Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

* Somogyi Néplap 1988. május 20., péntek A MINISZTERTANÁCS ÜLÉST TARTOTT Bányász Rezső, a Minisz­tertanács ülését követő szó­vivői értekezleten bevezető­ben kommentálta Grósz Ká­roly miniszterelnöknek a kormányülésen elhangzott beszámolóját az Egyesült Királyságban tett látogatásá­ról. Elmondta, hogy a mos­tani miniszterelnöki találko­zó kifejezésre juttatta azt az érdekeltséget, ami a jó vi­szony ápolásában, kapcsola­taink bővítésében kölcsönö­sen fennáll. Elősegítette, hogy brit partnereinknek át­fogó, reális képet adjunk or­szágunk helyzetéről, nemzeti törekvéseinkről. Nem közöm­bös számunkra az sem, hogy a brit vezetők pontosan ért­sék álláspontunkat a Közös Piachoz fűződő viszonyunk kérdésében. A tárgyalások során, illetve a látogatás kap­csán tett sajtónyilatkozatai­ban Margaret Thatcher is tá-' mogatásáról biztosította tö­rekvéseinket. Az e|ső negyedév gazdasági tapasztalatai Ezt követően Bányász Re­zső a megjelent újságírók kérdéseire válaszolt. Az 1987. évi népgazdasági terv végre­hajtásáról és az idei első ne­gyedévi gazdasági fejlődésről folytatott minisztertanácsi vitáról a szóvivő a többi kö­zött elmondotta: az előző évek erőteljesen romló ten­denciáihoz képest 1987-ben néhány vonatkozásban sze­rény javulás következett be a gazdaságban. Egyebek kö­zött számottevően nőtt az ipar konvertibilis kivitele, aminek következtében némi­leg csökkent a nem rubel el­számolású áruforgalmi és fi­zetési mérleg passzívuma. ■Összességében : két évi csök­kenés Után újra emelkedett nemzeti jövedelmünk reálér­téke. A gazdasági egyensúly azonban a kívánatosnál sze­rényebb mértékben javult, s a termelési szerkezet szüksé­ges korszerűsítése terén to­vábbra sincs megfelelő elő­rehaladás. A gazdaság fejlő­dése az idei óv első három hónapjában néhány terüle- _ ten kedvező eredményeket ' hozott. Emelkedett a konver­tibilis elszámolású kivitel, mérséklődött a behozatal, az áruforgalom egyenlege ja­vult, a fizetési mérleg hiá­nya csökkent. Az ipari ter­melés 0,9 százalékkal emel­kedett, megközelítve az egész évre tervezett ütemet. Az áp­rilisi adatok is hasonló ten­denciákat tükröznek. A me­zőgazdaság terméskilátásai egyelőre kedvezőek. Felis- . merhető azonban a terv alap­vető céljait veszélyeztető egy-két folyamat is. A szóvivő tájékoztatást adott az 1987. évi költségve­tés végrehajtásáról beter­jesztett jelentésről. Eszerint hosszú idő óta először sike­rült elérni, hogy az állami költségvetés a tervezettnél jóval kisebb hiánnyal zárja az évet. Ebben meghatározó szerepe volt a költségvetés helyzetét javító, korlátozó jellegű, és a gazdaság sze lektív élénkítését szolgáló kormányzati intézkedések­nek. Mindezek eredménye­ként az állami költségvetés bevételei tavaly 4 százalék­kal, kiadásai pedig 2,4 száza­lékkal haladták meg az elő­irányzatot. A költségvetési hiány az előző évinél 12 milliárd forinttal kevesebb, azaz pontosan 34,8 milliárd forint volt. Az évközi intéz­kedések ugyan jelentősen csökkentetnék a költségvetési kiadásokat, de tartósan nem változtatták meg a kedvezőt­len folyamatokat. Nem . vált • gyorsabbá a gazdasági szer­kezet korszerűsítése, a szük­ségesnél kisebb a hatékony­ság javulása, a költségvetés­nek a jövedelmek újraelosz­tásában kényszerűen vállalt szerepét nem lehetett az egyensúlyi követelmények­hez igazodva mérsékelni. Nem sikerült elérni a támo­gatások lényeges csökkenté­sét. A kormány vitájában kialakult álláspont szerint az eddigieknél még határozot­tabb lépéseket kell tenni a külső és belső pénzügyi egyensúly tartós javítása ér­dekében. Népi ellenőrzés a költségvetésről ­A tavalyi költségvetés vég­rehajtását véleményező köz­ponti n£pi ellenőrzési bizott­sági észrevételekről beszá­molva kiemelte: ’a KNEB szerint még mindig nem ér­zékelhető eléggé, hogy az in­tézkedések kellően javítanák a termelés hatékonyságát, il­letve megfelelően szolgálnák a gazdasági kibontakozást. A népi ellenőrzés úgy látja, hogy az elmúlt évben a pénzügyi