fölfelé mutatott, sok helyen mégsem javult a versenyképesség, a világpiac által is elismert teljesítmény. Mostanában a legjobbak közül egyre többen ismerik fel, hogy a fejlődéshez, s olykor már a szinten tartáshoz sem elég „igazodni”, önmaguktól kell követelniük. E gondolatokat a Nagyatádi Konzervgyárban tapasztaltak kínálták. Az említett („mutatók” alapján az itteniek akár büszkék is lehetnének önmagukra, mégsem azok. Pedig értékesítési gondjaik sincsenek. Szovjet partnerük elégedett a hagyományos termékeikkel, s megrendelésben nincs hiány. A nyereség sem rossz, mivel az állami támogatás kiegyenlíti a külső árak és a belföldi jövedelmezőség közötti rést. Azt hihetnénk, érdekük is „fűződik e kényelmes helyzet fennmaradásához. Ehelyett úgy látják, éppen ez az adottság konzerválta termelési szerkezetüket. A szocialista export ezesetben nem támasztott megújulásra kényszerítő követelményeket. Márpedig, ha a gyár fejlődni akar, a világszínvonalat kell mércéül választania, külső késztetés nélkül is. Nekünk jobb lenne, ha világpiaci áron történne a csere, mondta az igazgató, úgy tisztábban látnánk önmagunkat. Ezért keressük a tőkés export növelésének lehetőségeit, s ezért vállaljuk az újabb rekonstrukció terhét ... Mindehhez tudni kell, hogy az atádiak önköltsége egyike a legjobbaknak az iparágon belül. Érzik hát, hogy többre képesek, s önmaguknak szabnak szigorúbb mércét. Ez az igényességnek és önállóságnak már egy magasabb osztálya. Ezen a szinten már az önbecsülés késztet a nehezebb út vállalására. Bíró Ferenc Átalakulás előtt a téglaipar Az iparág vezetőinek szakmai tanácskozása Kaposváron A hagyományos építőanyag-ipar szervezeti korszerűsítése jegyében ez év végéig megszűnik, illetve lényegileg átalakul a Tégla- és Cserépipari Tröszt — jelentette be Andrasovszky György vezérigazgató kedden Kaposváron, az iparág vállalati vezetőinek részvételével rendezett szakmai tanácskozáson. Logikus következménye, mintegy befejező lépése lesz ez a tröszti keretek közt végbement önállósulási folyamatnak; az ország kilenc tégla- és cserépipari vállalata az utóbbi években a gazdálkodás minden területén szabad kezet kapott, ez év elejétől kereskedelmi kapcsolataikat is maguk alakíthatják. A tröszt helyébe lépő — elnevezésében még nem meghatározott — iparági központ néhány bevált funkciót megtartva, alapvetően fejlesztő jellegű szervezet lesz. Vagyis fenntartja, továbbra is koordinálja az együttműködést a nagyobb beruházások, felújítások esetében, amelyek anyagi fedezetét egy-egy vállalat saját erőből nem tudná előteremteni. Mivel a korábbi évek nagyarányú, 900 millió téglaegységnek megfelelő korszerű termelő kapacitás létrejöttét eredményező reko’nstrukciós programját is közös tehervállalással oldották meg, az igazságosság is e gyakorlat folytatása mellett szól. Az egyes vállalatok technológiai színvonala — a célszerűség és nem az egyenlősdi szerint ütemezett fejlesztések folytán — rendkívül eltérő, s így a folyamat megszakítása az egyik oldalon indokolatlan előnyökkel, a másikon a csőd veszélyével járna. A szervezeti átalakulás természetesen nem öncél; az önállóság és az együttműköAranyhíd Húszmilliós érték Az óriási eladótér még néptelen. Rengeteg áru van. Élelmiszer, vegyi áru, kemping- és strandcikk, üveg- és porcelán, különböző háztartási gépek, kozmetikai szerek: 20 millió forintnyi érték a pultokon, a raktárakban. Üdítőitalok, gúlába rakott dobozos sörök, kolbász- és szalámihegyek, vidám labdák, strandpapucsok. Még csend van. Lépteink kongása a távoli raktárakig, az üzletház hangulatos presszójáig is elhal- latszik. Néhány perc múlva, pontosan hét órakor kinyit a Kaposker Aranyhíd nevű üzletháza Siófok és Kiüti között, hogy egész nyáron szolgálja a vásárlókat. Ismert, hogy tavaly júliusban, a főszezon közepe táján adták át a 45 millió forintos költséggel épített autós bevásárlóközpontot, • amely már tavaly is fontos szerepet töltött be. — Már tavaly októberben megkezdtük a felkészülést az idei szezonra — mondta Schmidt József, a Kaposker siófoki kirendeltségének vezetője. Cégünk intézkedési tervét a vállalati tanács fogadta el. 1,7 millió forintot költöttünk eszközfejlesztésre, az áruházi munka megkönnyítése, a választék bővítése végett. A