Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

1988. május 20., péntek Somogyi Néplap 5 Iskolaérettség — kérdőjelekkel A hálapénzről Kaposváron a Petőfi ut­cai óvodában a foglalkozá­sokon másféle feladatokat kapnak a gyerekek az egyik középsős csoportban, mint a másikban. Milovecz Józsefné vezető óvónő : — Itt azok a május 31-e és szeptember 30-a között született óvodások vannak, akikről úgy döntöttünk, hogy kétszer járják a kö­zépsőt, mert valószínű, hat­éves korukban még nem lesznek iskolaérettek. Az oktatási törvény lehe­tőséget ad arra, hogy a nyá­ron született gyerekek indo­kolt esetben egy évig még az óvodában maradjanak. — Hogyan tudják eldönte­ni már ötéves korában a gyerekről, hogy egy évvel később sem lesz iskolaérett? — A döntés az orvos, a szülő és az óvónők együttes véleménye - alapján születik meg. így is tévedhetünk. Ezért egy évvel később meg­ismételjük a vizsgálatokat, s akkor módosíthatjuk korábbi döntésünket. Az óvodában folyamatosan figyelik a gyerekek fejlődé­sét. Meghatározó az óvodá­sok társas kapcsolatainak minősége, az anyanyelvi fej­lettségük és a játékuk szint­je. Fontos, hogy kialakulja­nak bennük mindazok a szokások és készségek, ame­lyek nélkül az iskolában nem állnák meg a helyüket. Nem minden óvodában van lehetőség arra, hogy több középső csoportot szer­vezzenek. Tapson,vban példá­ul -egy csoportba járnak a A népzene kedvelői öröm­mel tapasztalhatták szerdán este Kaposváron, a Somogy Megyei Múzeumban, hogy zsúfolásig megtelt a nagy­terem. A meghívó a Zengő együttes koncertjére-szólt. A házigazdák nevében Wink­ler Ferenc néprajzos köszön­tötte a közönséget, majd Andrásfalvy Bertalan tartott rövid előadást az Erdélyben élő magyarság történetéről. A tárgyilagos, történelmi té­nyeken 'alapuló gondolatme­netek után pedig a Zengő ggyüttes lépett közönség elé. Műsorukban azt nyújtot­ták, amit megszokhattunk már tőlük, hiszen néhány hónappal ezelőtt a kaposvári farsangon a felvonulás és kí­sérőzenekaraként már na­gyon sok kaposvári megis­merkedhetett a Zengő mu­zsikájával. Freppán Csilla és Molnár Éva szép énekhang­ja mellett Csikvár Gábor, dr. Zoltán Csaba és Bergics Lajos magas színvonalú hangszerkezelése most is jel­legzetes Zengő-hangzást ered­ményezett. Az együttes külön erénye, hogy a zenészek sokoldalú hangszertudása a műsor vál­tozatos felépítését is lehető­vé teszi. A kiváló tagokból álló zenekarokra általában egy veszély szokott csak le­selkedni: éppen a sok erős személyiség miatt nem ké­pesek együttest alkotni. Am kicsik és a középsősök, és a nagycsoportot ismétli az is­kolaéretlen gyerek. Kiss Károlyné Böhönyén : — Szerencsésebb, ha a kö­zépsőt járja kétszer az óvo­dás. A nagycsoportosok az évzárón, ballagáson köszön­nek el tőlünk ... Ha valaki­nek mégis maradnia kell, az annak egy életre szóló lelki sérülést okozhat. Ezt min­denképpen szeretnénk elke­rülni — vallja az óvodave­zető Kraliczki Zoltán igazgató- helyettes a Krénusz iskolá­ban, Kaposváron : — Nyolc, nyáron született elsősünk van, s valamennyi jó tanuló. Idősebb évfolyam- társaiknak ellenben vannak nehézségeik a tanulásban. Hátrány-e, ha egy gyer­mek nem hat, hanem hét­éves korban kezdi