befolyásolás rend­szere nem működött kielégí­tően, s ezen változtatni kell. Határozottan úgy ítélték meg jelentésükben, hogy a pénzügyi és a gazgdálkodási fegyelem területén 1987-ben sem következett be a várt javulás, egyesek szerint még bizonyos romlás is tapasz­talható. A szóvivő ezután kitért a pénzügyi ellenőrző szervek elmúlt évi tapasztalatait ösz- szegző beszámolóra. Ezzel kapcsolatban hangoztatta: mérséklődött a veszteségesen gazdálkodók száma és a veszteség összege. A pénz­ügyi szervek vizsgálatai sze­rint ugyanakkor a gazdálko­dási és elszámolási fegyelem sajnos nem javult. A hibák, -a szabálytalanságok növekvő száma az igényességet nél­külöző vezetés, a. tulajdonosi szemlélet hiánya, a belső el­lenőrzés gyengeségei mellet! összefügg a túlzott admi­nisztrációval és a számviteli szakemberek hiányával. A vizsgálatok az eddiginél több helyen és több esetben tár­tak fel szabálytalanul, illetve vitatható módon szerzett jö­vedelmeket, valamint egyéb természetű előnyöket. Az el­lenőrök nem ritkán sok száz­ezres vagy sokmilliós adó­hiányokat állapítottak meg Nem éppen szívderítő adat az sem, hogy u Vám- és Pénzügyőrség 1987-ben 22 ezer jogsértő cselekményt de­rített fej. A szerkezetátalakítás feladatai Bányász Rezső rövid átte­kintést adott a kormányülés­nek az ipar szerkezetátala­kítási feladataival foglalko­zó' napirendjéről is. A Mi­nisztertanács által megtár­gyalt anyag elemzi a szer­kezetváltás lehetőségeit, és az ezt befolyásoló közgazda- sági, társadalmi feltételeket. Felvázolja a fejlesztési programokat, azok várható társadalmi hatásait. Ez utóbbit olyan igénnyel, hogy a társadalomnak szembe kell néznie az iparban foglalkoz­tatottak számának további csökkenésével, s ebben az egyes ipari körzetek között lényeges különbségek ke­letkezhetnek. A kormányszó­vivő mindehhez hozzátette: 1980 és 1987 között az ipar fejlődése elmaradt a terve­zettől. Különösen szembetű­nővé vált a lemaradás az úgynevezett technikai csúcs­ágazatokban. Ugyanakkor rögzítésre érdemes tény az is, hogy ma is az ipar ál­lítja elő a nemzeti jövede­lem meghatározó hányadát, a bruttó termelés 39 százalé­kát. Számottevő az ipar ré­szesedése a külkereskedelmi forgalomban is, amelyben meghaladja a 77 százalékot. Sajnos, ezeket az eredmé­nyeket az ipari termékszer­kezet lényeges változtatása nélkül értük el, etekintetben tehát igen komoly feladatok állnak előttünk. Forgalmi adó, siemélyi jövedelemadó A szóvivő foglalkozott az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával, illetve a magánszemélyek jö­vedelemadójával kapcsolatos törvény végrehajtási rende­letének korrigálásával is Emlékeztetett: jól ismert, nogv az általános forgalmi adó bevezetése után a fel­nőtt és a gyermekruházati cikkek árai között létrejött aránytalanságokat érte a leg­élesebb lakossági kritika. A kormány a viták, illetve a vizsgálatok alapján két meg­oldási javaslatot terjeszt az Országgyűlés illetékes bizott­ságai, a parlament elé. Az egyik változat szerint: gyer­mekenként további 100 fo­rinttal kell növelni ..a csalá­di pótlékot. A másik javas­lat a csecsemőruházati cik­kek általános forgalmi adó­jának 25 százalékról nullára való csökkentését tartalmaz­za. A kormány szerint félő, hogy a forgalmi adó meg­szüntetése csak átmenetileg idézné elő az árak csökkené­sét, ezenkívül a külföldieket is kedvezményezné, ugyan­akkor a családi pótlék eme­lése a nagyobb gyermekek nevelését is segítheti, köny- nyítheti. A családi pótlék 100 forintos emelésének éves költségvetési kihatása 2,8 milliárd forint, illetve erre az évre július 1-jei beveze­téssel számolva 1,2 milliárd forint.' Az általános forgal­mi adóval kapcsolatban a Minisztertanács több más módosítást is indokoltnak tart. így például a nemzet­közi szervezetek, illetve a jótékony célú felajánlások adómentesítését, egyes szel­lemi alkotótevékenységek adóztatásának egyszerűsíté­sét, az új termékek és szol­gáltatások után fizetendő forgalmiadó-kulcsok meg­határozását, a mezőgazdasá­gi kisárutermelés