Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

2 Somogyi Néplap 1988. május 18., szerda Ünnepség az orosz kereszténység jubileuma alkalmából Az orosz kereszténység 1000 éves jubileuma alkalmából a magyar egyházak és telekezc- tek cmlékiinnepséget tartottak május 17-én Budapesten, a Ráday kollégiumban. Ünnepi beszédet dr. Berki Feriz Protoierej, a Magyar Ortodox Egyház esperes-adminisztrátora mondott (MTI FOTO: Soós Lajos) Az orosz kereszténység ezeréves jubileuma alkalmá­ból a magyar egyházak és felekezetek emlékünnepséget tartottak kedden Budapesten, a Ráday Kollégiumban. A milleniumi megemlékezé­sen a magyar egyházi és fe­lekezeti vezetők mellett részt vett Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, valamint Varlaam, volhini és rovnói érsek, aki az Orosz Ortodox Egyház képviseletében a ju­bileumi ünnepségsorozatra látogatott hazánkba. Jelen voltak a megemlékezésen a Hazafias Népfront és az Or­szágos Béketanács képviselői is. A vendégeket dr. Tóth Ká­roly református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának el­nöke köszöntötte, majd dr. Paskai László esztergomi ér­sek, a Magyar Katolikus Á nemzetközi sajtó Magyarországról A nemzetközi sajtó érdek­lődése az utóbbi Időben je­lentősen megnőtt Magyaror­szág iránt. A külföldi sajtó- orgánumok az MSZMP or­szágos értekezletének köze­ledtével egyre nagyobb ter­jedelemben elemzik a ma­gyarországi helyzetet és a gazdasági-társadalmi gon­dokból való kilábalás lehet­séges útjaival kapcsolatos társadalmi vitát. Közük ma­gyar vezetők nyilatkozatait, beszámolnak sajtóértekezle­teikről, hazai és külföldi rá­dió- és tv-nyilatkozataikról. A Novoje Vremja című szovjet folyóirat idei tizedik száma terjedelmes elemzést közöl a magyar reform múltjáról, jelenéről és jövő­jéről. A lap elemzésében megállapítja : a magyar re­form eddigi húsz esztendeje a problémák ellenére is be­bizonyította, hogy lehetőség van a szocialista gazdaság közgazdasági eszközökkel való irányítására; a reform gyenge pontja a következet­len végrehajtás volt, A Mlada Fronta című bol- gár lap azt emelte ki, hogy „Magyarország válaszút elé érkezett mind gazdasági, mind politikai téren, Az or­szágban nyílt és igen kriti­kus hangvételű vélemény­csere folyik. A résztvevők egy dologban megegyeznek ; alapvető változásokra van szükség". A Rudé Právo című cseh­szlovák lap elemzésében ab­ban látta a magyar gazdaság problémáinak legfőbb okát, hogy Magyarországon a nagy fogyasztást nem fedezte meg­felelő termelés, A cikk rá­mutatott arra az ellentmon­dásra is, hogy miközben a reform előtérbe helyezte a vállalati önállóságot, aköz­ben a vállalatok az állami költségvetés rovására oldot­ták meg problémáikat. A csehszlovák tJj Szó megállapítja, hogy a pártér­tekezlet iránti várakozás or­szágszerte igen nagy, de nyil­vánvaló, hogy ez a tanácsko­zás sem tudja egyszerre megoldani a felvetődött gom dókat. Alapvető követel­mény, hogy az MSZMP „ügy­intéző" pártból valóban poli­tizáló párttá váljék. A tőkés országok lapjai, hírügynökségei, tv- és rádió­állomásai mindenekelőtt Ma­gyarország gazdasági, társa­dalmi és politikai nehézsége­it hangsúlyozzák. Ezzel kap­csolatban jobbára a felgyü­lemlett külföldi adósságra, az inflációra, a reáljövedel­mek csökkenésére és a la­kosság borúlátására utalnak. Szólnak ugyanakkor a gon­dok leküzdése érdekében tett, illetve tervezett lépésekről is. A l'Avanti című olasz lap szerint a pártértekezleten alapos vizsgálat alá