többi között „mindent tudó” japán pénztárgépeket állítottunk be, s 15 ezer liternyivel növeltük a hűtőkapacitást. ötmillió forint költséggel — 1200 négyzetméterrel — megnagyobbítottuk az üzlet előtti parkolót, egy része azonban csak jövőre lesz szilárd burkolatú. Az idén sokkal nagyobb áru- választékkal rendelkezünk, mint tavaly. Sokféle olcsó terméket .is kínálhatunk a fogyasztóknak. Legnagyobb szállítójuk a Balaton Fűszért. Elismerésre méltó a Bács-Hús kollekciója: negyvenféle húsipari és 35 féle hidegkonyhai terméket vásárolhatunk meg az üzletben. A sütőipar (a siófoki és a tamási kenyérgyár) hétféle kenyeret és különféle péksüteményt szállít, de itt láthatjuk a szentesi és az orosházi baromfifeldolgozók küldeméüzletház az új üzletben nyét és a Siófoki Állami Gazdaság sokféle rostos ivólevét is. — A munkaerő egy része helybeli, de sokan jöttek Belső-Somogyból, sőt az Alföldről is — mondta Kerek Lászlóné, az üzletház vezetője. Hat helyettese közül Kálsecz László például barcsi, Stoff István pedig nagyatádi boltvezető. (A nyáron KISZ-építőtábort is szervez a Kaposker, 100 ifjú eladójelölt gyakorol majd az üzletben.) — Legnehezebb a közösség összekovácsolása — mondja az üzletház vezetője. Ezért jó, hogy előszezonban nyitunk, s mire az igazi nagy munka megkezdődik, talán lesz kellő „balatoni” tapasztalatunk. dés egyidejű erősítését alapvetően a téglaipar gazdasági helyzete követeli meg. Andrasovszky György elmondta, hogy a termelői ár- kiegészítés megszüntetése, amelyet a lakosság jelentős áremelésként érzékelhetett, nem javította az iparág gazdálkodási pozícióit. A január 1-jén életbe lépett új adó- és szabályozórendszer az akkori kalkulációk szerint — a múlt évi 180 millióval szemben — 100 millió forintra mérsékelte volna a vállalatok várható idei nyereségét, ma már viszont a veszteség elkerüléséért kell küzdenie az iparágnak. Az energiaárak és egyéb költségtényezők időközbeni emelkedését a téglaipar nem tudta áthárítani termékeinek fogyasztói árára. Ezért a gazdálkodás egyéb lehetőségeit kell következetesebben kutatni és kihasználni. A vállalatoknak létérdekükké vált, hogy visszaszorítsák a velük szemben támasztott áremelési törekvéseket, s a termelés növelésével és a költségek csökkentésével próbálják előteremteni a túléléshez szükséges minimális jövedelmet. A költséggazdálkodásban továbbra is megkülönböztetett figyelmet érdemel az energiatakarékosság, hiszen az évi kétmilliárd forintos „energiaszámla” néhány százalékos csökkentése sokat jelenthet. Az iparág helyzetét a következő években főként a termelő kapacitás fenntartásának lehetőségei határozzák me£. A kétmilliárd forintnyi adósságállomány törlesztő részletei és kamatai egyre kevesebb saját forrást hagynak a fizikailag is elavult gépek, berendezések cseréjére, s ha erre nem találnak megoldást 1990-ig, 200-300 millió kisméretű téglaegységgel csökkenhet a termelés. A téglaipar e helyzet megelőzésére mind a hazai, mind a külföldi pénzpiacon partnereket keres, a részvénytársasági formák lehetőségeit is vizsgálja. Muskátlis ablakok Húszezer egynyári virág a parkokba A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat kertészeti telepén öthektárnyi területen termesztenek virágot. Deák János osztályvezető legelőször az ötezer négyzetméternyi üvegházba kísér, ahol kiültetésre váró muskátlik, s virágzó hortenziák várnak szállításra. A Kaposvári Városi Tanács rendelte meg ezeket a növényeket, a Május 1. utcában például társadalmi elosztás után kerültek a futómuskátlik az ablakokba. Különlegességnek számít majd a sétálóutca virágosí- tása során a citromfák, s pálmák elhelyezése, ám ennek egyelőre akadálya van: nincs megfelelő, a környezetbe illő láda, amelybe a növényeket elhelyezhetnék. Mindazok részére, akik széppé szeretnék tenni környezetüket, húszezer egynyári növényt osztanak szét. Az egész nyáron virágzó petúnia, begónia, a tagetes, azaz a büdöske, a paprikavirág és a gazália kedves színfoltjai lesznek a város utcáinak. Egyelőre a növények szabadtéri tűzdejését végzik a kertészetben, így a fagyosszentek után már a megerősödött, az időjárás viszontagságait jól tűrő palánták kerülhetnek a földbe. Kiültetésre vár a piros virágú, elegáns canna, a Kossuth tér