az isko­lát? — Ez inkább előnyére vál­hat — hangsúlyozza Pallos Béláné alsótagozatos megyei vezető szaktanácsadó. Így el lehet kerülni azokat a ku­darcokat, amelyek az isko­lában érnék a gyereket. — Egységesebb iskolai csoportok létrehozása volt a törvényalkotás célja — mondja Richter Sándorné, a megyei pedagógiai intézet munkatársa. — Eddig az azonos életkorúak, most az azonos fejlettségi szintű gye­rekek kerülnek egy osztály­ba. Az iskolábalépés eldön­tésekor a gyerekek érdeke az elsődleges szempont. Helyte­len, ha a szülők ezt presz­tízskérdésnek tekintik. a Zengő esetében a tagok tökéletes alázattal viszonyul­nak a célhoz: a népzene ava­tott előadásához. Ugyanez a tudatos törek­vés mondható el a Somogy Táncegyüttesről is, amely az esten közreműködött. Az együttes előadásán érződik, hogy elsősorban közösség, alkotó műhely, még akkor is. ha egy-egy szóló sokáig 'em­lékezetes marad a közönség számára. Az est meghívója további művészi esemény reményét is magában hordozta, hiszen a szervezők Lukáts Andort. a Csiky Gergely Színház Já- szai-díjas művészét is fölkér­ték szereplésre. Sajnos né­hány órával az előadás kez­dete előtt filmforgatásra Le- ningrádba kellett utaznia. A Zengő együttes nagysi­kerű fellépésének krónikájá­hoz tartozik, hogy az est tel­jes bevételét az Erdélyből áttelepült magyarok megse­gítésére ajánlották föl. A nemes szándékú rendezés egyetlen fogyatékosságaként említhetjük, hogy a múzeum nagyterme nem a legmegfe­lelőbb az ilyen rendezvények megtartására, hiszen nincsen a teremben színpad. így a közönség ..kíváncsibb" része állva kényszerült végignézni az előadást. Ám igaz: bizo­nyára valamennyiük vélemé­nye szerint megérte. V. I. Az adóreform bevezetése óta újból sok szó esik a lát­hatatlan jövedelmekről, kö­zöttük az orvosi hálapénzek­ről. Legutóbb a Magyar Te­levízió Hazai tükör című adása foglalkozott a kérdés­sel. A paraszolvencia magyarul mellékfizetést jelent, de mi­vel nem fizetés, ezért in­kább mellékpénznek nevez­hető. A köznapi használat­ban mindkét kifejezés ugyanazt jelenti, mégis más­ként hangzik á hálapénz, mint a mellékpénz, s tartal­milag is különbözhet egy­mástól a kettő. A hálapénz értelemszerűen a beteg min­den kényszerítő körülmény­től mentesen, a gyógykezelés befejezése után adja. A mel­lékpénz fogalmába a kezelés előtt, vagy alatt, előnyök, megkülönböztetett bánás­mód érdekében adott pénz is belefér, s ez kifejezetten tiltott. Az orvosi munka külön anyagi elismerésének hagyo­mányai vannak. Régen legá- . lis orvosi honorárium létezett. Némelyik biztosító intézet műtéti díjat is fizetett bete­gei után. A felszabadulást követően a nem biztosítot­takat egy ideig még terhel­ték az ápolási, orvosi költsé­gek. A kórházi és rendelőin­tézeti orvosok teljesítmény­től független fizetett alkal­mazottak lettek. Több he­lyen, így Somogybán is fel­ajánlották a körorvosok, hogy ingyen kezelik a cse­csemőket. az új földhözju- tottakat stb. Lakosságszűré­sek indultak meg. Az 50-es években, a betegbiztosítás általánossá válásával az in­gyenes orvosi ellátás etikai követelmény lett. Aztán valahogy divatba jött a hálapénz. Az egész­ségügyi kormányzat először tiltotta, de