veszik a reformokat, amelyeket sokan — még a párttagok közül is — elégtelennek tartanak. A cél — írja a lap — a „mo­dern szocializmus" megva­lósítása. A Le Figaro című francia lap részletesen foglalkozik a magyar gazdaság kiútkeresé­sével. Ügy vélekedik, hogy a jelenlegi reformtörekvések fő iránya a gazdasági életbe való állami beleszólás csök­kentése. A Financial Times rámu­tat, hogy Magyarország szá­mára elengedhetetlen ,,a gazdasági elmozdulás". En­nek jeleként említette „a kelet-európai mércével egye­dülálló társasági törvény előkészítését", s azt, hogy a kormány „a versenyt a gaz­daság lényeges elemének te­kinti", Az AP amerikai hírügy­nökség szerint sok magyar meggyőződése, hogy a gaz­dasági reformnak nagyobb politikai nyíltsággal kell együttjárnia, Utalt arra, hogy az MSZMP az országos pártértekezletre készült ha­tározattervezetben magéra vállalta a felelősséget a gaz­dasági nehézségekért, és po­litikai reformokat javasolt, Értékelése szerint azonban a tervbe Vett politikai refor­mok „nem eléggé mélyreha­tóak", A tőkés országok lapjai, rádió- és televíziós műsorai a közelgő pártértekezlet kap­csán igen tág teret adnak az MSZMP vezető testületéinek újjáválasztásával kapcsola­tos híreszteléseknek. Ezzel összefüggésben felidézik több vezető magyar politikus ed­digi pályafutását. Püspöki Kar elnöke mondott megnyitó beszédet. Berki Feriz protoierej, a Magyar Ortodox Egyház es­peres-adminisztrátora ün­nepi beszédében a kezde­tektől napjainkig ívelő át­tekintést adott az orosz ke­reszténység tröténetéről. Az ünnepségen ezután fel­szólaló Varlaam érsek Pimen pátriárka üdvözletét tolmá­csolva arra hívta fel a részt­vevők figyelmét, hogy a ju­bileum jelentősége túlnő az egyház keretein; a világ­szerte megünnepelt évfordu­ló vallási vonatkozásai mel­lett a tudományos, a kultu­rális élet érdeklődésének kö­zéppontjába került. Az ünnepségen tették közzé a magyar egyházak és felekezetek nyilatkozatát, amely az ezredéves évfordu­ló alkalmából a magyar hí­vők köszöntését tolmácsolva hangsúlyozza: az Orosz Or­todox Egyház fennállásának évszázadai alatt jelentősen kivette részét az orosz nép kultúrájának, művészetének és lelkiségének alakításából, s egyúttal az európai kultú­ra formáló tényezőjévé is vált. Tevékenységével ugyanakkor hozzájárult a keresztény egyházak egysé­gének, a világ népeit össze­kötő barátságnak erősítésé­hez, s szolgálata révén hoz­zájárult a béke és az igaz­ságosabb világrend építésé­hez. Peresz Washingtonban Reagan elnök is fogadta kedden a Washingtonban tartózkodó Simon Peresz iz­raeli külügyminiszter és a közel-keleti helyzetről tár­gyait vele. Az elnök ismé­telten sürgette, hogy a Tel Aviv-i kormány fogadja el a Washington által javasolt rendezési tervet, amelyet Peresz támogat, Samir mi­niszterelnök azonban elle­nez. Peresz tárgyalásait az amerikai fővárosban már úgy tekintik, mint az őszre tervezett izraeli parlamenti választások előkészítésének egy részét: ha a külügymi­niszter Munkapártjának si­kerülne megbízható többsé­get szereznie, akkor meg­gyorsulhatna az amerikai terv elfogadtatása. George Shultz amerikai külügyminiszter két nap alatt négy megbeszélést is tartott izraeli kollégájával. Az amerikai külügyminiszter szerint a jelenlegi helyzet nem tartható fenn huzamo­sabb ideig és az esetleges robbanás elhárítására már most meg kell találni a le­hetőséget. Peresz a nyilvá­nosság számára közzétett ál­lásfoglalásaiban lényegében egyetértett a