forgalmá­nak módosítását, A Minisz­tertanács döntött a hatás­körébe tartozó végrehajtási rendelet módosításáról is. A változások érintik a külföl­di vállalkozók és a diplomá­ciai, konzuli képviseletek ré­szére adható adóvisszatérí­tés szabályait, valamint a lakosság bevonásával létre­hozott víziközmű-beruházá- sokat és a lakásépítést. A szóvivő mindemellett hang­súlyozta : az adóreform be­vezetésének kezdeti tapasz­talatai alapján a kormány nem látja időszerűnek átfo­gó, jelentősebb törvénymó­dosítás javaslatát. Erre meg­fontoltan csak egy év ta­pasztalatai után kerülhet sor. Két módosítás A kormányülésen a sze­mélyi jövedelemadó-rendele- tet — a fogalmak pontosítá­sát szem előtt tartva — két vonatkozásban módosítot­ták. Így például részletesen meghatározzák a mezőgazda- sági kistermelés fogalmát, összehangolva azt az általá­nos forgalmi adónál használt definícióval, és a mezőgaz­dasági kistermelés körébe sorolta például az erdei ía- cserpete-nevelést is. Egy to­vábbi módosítás kimondja, hogy a munkaviszonyon kí­vüli részes munkavállalás csak abban az esetben mi­nősül kistermelésnek, ha a megállapodás a termelési fo­lyamat egészére, illetve a növénybetakarítás vala­mennyi fázisára vonatkozik. Hasonlóképpen részletezte a Minisztertanács a műszaki szakértői tevékenység foga­lomkörét is. A kormány ál­láspontja szerint ugyanakkor az adótörvény felülvizsgála­ta, módosítása során feltét­lenül ügyelni kell arra is, hogy a jogszabályok túl gya­kori változtatása ne növélje tovább a törvény alkalma­zásával kapcsolatos nehézsé­geket. A bányászatról A szóvivő végezetül több aktuális, részben még tisz­tázatlan kérdéssel is foglal­kozott. Így szólt arról, hogy a szénbányászat helyzetének rendezésével, foglalkozó elemzést és javaslatot — amely immár harmadszor kerül le a tervgazdasági bi­zottság napirendjéről — még át keil dolgozni, az érintett szervezeteknek egyezségre kell jutniuk, s csak azután kerülhet ismételten a TGB elé. Hasonlóképpen utalt arra is, hogy a hévízi tó helyzetével kapcsolatban a bányászati, az egészségügy és a vízgazdálkodás szakér­tői a közelmúltban részlete­sen egyeztették véleményü­ket. javaslataikat, s megvi­tatták a várható kihatásokat is. Megállapították, hogy a közeljövőben 10 százalékkal lehet csökkenteni a víz ki­termelését a nvírádi bauxit­bányában, 1993-ban pedig befejezik a termelést ezek­ben a bányákban. Szétváló községek À szóvivő újólag ismertet­te a kormány elvi álláspont­ját a községek önállósulási törekvéseivel összefüggés­ben, jelezve: a Miniszterta­nács támogatja önálló köz­ségi tanács szervezését, ha arra alapos indokok vannak, és a lakosság is így foglal állást. Az elmúlt hetekben számos községben volt helyi szavazás, s a lakosság több helyen az önálló tanács szer­vezése mellett foglalt állást. Ezzel együtt nem állítható, hogy az elöljáróságok általá­ban nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket: többségük eredményesen képviseli községének érdeke­it a közös tanácsban. Vámszabályok, oktatás Egy kérdésre reagálva a szóvivő megerősítette: az il­letékesek foglalkoznak az új utazási előírásokhoz és szokásokhoz jobban alkal­mazkodó vámjogszabályok kidolgozásával, ám e mun­kák még csak a korai sza­kaszban tartanak. Végezetül beszámolt arról is, hogy a kormány megkapta a Kecs­keméten megrendezett or­szágos középiskolai diákpar­lament levelét, amely arra szólítja fel: az 1989-re szó­ló költségvetés elfogadásakor jelentősen növelje az okta­tásra fordítható összegeket, és a többletforrások felhasz­nálásának tervét — társa­dalmi vita után — az év vé­géig a Művelődési Miniszté­rium terjessze a kormány elé. A kormány — a levél­ben megfogalmazott elvekkel egyetértve — elkötelezte ma­gát, hogy kiemelt feladat­ként kezeli az oktatást az elkövetkezendő években s. A célok eléréséhez az egész társadalom összefogásával, közös erővel kell megterem­teni a lehetőségeket. A Magyar—NDK Kulturális és Tudományos Együttműködési Bizottság 18. ülésének befejeztével május 19-én