nem lépett fel ellene határozottan, majd hallgatólagosan eltűrte, sőt, azokat az orvosokat, akik nem kerültek közvetlen kap­csolatba a beteggel, különbö­ző pótlékokban részesítette. A hálapénz következtében nem javult az orvosi ellátás, mégis mindinkább szokás lett a szülésért, műtétért egyre nagyobb összegeket csúsztatni az orvos zsebébe. Státusszimbólummá vált, mint a díszes kerítés, azzal a különbséggel, hogy a kerí­tést mindenki látja, de hogy valaki valóban adott-e több- ezer forintot az orvosnak, azt nem . . . Gyakran elhangzik, hogy ha nem fizet, nem törődnek vele. nem részesül megfelelő kezelésben. Előfordulhat. Az orvosok között is vannak — mint minden foglalkozásban — anyagias, helyzetükkel visszaélő emberek. De jiem hiszem, hogy ez a jellemző. Ez a rétdarab megmaradt Levente térnek. Szegény le­venték. kiket itt fnyaggatott egykor a jutási szellem, de gyűlölhették ezt a teret! Gondolom, még a gyepet szegélyező nyárfákra sem tudtak jó szemmel nézni, mert azok is tanúi voltak a sok „feküdj"-nek, „jobbra át"-nak, békaügetésnek. Ne­künk — helyesebben: ne­kem és gyerek társaimnak — már egy cseppet sem volt ellenszenves a Levente tér. Sőt, nagyon szerettük, mert a háború utáni években rongylabdáink itt gurultak a sapkákkal jelzett kapuk fe­lé. Itt pattogott gyönyörköd- tetöen az első gumilabda is, amit csak mezítláb szaba­dott rúgni, végül a csodák csodája, a faggyúfényű igazi börlabda, amely úgy ragyo­gott álmainkban, mint a hold. Szóval: mi szerettük a Levente teret, s nem csoda, ha a minap szivén ütött a gyepet szegélyező nyárfák halála. Az egyik gerendán József bácsi, a nyolcvanéves kömü­Van a honorálásnak pszichés indítéka is. Aki fizet, azt hi­szi, hogy jobb elbánásban részesül. Nem bízik az in­gyenes szolgáltatásban. Üjabb vélemény szerint az orvos jogosan elvárhatja a hála­pénzt, mert adóznia kell utána. Az adózás köztudo­másúlag utólag történik. Az előleg is utólagos. Aki nem kap. vagy nem fogad el pénzt, annak adóznia sem kell a nem létező kereset után. Abban minden orvos egyetért, hogy a borravaló­rendszer, még ha hálapénz­nek nevezik is, megalázó. De abban is egyetért mindenki, hogy az orvosok fizetése a felelősségteljes munkához képest alacsony. Vannak, akik nem fogadnak el pénzt. A többségnek — munkakö­rénél fogva — lehetősége sincs rá. Mások az etikai szabályok becsületes betartá­sa mellett nem utasítják vissza a felkínált juttatást. Vannak, akik „ráhajtanak” a mellékpénzre. Ez nehezen bizonyítható, a betegek el­hallgatják, ezért adminiszt­ratív intézkedésekkel nehe­zen szüntethető meg. Attól lehet tartani, hogy valahogy megromlik a beteg és az orvos közötti viszony, s ez senkinek sem válik hasznára. A jogászok szerint a BTK nem enged meg semmiféle külön anyagi jut­tatást. Az egészségügyi tör­vény nem tiltja’ a spontán, megkülönböztetés nélküli hálapénzt. A Legfelsőbb Bí­róság állásfoglalása szerint sem tiltott, sőt adóalapnak számít. Ez a tisztázatlan, el­lentmondásos helyzet megol­dásra vár. Olyan mérvű fizetéseme­lés. amely a hálapénz betil­tását lehetővé tenné, irreá­lis. A televízió Hazai tükör című legutóbbi adásában be­mutatott dializáló orvoscso­port, amely