washingtoni állásponttal, de jelezte: egye­lőre nem lát lehetőséget az előrelépésre a jelenlegi iz­raeli politikai helyzetben. Az izraeli miniszter a tör­vényhozás két házának kül­ügyi bizottságával is tár­gyalt. A megbeszéléseken szó volt a térség arab államai­nak szánt amerikai fegyver- szállításokról. Peresz lénye­gében nem ellenezte korsze­rű amerikai fegyverek el­adását Szaúd-Arábiának és más arab államoknak, de sürgette, hogy a, szállítások tartalmazzanak szigorú meg­kötéseket, nehogy az ameri­kai fegyvereket Izrael ellen használhassák fel. Fegyvereket szállítanak az afgán határvidékre Példátlan mennyiségű fegyver és hadianyag szál­lítása folyik Pakisztánban az afgán határvidékre — je­lenti a Christian Science Monitor című amerikai na­pilap. A lap értesülései szerint az afgán kormányellenes erők nyíltan hangoztatják, hogy nagyszabású hadmű­veletek során kívánják fel­használni ezt a hadfelszere­lést. összetűzések, letartóztatások Egyiptomban Egyiptom több pontján vé­res összetűzések voltak szél­sőséges muzulmán csoportok és a rendőrség között. Fél- száz integrlsta és 28 rendőr megsérült — közölte keddi számában a félhivatalos Al- Ahram, Kairó egyik szegénynegye­dében, Imbabában nyolcvan­öt szélsőségest vettek őrizet­be, mert a ramadán, az isz­lám böjti hónap utolsó nap­jaiban megszállták az ottani mecsetet. Rendszerellenes röplapokat osztogattak, melyben „fegyveres dzsihad- ra" — szeht háborúra — szólították fel a híveket a kormány megbuktatása vé­gett, A hivatalos közlés sze­rint késeket, vasláncokat koboztak el tőlük. Siziriaf, hatónak — az egyik kezében kézi rakétafegyver — felügyelik a libanoni főváros, Bejrút déli részének nyugal­mát. A szíriai hadsereg bevonult a város déli részébe, hogy ott helyreállítsa a biztonságot és véget vessen a síita moz­galmak közötti fegyveres konfliktusoknak GÖRÖG—TÖRÖK VISZONY Gondok, remények, távlatok A görög kormány szóvivő­je — amikor az isztambuli polgármestert Athénban fo­gadta Andreasz Papandreu miniszterelnök — így fogal­mazott: „kettőjük megbeszé­lésén a görög—török viszony­nyal kapcsolatos gondokat,, reményeket és távlatokat" tekintették át. Aligha vélet­len, hogy egy hónappal Tur- gut özal török miniszterel­nök’ hivatalos görögországi látogatása előtt, s kettőjük két nyugat-európai (Davos, Brüsszel) találkozója után a görög—török viszonyban még mindig a problémák szerepelnek az első helyen. Sőt, szaporodni látszanak. S politikai megfigyelők ok­kal fogalmaznak úgy, hogy az eddigi, „bizonyos tekin­tetben kritikátlan optimiz­must szükségszerűen na­gyobb realizmusnak kell fel­váltania". A nagyobb realizmust kö­vetelő vitás kérdések több­sége közismert: a kontinen­tális talapzattal és az Égei- tengeri területi vizekkel kap­csolatos, továbbá a légtérre vonatkozó viták. A görögök számon tartják, hogy a da- vosi Papandreu—özal talál­kozó befejezése óta — ame­lyet mind a két országban, mind külföldön „áttörésnek” minősítettek lelkes hangú kommentárok — török kato­nai repülőgépek mintegy 150 esetben sértették meg Gö­rögország légterét. Utóbbi katonai költségvetése kife­jezetten a „török veszély" miatt a legnagyobb az egész Balkánon,. És mindezen túl ott van a rendezetlen cipru­si kérdés, amelyet Görögor­szág' a nemzetközi és a nem­zeti problémák között egya­ránt az első helyre sorol, s amelynek megoldása nem jutott előbbre a davosi és a brüsszeli kormányfői talál­kozókon. Igaz, tárgyilagos megfigye­lők erre már akkor sem számíthattak