a Művelő­dési Minisztériumban jegyzőkönyvet írtak alá. Az okmányo­kat NDK részről dr. Herbert Krolikowski államtitkár, az NDK külügyminiszterének első helyettese, magyar részről Stark Antal művelődésügyi államtitkár látta el kézjegyével Az IPU főtitkára hazánkban Tegnap befejezte hivata­los magyarországi program­ját Pierre Cornillon, az In­terparlamentáris Unió főtit­kára. ■Szűrös Mátyás, az. MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke tájékoztatta a vendéget a küszöbön álló pártértekezlet előkészületeiről, főbb téma­köreiről, s ezzel összefüggés­ben szólt legfontosabb bel­politikai feladatainkról. Esz­mecserét folytattak az Inter­parlamentáris Uniónak a nemzetközi politikai életben betöltött szerepéről. Az IPU főtitkára részt vett az Unió 1989. évi budapesti konferenciájának előkészüle­teit koordináló szervező bi­zottság, Barcs Sándor elnök­letével tartott ülésén. Magyarországi tartózkodá­sa során Pierre Cornillont fogadta Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, és a főtitkár találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel is. Sajtótájékoztató a pápa burgerlandi látogatásáról II. János Pál pápa közel­gő ausztriai látogatásának programjáról tegnap nemzet­közi sajtótájékoztatót tartot­tak Budapesten a Római Ka­tolikus Hittudományi Akadé­mia dísztermében. Magyar Ferenc, a katolikus püspöki sajtóiroda igazgatója meg­nyitóját követően a pápalá­togatás előkészítő bizottságá­nak képviselői — Johannes Neuhardt, a bizottság főtit­kára, Franz Hummer sajtó­főnök és Stefan László kis­martoni megyéspüspök, il­letve Kacziba József püspök, az Actio Catholica országos igazgatója adott tájékoztatót a június 23—27. közötti ese­ményről; kiemelten a június 24-i, magyar vonatkozású rendezvényről. Miként elhangzott: a láto­gatás eseményeire 141) ezer résztvevőt várnak, közöttük 50 ezer magyar és mintegy 10 ezer jugoszláviai horvát hívő jelezte részvételi szán­dékát. A magyarországi ka­tolikus egyház képviseleté­ben Paskai László esztergo­mi prímásérsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke vezetésével tíztagú kül­döttség utazik a magyar- osztrák határtól mintegy 10 kilométerre lévő Darázsfal- vára, ahol a magyar püspöki kar képviselői is bekapcso­lódnak a pápai mise szer­tartásába. A liturgián egy bibliai ,olvasmány hangzik majd el magyarul, s az ének­rendben két magyar templo­mi ének is szerepel. Budapest—Becs világkiállítás Párizsban Palotás Rezső magyar és Wolfgang Schal­lenberg osztrák nagykövet átnyújtotta Bécs és Buda­pest kérelmét az 1995-ös vi­lágkiállítás megrendezésére Jacques Rolandnak. a kiál­lítások nemzetközi irodája igazgatójának. Mint ismere­tes, a magyar és az osztrák főváros közösen szeretné megrendezni a világkiállí­tást, és közös pályázatot nyújtott be. Grósz-interjú Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke interjút adott a Novoje Vremja című szov­jet hetiláp budapesti tudósí­tójának. A lap tegnapi szá­mában megjelent interjúban Grósz Károly kijelentette, hogy Magyarországon na­gyon nagy az érdeklődés az országos pártértekezlet iránt, s az értekezlet legfontosabb feladata, hogy megteremtse az ország eszmei egységét, a pártegységnek pedig új tar­talmat adjon. Grósz Károly kiemelte, hogy az MSZMP-nek, a ma­gyar kormánynak és a ma­gyar népnek érdeke a Szov­jetunió-beli megújulás sike­re. váPPiír Csőtörés a Körúton Budapesten a Lenin kör­út és a Majakoszvkij utca kereszteződésében tegnap délután fél 3-kor eltörött a körút alatt húzódó 120U mil­liméter átmérőjű főnyorpó vezeték. A csőtörés halálos tragédiát is okozott: Legény Tibor 58 éves és Parté j László 54 éves budapesti la­kosok, akik egy játékkészítö gmk pinceműhelyében dol­goztak, a nagy erővel, vá­ratlanul betört vízben és iszapban megfulladtak. Perceken belül 40 centb méter magas vízréteg és nagy mennyiségű iszap borította az aszfaltot. A villamos- és közúti forgalmat leállították. A tűzoltók rendkívül nagy erőkkel azonnal megkezdték a mentést.

Next

/
Thumbnails
Contents