nem fogad el pénzt, de 30 000 forintos fi­zetésben részesül, elszigetelt jelenség. Megoldást biztosítási rend­szerünk átalakítása hozhatna. Nem elegendő az orvosi hi­vatásra apellálni, mint ahogy az sem vált be, hogy a mun­ka „becsület és dicsőség dolga”. Anyagi érdekeltségre van szükség a betegellátás­ban is. Ezt már kitalálták. Az NSZK-ban például a be­teg fizet az orvosnak, amit a biztosító intézet — nyugta alapján — visszatérít neki. Nagy-Britanniában valóban ingyenes az orvosi ellátás. A beteg leadja kartonját a vá­lasztott orvosának, aki a be­teglétszám, a végzett munka szerint kapja a fizetését. Hálapénzről, mellékpénzről szó sincs egyik országban vés üldögélt, nem messze tőle a vele körülbelül egy­idős örzse néni topogott, im­bolygóit a zsenge füvön. Fe­kete kendőben, meleg nap­sütésben. Az öregek közelé­ben sárga kislibák legelész­tek, s bádogdobozból itták a vizet. József bácsi elmélázva nézett maga elé, bütykös uj­jat megrándultak a halott nyárfa testén. — Ezek a fák az öcséim voltak — mondta —; akár az a szedres, néhány méterre innét, aminek már a nyomát se látni. De én, ha arra a puszta földre tnézek, mindig ott látom a szedrest. A sze­mem nem bírja megszokni azt a semmit. Amikor nap­számban ültettük, még gye­rek voltam. Megástuk a göd­röt, fogtuk, a csemetét, az­után ,beleállítottuk ... — Hány óra, József? — szólt át örzse néni a libák mellől. Az öregember maga mögé tekintett. — Fél négy lesz most már. — Nem kellene behajta­nunk? — Behajthatunk. A kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központ­ban holnap délelőtt fél tíz órakor fqdrászrkozmetikus szépségrevüt rendez a KI- OSZ. Ugyanitt vasárnap ti­zenegy órakor kezdődik az országos junior társastánc­verseny, majd pedig délután két órától levetítik a május 21 -i MTK—Rákóczi FC baj­noki labdarúgó-mérkőzésről készített videofelvételt. A művelődési központban dél­után négy órától ifjú muzsik kusok mérik össze tudásu­kat. Itt tekinthető meg a Magyarok az olimpiai játé­kokon című kiállítás, amely fotók, dokumentumok segít­ségével mutatja be hazánk olimpiai sportolóinak törté­netét. A Fregatt zenekar közre­működésével pünkösdi bál lesz holnap este nyolc órá­tól a kaposíüredi klub­könyvtárban. A szentjakabi Móricz Zsigmond Művelődési Ház­ban holnap este fél kilenc­kor Sunyovszky Szilvia és Szilágyi Tibor „Gyűlölöm, hogy imádlak" című műso­rával lép pódiumra. A marcali kulturális köz­pontban ma este nyolc óra­kor a jugoszláviai Sógor együttes ad koncertet. A marcali helyőrségi klubban A természet világa címmel Mártonné Zsolnay Mária rajzpedagógus munkáiból rendeztek kiállítást. A tabi művelődési köz­pontban ezen a héten nyitot­ták meg Halmos Klára és Vörös András közös tárlatát. A közelmúltban nagy si­kert aratott Diergö király című gyermekoperát mutatja be Nagyatádon holnap dél­után négy órától a helyi 1. Számú Általános Iskola egyesített kórusa. Az előadá­son közreműködik Marczis Demeter operaénekes. Liszt- díjas érdemes művész. A művelődési központban Sza­bados János festőművész tár­lata látható. örzse néni elindult a rét másik vége felé, ahol déd­unokája bajlódott egy há­romkerekű biciklivel. A gye­pen sehogy sem