komolyan. Mégis akadtak olyan derű­látók, akik a megszálló tö­rök csapatok Észak-Ciprus­ról való kivonását jósolták már özal athéni látogatásá­nak idejére, mintegy a tár­gyalások sikerét garantáló gesztusként. Miután semmi hasonló nem következett be, a két korábbi találkozót és özal athéni meghívását üd­vözlő görög közvéleményben előbb csalódottság, majd — az utóbbi napokban — a lá­togatás elleni tiltakozás vál­totta fel a kezdeti optimiz­must. Az, hogy a mostaná­ban Athénban járt isztam­buli polgármestert a görög vezetés szinte megkülönböz­tetett fogadtatásban részesí­tette, csak olaj volt a tűzre. Az ismeretlen katona sírján elhelyezett török koszorút tüntetők megsemmisítették, a tiltakozásban a kormány­zó Pánhellén Szocialista Mozgalom parlamenti kép viselői és központi bizottsági tagjai is részt vettek, nem is beszélve a kurdok, örmé­nyek, török politikai emig­ránsok és ciprusi görögök tiltakozásáról. Ök a „divatos szellemet'’ egyenesen „gyil­kosok szellemének’’ bélye­gezték. Ez utóbbiak Thesszaloniki- ben még április végén hal­lattak magukról falragaszo­kon, gyűléseken. Eszak-Gö- rögország amúgy is különle­ges helyet foglal el a két ország viszonyában, egyrészt mert szárazföldi közös hatá- ,-uk csak itt húzódik, más- 1 észt mert görög Trákiálian töoóé-kevésbé jelentős mu­zulmán kisebbség található Őket hivatalosan soha nem nevezték töröknek, de — például Komotini városában — török nyelvű lapokat je­lentethetnek meg. E sajtó cikkei az „egész dicső tö- rökség vezetőjeként, saját miniszterelnökükként'’ üdvö­zölték az Athénba készülődő Ozalt, kiváltva a környék­beli görögök rosszallását. Egyszóval: gondok bőven vannak. Ennek ellenére nem indokolt kérdésesnek tekin­teni Turgut özal június 13- án kezdődő athéni látogatá­sát. Még akkor sem, ha a görög sajtó nagyobbik része e látogatás „sikertelen fő­próbájának” könyvelte el az isztambuli polgármester út­ját, amely arra mindenkép­pen jó volt, hogy a görög vezetést figyelmeztesse: nem akármilyen biztonsági intéz­kedésekre lesz szükség, ha el akarja kerülni a komo­lyabb összetűzéseket. Pa­pandreu kormánya azonban ennél többet akar — vagy legalább is remél. Azt, hogy ez lesz az igazi fordulópont a két ország kapcsolataiban. Ankarában hasonlóan fogal­maznak, s talán gondolkod­nak is. Hogy a kölcsönösen han­goztatott jó szándék mögött milyen konkrét egyetértés szolgál fedezetül erre, az csak június 13. után válik a világ számára is láthatóvá. Nagy Károly II. János Pált angolai látogatásra hívták meg José Eduardo dos Santos angolai köztársasági elnök hivatalos látogatásra hívta meg országába ff, János Pál pápát — jelentette kedden az ANGOP hírügynökség, A meghívás az elnök és Roger Ëtchegary bíboros, pápai küldött hétfői találkozóján hangzott el, Angolában még soha nem járt katolikus egyházfő. II. János Pál szeptemberben tesz afrikai körutat. Koráb­bi bejelentés szerint Zim­babwébe, Botswanába, Szvá- zlföldfe, Lesothóba és Ma- rnnzbikba látogat el, Jugoszláv __________ t engerparti üdülés szuperkedvezménnyel Utazás: Kaposvárról, autóbusszal Ellátás: félpanziós Elhelyezés: magánszállásokon. 1ÖÖPONTGK : július 1—10. augusztus 19—28. augusztus 26—szeptember 4. RÉSZVÉTELI DÍJ: 6900 Ft helyett 6440 Ft 7105 Ft helyett 7188 Ft 7105 Ft helyett 1188 Ft. Várjuk szíves jelentkezésüket irodánkban: IBUSZ Utazási Iroda, Kaposvár; Tanácsház u, 1—3. Telefon: 13-797 S3SÈIDII5Z HUNGARIAN TRAVEL COMPANY (102302)

Next

/
Thumbnails
Contents