elengedhetetlen növénye. Május közepén már teljes pompájában díszítheti a főteret. A kertészetben évente 4-6 millió forinttal gazdálkodnak. Az itt termesztett növényéket nemcsak a város tereinek, utcáinak díszítésére szánják, folyamatosan ellátják a virágboltokat is. A cserepes növényeket — ha- ' vonta 10 ezer darabot — a Szombathelyi Kertészeti Vállalattól vásárolják. Az VGV-kertészet pedig az orchideák díszítésére 75 ezer darab selyemaszparáguszt szállít Vas megyébe. A két, egyenként 15 méter hosszú fóliasátorban 24 ezer szál szegfűt teleltettek át az idén. Deák János újítása az energiatakarékos fűtési rendszer, ezzel a megoldással nemcsak energiát, hanem jelentős összeget is megtakarítottak. Ma Londonba utazik Grósz Károly Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Margaret Thatcher kormányfő meghívására május 4-én, ma hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyságba utazik. (MTI) SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PILVAXBAN Béke és barátsági hónap A béke és barátság hónap poliitiikaii céljairól, rendezvényeiről nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Pilvax Kávéházban. A hagyományoktól eltérő lesz a béke és barátsági hónap nyitánya — mondotta Barabás Miklós, az OBT főtitkára. Az idén nemcsak a fővárosban, hanem az ország hat helységében, Budapesten kívül Székesfehérvárott, Kisvárdán, Vasváron, Törökme- zőn és Kecskeméten is rendeznék nyitó ünnepséget, május 7-től 9-iig más-más napokon. Már a nyitónapokon is több vitát szerveznek, ezzel azt kívánják jelezni, hogy a formalitásokat mellőzve, közös gondolkodásra, cselekvésre invitálják a béke ügye iránt érdeklődőket. Az OBT főtitkára kiemelte: a magyar békemozgalom delegációja is ott lesz Moszkvában a május végén június elején sorra kerülő csúcstalálkozó idején, a világpolitikai jelentőségű esemény helyszínén. A tárgyalásokon résztvevő szovjet, amerikai vezető politikusok várhatóan találkoznak majd a közvélemény képviselőivel, köztük a magyar békemozgalom aktiVisitáiival. Barabás Miklós emlékeztetett arra, hogy a békehónap idején rendezik meg az országos pártértekezletet. Ez a magyar békemozgalomnak alkalmat ad arra, hogy újrafogalmazza helyét a mai politiki valóságban. A főtitkár rámutatott: a békemozgalom önálló arculatának kialakítása feltétele az eredményes politizálásnak. A békehónap programját a helyi kezdeményezések, a kisebb-nagyobb közösségek önállóan szerveződő rendezvényeinek sora jellemzi. Ezzel kapcsolatban Barabás Miklós kifejtette: hazánkban nem az OBT foglalkozik egyedül szervezetten a béke ügyével. Senkinek, így az Országos Béketanácsnak sincs monopolhelyzete a béke kérdésében. A tájékoztatón kitértek arra is, hogy az OBT foglalkozott az alternatív katonai szolgálat bevezetésével kapcsolatos kérdésekkel, s úgy tapasztalta, hogy az illetékes állami szervek készek a változtatásra. Jelenleg műhelymunka folyik, azt vizsgálják például: csak vallási vagy lelkiismereti alapon is kérhető legyen az alternatív szolgálat, szükséges-e ehhez az alkotmány módosítása. A Romániából hazánkba áttelepült magyarokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva az OBT főtitkára elmondotta: természetellenes az a viszony, amely a két szocialista ország között kialakult. Az OBT aggodalommal figyeli azokat a fejleményeket, amelyek következtében a magyarajlkúak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. A hazánkba települőknek segítséget nyújt a magyar állam, hogy emberi körülmények között lakhassanak, de a végleges megoldás csak az lehet, ha ezek az emberek visszatérhetnek szülőhelyükre és ott érvényesülhetnek a gyakorlatban is a román alkotmányban, illetve a román kormány által aláírt nemzetiközi egyezményekben biztosított jogaik. Akadnak a kertészetben különlegességek is, így például a püspöklila színű futómuskátli. Ezek a virágmutációk törzsanyagok, a sikeres szaporítás után tömegesen is árusítják majd. Érdekességnek számít a Yuk- ka pálma, amelynek alapanyaga Vietnamból érkezik. Az ott vadon termő fa ágait levágják, s megfelelő kezelés után csak itt, Magyar- országon hajt ki újra a félméteres darabokra vágott törzs. Ahhoz, hogy virágot hozzon, 8-10 év szükséges, a fürtös virág lila színű, s az illata csodálatos.