akartak fo­rogni a kerekek. — Rózsikám, gyere ide! — erőltette a hangját az öreg­asszony. — Megyünk haza a kislibákkal. — A kislány csak a harmadik kiáltásra figyelt oda. Fogta a biciklit, s tolni kezdte a dédanyja felé. József bácsi cigarettára gyújtott. — Ha ültetnének helyettük — intett arrafelé, ahol az ő szemei a régi szedrest lát­ták —, hát azt mondanám, rendben, iCsak tennék már! Mert nyugtalan az ember, ha a régit egyszer csak nem látja a helyén, az új meg késlekedik. En már mond­tam a fiataloknak: „Hozzá­tok a csemetéket, hadd nöj- jenek nagyra, vastagra azok is". Fölemelkedett ültéből: nyögve egyengette derekát. — Aztán az sem mindegy — szólt tűnődve —, hogy Csák Máté Halaszbastya cí­mű alkotása Barcson, a művelődési központ színháztermében ma este hat órakor a Kis-Boró- ka gyermektáncegyüttes ön­álló estjével mutatkozik be a közönségnek. A program­ban közreműködik a helyi 1. Számú Általános Iskola 4 A osztálya, kisdobos tánc­szakköre, valamint a Boróka táncegyüttes. Holnap öt óra­kor a sinsheimi tűzoltó egyesület fúvószenekara ad térzenét a városközpontban. Délután hat órától pedig a művelődési központban Su­nyovszky Szilvia és Szilágyi Tibor műsora várja az ér­deklődőket. Vasárnap reggel kilenc órától a Barcs váro­si és városkörnyéki tűzoltó­egyesületek versenyét ren­dezik meg, majd műsoros majális kezdődik délután két órakor a Május 1. parkerdő­ben. A műsorban közremű­ködik a barcsi Ifjúsági Fú­vószenekar, valamint a Kis- Boróka gyermektáncegvut- tes. Este ifjúsági táncest lesz a művelődési központban. A talpalávalót a Pax együttes szolgáltatja. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban hol­nap kezdődnek a Balatoni évadnyitó napok színes kul­turális és szórakoztató ren­dezvényei. Ugyanitt látható Csák Máté festőművész ki­állítása. A Somogy Megyei Múze­umban Papp Sándor Balázs tárlata várja az érdeklődő­ket, a Kaposvári Galériában pedig ma. nyílik Czinkotay Frigyes festőművész kiállí­tása. Hétfői előzetesként olva­sóink figyelmébe szeretnénk ajánlani a kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központ programját. Dél­után öt órakor aprók, majd hatkor fiatalok táncháza várja a táncos lábú érdeklő­dőket, hét órakor pedig a Zengő együttes ad koncer­tet. miképpen ültetünk el egy fát. Lehet azt lélek nélkül, hamari munkával, de lehet úgy is, hogy már ültetéskor tudja róla az ember: ebből bizony szép, vastag törzsű, terebélyes lombú fa lesz va­lamikor. Ez á fontos. Látja, én iparosember vagyok, ha nem reszketne olyan bolon­dul a kezem, még most is vállalnék egyet-mást a szak­mában. Mert nem dicsekvés­ből mondom: amit megcsi­náltam, azt Imindig meg le­hetett nézni. Elindultak hazafelé. Jó­zsef bácsi sem lépegetett gyorsabban örzse néninél, aki pedig olyan lassan to­tyogott, mint a kislibák. Szép komótosan végighalad­tak a Levente téren, fölka­nyarodtak a dombra, majd az országút mentén a teme­tő irányába fordultak. Mind­végig szemmel kísérhettem őket, mert seholsem volt már fa, ami mögéjük állhatott volna. Szapudi András Balázs Andor A Zengő együttes koncertje I)r. Viczián Antal Fekete kendőben, napsütésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents